Munkácsy-tárlat a hévízi múzeumban

A festőfejedelem életművéből

Munkácsy Mihály, a festőfejedelem teljes életművét átölelő tárlatot nyitottak a közelmúltban a hévízi múzeumban, ahol számos Munkácsy-fotót, tizenhét festményt, hat grafikát, több reprodukciót, vázlatrajzot és személyes tárgyat is bemutatnak, s a fürdővárosba érkezett Rippl-Rónai József mesteréről, annak halála után készített akvarellje is. Békéscsaba, Sopron, Győr és más nagyváros után Hévíz is illő módon tiszteleg a szeptember másodikáig látogatható tárlat megszervezésével a 170 éve született festőgéniusz előtt.

Az Amerikai Egyesült Államokban élő, magyar származású üzletember, Pákh Imre magángyűjteményéből, valamint a békéscsabai Munkácsy és a pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából összeválogatott kiállításon megtekinthető a „nagymester zseni” Krisztus Pilátus előtt című vázlatrajza, a festő csak nagyon ritkán kiállított Milton-képe és a Ballada című festménye, amire ráfestette saját magát is. Az érdeklődők három hatalmas méretű, vidám témát feldolgozó szalonképet is megcsodálhatnak. Megszemlélhetünk néhány vallásos témát feldolgozó festményt, a rengeteg fotót és grafikát tanulmányozva pedig megérthetjük, hogyan gondolkodott és alkotott a festőóriás, s betekinthetünk párizsi műtermébe is. Művészettörténeti szempontból igazi kuriózumként tekinthetünk a nagyközönség számára csak alig ismert alkotásra: a Cigányok az erdőszélen című képre, amelyre nemrég bukkant rá Pákh Imre.

Munkácsy Mihály életének 53 éve alatt legalább 600 képet festett, ezek közül számos alkotás kallódik még szerte a világon. Első képeit 1862-ben festette, innentől már semmi nem tántoríthatta el attól, hogy festő legyen. 1871-től Párizsban nyitott műhelyt, mecénása halála után annak özvegyét vette feleségül. Az asztaloslegényből az egész világot meghódító festőművész 1900-ban hunyt el, viszont itthagyta portréit, szalon- és tájképeit, a magyar történelem, főleg a 48-as szabadságharc emlékét idéző munkáit, vallási ihletésű képeit, melyek előtt az utókor csodálattal és tisztelettel adózhat immár Hévízen is.

vissza az elejére

Rendezvények keszthelyen

Júliusi programok

Akár ragyog a nap, akár borúsabb az idő, júliusban garantáltan megéri Keszthelyre látogatni, hiszen számtalan programot kínál a város a turistáknak és a helyi lakosoknak egyaránt.

A július 11. és 13. között az idén debütáló KeszthelyFest az egész város területét felöleli, három helyszínen is csábítja a szórakozni vágyókat. A szervezők minden korosztályra és több érdeklődési körű vendégre gondoltak: a Festetics-kastély parkjában lovas- és huszárprogramokkal, régmúlt idők vásárával, Hair musical-előadással várják a látogatókat. A történelmi belváros sétálóutcáján a legnemesebb magyar pálinkaházak pálinkái kóstolhatók kitűnő folkprogramok kíséretében. A Balaton-partra pedig a bulizni vágyókat és kisgyermekes családokat invitálják rengeteg koncerttel, foci-vb-közvetítéssel és sok-sok játékkal. A három nap alatt többek között fellép a Ghymes, az Amadinda Ütőegyüttes, az Akkezdet Phiai, a Magyarvista Social Club, a Cimbaliband, az Igricek és az Alma Együttes.

Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere elmondta: a fesztivál szlogenje – „Tengernyi élmény!” – utal a programok sokasága mellett arra is, hogy az elkövetkező években meghatározó szereplője kíván lenni a magyar tenger rendezvénykínálatának.
Az ezt követő hétvégén a már hatodik alkalommal megrendezett háromnapos nemzetközi népzenei és néptáncfesztivál csalogatja az érdeklődőket, akik a magyar mellett szerb, horvát, német, görög és bolgár táncokkal is megismerkedhetnek, majd a szombat esti Makám-koncerten szintén táncra perdülhetnek.

Júliusban startol a Keszthelyi Nyári Játékok is. A Centrál Színház alkotócsapata valódi különlegességekkel készült az idei keszthelyi nyárra, reményeik szerint a nézők legnagyobb örömére. A 24-ei nyitóelőadáson a már tavaly megismert nagy sikerű Hét boszorka című fergeteges zenés produkció látható, melyen hét magyar díva lép fel. Ezután minden héten Michael Frayn világsikerű bohózata, a Függöny fel! lesz műsoron a Festetics-kastély varázslatos parkjában felállított szabadtéri színpadon.
Július utolsó hétvégéjén Jazzfröccs címmel ismét egy új rendezvény mutatkozik be. A különleges Balaton-parti helyszínen a kellemes jazzmuzsikát három napon át borkóstolók és gasztronómiai különlegességek kísérik.

Ha már jó borok és finom étkek: hagyományosan július végén kezdődik a Zalai Borcégér keszthelyi borünnep, idén már a huszonkettedik. A borházak és pecsenyesütők kitelepülése mellett a látogatókat délután játszóház, este koncertek és utcabál várja.
Mindeközben a komolyzene rajongói és az aktív pihenést kedvelők is megtalálhatják a számításukat Keszthelyen: a karmelita bazilikában orgonakoncert-sorozat indul, a parton kezdődnek a zenepaviloni koncertek, a városi strand pedig különböző sportrendezvények, például spinning maraton és nemzetközi strandkézilabda-bajnokság helyszíne lesz.

vissza az elejére

Medvetalp-mizéria

Pánikra semmi ok!

