Címlap

Tar lászló az idegenforgalom aktuális kérdéseiről

Rossz volt az előszezon

„Április közepéig se híre, se hamva nem volt a tavasznak. Az előszezon ennélfogva idegenforgalmi szempontból tragikusnak mondható, de a Balaton-parti településeket turisztikai szempontból a siralmas időjárás nemigen érintette, mert ilyentájt jobbára még alszik minden. Keszthely legnagyobb szállodája kinyitott ugyan, de túl erős forgalomra, függetlenül az időjárás alakulásától, ez a hotel sem számíthat. Az előszezonban tapasztalt rossz időjárás kárát inkább a gyógyfürdőhelyek, a gyógyszállodák, a termálvízre alapozó, környékünkön található gyógyhelyek érezték.

A magánszálláshelyek a Balaton környékén mostanság még nem üzemelnek, a panziók is csak itt-ott nyitottak ki. Keszthelyen csak azért nem számít tragikusnak turisztikai szempontból a tényleg pocsék előszezon, mert nemigen van minőségi szálláshelyet biztosító nagy szálloda” – összegezte az előszezoni tapasztalatokat Tar László, a keszthelyi székhelyű Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, akit elöljáróban arról faggattunk, hogy hírértékűnek tekinthető-e Keszthely számára a bejelentés, miszerint: elindult a repülési szezon a sármelléki Hévíz–Balaton Airporton. – Azt nagyon nehéz megjósolni, hogy a Balaton partján mekkora forgalom csapódik le. A repülővel, charter-járatokkal érkezett vendégek zöme egyelőre a gyógyfürdőhelyeket segítik a sikeresebb piacra jutásban. A Balaton partján viszonylag kevés gyógy- és wellness-szálloda épült.

– Az átlagember úgy érzi alaposan megfogyatkozott a vendégek száma Keszthelyen. Több vállalkozó is állítja: leállt a vendégforgalom...
– A turizmus egyre több szereplője híve viszont az összefogás erejének. Kialakulóban van olyan megnyilatkozás, körvonalazódik olyan akaratnyilvánítás, ami a turisztikai kooperáció irányába mutat. Érdemes lehetne az összvállalkozói kört erősebben összefogó akcióprogramot indítani. A keszthelyi és a környéken található idegenforgalmi szálláshelyek száma stagnál. Az is igaz, hogy e szálláshelyek legnagyobb része, nem tartozik a kitűnő minőséget képviselő besoroláshoz. A magánházaknál is egyre inkább a családos vendégeket részesítik kedvezményben. Arra van esély, hogy ősszel vagy tavasszal legyen a „múzeumok éjszakájához" hasonló, több partner összefogását jelentő attrakció.

Egy ilyen akció marketingértéke nagyobb, mint a tényleges bevétele. A szállásadók zöme rájött, hogy érdemes nem csak szobát kínálni, hanem mellé egy „csomagot” is, amiben benne foglaltatik, mondjuk egy belépőjegy, egy kerékpárhasználat, vagy különféle kedvezményekre jogosító kuponfüzet, esetleg szolgáltatói kedvezménykártya. A trend manapság az, hogy az élmény mellé vásárol magának szállást a turista, és nem fordítva. A csomagok összeállítása mostanság már nem csupán a nagy hotelek marketingeseinek a feladata. A szobakiadással foglalkozók is előbb-utóbb rákényszerülnek a kedvezménypakk összeállítására. A vállalkozók összefogása e vonatkozásban is fontos lehet.

– A nyári szezon sikerét leghangsúlyosabban az időjárás határozza meg. Milyen körülmények lehetnek még fontos szereplői a főidény sikerének?
– Az időjáráshoz szorosan kapcsolódik a Balaton vízszintje, a tó vízminősége, a szúnyogok és kagylók száma, a halpusztulás gyakorisága. Ha ezek közül nem kerül elő egyetlen, negatív befolyásoló tényező sem, akkor Keszthelyen és környékén ezúttal is állandó vendéglétszámban reménykedhetnek az idegenforgalom szereplői. A főszezonban szinte biztos, hogy nem lesz kevesebb a turisták száma. Elő- és utószezonban lehet némi visszaesés, de a főidényben újra megtelnek a strandok és a sétálóutca is. A keszthelyi turisztikai főidény sikerét több mindennel lehetne serkenteni. Ha Keszthely a vendégforgalomra alapozó városként tekint saját magára, akkor minimum kettő-három négycsillagos szállodának kellene már itt üzemelnie. Ezek a minőségi hotelek képesek lennének kezelni az időjárás egyre gyakoribb „kilengéseit”. Egy színvonalas élményfürdő is előbb-utóbb visszahozná a beruházásba feccelt befektetés összegét.

