Jó szezon legyen!

Kazah régészeti leletek

A fa és a lélek erezetei

MSZP: A munkáról

Jobbik: Ők már javasolták

A daganatos betegekért


Balatoni évadnyitó keszthelyen

Jó szezon legyen!

A megszokott helyszínen: a Balaton-parti móló előtti téren május 1-jén délelőtt ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét Keszthely hagyományos balatoni évadnyitó ünnepsége, melynek zárásaként az 1927-ben vízre bocsátott Csobánc sétahajóról a város elöljárói és a meghívottak gyűrűjében dr. Horváth Viktória és Manninger Jenő megkoszorúzta a „Magyar tengert".

Köszöntőbeszédében Pálinkás Róbert, Keszthely alpolgármestere aláhúzta: fontos, hogy a hozzánk érkező vendégek jól érezzék magukat, elégedettek legyenek a kapott szolgáltatásokkal, kellemesen töltsék a nyaralásukat, és szép emlékekkel távozzanak a városból. A kedvességgel, szeretettel, türelemmel fogadott vendég járul hozzá ugyanis leginkább Keszthely jó megítéléséhez. Ez összetett feladatot ró az idegenforgalom összes szereplőjére. A város minden évben kínál újdonságokat.

– A tavalyi szezonkezdetre elkészült a Balaton-part fejlesztés első üteme, júliusban felavattuk az új, önálló turisztikai attrakcióként is számba vehető Fő teret, a mostani szezonkezdetre a helyi múzeumok is erősítették turisztikai pozícióikat. Újabb 350 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásból a parton turisztikai központ és szabadidős létesítmény (műjégpálya, skate-pálya, vízi játékpark) épül a szezonhosszabbítás szándékával. A Festetics-kastély, Amazon Szálló felújítását is magába foglaló, 1,8 milliárd összköltségű fejlesztés is még idén elindul. A kerékpáros és kulturális turizmus megújítása pedig a turisztikai egyesület sikeres pályázatához kötődik. Az autóbusz-pályaudvar és a vasútállomás még idén elkezdődő, teljes csomóponti rekonstrukciója turisztikai szempontból is jelentős, hisz a vonattal és busszal érkező turisták itt szerzik az első benyomásukat a városról, amelyik folyamatosan érdekelt a vonzerőt jelentő komplex turisztikai attrakciófejlesztésben.

A már elkészült és megvalósítani kívánt önkormányzati beruházások sikerességére utalt köszöntőjében Manninger Jenő országgyűlési képviselő. A Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerint a parti sáv fejlesztési lehetőségeit bővíti majd a Balaton-törvény küszöbön álló módosítása. Észak–déli irányban, partneri együttműködésben folytatódhat a megkezdett sétányfejlesztési program is.
Dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára évadnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy Gyenesdiáson fiatallá cseperedve saját maga is megtapasztalta, hogy a vendéglátás nem hobbi, hanem kemény munka. A turizmusból élő vállalkozók számára a munkaidő és szabadidő olykor értelmezhetetlen fogalmak. Mint fogalmazott: viharok bármikor jöhetnek, de mosolyogva, minden könnyebb! Eladni is. A vendégektől nem csak a szolgáltatás ellenértékét kaphatjuk, hanem sok tapasztalatot, tudást is. Kijár a tisztelet az innovatív, kreatív, kitartó, minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozóknak, de a Balaton megújításáért hittel, szeretettel, elszántsággal dolgozó polgármestereknek, civil szervezeteknek is.

vissza az elejére


Prezentáció a helikon kastélymúzeumban
Kazah régészeti leletek
A harmadik évezred egyik legjelentősebb régészeti felfedezéséről szóló prezentációt tartott a minap a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban Krym Altynbekov professzor, kazah restaurátor-specialista.

A régészettudomány nemzetközi jelentőségű eseményén házigazdaként Pálinkás Róbert múzeumigazgató mondott köszöntőt, jelen volt Nurbakh Rushtemov, Kazahsztán megbízott magyarországi nagykövete. A jeles szakember munkásságáról nem először esett szó az intézményben. A professzor fontos szerepet töltött be az „Emberek aranyban" címmel rendezett kiállítási anyag összeállításában. Kazahsztán szkíta kori történelmét megjelenítő vándorkiállítás harmadik magyarországi helyszíneként szerepelt a kastélymúzeum. A tudós ezúttal egy nomád fejedelmi mauzóleum feltárásáról számolt be. A leletek a hitvilági misztikum 1300 évvel ezelőtti idejéből valók, a lovas-nomád kultúrát jelenítik meg. Krym Altynbekov elmondta, hogy 7. századbeli türk fejedelem mauzóleumának feltárását kezdték el nemzetközi expedícióval. A leletmentésben japán, dél-koreai, kínai, török, orosz és európai országokat képviselő tudósok, restaurátorok vettek részt.

