Panoráma

A szülők „színötös” gyereket szeretnének

Közös előadáson a hévízi betegklubok

Teljes élet ízületi gyulladással

A dr. Horváth József főorvos és dr. Bergmann Annamária reumatológus szakorvosok szakmai vezetésével a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházban működő betegklubok tagságát a kórház kultúrtermébe várták. Dr. Ortutay Judit, az ORFI osztályvezető főorvosa, a Magyar Reumás Betegek Egyesületének elnöke óriási érdeklődés mellett tartott előadást: „Rheumatoid arthritissel is lehet teljes életet élni" címmel.

A külföldön is elismert szakember körüljárta az ízületvédelem kérdését, választ adott arra a kérdésre, hogy a beteg reumás miféle segítséget várhat, illetve mit tehet a saját maga gyógyulása érdekében.
Mint fogalmazott: a reumatológia több mint kétszáz kórképpel foglalkozik. A gyógyítók a minél jobb és teljesebb életminőség elérését tűzik ki a kezelések céljaként. A betegeket be kell vonni a saját egészségükkel kapcsolatos döntésekbe. E cél elérésére nagyon jó eszköznek bizonyulnak a betegklubok, ahol van idő és lehetőség megbeszélni a felmerült problémákat. Az ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) genetikai hajlam alapján, külső tényezők következtében létrejövő autoimmun betegség, vagyis a szervezet saját sejtjeit, szöveteit támadja meg. Az ízületet védő belhártya begyullad, és komoly fájdalmakat okoz. A hazánkban élők fél százalékát, azaz mintegy ötvenezer embert érint az el nem mulasztható, de jól kordában tartható megbetegedés, ami többnyire fájdalmat, merevséget és mozgáskorlátozottságot okoz. A betegekre sok házi feladat hárul, ha mérsékelni szeretnék a fájdalmaikat. A mindennapi gyógytornán kívül abba kell hagyniuk a dohányzást, kerülniük kell a mozgásszegény életmódot, le kell adniuk esetleges súlyfeleslegüket. A biológiai terápia reményt keltő javulással kecsegtet, de a hangsúly az önmenedzselésen van.

vissza az elejére

Első ízben gyenesdiáson
Strandpiknik a Balatonért

Első ízben rendezett szezonköszöntő strandpikniket a Nők a Balatonért Egyesület zalai csoportja.

A találkozót a gyenesdiási Játék strandon tartották, az eseményre szakmai és más balatoni érdekképviseleti körökből vendégeket is hívtak. Vetőné Zeke Erzsébet, a közösség elnöke elmondta: céljuk az együttműködések erősítése. A Balaton életéről fél évszázaddal ezelőtt megjelent újságcikkek idézetével az üdülőrégió történelme tükrében tekintették át az aktualitásokat. Ezzel rávilágítottak arra, hogy a legfőbb dolgok, amik a közvéleményt történelmi idők óta foglalkoztatják, az a vízállás, az iszaposodás és a szúnyogirtás. Utóbbival kapcsolatosan dr. Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára beszélt arról, hogy a szükséges összegű anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez az összeg az előző évről maradt pénzzel együtt 80 millió forint, amit fele-fele arányban önkormányzati és állami finanszírozással biztosított.

A települések szerződés szerint, területarányosan fizetik a költségrészt, az állam ehhez a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül adja a pénzt. Idén három alkalommal való biológiai és hatszori kémiai védekezést terveztek, melyből eddig egy-egy lett végrehajtva. A védekezés elrendelése szakmai előrejelzés alapján történik.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki kirendeltségének vezetője, Pécseli Péter nagyívű áttekintést adott a Balaton vízszintjének szabályozásáról. A jelenről elmondta: a Sió zsilipjének kezelését illetően a kirendeltségnek nincs mérlegelési joga. Előírások rendelkeznek a vízszint tartásáról, s a vízügynek ezzel kapcsolatosan kártérítési felelőssége van, ha magasabb vízállással összefüggésben a parti ingatlanokban károk keletkeznek. Úgynevezett „szinten tartó" zsilipezéssel igyekeznek a lehető legtöbb tartalékot biztosítani a mederben.

vissza az elejére

Paleolit táplálkozás

Sorsfordító étrend

Egyre több hívet szerez magának a forradalmian új, minden tekintetben tudományosan megalapozott, az ember evolúciójára épülő táplálkozástan. Sokan a természet rendje szerint táplálkozva kívánják megőrizni vagy visszanyerni az egészségüket. A nyugati civilizáció több lépésben hagyta maga mögött a paleolit táplálkozási szisztémát, amihez az évmilliók során adaptálódott. A földművelés, majd a nagy kalóriájú, finomított élelmiszerek (cukor, fehérliszt, növényi olaj), végül a készételek szorították ki a hagyományos zöldség-gyümölcs-hús alapú táplálkozást.

