Deák Ferencre emlékeztek

Szemtanúk az eseményekről Csak hárman jelezték észrevételeiket Cserszegtomajon csatasorban

                                                                             karrierről, magánéletről

Deák Ferencre emlékeztek

Koszorúzási ünnepséggel emlékezett a napokban Deák Ferencre Keszthelyen a Nők a Balatonért Egyesület zalai csoportja.

Az idén 15 éves közösség a fennállásának jubileuma jegyében tiszteleg mindazok előtt, akiknek korábban már emléket állítottak. A civil szervezet képviseletében Vetőné Zeke Erzsébet csoportvezető elmondta, hogy a haza bölcsének reliefjét 2003-ban állíttatták, a róla elnevezett keszthelyi utcában.
Idén, halálának 140. évfordulója alkalmából, emlékeztek meg az alkotásnál a szoros zalai kötődésű történelmi személyiségről. Az eseményen dr. Cséby Géza irodalomtörténész mondott beszédet Deák életrajzának felidézésével, keszthelyi gimnazista életétől kezdve. Szólt arról, amint bölcsészeti és jogi tanulmányai befejezése után Kehidára visszatérve gazdálkodni kezdett, Zala vármegye színeiben 1833-ban politikai színre lépve országgyűlési képviselő lett. Erős realitásérzékű és kiváló szónok volt.
A politikusi karrierje mellett puritán magánéletéről szóló, hiteles vagy kevésbé hiteles anekdotákat is felidézett dr. Cséby Géza azokból, melyek a valós politikai cselekedeteivel együtt példázzák a nép szívéhez való közel állását. Beszélt arról, hogy e történések Deákot nem csak a bölcs, joviális emberként, hanem mint humorra megáldott kisnemest is, nagy szeretettel mutatatják be.
Az emlékhelyen a szónok, valamint nőközösségi képviseletben Vetőné Zeke Erzsébet és Bajzik Lajosné, városvezetői részről pedig dr. Horváth Teréz jegyző és Vozár Péterné önkormányzati képviselő helyezett el koszorút.

 

vissza az elejére


’56-os rendezvénycsokor – sokszínű programokkal

Szemtanúk az eseményekről

Városi ünnepség, fáklyás felvonulás, ökumenikus istentisztelet, nagyzenekari koncert, szabadtéri tárlat valamint előadás is színesítette az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából megszervezett keszthelyi rendezvénysorozatot. A Goldmark Károly Művelődési Központ, a Fejér György Városi Könyvtár és a Balatoni Múzeum együttműködésével a fentieken kívül több program is várta az emlékezni kívánókat.

