KESZTHELY TURIZMUSÁRÓL

Csak összefogva fejlődhet

Vannak-e jelek arra, hogy átalakul, változik, módosul a balatoni idegenforgalom pozíciója, a keszthelyi turizmus szerkezete? – tettük föl a kérdést Tar Lászlónak, a keszthelyi székhelyű Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

– Keszthely a jelenlegi helyzetben nem tud többet produkálni a „turizmus oltárán”. Marketingre el lehetne ugyan költeni sok milliárdot, de ameddig nem valósulnak meg a minőségi szálláshelyfejlesztések, amíg nem lesznek komolyabb strandi beruházások, ameddig nem érnek révbe a kerékpár-turisztikai fejlesztések, addig csak reménykedés marad. A főszezonban Keszthely a pillanatnyi feltételekkel is várhatóan megtelik majd. Az elő-és utószezon hosszabbítását pedig nemigen lehet „saját gyártású” programokkal érdemben befolyásolni. Az elő- és utószezonban szervezett programok javarészt helybelieket továbbá környékbelieket vonzanak. A vendég jó esetben egy-két éjszakás szállást vesz igénybe Keszthelyen, vagy a környéken. Szezonhosszabbításra a tavaszi és az őszi Nyitott Balaton programsorozat sokkal hívatottabb.

– Mit kínál a tavaszi „Nyitott Balaton” programsorozat?
– A Balaton Régió nem csak a nyári, fürdőzésre alkalmas időszakban jelenthet vonzó úti célt a turisták számára, hanem a tavaszi időszakban is képes olyan kínálatot biztosítani, amiért érdemes lehet ideutazni. Keszthely is akciós szálláslehetőségekkel, garantált és egyedi programokkal tud valódi vonzerőt felmutatnia. A Balatoni Regionális TDM Szövetség a helyi és térségi TDM-szervezetekkel idén május 1–10. között is megszervezi a tavaszi „Nyitott Balaton” programsorozatot. A sikert pedig csak több év tapasztalata után lehet és érdemes majd mérni. Kerékpár- és gyalogtúrákért, színvonalas gasztronómiai és zenés élményekért, nívós gyermekprogramokért, tematikus kézműves-foglalkozásokért bizonyosan érdemes lesz Keszthelyt több napos úti célként kiválasztani. Azt azonban látni kell, hogy az élményfürdőkkel, a fedett, meleg vizes medencékkel egyelőre Keszthely nem tud versenyre kelni. A Balaton-parton még mindig hiány mutatkozik parti élményfürdőkből és olyan wellnesst kínáló szálláshelyekből, amelyek a meleg vizes fürdőkkel versenyezni tudnának.

– Milyen pozitív és milyen negatív hatások vetnek árnyékot a szezon indulására Keszthelyen?
– A Balaton vízállása és tisztasága is ideális. A belföldi érdeklődés Keszthely iránt érezhetően erősödik. Örvendetes, hogy a parti nagy beruházások zömében befejeződtek. Az is szerencsés lenne, ha a „szezonközépbe” nem csúszna bele a jelenlegi fejlesztés zaj- és látványhatása. A móló és a Festetics-kastély közötti kerékpárút elkészülte nagy előrelépést jelent. A térségi bringakörút legfontosabb leágazására óriási szükség volt. Az orosz–ukrán konfliktus gyors megoldásában reménykedőknek viszont csalatkoznia kellett. A viszály sajnos a térség turizmusát is hátrányosan érinti. Elegendő, ha csak a vízumkényszerre vagy a vízumszigorításokra gondolunk. A minőségi szálláshely-fejlesztéseknek továbbra sincsenek nyomai, és a strandok is inkább a hetvenes, nyolcvanas évtized dizájnját és szolgáltatási színvonalát idézik vissza. Az iszapkotrásnak, a kagylómentesítésnek nincs gazdája. A Nyugat-balatoni öbölben is éppolyan kotrási beavatkozásokra lenne szükség, mint Tihanyban. A probléma megoldása nem egyedül Keszthely felelőssége, de a szálláshely és közösségi portálok kommentjei is azt üzenik: e területen mindenképpen lépni érdemes.

– A turisztikai piac résztvevői láthatóan, gőzerővel dolgoznak azért, hogy már a főszezon is sikert hozzon. Van, lehet értelme e törekvésnek, vagy el kell fogadni, hogy csak a főszezon számít?
– Az elmúlt években, évtizedekben sokféle elgondolás született az elő- és utószezon fellendítésére. A szezonhosszabbításról a köztudatban korábban sok téves vélekedés volt. Az emberek úgy gondolták, hogy meleg őszelőn tovább lehet fürdeni a Balatonban, ezért ha programokat szervezünk, akkor hetekre idehozhatjuk a turistát. Sokszor és sokaknak kellett csalódni. A környéknek mára viszont van már annyi vonzereje, hogy csokorba szedve, akár „városlátogatás típusú vázába” rakva, ez elegendő legyen ahhoz, hogy Keszthely ne csak egynapos turistalátványosság legyen. A turisztikai termékfejlesztés okos irányt vett, amikor a Festetics-örökség nyomába szegődött. A Nyitott Balaton tíznapos programsorozata is azt célozza: több van Keszthelyben ősszel és tavasszal is. A szolgáltatóknak egymásra figyelve, egymást erősítve, összedolgozva kell kilépniük a turizmus porondjára. Két-három év múlva a kerékpárturizmus infrastruktúra-fejlesztése olyan szakaszba ér, hogy azt már külföldön is, szégyenérzés nélkül ki lehet ajánlani.

