Kisfaludi Strobl Zsigmond művészetéről Emlékezés a szobrászra Számos értéket, különlegességet jelent a művészeteket kedvelő közönségnek és a szakmának egyaránt az a kötet, amit Kisfaludi Strobl Zsigmond életéről, munkásságáról szóló olvasmányként vehetnek kézbe az érdeklődők. A képekkel gazdagon illusztrált, igényes könyv szerzője dr. Kostyál László megyei múzeumigazgató-helyettes, művészettörténész, aki a témában több évi tudományos kutatásainak eredményeit közli. A zalai Göcseji Múzeum gondozásában nemrég megjelent kiadványt Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban rendezett író-olvasó találkozón mutatták be. A tartalomról dr. Cséby Géza irodalomtörténész beszélt, kiemelve, hogy a leírtak az életrajzi kronológia mellett a művek keletkezéstörténetére, a magyar és világművészetben elfoglalt helyére is rávilágítanak. Az ajánlásban szólt arról, hogy a szerző az esztétikai véleményének megfogalmazásával, elsősorban a műveken keresztül, a történelem adott keretei között mutatja be a magyar szobrászművészet kiemelkedő alakját. Életművét a korba ágyazva összegzi, művészettörténész szemmel. A kötet bemutatóján elhangzott: Stroblnak számos külföldi útja lehetőséget adott arra, hogy különböző helyszíneken ismerhesse meg a művészeti áramlatokat. Hosszú munkássága során műveire a kor stílusirányzatai is hatottak, a szecessziótól az expresszionizmuson és kubizmuson keresztül egészen a szocialista realizmusig. Köztéri alkotásokra éppúgy kapott megbízást a két világháború között, mint a II. világháború után. A Gellért-hegy ormán őrködő Szabadság-szobra a történelmi korszakváltás szakítópróbáját is kiállva Budapest egyik karakteres szimbóluma. A még fellelhető szobrok listázása, képi bemutatása sok esetben az utolsó pillanatban történt meg. Strobl alkotásait – megsemmisülésük, vagy hozzáférhetetlenségük miatt – több esetben régi fényképek, kiadványok lapjairól gyűjtötte össze a szerző.

vissza az elejére

Rímekbe kovácsolt gondolatok

A gyöngy a legszebb szó

– Nem vagyok született költő, csak rákaptam – ezen gondolatokkal kezdte bemutatkozását a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban tartott irodalmi estjén a helybeli Bajzik Lajosné, Panni.

Költeményei jelentek meg eddig a Szárnypróbálgatások antológiasorozat utóbbi két kötetében, a Szó-Kincs, valamint a Gondolatok és valóság határán című kiadványban, s szerepelnek munkái a nemrég megjelent Keszthelyi múzsa című gyűjteményben is.
– Nekem minden versem kedves, hiszen átélt dolgokból fakadnak – mondta alkotói munkájáról, azt is elárulva, hogy csak néhány éve kezdte el a gondolatainak rímekbe szedését. A verseléshez a nagymamaszerep hozta közel.

Költészete egyre termékenyebbnek bizonyult. Az évek során gyarapodó verseket immáron négy kis könyvecske őrzi: Gyöngyeimet gurítom felétek, Gyöngyeimből koszorút kötöttem, Gyöngyeimből válogattam és Gyöngyeimből szemezgess címmel. Ez utóbbi jegyében zajlott a költői est. Ahogy mindebből kitűnik, számára a gyöngy a legszebb szó, mely kifejez éket, mozgást, változatosságot, gömbölyűségével teljességet, egészet, ahogy kerek a világ.
– A verseim bensőm tükörképei, a környezet által keltett hangulatokat idézik, őszinte emberi érzéseket fejeznek ki. A gondolataimat kovácsolom össze a rímekkel. A szavak nekem gyöngyök, amiket gurítgatok, kötögetek – monda el költői hitvallásáról. – Örömmel látom, ha ezt nem hiába teszem: ismerősökkel, barátokkal, érdeklődő és megértő közönséggel oszthatom meg a versekbe szedett gondolataimat.