 1956 keszthelyi szimbólumáról, az emblematikus jelképpé vált, ikonikus szimbólummá előlépett Fehér Ember-szoborról interaktív beszélgetés kezdődött a Balatoni Múzeum zsúfolásig megtelt hatos termében. A Tar Ferenc és Haász Gabriella történészek által irányított megható, felemelő, bensőséges diskurzus résztvevői az '56-os októberi események még élő szemtanúi, illetve azok családtagjai voltak.
Idéztek a korábban lejegyzett visszaemlékezésekből, az Igaz Szó helyőrségi kiadványból, a keszthelyi újságokból, a röplapokból és lejátszották a szobor alkotójával, Marinkay István dekoratőrrel készített interjút is.
Részleteket mutattak be „A keszthelyi Fehér Ember” című dokumentumfilmből, amelyből kiderült: a frissen kivívott szabadság emlékére az országban elsőként megalkotott gipszfaragvány mindössze másfél nap leforgása alatt készült el a helyi akadémia egyik termében, hogy a régi szovjet emlékmű helyén hirdesse a szabadság kivívásának értékét.
A recski munkatábort megjárt „szoborkészítő”, hévízi gyógykezelését megrövidítve egy vékony vasvázra gipszből formálta meg a forradalom zászlót lobogtató alakját, amiről a külföldi rádióadók is beszámoltak.
Az anyagi ellenszolgáltatás fizetése nélkül megalkotott szobor 1957. január 23-ig állt a Fő téren, majd politikai nyomásra, a múzeum széntárolójába kellett szállítani. Megidézték Fejes Lajos alezredes, helyőrségparancsnok, Sági Károly néhai múzeumigazgató, Tantó J. Gusztáv kőfaragómester valamint az akadémisták hősies szerepvállalását.Markos Lászlóné Hámori Éva, Szabó Imréné Borbély Jutka, Fejes Lajosné, Fejes Lajos lánya, dr. Mészáros Jánosné Balázs Ildikó és Gelencsér József az '56-os események kapcsán a véráldozat elkerülésének jelentőségét, az önzetlen lelkületű összefogást, a forró fejjel hozott döntések hibás voltát, a hazafiúi lelkület lényegi elemeit, a magukat eddig nem sztároló tanúk felkutatását hozták szóba. Az emigrációba kényszerültek és az itthon maradtak egyenlő szintű megbecsülését szorgalmazók bosszú- és indulatmentesen tettek hitet amellett, hogy Keszthelyen jó kezekben volt a forradalom.
„Történelem, emlékezés és identitás a yonkersi (USA) magyarok körében” ezzel az alcímmel nyílt meg a Balatoni Múzeum földszinti aulájában az időszaki tárlat, amelynek ötletgazdája, a gyűjtemény gondozója, Iván Márta volt, aki egy éven keresztül a külhoni padlásokat lesöpörve, a fiókokat kiürítve, a garázsok polcait felkutatva gyűjtötte a tárgyakat, dokumentumokat, anyagokat. Mint mesélte: meg lett fizetve, mert sok jóakaratú emberrel, sok segítséggel, lelkiismeretes helytállással találkozhatott a szabadidő elvesztésének ellentételezéseként. A „De mi magyarok maradunk” címet kapott kiállításnyitó ünnepségen a nemzethez tartozás erősítéséről, a honszeretet lényegéről Karsai Gabriella és id. Kalapos István szavalt egy-egy költeményt.
Köszöntőjében Havasi Bálint igazgató elismerte: sokat tanult az előző múzeumigazgatóktól, akiknek példája a szeme előtt lebeg már csak 1956 emlékének gondozása okán, a „Fehér Ember” bújtatása valamint a történeti kutatások eredményessége miatt is. Jelezte: a múzeum Gyanó Szilvia közreműködésével egy merész kiállítás bemutatására vállalkozott. Ezúttal nem a keszthelyi történések kerültek célkeresztbe, hanem egy olyan közösség kapott figyelmet, amelyik mindvégig megőrizte magyarságát az Amerikai Egyesült Államokban.
Ruzsics Ferenc polgármester kiemelte: augusztusban erdélyi utazása alkalmával találkozott egy clevelandi illetőségű csoporttal, akiknek szinte minden tagja '56-os kivándorolt volt. Szívet facsaró, elgondolkodtató történeteket meséltek, igazolva, ők mertek magyarok maradni, odakint úgy, hogy tudtak beilleszkedni is. Elfogadták az ott élők identitását. A hazához mindig hű magyarok gondolataikkal, tárgyaikkal, képeikkel adnak erőt az ünnepléshez.
Prof. dr. Szakály Sándor történész úgy látta, azok az emberek, akik kényszerből hagyták el az országot, többnyire jól érezték magukat az új otthonban, de a hazájuk, a szülőföldjük mégis Magyarország maradt. A tablóképek is erről árulkodnak. A VERITAS Történetkutató Intézet igazgatója igazolni látta, hogy akik kényszerből vállalták az emigrációt, azokra börtönévek vagy bitófák vártak volna. Máig jelzőket aggatnak rájuk, pedig ők nem csak a befogadó országhoz akarnak tartozni, amelynek állampolgárai. A magyar nemzeti ünnepek alkalmával ezért szól ajkukról a Himnusz, és ezért taníttatják a szombati iskolában magyar nyelvre és nemzetismeretre a gyermekeiket. A közösség megmaradása áldozathozatalt kíván. A tárlat üzeni, a sokezer kilométeres távolság eltüntethető. Mindszenty József esztergomi érsek életpéldáján felbuzdulva bizalommal tartoznak egy közösséghez, hűséggel tartoznak egy közösségnek, hittel dolgoznak egy közösségért.


 

vissza az elejére


                                                                           közmeghallgatás keszthelyen

                                    Csak hárman jelezték észrevételeiket

Alig háromtucat érdeklődő tette csak tiszteletét a kicsivel több, mint fél óráig tartott, a törvény által előírt közmeghallgatáson a városháza dísztermében. A kíváncsiskodók közül is mindössze hárman vetettek fel közérdeklődésre számot tartott problémát. A felszólalók leginkább a zámori városrész több évtizedes csapadékvíz-gondja, a György bíró utcával párhuzamos közben lévő renoválandó játszótere és a belvárosi, Balaton-parti parkolók helyzete miatt panaszkodtak.

