Keszthelyen jó szezont remélnek
balatoni évadnyitó ünnepség
Keszthelyen jó szezont remélnek
Ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét a Balaton hagyományos évadnyitó rendezvénye. A Balaton fővárosának tradicionális programján Ruzsics Ferenc polgármester mondott köszöntőt.
Mint kiemelte: május elseje Munkás Szent József, a munkások védőszentje, Jézus nevelőapja tiszteletére rendelt katolikus ünnep, és a keszthelyi szezonnyitó kezdete is. A város vezetője utalt rá: egyszerre újítják meg a Fő teret és a parti sétányt. Reményét fejezte ki, hogy a sétányt a város napján felavathatják, és július 14-én átadhatják a majd 2 milliárdos Fő téri beruházást is. Mindkét invesztíció évtizedekre meghatározza Keszthely két kiemelt központjának minőségét, jelentőségét. Minden szezonkezdetkor a keszthelyiek is azon töprengenek, jobb vagy rosszabb lesz, mint a tavalyi vagy az elmúlt időben megszokottak.
A polgármester bízott abban, hogy a belföldi turizmus új erőre kapva segíti majd hozzá az itt lakókat, hogy minél többet profitálhassanak. A Balaton a hajósoknak is fontos, ezért jó szelet, jó szezont kívánva zárta évadnyitó gondolatait. A meleg nyarakat idéző szép napon mondott évadnyitó beszédében
Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte: a balatoni szezon nem csak a nyárról szóló turisztikai attrakció, hanem része az itt élők és az ide érkezők életének, kultúrájának is.A Balaton különleges titkokat rejt vendégeknek, művészeknek. A vitorlásoknak a szél, a horgászoknak a hal, a szállásadóknak a sok vendég kell. A politikus is utalt arra, hogy a város két jelentős, EU-forrásokhoz kötődő beruházása hamarosan kész lesz, így azt már a szezonban mindenki használhatja. Viták után mind a két helyszínen kialakult egy mértéktartó, elegáns, szerethető tér, amire büszke lehet a Balaton fővárosa.
Fontos, hogy kulturált környezetben mindenki jól érezhesse magát. A nyár szinte minden napján kulturális programok, nagy rendezvények várják a turistákat. A remények szerint még többen keresik majd föl az üdülővárost. A további évek városfejlesztési tervei érintik a kastélyt, a Balaton-partot is. „Fontos, hogy az itt élőkben legyen lendület, kedv és hit az új dolgok létrehozására. Optimizmusra ad okot, ha megnyílik egy húsz évvel ezelőtt bezárt halászcsárda, vagy egy jó nevű vendéglős éttermet nyit. Remény van arra, hogy a jó példák nem egyedülállóak, és jó szezon startolhat.”
A város díszpolgára: vancsura miklós
Május 1-én ünnepelte Hévíz a várossá avatásának 20. évfordulóját. A számos fellépővel tarkított, több napos rendezvény szépszámú érdeklődőt vonzott, és emelkedett hangulatban zajlott. A rendezvényen külön köszöntötték Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, Manninger Jenőt, a térség országgyűlési képviselőjét valamint Hévíz német testvérvárosának képviselőit.
Az
ünnepség első érdemi pontja az volt, hogy a történelmi egyházak helyi képviselői
áldást mondtak a városra, valamint a megjelentekre. Ezek után a nap díszvendége
és szónoka, Kövér László rövid beszédében a gyógytóról szólt, s mint mondta,
korábban senki sem sejtette, hogy milyen erő lakozik ebben a vízben, építeni
lehet erre a tóra. Festetics gróf szerepét hangsúlyozta, valamint azt, hogy
Festetics gróf segítségével Hévíz lényegében a művészetek városával vált.
Ugyanakkor a háború elsodorta ezt is, és maga a tó kezdett eltűnni.
1985-ben Hévízen tűzvész pusztított, 1989-ben pedig bezárták a bauxitbányát. Aki Hévíz város eljelentéktelenedésére játszott, nem volt sikeres. Kövér elmondta továbbá: nincs ma olyan uniós politikus, aki a magyar ügyet akarná megoldani, aki a magyarok problémáit szeretné orvosolni. A magyarok csak saját magukra számíthatnak. Ebben jár jó úton Hévíz, ami ma már turisztikai nagyhatalom.
