Kötet,
70. születésnapra Megnyílt a Liposits-emlékszoba
Müller róbert régészt köszöntötték
Egy múzeum rangos gyûjtõ- és tudományos hellyé tétele, annak negyedszázados irányítása, állandó és idõszakos kiállításokkal való népszerûsítése, s mindemellett a kutatói munka nemzetközi elismerése jellemzi dr. Müller Róbert régész, a keszthelyi Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatójának munkásságát.
A hosszú idõn át végzett tevékenységével elnyert tiszteletet a minap
70. születésnapja alkalmából fejezték ki közéleti tisztségviselõk, a kulturális
közélet képviselõi, pályatársak, barátok, ismerõsök. A balatoni közgyûjteménytár
és a város vezetése meglepetésként készítette elõ az ünnepséget. Tolmácsolási
feladatra való kérés ürügyén hívták a városházára, ahol a régészeti témájú
Castellum Pannonicum Pelsonense kötetsorozathoz tartozó, tiszteletére
megjelentetett kiadvánnyal köszöntötték.
Az eseményen méltató beszédet mondott Manninger Jenõ országgyûlési képviselõ, a
megyegyûlés elnöke és Pálinkás Róbert alpolgármester. Dr. Horváth László
nagykanizsai nyugalmazott múzeumigazgató mint pályatárs, barát, a közös szakmai
tevékenységben tallózott. Utódként pedig Havasi Bálint igazgató idézte fel az
ünnepelt munkásságát, ami mind a mai napig része a Balaton környéke kutatásának.
Müller Róbert keszthelyi gimnazistakánt, Fenékpuszta történelmével ismerkedve kapta a motivációt a régészeti pálya választásához, s ez a környezet határozta meg hivatása gyakorlását egész pályájára szólóan. Már egyetemi hallgatóként is részt vett az ottani kutatásokban, 1971-ben önállóan vezette a feltárást, s abban az évben szerzett doktori címet. Majd 1978-ban lett kandidátus. Munkája mindvégig Keszthelyhez és környékéhez, Zalához kötõdött. A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban volt pályakezdõ, a keszthelyi Balatoni Múzeumban 1970-ben került régész munkakörbe, 1979-tõl nyugdíjazásáig, 25 éven át vezette az intézményt. A kiállítások között számos nemzetközi együttmûködésben létrejött régészeti bemutató rendezése fûzõdik a nevéhez. A feltárási leletek tudományos hasznosulásában, s az örökségvédelem terén elért eredményeit ragos kitüntetések fémjelzik: Schönvisner-díj, Romer-emlékérem. Neve számos szakmai szervezet tagjaként, tisztségviselõjeként jegyzett. Érdemei közt is kiemelkedõ, hogy széles szakmai összefogással
2011-ben elkészült az eredetileg 1954-ben megjelent Régészeti Kézikönyv
aktualizált változata. Külföldi szakmai kapcsolatai több mint félszáz
idegennyelvû publikációval, számos nemzetközi konferencián tartott elõadással
megalapozottak. Sok évtizedes fenékpusztai kutatásait 2010-ben, a Castellum
Pannonicum Pelsonense elsõ köteteként önálló monográfiában tette közkinccsé. A
múlt évben megszerezte a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét.
Az ünneplés kifejezte: dr. Müller Róbert megbecsült kutató, aki nyugdíjaséveiben
is töretlen energiával folytatja munkáját. Lektorként, ásatási konzulensként
számíthatnak segítségére a fiatalabbak.
A népes, jeles szerzõi gárdával készült születésnapi kötet egy példányát dr.
Heinrich Tamáska Orsolya és Starub Péter adta át az ünnepeltnek. A gratulálók
sorában köszöntötte õt az ünnepségen lakóhelye, Vonyarcvashegy polgármestere,
Péter Károly.
Rendelõi bútorok, laboreszközök
Megnyílt
a Liposits-emlékszoba
Keszthelyen, a város orvoslástörténetének neves egykori személyisége, dr. Liposits Elemér hagyatékából berendezett emlékszobát nyitottak.
A gyûjteménytárat a Nosztalgia Múzeumban e célra kialakított helyiségben rendezték be, s nyitották meg. A bel- és tüdõgyógyász, radiológus kórházi fõorvos, nyugdíjasként is hosszú idõn át praktizáló doktor munkásságát a halála után több mint két évtizeddel idézték meg most, relikviáinak kiállításával. Dr. Liposits Elemér 1944-ben került Keszthelyre. A város kórházában õ hozta létre a belgyógyászati osztályt, a vezetõ fõorvosi tisztet nyugdíjazásáig, 1970-ig töltötte be. Magánpraxisát 1993-ban bekövetkezett haláláig folytatta. A városban mindmáig él emléke, amit mostantól a relikviáinak állandó kiállítása is átörökít a késõbbi generációk számára.
