Címlap

augusztus 20-át ünnepeltük

Nemzeti önbecsüléssel

Keszthelyen augusztus 20-án a Fő téri templomban ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a Szent István-napi ünnepségsorozat. Az ünnepi misén Tál Zoltán, a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom plébánosa, Pawel Denisiewicz, a Kis Szent Teréz Karmelita Bazilika házfőnöke, Honthegyi Zsolt, a Keszthely és Környéke Evangélikus Egyházközség lelkésze, valamint Kuti Géza, a Keszthelyi Református Egyházközség lelkésze közösen áldották meg az új kenyeret.

Államalapító, egyházszervező királyunk emléknapján Tál Zoltán atya kiemelte: Szent István kitartó hitére, fáradhatatlan apostoli lelkületére, humánumára, a nemzet mellett való teljes kiállásra jelen korunkban is nagy szükség van határainkon innen és túl.
A plébániatemplom előtti városi ünnepségen mondott köszöntőjében az új kenyérről, az alkotmányról és az államalapítás jelentőségéről szólt Manninger Jenő országgyűlési képviselő, aki utalt rá: a keresztény hagyományokat az EU sok tagállamában máig sem ismerik el. A jelenlegi kormány viszont éppen a keresztény gyökerekre és hagyományokra, a családra építkezve igyekszik életképes modellt állítani polgárai elé.

Ruzsics Ferenc polgármester megemlítette: Szent István örökségét, az Isten-haza-szeretet fogalmait sok vers, ének őrizte meg. Ezzel az örökséggel, kinccsel jól kell sáfárkodnunk, meg kell becsülnünk – hangsúlyozta. – Sokat kell még dolgoznunk azért, hogy mindenki boldog lehessen itthon, hogy senki ne kívánkozzon el innen.
Doma László történész ünnepi beszédében rávilágított: 930 évvel ezelőtt augusztus 20-án Szent László királyunk szentté avatta I. István királyt. A szent király emlékét és a Szent Korona országának küldetését rendhagyó módon felidéző szónok a nemzet talpra állásának előfeltételeként tett említést valós nemzeti történelmünk megismeréséről. Végzetes bajaink egyik csomópontja ugyanis az, vélekedett, hogy nemzetünk nagyobb része nem ismeri a magyar történelmi igazságokat. A nemzetellenes tanok évszázados uralma valósággal kioltotta a nemzeti önbecsüléssel együtt a nemzeti összetartozás tudatát is.

vissza az elejére

Számos helyszínen

Balatoni halászünnep

Látványos programokkal színezve tartották meg idén is Vonyarcvashegyen augusztus elején a balatoni halászok napját.

Mint az már közismert, a helyi legenda szerinti, 1729 telén történt eseményből indult ki a szép hagyomány: anno, jég alatti halászat során kerültek bajba a hálózók, 40-en csodával határos módon értek partot a viharban, szerencsésen. Emléküket idézi a rendezvény, amit a helyiek a balatoni halászcéggel együtt szerveznek. A rangot jelzi, hogy az ünnep felett prof. Németh Tamás, az MTA főtitkára és Gönczy János nyugalmazott halászati vezérigazgató, Vonyarcvashegy díszpolgára vállalt védnökséget.

A többnapos eseménysorozat számos helyszínen zajlott: a szabadtéri színpad környékén, a strandon, a Szent Mihály-dombon és annak halászkápolnájában, a 40 halász emlékhelyen, a Balatoni halászok parkjában. Ez utóbbi helyen, a halász-szoborkompozíciónál koszorúzási ünnepséget tartottak a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar és a Vonyarcvashegy Mazsorettcsoport közreműködésével. A legizgalmasabb és legérdekesebb volt a strandhalászat, amiben a fürdőző vendégek vehettek részt, egy 300 méteres hálót húzva némi ízelítőt kaphattak a hajdani fáradságos halászmunkáról.
Számos szórakoztató kulturális műsor, halászati eszközök kiállítása, felnőtteknek szakmai program, gyermekeknek játszóház kínált jó halászemlékű kikapcsolódást. Versenyben főtt a halászlé, a megemlékezés egyik legfontosabb eseménye volt a Balaton halászhajóról való megkoszorúzása, amit a közönség a Szent Mihály-dombról kísérhetett figyelemmel. A halászünnepet idén is látványos tűzijáték zárta.

vissza az elejére

Nagyon Balaton

Véget ért az első Nagyon Balaton ünnepi eseménysorozat. Három nap alatt 10 városban több száz programon vehettek részt a vendégek és 3 új fesztivál is született.

