Diaév
a játékmúzeumban| Diaév a játékmúzeumban | Utazások gasztronómiában | Közös gondokról és sikerekről |
kortörténeti értékek
A 60 évvel ezelőtt alapított Magyar Diafilmgyártó Vállalat jogutódja, a Diafilm Kft. az ide esztendőt a diafilm évének nyilvánította.
A jubileum ünnepléséhez vidéki helyszínként csatlakozott a keszthelyi Vidor Játékmúzeum. A különféle kortörténeti értékek gyűjtőjeként ismert Túri Török Tibor a filmtörténelem tárgyi emlékei köréből is gazdag emléktárat őriz. Ezek számos darabjával találkozhattak mára a nézők a Nosztalgia Múzeumban. A látnivalókból most új kiállítás született: koncentrálva a diafilm évére, a vetítéstörténeti tallózó a Vidor Játékmúzeum időszakos nyári tárlataként került közönség elé, kiegészülve Koroncz Ilona gyűjtő által rendelkezésre bocsátott darabokkal.
A vetítéses képkultúra technikája mintegy száz darabbal nagy korszakot ölel föl: egészen a 17. századig vezet vissza, amikor a diázás elődjének tekinthető laterna magica hódító útjára indult Angliából. Anno, a szerkezettel üveglapokra festett képeket megvilágítva vetítettek ki lencsén keresztül. A fényt a készülékek korszerűsége szerint városi gáz, petróleum vagy gyertya lángja adta. A film feltalálásával gyorsult a fejlődés folyamata, a diavetítők számos fajtája jelent meg világszerte. Mindezek közt enged tallózni a jubileum jegyében rendezett kiállítás. Látni olyan gépet is, ami egy kilincsműves szerkezet segítségével már lehetővé tette a filmszalag kézi hajtású folyamatos továbbítását, így mozgókép vetítésére is alkalmas volt.
Sok darab közelmúltat idéz a 60 év jegyében. Követhető, amint a győri Lemezárugyár fejlesztései révén sorra kerültek a játékboltokba újabb és újabb dizájnnal a vetítők, s érkeztek mind nagyobb választékkal a magyar diafilmek. Ahogy a fénykép – akár papíralapú vagy digitális – sosem veszít nimbuszából, úgy a diavetítés is őrzi mindmáig helyét a kultúrában, az ismeretterjesztésben, lépést tartva a technika fejlődésével.
Sokan támogatták
A segítők közös ünnepét jelentő hagyományos nyári találkozóját tartotta meg a minap a gyenesdiási Nagymezőn a Magyar Máltai Szeretetszolgálat keszthelyi csoportja.
A 25 éves múltú karitatív szervezet 8. alkalommal rendezte a programot, kifejezve azzal a köszönet mindazoknak, akik rendszeresen, illetve alkalmanként részt vállalnak a segélyező munkában. Mint Csontár Péter, a csoport vezetője elmondta, a térségben 12 településre terjed ki a munkájuk. Sokak támogatásának köszönhető, hogy akár nap mint nap tudnak könnyíteni a rászorulók sorsán ruhafélék, élelmiszerek osztásával, egészségügyi eszközök rendelkezésre bocsátásával, ünnepek alkalmával pedig igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy jobb napok köszönjenek a szegénysorsúakra.
A Nagymező, mint kedvelt kiránduló célpont, a máltaiak ünnepének immár
szimbolikus helye, ahol 3 éve kőoltárt avattak. A szakrális létesítmény jelképe
a hitből fakadó felelősségvállalásnak, a gondoskodásnak. Ezt a szellemiséget
fejezte ki, s erősítette meg az ünnepi szentmise, a térség több plébánosának
szolgálatával.
A nap szórakoztató műsorában térzenét adott a Zalai Balaton-part Ifjúsági
Fúvószenekar, könynyűzenei produkcióval szerepelt Farkas Szabina hévízi énekes,
fellépett a Gyenesi Dalárda és a tófeji Szivárvány Dalkör. A csoportos főzéssel
készült bográcsételeket harmonikás hangulatzene mellett fogyasztották el a
résztvevők.
Megkezdődött a főszezoni programsorozat
A római kor vendéglátásának, gasztronómia-kultúrájának megidézésével indult el Balatongyörökön a nagy vonzerejű főszezoni programsorozat.
Immár hagyományok szerint, helytörténeti gyökereken éledt a múlt: a római kor birodalmának kultúrájában kalandozhatott a vendégkör. Színes szórakozató műsor mellett terült az asztal Matus módon készült vagdalt hússal, becsinált sárgabarackkal, árpagyönggyel, Major mesterféle pacalparádéval, Lekics-borral. Római lakomát idézve – ahogy a házigazdák ígérték – derülhetett a szív, s dagadhatott a has.
Megismerkedhettek a látogatók a hegyi hajlékok romantikus környezetével, Bece-hegy boraival. Dottó kisvonattal tettek túrát a vendégek, végigjárva a pincéket. Majd utcabálon tetőzött a jókedv, kincskereső geochaching úton indultak sokan a Seuso-kincs nyomába. A barangolók a reneszánsz és barokk időkig értek vissza: Györök templomában a hévízi Musica Antiqua együttes régzenei koncertjével zárult a nagy történelmi zarándoklat.