A látnivalók közt szerepelnek rendelõi bútordarabok, mikroszkópok,
laboreszközök, könyvek, gyógyszerrecept-leírások a patikaszerek elkészítéséhez.
A hagyaték legjelentõsebb darabjai közt van egy Philips márkájú röntgengép,
amibõl annak idején Magyarországon mindössze három volt, a másik kettõ Pécsen,
illetve Szolnokon. A tárgyakat, dokumentumokat a néhai orvos lánya, dr. Liposits
Andrea ajánlotta fel a magánmúzeum tulajdonosának, Túri Török Tibornak, az
állandó kiállítás rendezése céljára.
– Édesapám a gyógyításhoz igyekezett minden fontos eszközt beszerezni, saját
praxisában a laborvizsgálatokat is maga végezte el. Lakásban tárolni ezeket a
dolgokat nehéz, hiszen nagyméretû darabok is vannak köztük, amiknek nem tudok
méltó helyet biztosítani – mondta el a Keszthelyen élõ dr. Liposits Andrea, aki
folytatója lett apja hivatásának. Maga is hosszú ideig dogozott a keszthelyi
kórházban, a vérellátó osztályt vezette.
Az emlékszoba megnyitóján képviseltette magát a városi egészségügyi szféra, az önkormányzat, támogatóként volt jelen Sáringer-Kenyeres Tamás, országgyûlési képviselõ. Dr. Iglódi Endre ügyvéd lokálpatrióta érzületû laudációval világított rá a bel- és tüdõgyógyász, radiológus Liposits fõorvos mély elhivatottsággal végzett munkájára, a szegények ingyenes gyógyítójára. A városvezetés részérõl Csótár András képviselõ, kulturális bizottsági elnök mondott köszönetet az emlékszoba létesítéséért az abban közremûködõknek.
Április 24–26. között
Keszthelyen idén újra várják a tradicionálisan kétévente sorra kerülõ Helikoni Ünnepségekre a mûvészetteremtõ középiskolás diákifjúságot.
A monstre kulturális esemény április 24–26. között zajlik az elõzetes jelentkezések szerint várhatóan mintegy 3500 szereplõvel, akik a Dunántúlról valamint Hollandiából és Szlovéniából érkeznek, 18 mûvészeti kategóriát képviselve. Csengei Ágota, a rendezõ Goldmark Károly Mûvelõdési Központ igazgatója elmondta: a képviselt mûfajok felölelik a táncmûvészet ágait, a könnyû- és komolyzenét, karéneklést, a színjátszást, az irodalmi elõadó-mûvészetet, továbbá a képzõmûvészetet és a filmalkotást. A bemutatók a 3 nap alatt behálózzák a várost, megtöltve valamennyi kulturális intézményt, de lesz újabb helyszín és több kiegészítõ program is.
A megújult Fõ téren, alkalmi színpadon egy könnyûzenei és egy népzenei
koncert kapcsolódik a kísérõprogramokhoz. Sor kerül egy Guinnes-rekord
kísérletre: a helikonos diákok körével a „Nagy versmondás” minden eddiginél
nagyobb létszámú megrendezését tervezik, Jordán Tamás Kossuth-díjas színmûvész
vezényletével. A környezetben felállított irodalmi sátraknál meghívott írókkal,
költõkkel lehet majd találkozni.
A versenyprodukciók értékelését a hagyományosan visszatérõ és újonnan felkért
zsûritagok végzik, utóbbiak közt lesz idén Agócs Gergely népzenész. A rendezvény
finanszírozása több forrásból történik, az önkormányzat 20 millió forintot
biztosított, pályázat útján a kultusztárcától 3 millió forintot, a Nemzeti
Kulturális Alapból 6,7 milliós támogatást nyertek a rendezõk. A még szükséges
fedezet elõteremtésére szponzorálási tárgyalások vannak folyamatban. A nevezés
február 14-én zárul le.
 |
holland hétvége
A Holland Királyság csábítása, kultúrája és virágainak tiszteletére sajtkóstoló, filmvetítés, diszkóslágerek, gasztronómiai bemutató, mûvészettörténészi referátum, vicces nyelvóra, multikulturális és drogokkal foglalkozó elõadás is része volt Hévízen, a január közepén tartott holland hétvégének, ami sok helybélit és vendéget vonzott.
A két éve indult, eddig lezajlott országismereti tematikus hétvégéken
bemutatkozott már Franciaország, az USA, Kína, Anglia és Svédország is. Ezúttal
a gyarmatbirodalommal rendelkezõ királyság értékei kerültek célkeresztbe. |