– Az idegenforgalom szereplői, a vállalkozók mindent megtettek a maguk részéről azért, hogy sikeres szezont tudjanak magukénak?
– A saját, szűkebben vett területén a szolgáltatók igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból. A vállalkozók zöme állítja: én mindent megtettem, mégsincs elegendő vendégem! Ha azt mondom, hogy mindent megtettem, ez azt jelenti, hogy az általam ismert rendszerből kimazsoláztam azon elemeket, amik a vállalkozásom legfontosabb segítői lehetnek. Itt is, mint sok mindenben, csak kullogunk Európa fejlettebb országai után. A szabadon felhasználható wi-fi-elérés külföldön nem számít kuriózumnak. A nagyobb szállodák itt is rendelkeznek ugyan wi-fi-eléréssel, de a városi strandon meg csak hébe-hóba működik, a többi strandon pedig egyáltalán nincs, és akad helyszín, ahol külön fizetni kell érte.

– Milyen negatív körülmények zavarhatják a felhőtlen főidényt?
– Negatív folyamat, hogy a Balaton fővárosa, vagy a kultúra fővárosa rangot többen is szeretnék elhódítani Keszthelytől, és sokat tesznek is azért, hogy a patinát hirdető nimbusz helycserére kényszerüljön. Siófok és Balatonfüred is erősen nyomulnak. Nagy tömeget megmozgató kiugró megarendezvénnyel a főidényben Keszthely nem készül. A Festetics-kastélyban futó, időben is megkurtított nyári játékok keretében is mindössze egy színdarabot mutatnak majd be, a tavalyi néggyel szemben. A borfesztivált is csökkentett költségvetéssel rendezik majd meg. A városmarketing javítását célozva többször tettünk már említést arról, hogy bizonyosan kellene legalább egy, hagyományteremtő, a belföldi közönségnek szóló nagyobb attrakció, egy jófajta nagyrendezvény, amire sok látogató érkezne. Egy füredi Anna-bálhoz hasonló léptékű sikeres rendezvény meghonosítását feltétlenül érdemes lenne megfontolnia a helyi döntéshozóknak. Jók persze a kisebb próbálkozások is (huszártalálkozó, harmonikagála stb.), de nem szabad hagyni, hogy ezek a pénz hiányában vagy a szervezés erőtlensége miatt kifulladjanak. Sajnos egyre kevesebb a külföldi vendég.

Tavaly huszonöt százalékos arányt képviseltek, de a prognózisok szerint idén a számuk húsz százalékra csökkenhet. Az éttermesek is a külföldieket szeretik jobban, mert ők többet költhetnek. Ők nem a hátizsákból veszik elő az üdítőt vagy szendvicset. Az Alföldről érkezők egy része még a paprikát, paradicsomot is magával hozza a nyaralására. Jó kezdeményezés a SZÉP-kártya, de sajnos az is igaz, hogy az üdülési csekkel érkező családok költése sokszor nemigen haladja meg a csekken szereplő összértéket. A városi strand is egyértelműen elvesztette a vezető szerepét. Adottságait, szolgáltatásait tekintve beelőzték a környék strandjai. A patinás Sziget-fürdő is elvesztette azt a varázsát, amit keményen őrzött még a nyolcvanas évtizedben. Marketing szempontból már nemigen lehet különlegesként, vagy unikumként tekinteni a Sziget-fürdőre és a hozzá kapcsolódó, átlagos minőséget képviselő strandra. A külföldiek pár éve még decemberben, januárban döntöttek arról, hogy szobát vagy panziót foglalnak a főidényben. Most a foglalások inkább márciusban, áprilisban, vagy még később érkeznek.

