Ezek segítségével vezetik végig a látogatókat a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisain. Megismertetik a közönséggel azt az emberfeletti munkát, mely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékek is megelevenednek, és az aranyból, ezüstből készült szakrális tárgyak együttesét teljessé téve, egységes egészként mutatják be a sztyeppe urainak, kultúráját, képzettségét, gazdagságát. A különleges tárlat résztvevői egy időutazást tehetnek a lovasnomád kultúra fénykorába.
A sámándobos ráhangolódással indított kiállítás nyitóünnepségén mondott köszöntőjében Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója büszkeséggel emelte ki, hogy mindent megtesznek azért, hogy ne csak Keszthely, de a Balaton kulturális centruma rangját is elhódítsák. E törekvésüket erősíti a páratlan leletegyüttes itteni bemutatása. A kiállítást megnyitó Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott: az efféle, párját ritkító érdekes és értékes bemutatóval a Dunántúl kulturális központja címért is versenybe szállhat a Festetics-kastély. Az országgyűlési képviselő szerint a páratlan, de még kevéssé ismert motívumkincseket érdemes nyitott szívvel megvizsgálni, majd jó hírét kelteni a diákok és a szüleik között is.
A tárlatról Széles Attila kurátor mesélt. Úgy vélte: a múltunkhoz kötődő, jelentős esztétikai értékkel bíró anyagot sikerült összeállítani. A nagy történelmi jelentőségű kazahsztáni ásatások eredeti leleteit tökéletesen lemásolták, majd ezeket Magyarország patinás helyszíneire hozták, hogy az anyag a magyar őstörténelemről szóló egyedi állásfoglalásként híresülhessen el. Rétvári Teofil exkluzív tárlatvezetésen mutatta be a hun, avar, türk népek eredetmondáiból jól ismert állatok: hegyi kecske, szarvas, sas, hóleopárd, farkas, tigris, farkas és ló különféle, sajátos szimbólumrendszerbe ágyazott ábrázolásokat, az egyéb műkincseket.
