Címlap

mindenszentek előtt keszthelyen és hévízen

Gyertyák, koszorúk, virágok

Mindenszentek és halottak napja az elhunyt hozzátartozóinkra való emlékezés ünnepe. Ezeken a napokon sokan keresik fel a temetőkben elhunyt szeretteik, hozzátartozóik síremlékét, hogy gyertyát gyújthassanak, koszorút, virágot helyezhessenek el a sírokon. A keszthelyi és hévízi temetői körképünkből kiderül, hogy a hosszabbított nyitva tartás már egyik városban sem számít újdonságnak ezeken a napokon.

– A Keszthelyi VÜZ Nonprofit Kft. temetkezési részlege ugyan nem kizárólagos jelleggel, de teljes körű szolgáltatásnyújtással végzi a helyi és környező települések temetkezéssel kapcsolatos tevékenységét, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő két temető üzemeltetését – erősítette meg Kiss Antal Ferencné, temetkezési részlegvezető. A mintegy ötezer sírhelyet magában foglaló, műemlékvédelem alatt álló Szent Miklós-temető a 1700-as évektől szolgál a keszthelyiek nyughelyéül, de itt ma már új sírhelyek értékesítésére nincs lehetőség.

A síremlékek között megtalálható olyan faragott homokkőből készült munka, amely művészi értéket képvisel. A temetőn belül a legfontosabb műemlékként nyilvántartott hely: a Festetics- mauzóleum, ami egyszerre négy főúri családtagnak ad végső nyugvóhelyet. A Festetics család mostanra jócskán megkopott nyughelye az országban az elsők között épült vasbeton szerkezetű építmény, ipari műemlék. A legrégebbi temetőben megtalálható műemlék egy 1775-ben készült ülő Krisztus-szobor. Számos sírt a Szent Miklós-temetőben a Nemzeti Sírkert és Kegyeleti Bizottság öt évvel ezelőtt a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított. Az ünnepek alatt mind az öt temetőkapun lehet majd be és ki közlekedni. A polgárőrök és a rendőrök is megerősített járőrszolgálatot adnak. A több mint 3000 sírhelyet magába foglaló keszthelyi Új köztemető a településen kívül található, mely közel három évtizede, mint tervezett sírkert, az ország első erdei temetőjeként nyitotta meg kapuit. Itt idén kovácsoltvas kaput állítottunk föl.

Érdekes, hogy a temetői kő síremlékek készítésének „frontján" a pénzügyi-gazdasági válság nemigen érezteti hatását. Idén eddig a tavalyinál sokkal több síremlék-felújításra, illetve -építésre adtunk engedélyt, mint korábban. A temetők rendezettségének fenntartása viszont mostanság lényegesen nehezebb, mert kevesebb emberrel, csökkentett pénzből, a szeszélyes időjárásra is figyelve nehezebb a mindennapok feladatellátása, de a mindenszenteki felkészülést azért sikerült elvégezni. A nagyon elhanyagolt sírokat kénytelen-kelletlen rendbe tesszük, és folyamatosan odafigyelünk a balesetveszélyes sírkőelemekre is. Mindkét temetőben október 30-ától november 3-áig este 8-ig formaruhás kollégáink adnak ügyeleti szolgálatot. A sírhelyek érvényességéről pedig a Szalasztó utcai irodában vagy a 83/312-212-es számon szolgálunk információkkal.

* * *
– Hévízen két temetőt tartunk nyilván, az egyik a hévízi, az Árpád utcai főbejáraton és a Büki utca felől is megközelíthető; a másik pedig az egregyi Árpád-kori műemlék temető, amelyikben mintegy 200 nyilvántartott sírhely van – mondta el Laczkó Mária, a GAMESZ vezetője. Utóbbi egyházi temető volt egykor, és a sírtulajdonosok és a falu gondoskodott róla. Egy évtizeddel ezelőtt azután a GAMESZ kezelésébe került. Nem létezett temetőkataszter és hiteles nyilvántartás, ezeket mostanra sikerült komoly erőfeszítéssel javarészben pótolni. A sírkövekről leírt személyek adatait alapul véve megkerestük a hozzátartozókat, és az ő bevallásukkal kiegészítve a hiányosságok nagy részét pótoltuk, így a temetőkönyv is egyre több adattal telik meg. E helyen új temetkezésre, a szabad terület hiánya miatt, nincs lehetőség, a régi sírhelyek esetében viszont a „rátemetkezés" több esetben is adott.

Az egregyi településrészen élők továbbra is az általuk nagy becsben tartott sírkerthez ragaszkodnak, ezért az igényeiket a lehetőségeinkhez képest igyekszünk kielégíteni. Érdekes kérdésként olyan esetek is előkerülnek, hogy egy elhunyt nagyszülő sírjára melyik unokájának van joga temetkezni. A több részre osztott, városi díszsírhelyeket is magába foglaló hévízi nagytemető mostani formáját akkor nyerte el, amikor az önkormányzat három évtizeddel ezelőtt vásárolt, komoly mennyiségű földdel való feltöltésre szoruló ingatlant csatolt a sírkerthez. A rendelkezések 25 évenkénti sírmegváltásról szólnak, de az önkormányzat úgy döntött, hogy a lejárt sírokat nem számolják föl, hanem megvárja, míg a hozzátartozók teljesítik díjfizetési kötelezettségüket.