Hévíz város történetét nem húsz-, hanem kétszáz évesre becsülte. Hévíz kiemelt státusának forrásai a tó, valamint a pénz, amelyet az önkormányzat biztosít. Elismerte az Országgyűlés elnöke a helyi képviselő-testület munkáját is, kiemelte, hogy rendkívül sokat tettek a kultúráért is, valamint azzal, hogy átvették a repülőteret, megalapozták a város jövőjét. Kövér zárásul arról beszélt, hogy Magyarországot a világon termálvizek tekintetében csak négy ország előzi meg a földön, és a pihenni-gyógyulni várók száma évről évre növekszik, ezért jó volna erre a jövőben nagyban építeni. Zárásul elmondta: ne hagyjuk, hogy a céljaink elbukjanak.
Az Országgyűlés elnökének beszéde után az Illyés Gyula Általános Iskola műsorát láthatta a közönség, majd Manninger Jenő is arról beszélt, hogy a város közel sem húszéves, Hévíz már sokkal korábban létezett, és jelenleg nagyon is élhető, emberi város.
Ezt követően kitüntetések átadására került sor. Hévíz város díszpolgára lett:
Vancsura Miklós, korábbi kórházigazgató, ő röviden megköszönte a címet a
díjazottak nevében is. További, Hévíz Városért kitüntető díjat kaptak: Kecskés
Zoltán közszolga, Vass Géza író, Damina László sportedző, valamint Máté Szilárd
rendőrkapitány.
A díjak átadása után már fogyatkozott a népes közönség, de átadták még a Héviz
Év Osztálya díjat is. Mindhárom helyen az Illyés Gyula Általános Iskola
osztályai végeztek. Majd Halász Gábor, a művelődési központ vezetője méltatta a
meseíró verseny résztvevőit, aminek eredményeképpen egy közel hetven oldalas
mesekönyvet adott ki az önkormányzat.
Hoffmann Rózsa államtitkár Keszthelyen
Az EU a „Tevékeny időskor és a nemzedékek közötti együttműködés évének” nyilvánította a 2012-es évet. A program hazai rendezvényei során állami vezetők látogatnak el iskolákba, és rendhagyó osztályfőnöki óra keretében segítik a generációk közötti tapasztalatcserét, a kapcsolatok erősödését. A programsorozat részeként április derekán a keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium látta vendégül az intézmény tornateremében rendhagyó osztályfőnöki órát tartó dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt.
Az idősekről, az idősödésről alkotott pozitív kép megerősítéséért, a nemzedékek közötti szolidaritás tudatosításáért szállt síkra száznál több diák előtt az osztályfőnöki órát tartó politikus, aki több-kevesebb sikerrel kezdeményezett interaktív társalgást. A belső tartást biztosító értékrend felvállalását, a jó és rossz erkölcsi kategóriák pontos meghatározását kérte a tanulóktól. Utalt rá: egyre több magányosan élő idős szorul szeretetre, törődésre.
Magyarországon 100 ezer ember él öregotthonban, és körülbelül ugyanennyien várakoznak az idősotthonba történő felvételre. Egymillió nyugdíjas pedig magányosan tengeti mindennapjait. A jelenlegi oktatásirányítás 2016-tól éppen azért kívánja kötelezővé tenni az érettségi megszerzése előtt az önkéntes munka bevezetését a gimnáziumokban, hogy az emberi élet kötőszövetét jelentő kapcsolatteremtés megvalósuljon fiatal és idős között.
Akik már kipróbálták a rendszert, azok pozitív élettapasztalatokkal gazdagodtak. Erősödtek bölcsességben, tapasztalatokban. Az oktatási államtitkár kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy a tanév rendje hosszabb lesz az általános iskolában. A fiatalok munka világában való megrögzítését segíti az érettségi vizsga ponthatárainak tervezett emelése. Biztos, stabil tudásra van ugyanis szükség, mert jelenleg egy hamis rendszer van életben.
Egyetértett a diákokkal abban, hogy egy iskola a nem kivételező, kedves, segítőkész, határozott, együttműködésre és szeretetre képes pedagógusoktól, mint állandó intézményi szereplőktől lesz jó. Az igazságos, szigorú, a tananyagot megkövetelő, megfelelő hivatástudattal rendelkező tanár képes csak eredményesen segíteni az alapvetően szépre, jóra, igazra fogékony diákokat.