Ha rekonstruálni tudjuk azt a táplálkozást és életmódot, amelyre mindannyian teremtve vagyunk, akkor újkori betegségeinktől is megszabadulhatunk. Ez a vezérgondolata a még mindig túlságosan újszerűnek tekintett paleolit táplálkozásnak, amiről Ruff Jánosné, a keszthelyi Paleolit Klub vezetője beszélt lapunknak.
– Négygenerációs családom összes tagja az új táplálkozási formát követi immár negyedik éve. Bár szakácskönyv még nem volt, és az interneten feltalálható információk is szűkösek voltak, de közös családi döntés született: nekivágunk. Férjemnek 25, jómagamnak 15 kilogramm túlsúlytól sikerült megszabadulni viszonylag rövid idő alatt. Nekünk a túlsúlyhoz kapcsolódó több egészségügyi problémát sikerült ledobni, az ismerősi, baráti körünkhöz tartozók pedig komoly betegségekből is kigyógyultak. Mindannyiunk laboratóriumi leletei, vérképei is egyre jobbak. Tapasztalatból mondom, hogy az új étkezési rendre való áttérés több esetben volt sorsfordító. Akinek az a fő szempont, hogy finomat egyen, annak nem jelent semmiféle lemondást az új rendszerre való átállás. Lemondás csak bizonyos ételekről, de nem az étkek nyújtotta élvezetről van.

Ha valaki erősen ragaszkodik, mondjuk a nagyon édes ízhez, az persze lemondásként élheti meg, hogy egy paleo-tortaszelet nem „töményen cukros". Akinek a zsemle evése jelent élvezet, az is csalatkozhat persze a paleóhoz. Mi, változatosan étkezünk, rendszeresen sütök tortákat és egyéb édességeket. A cukor fogyasztása fönntartja az édesség utáni sóvárgás vágyát. Egy idő után az emberen már nem lesz úrrá az édesség utáni erős vágyakozás. A tortákat a minimálisan szükséges nyírfacukron kívül reszelt almával, áztatott mazsolával édesítjük. A paleolit étkezés nem lényegesen drágább a hagyományos ételkészítésnél. Legfeljebb az átállás időszakában kíván az ember több maglisztet vagy nyírfacukrot. A hüvelyeseket, a krumplit, a rizst, a gabonaféléket, a gabonalisztet, a cukrot, olajat, margarint ügyesen helyettesítjük különféle egészséges élelmiszerrel. A tejtermékek közül a kemény érlelt sajtféléket lehet enni, ha másféle előírt diéta erről másképp nem rendelkezik. A sült és a főtt tojás, a rántotta is része a mindennapi étkezéseknek. Sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk. Annyiszor eszünk, ahányszor csak éhesek vagyunk, nincs olyan diétás előírás, hogy ennyiszer vagy annyiszor szabad csak táplálékot magunkhoz venni. A szükséges élelmiszerek majd mindegyikét helyben be tudjuk szerezni.

A paleolit étrend elkezdését követően már rövid idő múlva lehet pozitív változásokat észrevenni a szervezetünkben, és a fogyás is megindul néhány hetet követően. Nehézséget talán az jelent, hogy több zöldséget kell tisztítani. Súlyosnak mondott betegség is képes meggyógyulni akár fél év alatt. Kezdetben kihívást jelentett egy sült húsos, paradicsomos káposzta elkészítése étolaj és liszt használata nélkül, később a mindennapok rutinja kisegített. Nagyon sok, régebben is fogyasztott ételhez vissza tudtunk térni. A lányom már a boltban kaphatónál ízletesebb szaloncukrot képes készíteni. Darált maglisztekből (lenmag, tökmag, napraforgómag, szezámmag, mandula, mogyoró, gesztenye) rengetegféle kenyeret készítünk, ki őzgerinc formában, ki tepsiben. Aki nem kényszerül szigorú diétára, az alacsony glikémiás indexű zabpehelylisztet is fogyaszthat. A saját befőzésű kompótokba, befőttekbe, lekvárokba nem teszek sem kristálycukrot, sem tartósítószert, mégis elállnak, és sokáig ízletesek maradnak. Szerintem az igazi paleo-háziasszony nem akar olyan ételeket készíteni, ami olyan, mintha ez vagy az a régi ételféle lenne. Nem a régi ízvilágot, hanem az új, még finomabb ízeket kell megtalálni.

vissza az elejére

Igazítsuk elvárásainkat a gyermek képességeihez

A szülők „színötös” gyereket szeretnének

Az iskolai túlterheltség általában kéz a kézben jár a stresszel, és közeli barátságban áll a depresszióval. A tanév végén a diákok stációjárása a fáradtságtól az ideg-összeroppanásig terjed. Lehet ezen változtatni? Ha igen, kié a feladat? – tettük föl a kérdést Kiss Judit klinikai szakpszichológusnak.