Egyelőre elegendő temetkezési hely van, de ha ez a terület lecsökken, akkor megtörténhet a nem megváltott sírok felszámolása. A temetőben nagyon elenyésző a gondozatlan sírok száma. A sírgondozás amúgy sem pénzkérdés, hanem inkább hozzáállás, egyéni igény- és rendszeretet kérdése. A temetőgondnok a magasra nőtt füvet levágja, a bokrokat esetenként megmetszi ott, ahol a rendben tartás hosszú ideje elmaradt, és az elhanyagoltság lelki békét zavaró helyzetet eredményezne.
A temetői sírokat évi két alkalommal felülvizsgáljuk, a balesetveszélyes síremlékek műszaki problémáján is úrrá igyekszünk lenni, vagy értesítéssel, vagy közvetlen, a stabilitást helyreállító beavatkozással. A síremlék-készíttetés árával összefüggésbe hozható, hogy Hévízen is szaporodik az urnás temetések száma. Létezik egy külön urnasírbolt hely, léteznek kolumbáriumok is. Az igényeket fölmérve jelenleg tervezi az önkormányzat egy új urnasírhely kialakítását, ami néhány év múlva már végső nyughelyként szolgálhat, a nemrég, erre a célra kijelölt, és a kegyelet igényességével kialakítandó területen.

vissza az elejére

keszthelyi vasútjubileum

Történelmi évforduló

A város vonatközlekedésbe való bekapcsolódásának 125 éves jubileumát ünnepelték szeptember 27-én Keszthelyen. A Balaton-parti városba 1888-ban, ezen a napon érkezett meg az első személyvonat a Balatonszentgyörgytől kiépített vonalon.

Az immáron történelmi évfordulón vasúti tisztviselők és vendégeik különvonattal érkeztek Keszthely állomásra, ahogy az anno, a szárnyvonal avatásakor történt. A bensőséges ünnepségnek részesei voltak a helyi vasutasok, volt dolgozók, az éppen alkalmi utasok.
– Szép ez az ünnep – mondta fényképezőgéppel a kezében Major Ferenc, a MÁV Vasútőr Kft. vagyonőre. – Fotózom szinte minden mozzanatát. A fényképezés a hobbim, s ez az esemény különösen közel áll hozzám.
– A munkám sok utazással jár – említette Nyárádi Zoltán. – Keszthelyen vonatra szállva Fonyódra és Siófokra megyek gyakran. Vasutas barátaim hívtak meg a jubileumi ünnepségre.
– Engem személyesen érint ez az évforduló – így Márvány János, nyugalmazott állomásfőnök. – Frissen él még bennem a centenáriumi ünnep is. Hosszú időt töltöttem el ezen a helyen, 1965-ben kerültem ide, 1983-ban lettem állomásfőnök, 2006. decemberi nyugdíjba vonulásomig töltöttem be ezt a tisztet.

Az ünnepségen dr. Kövér István vasúttörténész beszélt azokról az előzményekről, amelyek hosszú időn át tartó próbálkozásokkal vezettek odáig, hogy Keszthely bekerüljön a vasúthálózatba. A fővárossal a Balatont összekötő vasút építésénél a déli oldal bizonyult gazdaságosabbnak, s ez akkor megpecsételte Keszthely sorsát. Majd tervek sora készült arra, hogy a mezővárosnak vasútállomása legyen. Több elképzelés ellehetetlenülése után, a Reischl Vencel városbíró által 1886-ban létrehozott Vasútépítő Részvénytársaság, a lakosság és a Festetics család támogatása teremtette meg végül az esélyt, s hozta. a megvalósulást. Baross Gábor közlekedési miniszter 1887 végén adta ki az engedélyt a Balatonszentgyörgytől vezető egyvágányos vasútvonal építéséhez, Keszthely végállomással.
A vásárolt két mozdony a mecénás Festetics család iránti tiszteletből György és Tasziló nevet kapta.

A napjainkban lakás célú, volt régi vasútállomási épület funkcióját a jelenlegi 1903-ban vette át, amikor a Tapolca–Keszthely vonal megépült. Majd 1909-ben, a MÁV észak-balatoni vonala elkészültével Keszthely immár csomóponti szerephez jutott. Ebben a folyamatban tallózó történelmi dokumentumkiállítás nyílt a váróteremben.
A város vasútvonalba való kerülésének és gazdasági fejlődésének kapcsolatáról szólt beszédében Ruzsics Ferenc polgármester, Manninger Jenő országgyűlési képviselő a vasútközlekedés mai fejlesztéseiről és a jövőbeni tervekről szólt.
A jubileum jegyében az állomás wifi-hálózathoz való csatlakoztatását kapta az utazóközönség. Az állomásépület falán a város és a MÁV által elhelyezett jubileumi emléktáblát avatott Ruzsics Ferenc és Kiss Gábor vasúti tisztviselő.

vissza az elejére