Weller-Jakus Tamás szerint az öt éve 136 millió forintért épült záportározó nem tölti be a funkcióját. Szerinte a beruházás hibásan teljesült, és a felelősöket is meg kell találni. A válaszadó polgármester úgy vélekedett: nincsen szó hibás teljesítésről, mert a beruházás lebonyolítását és átvételét a szakhatóságok is teljesen rendben találták. A záportározót elsősorban a csapadékvíz megszűrése, nem pedig tárolása céljával létesítették fél évtizeddel ezelőtt. A szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék pedig nem csak Keszthelyen okoz problémákat. A településrészen a DRV vezetékcseréket hajt végre, hogy a nagyobb kapacitású szennyvízvezetékek beépítése is segítse majd az alkalmi elöntések megszűnését. A Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület képviseletében felszólaló Wellner-Jakus Tamás kifogásolta a Hullám és a Balaton szállók és közvetlen környezetük siralmas állapotát, továbbá a városi könyvtár körül feltalálható autóparkolók gyatra színvonalát is. Az utóbbi bejelentéssel kapcsolatban Ruzsics Ferenc türelemre intett. A parkolók modernizálására is sor kerülhet egy sikeres belvárosrehabilitációs pályázat segítségével – mondta el. A tulajdonosváltással gazdát cserélt Balaton Szálló és a hotel mögötti parkoló nem az önkormányzaté, de a tulajdonosokat felszólították arra, hogy rendezzék a területüket, így ez ügyben előrelépés várható.
Tar István második hozzászólóként a Lovassy utca és környékének problémáit ecsetelte. Nehezményezte az Ady Endre utca irányába vivő járda állapotát, kifogásolta a labdarúgópálya lyukas hálófogóját és sérelmezte a Rákóczi Téri Óvoda mögötti rendszeres törvénytelen hulladéklerakást. A reményt keltő válaszokból kiderült: a jövő évi büdzsében forrásokat különítenek el a járdarekonstrukcióra és a szemétpakksérelmek orvoslására is.
Borbélyné Molnár Edit és férje voltak harmadik és egyben utolsó felszólalói az eseménynek. A házaspár 240 támogató aláírást gyűjtött össze a Laky Demeter közben található játszótér mielőbbi modernizálásáért. A polgármester megköszönte a megkeresést és jelezte, a GESZ minden esztendőben felújít egy-egy köztéri játszóteret. Lehetőségeik szerint jövőre sort kerítenek majd a bepanaszolt játszótér szebbé tételére.

 

vissza az elejére


              III. kolbásztöltő versengés

Cserszegtomajon csatasorban

November első szombatján fűszerezték, gyúrták, betöltötték és ki is sütötték a kolbászhúst az immár harmadik alkalommal megrendezett cserszegtomaji kolbásztöltő versenyen, amelyre 17 csapat nevezését fogadták el. A helybéliek kezdeményezésére indult és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő rendezvényre nem csak helyből és Reziből, meg Gyenesdiásról érkeztek csapatok, de még Kallósdról is úgy gondolták: a nagyszüleink által megőrzött hagyományokat érdemes követni.

Mindenki egyforma feltételekkel kezdte meg a kolbászkészítés munkálatát. Az önkormányzat öt kiló darálthúst biztosított a településen előző nap levágott kétmázsás sertésből. Az alapanyagok mellé előkerültek a titkos, régi receptúrák és a gyakorlott résztvevők harmonikamuzsika mellett készítették a kolbászokat, amelyekről egy három főből álló zsűri mondott szakvéleményt. Gumhert András, Papp András és Pálfiné Ciklin Gabriella pontozással választotta ki a legízletesebb darabokat. Az első három helyezést a falubeliek szerezték meg. A Pipacs Óvoda kollektívája győzött, a képzeletbeli dobogó második fokára a Gyöngyös népdalkör tagjai állhattak, a polgármesteri hivatal Mazsolák névre keresztelt csoportja tudása pedig a harmadik hely megszerzéséhez volt elegendő. A versenyzőknek az ételek szépérzékű dekorálására is figyelmet kellett fordítani, és még az étkezőasztalok is illő pompában, savanyúságokkal telepakolva, természetes díszekkel várták az értékelő grémiumot, no meg az éhes szájakat. A legtöbben sült krumplit is készítettek a disznótoros ebédhez.

 

vissza az elejére