– A feladat sok mindenkié. Az információ tengernyi, ebből adódóan szelektálni kell intelligensen és szigorúan. Itt a tananyag-összeállításra és a tankönyvszerkesztésre gondolok. A tanárokat divat szidni manapság, sokszor nem alaptalanul. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, mert a pedagógusok is túlterheltek. Rengeteg a fentről jövő intézkedés, mindent gyorsan kell csinálni. A tanárok szintjéről kellene indulni, széles körben megbeszélni az ötletbörze felvetéseit. Néha alig elviselhető a zűrzavar. Túl sok a leadandó anyag, nincs idő az elmélyülésre. A szülők akkor is „színötös" tanulót szeretnének, ha ők soha nem voltak azok. Jó lenne segíteni abban, hogy szülő és tanár minél reálisabban értékelje egy gyermek képességeit. A szakmáknak, a középfokú képzettségnek nagyobb teret kellene kapnia. A pszichológusok szerintem nem csak az iskolából hiányoznak, hanem felsőbb szinten is. Ott, ahol a változást hozó döntések születnek.

– A vizsgadrukk egy olyan érzés, amivel előbb-utóbb mindenki találkozik az élete során. Mindenki képes a vizsgadrukk leküzdésére?
– Igen, mindenki képes, ha kellően motivált a vizsga letételében, ha a képességeinek és az érdeklődésének megfelelő helyen van. Legyen az egy KRESZ-vizsga, vagy egy matematika érettségi. Különbözőek vagyunk abban, hogy mennyire izgulunk a vizsgák során, ahol egyébként szükséges a pozitív stressz, mert segít a témára koncentrálni és a gondolkodást mozgósítani, a megfelelő részt szelektálni az ismeretanyagból. Ha a stressz túllép egy bizonyos szinten, bekövetkezhet a pánikállapot, ami negatívan hat a teljesítményre. Ennek elkerülésében szerepe van a diáknak, a tanárnak, a szülőnek és igény felmerülése esetén a pszichológusnak is.

– A tanulóknak egyre nehezebb elvárásoknak kell megfelelni. Mit adhatunk gyermekünk kezébe, hogy csökkentsük az iskolai stresszt?
– Az elvárások óhatatlanul konfliktushelyzeteket eredményeznek. A jó szülő-gyermek kapcsolatot építeni kell. Van szülő, aki ösztönösen, jó minták birtokában képes erre, van, aki segítséget kér, és akad, aki rosszul csinálja. A pánikozó szülő nem segít gyermekének. Próbáljuk objektíven megítélni gyermekünk képességeit (segít ebben a jó tanár, a pszichológus), igazítsuk elvárásainkat a gyermek képességeihez. Figyeljünk gyermekünkre, tartsuk fenn a párbeszédet, de ne adminisztráljuk agyon, és bízzunk meg benne mindaddig, amíg komoly okot nem ad a bizalmatlanságra. Nem kell feltétlenül a gyermekem barátjának lenni, de jó szülőnek igen. Olyannak, aki egészséges értékrendet közvetít, elvár, szabályokat állít, de nem túlszabályoz, aki dicsér, de nem ok nélkül, aki követhető mintát nyújt gyermekének.

– Közelít a bizonyítványosztás ideje. Mi történik akkor, ha irreális eredményt vár el a pedagógus a diákjától, és a gyerek nem képes teljesíteni tanárának túlzott elvárását?
– Tapasztalatom szerint a tanároknak ritkábban vannak túlzott elvárásaik. A jó pedagógus reálisabban látja tanítványait, mint a gyakran elfogult szülő. Inkább a szülőknek vannak túlzott elvárásaik, mert szoronganak gyermekük jövőét illetően, ami manapság bizony nem is alaptalan. A tanárok oktató munkáját nehezíti, és annak rovására megy a tanulók körében mostanság eluralkodott fegyelmezetlenség vagy agresszív viselkedés, a tiszteletlenség a társaikkal, vagy a pedagógusokkal szemben. Vannak jó képességű, folyamatos terhelésre képes gyermekek. Őket küldik minden tanulmányi versenyre, sokszor szabályosan „kizsákmányolják" őket. Erre oda kellene figyelni tanároknak és szülőknek egyaránt.

– A vakáció több évtizeddel ezelőtt még jobbára a diákok önfeledt pihenéséről szólt. Most nyelvtanfolyam, diákmunka, autóvezetési tanfolyam az osztályrésze a középiskolába járóknak. Lehet, vagy van ennek a trendnek veszélye?
– Tudatosságra, pontos célokra, megfelelő időbeosztásra szükség van. Felgyorsult és tengernyi információt közvetítő világunkban, ha sikeresek is szeretnénk lenni, meg kell próbálnunk rátalálni arra a munkára, ami érdekel és abban jónak, nagyon jónak lenni.

vissza az elejére