Élőben sem először találkozhattak költeményeivel az érdeklődők, szerzői estjének immáron harmadik alkalommal adott otthont a helyi alkotók felkarolását is feladatának érző intézmény. Bajzikné Panni elmondta, hogy nem törekszik „divatos” versek írására, s ezen út követésében erősítette meg Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő is. Örömmel szívleli Cséby Géza helyi író-költő műfordító véleményét azzal a megállapítással, hogy a világra való érzékenységét képes mások örömére kifejezni.
Az esten mindebben sok segítője volt. A vele való találkozást előadók színesítették: versmondással közreműködött Kalapos István, Karsai Gabriella, Király Erika, Kovácsné Bajzik Judit, Kovács Sára, dr. Polgárné Pósch Judit, Villányi Eszter és a Bethlen Gábor Nyugdíjasklub Népek Tánca csoportja. .

vissza az elejére

A még jobb kapcsolatokért

Keszthelyi irodaavató

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Keszthelyi Alapszervezetének elnöke, Selmeczy Zsuzsanna, megyei önkormányzati képviselő Hegedűs Lórántnéval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével közösen felavatta a keszthelyi szervezet irodáját a Zeppelin téren.

A sajtótájékoztató keretében tartott rendezvényen bejelentették: a párt tagjaival, a választópolgárokkal és a szimpatizánsokkal való szorosabb napi kapcsolattartást is segíti a rendezvények helyszíneként is működő iroda.
Selmeczy Zsuzsanna szerint, aki csütörtök reggelenként 8 és 10 óra között tart fogadóórát a felújított helyiségben, örvendetes, hogy végre méltó körülmények közé kerültek. Hétfő esténként ingyenes jogi tanácsadással segítik a rászorulókat. A tavaly megalakult és aktív ifjúsági tagozat kedd délelőttönként találkozik. Berki László önkormányzati képviselő csütörtök délutánonként 16 és 18 óra között várja a fogadóórára érkezőket. A fenti időbeosztásokat igyekeznek rugalmasan kezelni – mondta el.

A keszthelyi szervezet munkáját segítve Hegedűs Lórántné, a Jobbik Önkormányzati Kabinetjének vezetője elnöki minőségében is támogatta a bérlemény használatbavételét. Mint kiemelte: a párt a mérhetetlen és vállalhatatlan adóemelés helyett tisztes megélhetést kíván biztosítani az embereknek az önellátás, az önvédelem és az önrendelkezés erősítésével. A vidéki ember életét nem szabad ellehetetleníteni, ezért országszerte tiltakoznak a különféle települési adók és a földadó kivetése ellen. A föld, mint vagyontárgy uszkve ezer évig adómentes volt Magyarországon. Ha ez megváltozik, a kisemberek külföldi befektetők számára játszhatják át a földjeiket.

vissza az elejére

MSZP: az EU-ról

Az Európai Unió és az uniós zászló szerepelt központi témaként az MSZP keszthelyi szervezetének február elején tartott sajtótájékoztatóján.

Mohácsi József a hazánkba érkezett uniós támogatások nagyságát is bemutatva érzékeltette, hogy szerinte és pártja szerint is hamis a Jobbik által is meglovagolt EU-ellenes kormányzati retorika.
Mint elhangzott: Magyarország az uniós csatlakozás és 2013 vége között nettó hétezer milliárd forint támogatást kapott az EU-tól, s átlagban minden évben hatszor akkora összeg folyt be a költségvetésbe, mint amennyivel hazánk hozzájárult az uniós büdzséhez. E támogatások segítették, hogy az ország GDP-je átlagosan két százalékkal tudott nőni évente. 2013-ban 5909,8 millió eurót kaptunk, és mindössze 920,3 milliót kellett befizetnünk a közös kasszába.

Szájer Józsefnek, a Fidesz EU-parlamenti képviselőjének az EU-zászló parlamentből való kitiltása „nem különösebben tetszik” és ő utasította vissza Kövér László házelnök azon kijelentéseit is, miszerint az EU bizonyos értelemben a Szovjetunióra emlékezteti, ezért a jövőben lassan és óvatosan ki kéne hátrálni a szövetségből. Szájer szerint „ha a 2008-as világgazdasági válság nem az EU tagjaként ér minket, Magyarországot padlóra küldte volna a válság. Európa védett meg minket.

vissza az elejére