– Mi a helyzet a szezonhosszabbító törekvésekkel?
– A főidény hosszabbításának szándékával fellendítésre vár a kerékpáros turizmus. A Keszthelyi-hegység főbb attrakcióit javarészt már kitáblázták, és a tó menti bringakörút táblái is használható információkat adnak. A biciklis turizmus fejlesztését szolgáló több nyertes projekt is befejezésre vár. Mintegy 42 millió forint felhasználásával hamarosan megtörténik az egyes kerékpáros túraútvonalak feljelölése, és városon belül is kitáblázzuk, melyik nevezetesség, látnivaló merre található. Harminc darab kerékpáros pihenőhely létesül, és a bicajostérkép nem csupán nyomtatott, de digitális formában is elérhetővé válik. Külön jelzést kapnak a kerékpárbarát szálláshelyek, és kerékpáros „sárga angyalok” is dolgozni kezdenek.

vissza az elejére

A sigray-örökösök 86 műtárgyat kaptak vissza

Elhúzódó vita ért véget

A Helikon Kastélymúzeum fehér tükörtermében április közepén a Sigray-hagyaték átadásával kapcsolatos sajtónyilvános eseményen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette: a honi múzeumokban vitathatatlanul nem állami tulajdonban lévő műtárgyakról hamarosan egy elektronikus formában is egy éven keresztül elérhető jegyzék készül, hogy azokat visszaszolgáltassák a jogos tulajdonosoknak.

Május 1-jétől a Miniszterelnökségen belül létrehozzák a letétbe helyezett kulturális javak titkárságát, amelyik felülvizsgálja az államra bízott javakat a második világháború kitörésétől egészen a rendszerváltozásig terjedő időszakban. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum soron kívüli leltárt készít heteken belül azokról a letétben lévő műtárgyakról, amelyeket azzal a szándékkal bíztak a magyar államra, hogy az gondos őrzője és nem pedig elkobzója legyen a tárgyaknak. A Festeticsek Iparművészeti Múzeumban őrzött műtárgy emlékei is nemsokára visszakerülnek a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumba.

A neves család utolsó férfisarjaként 66 éve elhunyt gróf Sigray Antal politikus hagyatékába tartozó műtárgyak visszaszolgáltatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Lázár János emlékeztetett arra, hogy kiemelt beruházásként hamarosan startol a Festetics-kastélyban az 1,8 milliárdos kerettel indított turisztikai fejlesztés, és a kastély-felújítási programsorban a fertődi után rövidesen a keszthelyi következik. Az államtitkár a törekvések komolyságát megerősítendő, a Sigray család örököseinek visszaadott 86, eddig múzeumi letétben őrzött műtárgyat, és egyúttal bocsánatot kért azért, hogy az elmúlt 22 évben a vitathatatlan jogi sorsú műtárgyak visszaszolgáltatását illetően az örökösöket méltánytalan és komoly hátrányos megkülönböztetés érte a kormányok, illetve az állam részéről. Lázár János jelképesen egy kínai vázát adott át az örökösöknek, majd együtt megtekintették a kastély több termében elhelyezett használati és dísztárgyakat, kisbútorokat, amelyek visszakerültek tulajdonosaikhoz.
Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról számolt be, hogy 11 éve tud az örökösök kálváriájáról, és első államtitkári munkanapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatójával döntöttek a gyors, korrekt megoldás mikéntjéről.

Marton Péter, az MNV Zrt. vezérigazgatója úgy látta: a visszaszolgáltatás ügyében zajló jogi kényszerpályára került peres eljárás végén a bíróság jogszerűen mondta ki, hogy „nem tartoznak a magyar állam tulajdonába". A gróf által letétbe helyezett műkincsek darabjai hat magyar múzeumba kerültek, s eddig három szolgáltatta vissza őket. Az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum mostanáig több mint 200 műtárgyat őrzött, és pereskedés indult meg azért, hogy a műtárgyak ne kerüljenek ki az állam kezéből. A leszármazottak egy-egy tárgy megszerzéséért sikeres próbapereket indítottak, a bíróságok pedig rendre elmarasztaló döntést hoztak az állammal szemben.
Az örökösök képviseletében Osztroluczky Dénes üdvözölte a műtárgyak visszaszolgáltatásáról szóló politikai döntést, ami küzdelmes és igazságosan lezárt folyamat végére tett pontot.
Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója örömmel jelentette be, hogy a Sigray családdal történt megegyezés értelmében egészen a szezon zárásáig a kastélyban letétben marad több olyan bútor, aminek pótlásáról egyelőre nem tudtak gondoskodni.

vissza az elejére