A Balatonnál is riadalmat keltett a kaukázusi medvetalp, mint az egészségre különösen káros gyomnövény. Mi a véleménye a pánikról? – kérdeztük dr. Szeglet Pétert, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszékének egyetemi docensét.

– Pánikra semmi ok! Valószínű, a mérgezés heves tünetei miatt került a figyelem középpontjába a kaukázusi medvetalp. Furanokumarin nevű toxinja a bőrrel érintkezve a napsütésre fokozottan érzékennyé teszi a bőrt, így „égési sérüléseket” szerezhetünk, ha a növény szárát, levelét megtörve annak nedve bőrünkre kerül. Ahhoz az esethez hasonlítanám, amikor bekenjük magunkat egy erős napvédő krémmel, és kifekszünk a napra. Ahova véletlenül nem jutott krém, ott alaposan megég a bőrünk. A növény toxinjai még ijesztőbb tüneteket produkálnak, hiszen az égett bőrfelület el is feketedhet, sőt a gyógyulás után hónapokkal is érzékeny lesz a fényre. Persze ritkán találkozni ezzel a növénnyel, hiszen a többi rokonához hasonlatosan (közönséges, és a sosnowsky medvetalp), amik szintén megtalálhatók nálunk, csak a számukra kedvező ökoszisztémában a patakkísérő magaskórós társulásokban és nedves réteken fordul elő. Azok a turisták, akik ilyen helyeken járnak, célszerű, hogy zárt ruházatot viseljenek, és ismerjék meg a növényt. A baj inkább akkor következik be, amikor a gyermekek a közelében játszanak. Az embernél is magasabbra növő ernyős virágzatú növény alá jól el lehet bújni, sőt egyes híresztelések szerint az 5–10 cm vastag üreges dudvaszárát „látcsőnek” használva akár tartós látászavart is beszerezhetnek. Mindenképpen ajánlatos tehát a szülői felügyelet.

– A kaukázusi medvetalp a Tisza egyes szakaszain, illetve Keszthely környékén már tömegesen előfordul, adta hírül egyebek mellett a wikipédiára hivatkozva a friss.hu. Igaz a tömeges honi elterjedéséről szóló híradás?
– A tömeges előfordulást kicsit túlzónak tartom, inkább úgy kellene fogalmazni, hogy terjedőben van, ami szintén komoly dolog, hiszen veszélyezteti a honos flórát, hazai fajok populációit szoríthatja vissza élőhelyén.
– „Keszthelyen, egyetlen területen, a Pannon Egyetem Georgikon Karának külterületi telephelyén található kaukázusi medvetalp, mert a mezőgazdaság-tudományi egyetem a hatvanas években kísérletezett a növénnyel” – tudatta a sajtóval a város polgármestere. Azért létezik még a növény, mert most is kísérleteznek vele, vagy azért, mert sikertelen volt a kiirtására való törekvés?
– Korábbi kísérletekről nincs bővebb tudomásom, viszont az biztos, hogy most nem folynak vele kísérletek. Gyors növekedése, jó megújulóképessége és valószínűleg jó beltartalmi értékei miatt foglalkozhattak vele korábban, mint ígéretes takarmánynövénnyel. A növény még azért létezik, mert megtalálta az életterét a természetben. Számos növény ugyanezt az utat járta be: mint érdekességet, bevitték a botanikus kertekbe, később megjelent néhány kiskertben, majd a természetben. Hogy azután gyorsan terjed, úgynevezett agresszív neofitonná válik, az többek között annak is köszönhető, hogy a természetes ellenségeik (kórokozók és kártevők) az „őshazájában” maradtak.

– Jelenthet-e veszélyt a Keszthelyen élőkre vagy a turistákra ez az agresszívnak titulált növény?
– Amennyiben meggondoltan viselkedünk a természetben, ismerjük a potenciális veszélyhelyzetet, minden bizonnyal elkerülhetők az ilyen jellegű nemkívánatos balesetek. Az invazív növények nem ránk, hanem a honos vegetációra jelentenek igazi veszélyt.
– A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt. Ki lehet egyáltalán irtani?
– Minden bizonnyal megvan az eredményes módszer, csak nem biztos, hogy rentábilis. Egy kiskertből ásóval végleg eltávolíthatjuk a betolakodót, de a természetben más a helyzet. Egy másik agresszív növényünket, a selyemkórót például csak vegyszeresen tudják visszaszorítani a Kiskunsági Nemzeti Park homokterületein.

– A híradások szerint Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására. Itthon is hasonló helyzet várható?
– Nem tartom valószínűnek. Egyrészt Németországban csapadékosabb a klíma, kedvezőbbek a viszonyok a terjedéséhez. Nálunk számos más fontos dolog van a természetvédelem területén, amire forrásokat kell keresni. Közegészségügyi vonatkozásait tekintve pedig a parlagfű sokkal veszélyesebb nemkívánatos jövevény, gondolok itt a széllel történő allergén pollenterjedésre.
– A kaukázusi medvetalp összetéveszthető más növénnyel?
– Természetesen minden növénynek megvan a hasonló párja. Leginkább a közönséges és a sosnowsky medvetalp hasonlít rá. Persze ezek is ugyanolyan mérgezést okozhatnak, kissé mérsékeltebb tünetekkel. Élőhelyén még a podagrafű hasonlíthat rá, ami lényegesen kisebb, de szintén az ernyősök családjába tartozik.

vissza az elejére