A kutatás során falfeliratok, mitológiai alakábrázolások, lószerszám-darabok rajzai és freskók kerültek napvilágra. Megtalálták a temetési szertartást szimbolizáló terrakotta szobrocskákat, melyek „agyaghadsereg" néven váltak ismertté. A mauzóleumban 2010-ben fellelt, 28–30 centiméteres szobrocskák eredethűen lettek rendbe hozva Krym Altynbekov professzor által kifejlesztett megóvó technológiával. Módszereivel történt meg az egyéb anyagokból (fa, textil) készült elemek, valamint a föld alatti sírkamra és szarkofág helyreállítása, konzerválása. A restaurálás során küzdeni kellett a rozsdásodás, a sókicsapódások, a növényi gyökerek és rágcsáló állatok okozta károsodásokkal. A feltárt mauzóleum jelentősége egyenrangú a Rudenko által feltárt Pazyryk-i jégsírokkal, az Issyk-i aranyemberrel és a Herbert Parzinger által megtalált Tuvai szkíta herceg sírjával.
A leletanyag új megvilágításba helyezi a nomád kultúrát. Elhangzott: a következő évek feltárásaiban magyar régészek meghívásával hazánknak is aktív szerepe lesz a szkíta fejedelmi temetkezések feltárásában.

vissza az elejére


Művészet és élővilág

A fa és a lélek erezetei

Az élővilág és művészet szoros kapcsolatát kifejező kiállítás nyújt új alkalmi látnivalókat a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum vadászati múzeumi épületében.

A kaposvári Horváth-Béres János fafaragó művész az alkotásaihoz használt természetes anyag és az ember lelke finom erezetei közt von párhuzamot a munkáival. A tárlat úgy szólítja meg a látogatókat, ahogyan maga a természet: mutatva az életet, annak sokféleségét és a környezet minden apróságával való szoros kapcsolatát.
Horváth-Béres János a tárlata elé írja: „Az embereknek belső vágya, hogy jelképeket készítsen, ezzel üzenjen, közvetítsen. Ez egy ősi igény, melynek eleget téve elkészítem a magam jeleit. Egy csodálatos, nemes, ugyanakkor emberközeli anyagból, mely mit sem mond az idő végtelenjébe tűnő évezredeknek, de talán közel áll a finoman erezett lélekhez, s szándékom szerint érint, üzen az embereknek.” Vallja: számára minden fa egy rejtély, ennek megoldási igénye készteti a formázásra. Ihletője a természet nagyrabecsülése, csodálata, ami a művészetteremtésre sarkallja.
Gyermekkora óta a somogyi Zselicség szívében élve kap naponta alkotói vágyat a környezetétől.
A keszthelyi időszakos tárlaton domborműveiből található válogatás, a hely szellemiségéből adódóan vadélőhelyi témákból. A kiállítás olyan miliőben került közönség elé, ami felerősíti a nézőben a művészi kifejezésekkel való azonosulás képességét.

vissza az elejére


MSZP: A munkáról

Május elsején a keszthelyi hajókikötő szolgált helyszínként a Magyar Szocialista Párt helyi vezetőinek, hogy a munka ünnepéhez kapcsolt aktuális politikai üzeneteikről sajtótájékoztató keretében adjanak számot.