„Az összefogás igazi példájaként éltük meg a Nagyon Balaton rendezvénysorozatot. A célunk az volt, hogy a Balaton Régió vezetőivel és szervezőivel együttműködve egy hagyományteremtő ünnepet hozzunk létre, amely nemcsak vendégeket vonz, de a Balaton arculatát is formálja. A felkeresett partnereink kivétel nélkül örömmel fogadták a kezdeményezésünket, ennek köszönhetően valósulhatott meg ez az igazán színes, minden korosztály számára vonzó programsorozat. Meggyőződésünk, hogy ezek a kulturális események hazai és nemzetközi turisták számára is új tartalommal töltik meg a Balaton Régiót. Az idei tapasztalatok alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Nagyon Balaton ünnepi program 2014-ben is megrendezésre kerül, jóval több helyszínen, nem kizárt, hogy a teljes nyári szezonra kiterjesztve" – mondta el a VOLT Produkció két vezetője, Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert, a Nagyon Balaton főszervezői.
A belépőjeggyel látogatható programok közül a zamárdi STRAND – Nagyon zene fesztivál zajlott a legnagyobb sikerrel. A Petőfi Rádióval közös rendezésben zajló program keretében 60 hazai zenekar mellett többek között az amerikai Fall Out Boy adott nagy sikerű koncertet. Bár a harmadik napot már nem a strandidő jellemezte, a csodás panorámájú fesztiválon így is több mint 40.000-en vettek részt.

vissza az elejére

Turisztikai vonzerő

Szabad(téri) műhelyek

Nyári alkotótáborok sokasága, tradíciója bizonyítja, hogy a Balaton turisztikai vonzereje a művészetteremtő csoportok szerveződésére is nagy hatással van.

Cserszegtomajon a Művészek Szabad Alkotó Közössége (MŰSZAK) nyári táborában idén Egry Józsefre emlékeztek. A Takács Ferdinánd és Szencz Lívia nevéhez kötődő, hagyományos találkozón mintegy 30 fő vett részt: festők, szobrászok mellett ugyancsak immár hagyományosan társművészetként volt jelen a fotózás, a költészet, a zene, mint egymást ihlető forrás. Vonyarcvashegyen a festészetre nyílt „Ablak” – ezzel a címmel rendezték a már 21. festőtelepet. A találkozó újabb része volt annak a határokon átívelő kulturális híd építésének, mely ugyancsak egyre több művészeti ággal szélesedik. Az „ötvözetekből” születik az évenkénti elnevezés is: volt már „Ajtó” ami Serdar Ünver török költő verséből származóan találkozott a népek kultúrája előtti nyitás gondolatával.

Hasonlóképpen választották mottóként korábban a „Függöny” elnevezést, a szimbolikával kifejezve a takarásból való kitekintést, illetve a mögétekintést. Most „Ablakot” nyitottak.
A tradíciók közé Keszthelyen a művészet számos ága, formája képviseletével hozott újdonságot a Goldmark Károly Művelődési Központ. Az intézmény fiatal alkotók, képzőművészetet tanuló egyetemi hallgatók, hobbifestők részvételével első alkalommal rendezte meg a BalatonIkon című szabadtéri alkotótábort, amivel egy igazi nyárba illő, képzőművészeti „mix" jelent meg a keszthelyi Balaton-parton. A 25 alkotó részvételével lezajlott találkozó háziasszonyaként Csengei Ágota, a rendező intézmény igazgatója elmondta, hogy a környékben sokfelé honos alkotótáborok mellé egy olyan fórumot hoztak létre, ahol bemutatkozási lehetőséget kínálnak műfajra, alkotói technikára, életkorra tekintet nélkül.

A rendezvény a város a turisztikai programkínálatát az intézményi falakon kívülre is kiterjesztette a felvonultatott képzőművészettel. A helybeli szereplők közt volt a múzeumi gyűjteménytárairól régóta jól ismert Túri Török Tibor, aki több monumentális szobrászmunkájával, domborművével jelent meg. Alkotásai – akár a múzeumi tárgyak – múltat idéznek: híres emberek portréival, történelmi események, legendák fantáziadús és látványos megformázásával. Munkájának legnemesebb motivációja az értékek tudatosítása, megőrzése, s az adás szándéka. Mint mondta: a kiállított darabokat egytől egyig a városnak szánja ajándékként.

vissza az elejére