Negyedmilliárdos parkrekonstrukció
Keszthelyi festetics-kastély
Negyedmilliárdos parkrekonstrukció
A Helikon Kastélymúzeum 243,5 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatásban részesül, amelyből a park történeti rekonstrukcióját valósítják meg – jelentették be a február közepén tartott sajtótájékoztatón. A beruházás a kétmilliárdos Amazon és kastélymodernizációs projektekhez jól illeszkedve, egymást kiegészítve jelent átlátható, maradandó és felvállalható fejlesztést. A százszázalékos finanszírozású munkálatokat az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának keretéből végzik el 2015 januárjáig, hogy megszépült környezetében tündökölhessen az ország kiemelkedő műemlék együttese.
Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője úgy látta, jó döntés, hogy a kastély nem területileg terjeszkedik, hanem meglévő birtokait újítja meg európai színvonalú turisztikai attrakciót kínálva a látogatóknak. A most felújításra kerülő park, a Pálmaház, az Amazon Hotel hosszú távra, méltó módon megalapozzák a kastély jövőjét. A projekttervekben a kastélyt minél inkább szerették volna bekapcsolni a város életébe, ezért határoztak arról, hogy az idén elkészülő kerékpárút keresztülhaladjon a turistákat csalogató, vonzó parkon.
Pálinkás Róbert, a kastély igazgatója elmondta: a mintegy 8 hektáros területet érintő parkfelújítást a Henry Ernest Milner által készített, a viktoriánus kertépítészeti tervek szerint végzik. A projekt műemléki, művészettörténeti, kerttörténeti és kertépítészeti szempontból is a lehető leginkább hű akar maradni az eredeti tervekhez. Helyreállítják a veszélyeztetett, vagy már teljesen eltűnt kertépítészeti elemeket: a partert, a hercegnői kamarakertet, a tavat és a hidat. A kerti tó méretét jelentősen megnövelik, az előkerti legyező alakú virágágyások újra a régi pompájukban tündökölnek, a kastély hátsó udvarán szabadtéri rendezvények tartására is alkalmas teret hoznak létre. A déli bejárat mellett, 843 négyzetméteres részen megépítik a szintjében süllyesztett, korabeli hercegnői kamarakertet, s mindenhol fehér, stabilizált, porszórt dolomitjárda váltja fel az aszfaltutakat. A beruházás keretében elvégzik közel negyedezer idős fa ápolását, előnevelt faegyedek telepítését, 3300 darab talajtakaró és évelő növény, cserje, rózsa elültetését, 4 hektár gyepesítését és 36 pad kihelyezését.
Megyei turizmusfejlesztés
Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum Fehér Tükörtermében Manninger Jenőnek, a Zala Megyei Közgyűlés elnökének köszöntőjével vette kezdetét az a turizmusfejlesztési szakkonferencia, amelyiken – egyebek mellett – áttekintették Hévíz, Zalakaros, Keszthely és a Balaton egészségturizmus alapú térségfejlesztési program kialakításának és megvalósításának megyén belüli lehetőségeit. A Széchenyi Programiroda a megyei területfejlesztést és területi tervezést támogató kiemelt projekt keretében szervezte az idegenforgalomban érdekelt intézmények, cégek, szervezetek részvételével tartott fórumot, hogy a helyi fejlesztési célokról, a fejlesztési forrásokról térségenként is aktív eszmecsere folyjék.
Turizmuspolitikánk legfőbb céljairól a turisztikai fejlesztések érdekében
végrehajtott versenyképesség növeléséről dr. Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági
Minisztérium Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság Turisztikai és
Vendéglátóipari Főosztály vezetője beszélt. „Hétköznapok és ünnepek egy hercegi
kastélyban – a keszthelyi Festetics-kastély évszázadai” című projektet Pálinkás
Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója mutatta be. Fodor Márk, a Taverna
Pince Kft. ügyvezető igazgatója a térségi marketing és a marketingprojektek
kiépítését helyezte előadásának középpontjába.
Zalakaros modernizációját és a zalakarosi fürdő fejlesztéseit Novák Ferenc
polgármester ecsetelte. A konferencián Manninger Jenő ismertette a megyei
önkormányzat 2014–2020-as EU tervezési ciklusra vonatkozó feladatait,
elképzeléseit. Bejelentette: Hévíz központtal tervezik Közép-Európa legnagyobb
rekreációs, gyógy-, egészségturisztikai központját, amely a zalai fürdőváros 50
kilométeres körzetében lévő településeket érintené Zalakarostól Zalaszentgrótig,
a Balatontól Zalaegerszegig, magába foglalva a zalacsányi és kehidakustányi
fejlesztéseket is.
Nemzetközi színtéren a települések partneri összefogásával nagyobb vonzerőt
lehet elérni, és hatékonyabb marketingmunkát lehet folytatni – hangsúlyozta. A
kistelepüléseken a helyi termelőket is be szeretnék kapcsolni a vendéglátásba,
és fejleszteni kívánják a falusi, kerékpáros-, bakancsos- és zarándokturizmust.
A marketingtevékenység középpontjában Keszthelyen a kulturális turizmus áll a
Festetics családhoz köthető lovas turizmussal és a „Festetics termékcsalád”
megteremtésével.
A lovasközpontra, a balatoni zagyterek sétánnyá alakítására, a hévízi lefolyó
csatorna ökoturizmusára, a Kis-Balaton vízi turizmusára már készítettek előzetes
megvalósíthatósági tanulmányokat. A gazdasági övezetek kiépítéséről,
modernizálásáról (sármelléki ipari park, egyetemi innovációs park, Balaton menti
üzleti-szolgáltató park) is készültek tanulmányok. Ez lehet a másik pillér,
amire a fejlesztéseket alapozni lehet. A Széchenyi Programiroda kiemelt
koordinációs projektje összesen 500 millió forintból a 21 „megyei” fejlesztés
támogatását célozza egy konzorciumi és további projektpartnerek bevonásával.
Táncház
A moldvai népi tánczene, tánckultúra Kárpát-medencei, balkáni és közép-európai kötődésű világából hozott hangszerbemutatóval egybekötött ízelítőt Alsópáhokra február derekán, a 2006 őszén alakult Boroszlán Népzenei Együttes.
A külföldön is többször turnézó zenekar hagyományos parasztzenét és
hagyományt tisztelő feldolgozásokat is játszik, de ezen az estén a moldvai
csángók zenei és táncéletéből kínáltak válogatást. Mint az a vetítettképes
összefoglalóból kiderült: a csángó népcsoporton belül vannak a gyimesi csángók,
a hétfalusi csángók és a moldvai csángók. A táncházban az utóbbiak
tánckultúrájával ismerkedtek nagy előszeretettel gyerekek és felnőttek egyaránt.
A zenében az ének és furulya vitte a prímet, a koboz hozta a feszes tempókat, a
bőgő pedig dúsította a vérbő hangzást.
A láthatóan összeszokott zenekar szerencsésen ötvözte a hagyományos csángó
táncdallamokat a guzsalyas énekekkel, így a táncház népzenei hangversenyként is
megállta a helyét. A magyar népzenénél ritmusosabb, pergősebb zene a moldvai
csángóké. A táncház népszerűsége a táncok egyszerűségében rejlett, mert a
lépések eltanulása sem a fiataltól, sem az időstől nem kívánt nagy erőfeszítést.