Mohácsi József, a keszthelyi MSZP elnöke úgy fogalmazott: a nehéz gazdasági helyzetben a munkanélküliség egyre tragikusabb méreteket ölt Magyarországon, Keszthelyen és a környéken is. Nem teljesült a kormány ígérete, miszerint a lehető legrövidebb idő alatt egymillió munkahely létesül. A kormány kettős kommunikációt folytat az EU-val kapcsolatban: Magyarországon szidja, Brüsszelben elviseli az uniót. A kritikát nem tűrő miniszterelnök szerint az EU hanyatlik, hazánk gazdasága pedig erősödik. Az efféle hamis vélekedések legyűrésére kell felkészülni az új, felkészült baloldalnak, hogy a most még nehéznek látszó kormányváltást elvégezhessék, mert nem ezt érdemli az ország – vélekedett.
Brunner Tibor, a keszthelyi MSZP alelnöke szerint a fiatal, a pályakezdő és az 50 év feletti munkanélküliek helyzete és száma vált katasztrofálissá, és elkeserítő, hogy az állástalanok 45 százaléka (KSH februári adat) egy éven túl sem tudott álláshoz jutni. Aggasztó, hogy a fiatalok nagy része külföldön dolgozik, és minden második-harmadik ifjú nem Magyarországon akar érvényesülni, letelepedni. Az efféle kivándorlásban Keszthely és környéke is erősen érintett. Innen magasan képzett, az idegenforgalomhoz és vendéglátáshoz jól értő munkavállalók a megélhetés reményében távoznak folyamatosan külföldre. Ausztriában akad olyan nagy szálloda, ahol a 70 alkalmazottból 50 magyar. Ez nagy probléma.

vissza az elejére


Jobbik: Ők már javasolták

A május közepén tartott soron kívüli képviselő-testületi ülésen a helyi pénz bevezetésének lehetőségéről is tanácskoztak, felhatalmazva a polgármestert a tárgyalások lefolytatására a Balatoni Koronához való csatlakozásról a pénz kibocsátójával, illetve a helyi vállalkozókkal.

A kisrégiós Balatoni Korona kizárólag helyben árusított termékekre és helyi szolgáltatások vásárlására alkalmas, és használatával minden lokálpatrióta támogathatja a munkahelyek megtartását, majd ezáltal a gazdaság stabilizálását.
– A helyi pénz keszthelyi bevezetését kezdeményezésem keltette életre – szögezte le sajtótájékoztatóján Selmeczy Zsuzsanna helyi önkormányzati képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Keszthelyi Alapszervezetének választókerületi szervezője. Anélkül, hogy a Balatoni Korona elindításának sikerét az ügy kezdeményezőjeként kisajátítani akarnám, örömmel jelentem ki, hogy másfél éves kemény küzdelem végére kerülhet pont. Tavaly április közepén a téma szakértőit: dr. Drábik Jánost és Vezér Szörényi Lászlót előadás megtartására hívtuk a Balaton Színházba. A szakemberek megerősítették: a munkahelyteremtés és a közösségépítés is megvalósítható a duális pénzzel, amelynek fedezetére hárommillió forint rendelkezésre áll a város költségvetésében. A Soproni Kékfrankos, a Rába-közi Tallér, majd máshol a Balatoni Korona is sikeresen startolt, de az ügy Keszthelyen csak vontatottan jutott nyugvópontra. Most a helyi kis- és középvállalkozások fogadókészségét kell fölmérni a forintnál gyorsabban pörgő fizetőeszköz elfogadására – sürgette a képviselő.

vissza az elejére


Teréz – Egy nap a holnapért Alapítvány

A daganatos betegekért

Az otthoni betegápolás megkönnyítésének céljával, pályázati támogatásból 3 könnyen összeszerelhető, speciális és praktikus elektromos betegágyat, valamint kádba emelő liftet vásárolt a Keszthelyen és környékén működő Teréz – Egy nap a holnapért Alapítvány, hogy ezeket a nagy értékű berendezéseket a rászoruló, jobbára daganatos betegeknek kölcsönözzék ki.

A drága eszközök beszerzésének céljáról dr. Szutrély Péter, a kuratórium elnöke május derekán tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az EMMI pályázatán 1,5 millió forint pályázati támogatást nyertek, s a kuratórium közös döntése alapján határoztak az átlag családoknak megfizethetetlenül drága gyógyászati-ápolási segédeszközök beszerzéséről és az ingyenes kölcsönzés biztosításáról. A felfekvést gátló matraccal, betegemelővel szerelt, lengyel gyártmányú, kétéves szállítói garanciával rendelkező ágyakon kívül vásároltak az ágy melletti gyors vérvizsgálatokhoz szükséges, tesztcsíkokkal működő berendezést, és tudnak kölcsönözni egy Németországból származó infúziós állványt is. Bővebb információt www.egynapaholnapert.hu oldalon kínálnak.

 

vissza az elejére