Vonyarcvashegyen sörfesztivállal avatták fel az újonnan elkészült rendezvényteret. A vasútállomás tőszomszédságában, a település centruma, a strand és az oda vezető főutca háromszögében létesült az üdülőtelepülés nagyforgalmú programjainak befogadó helye. A Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar menetzenéje nyomán nyílt meg a kézműves sörök és házi ízek fesztiválja: pálinka- és sajtkóstoló a gasztronómia világába, látványos kirakodóvásár a hagyományok eredetébe, sok színes szórakoztató zenés-táncos előadás a jó hangulat magas fokára vitte a vendégkört. Mindezzel útjára indul a nagy vonzerejű nyári programsorozat, ami hamarosan a boros forgataggal folytatódik, azt követik a halásznapok, majd a bor- és csemegeszőlő-fesztivál veszi a stafétát a főszezonban.
Reziben, a „Rizlingország” néven jegyzett hegyi birodalomba vitt az út a minap: kinyitották a kápolnasori hegykaput, szól a zene rezesekkel, sramlisokkal.
Mozisok és filmforgalmazók találkoztak
A fürdővárosi Fontana Filmszínház állami támogatás nélkül olyan sikeresen zárta az évet, hogy úgy döntöttek, érdemes a szakmabelieknek is megmutatni: van járható és jól kitaposott út. Az itteni mozi már nem csupán a legeredményesebb, de szépsége miatt is egyre közkedveltebb.
A Hévízi Nyári Filmművészeti Szimpózium keretein belül június derekán tartották meg a mozisok és filmforgalmazók találkozóját. A szakmai rendezvény a tapasztalatcserén túl is sok érdekességet kínált. A filmes program szakmai részét úgy állították össze, hogy minden korosztály találhasson benne igazi csemegét. Előadással próbálták igazolni, hogy van élet a cinema city-k mellett. Kezdeményezték, hogy a mozisok országos szövetsége és az art szövetség hatékonyabb érdekképviseletet biztosítva egy szervezetben öltsön testet. A honi filmek elfogadásával kapcsolatban elhangzott: a jó magyar film képes most is közönségkedvenc lenni.
A közönség visszahódítására évekkel ezelőtt elindított folyamatok mára javarészt beértek, ám a tartós sikerhez az feltétlenül szükséges, hogy működjenek olyan kisvárosi filmszínházak, ahol a legújabb alkotásokat is vetítik. Nehéz ugyanis konkurálni a pláza-mega mozikkal, és minden állami támogatást érdemes megragadni. Abban egyetértettek, hogy valódi művészi és kulturális értékeket hordozó, elgondolkodásra ösztönző filmalkotásokat szinte csak a régi típusú vetítőhelyeken lehet látni. Átlátható, tervezhető pénzügyi forrásokra van szükség, hogy legalább az életben maradás megvalósuljon.
Innovatív kezdeményezések
A „Helyi innovatív kezdeményezések megvalósítása a Keszthelyi kistérségben" című Széchenyi-terves pályázati projekt eredményeiről tartottak lakossági fórumot június végén a Balaton Színház Simándy-termében, ahol Vozár Péterné önkormányzati képviselő, a program vezető koordinátora vetítettképes előadásban taglalta a munka és a magánélet összehangolását segítő, rugalmasságot növelő helyi kezdeményezéseket.
Bemutatta az épületkorszerűsítéseket, a kismamáknak szóló ismeretterjesztő
foglalkozásokat, a gyesről a munka világába visszatérők számára szervezett
képzéseket, a szociális kerekasztal és szívességszolgálat eredményeit, a családi
napköziben végzett sikeres gyermekfelügyeletet.
Az önkormányzat konzorciumi partnere volt: a Keszthely és Környéke Kistérségi
Többcélú Társulás, a Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület és a Szemfüles
Egyesület a Gyermekekért. Javítottak a nők munkaerő-piaci részvételén, szociális
térképet készítve újjáélesztették a szociális kerekasztalt, babaváró valamint
baba-mama klub indult. Ajánlásokat és programokat dolgoztak ki a délutáni és
kora esti gyermekfelügyelet megszervezésére. A munka világából kiszakadt
embereket segítettek vissza a munkaerőpiacra. A Keszthelyi Közös Önkormányzati
Hivatalban pelenkázó- és baba-mama szobát alakítottak ki, öt óvodában pedig
„családi szobák” létesültek. Az Életfa Óvoda bejáratánál rámpát építettek.
Menetrendi egyeztetéseket folytattak, alternatív közlekedési lehetőségek
kidolgozásán is fáradoztak. Az ügyfélfogadást érintő kérdésekben is sikerült
előrelépni. A járás településeire is kiterjesztették a szívességszolgálatot. A
több mint egy évig futó projekt időszaka alatt 16+4 fórumot is megszerveztek.