A fürdőhelyek kooperációjában is hatalmas erő rejlik, a múzeumváros kiállítóhelyei is előrukkolhatnának egy tavaszra és őszre érvényes csomaggal, ami vonzó lehetne a főszezon időszakán túl is. A diákcsoportokat, a nyugdíjascsoportokat is érdemes lenne kooperálva megszólítani a városlátogatási programok kiajánlásakor. A nem átlagos turistákat bevonzó trendek, gondolatok, ötletek felkarolása is közös érdek lenne. Káros, ha a vendéget korlátozni akarjuk. Európa meleg vizes fürdők nélküli turizmustérképe szinte azonos pozíciókkal van megrajzolva. Csekély mértékben és legelébb csak a sajtónak mutatva érhető tetten a turizmusból élő régiós önkormányzati szereplők összefogása. Nincs az rendjén, hogy minden település járja a maga útját. Az idegenforgalmi adó pillanatnyi szisztémája egymás konkurenseivé teszi a településeket.

– A gazdasági helyzet mostanság nemigen kedvez magas minőségű turisztikai attrakciók létesítésének, sok csillagos szállodák építésének. Van-e olyan „menekülési irány” amely felé érdemes lenne elindulni.
– Gazdasági és politikai okokból korábban kimaradtunk a nagy hotelépítési boomból. Keszthelyen sok, lerobbant, rossz minőségű, elavult szálláshelyet találni, amelyek felújítását segíthetik a szálláshely minőségi fejlesztéseket támogató uniós projektek. A kis motelek, lepukkant szállók hamarosan, akár négycsillagos minősítést is szerezhetnek, ami a város pozícióit erősíti. A pályázatokat megragadó vállalkozóknak bölcsen, a már meglévő szálláshelyek, attrakciók figyelembevételével és továbbfejlesztésével kell tervezni.
 

vissza az elejére

sétahajózás – víziélmény Tavasz kapujában a Balaton A húsvéti ünnepkörben – jó hagyományok szerint – elkezdődött Keszthelyen a hajózási szezon. A Balatoni Hajózási Zrt. nosztalgiaflottájának egyik legszebb darabja, a Helka azóta naponta több alkalommal indul a kikötőből egy-egy órás öbölbeli vízi sétára. Az utazási lehetőség történelmi hírnöke a szezon kezdetének, jelképe a tó szezonbéli hangulatának. – Aki a Balatont szereti, a sétahajózásról nem mond le! A vízi utazás élménye mellé nagyon sok más szórakozató programot is igyekszünk adni egész szezonban ahhoz, hogy a kínálatunkat mind nagyobb örömükre tudják kihasználni az utasaink – mondta Mártonné Hajduk Villő, a Balatoni Hajózási Zrt. menedzsere. A fedélzetére szállás élménye repíti a gondolatokat: nem csak a panoráma tárul elénk, a hajózás múltjában is utazunk. Idén 179 éve annak, hogy gróf Széchenyi István kezdeményezésének köszönhetően balatoni hajózási társaság alakult. A 120 személyes Helkát az Óbudai Hajógyárban építették, 1891-ben bocsátották vízre újonnan. Csaknem 90 év után egy időre szárazra került, Balatonfüreden partra tették, s presszóként működve szolgálta tovább a vendéglátást. Népszerűsége így is megmaradt, s még filmvászonra is került, egyik helyszíne volt Bujtor István híres filmje, a Pogány Madonna forgatásának. Aztán érdemeihez méltón 1994-ben a hajózási társaság viszszavásárolta, felújította, 1996-tól újra a hajózó vendégkör szolgálatába állították.

vissza az elejére

Nem lehet mindenkinek megfelelni!

Alsópáhoki könyvpremier

A nemrég Zalába költözött Győri Andreával, a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió kereskedelmi csatornáinak korábban volt szerkesztőjével találkozhattak az érdeklődők a minap Alsópáhokon, s ismerkedhettek meg az Örömlény címmel megjelent első kötetével.

A dedikálással egybekötött író-olvasó fórumon arról a háttérről hallhattak a résztvevők, amik az indíttatást adták a regény megírásához. A főhős élethelyzetei adják a cselekményt gyermekkortól a felnőtté érésig. A szerző maga sem tagadja, merész vállalkozásba fogott, amikor elhatározta, hogy egy „hétköznapi” ember csetlés-botlásait foglalja kötetbe.

Olyan élmény vár az olvasói körre, amit több kritikusa már megfogalmazott. A kötetet ismert emberek elő- és utószóként így ajánlják kézbe venni: Dombóvári Gábor televíziós újságíró véleménye, hogy „Végre nem egy sztárgörcsben fetrengő műanyag celeb lakkozott története jelenik meg a meglehetősen felhígult hazai könyvpiacon, hanem egy őszinte vallomás arról a világról, aminek a szerző maga is részese. Tornóczky Anita tévés személyiség, műsorvezető úgy fogalmaz, hogy „Tulajdonképpen kicsit mindannyiunkról szól, s ezért nagyszerű a könyv. Selmeczi Ferenc, mint „irodalmi ügynök”, 25–65 év közötti korosztálynak ajánlja az olvasmányt, s a szerzőhöz is szól: „Sokszor gondolkodom egy-egy ember kapcsán, hogy mitől lett olyan, amilyen, és te pont ezt írod le.”

Az olvasó egy olyan hősnő – Boross Petra – történetét veheti kézbe, aki már gyermekként szinte vonzza a gikszereket. Mindennek és mindenkinek meg akar felelni, azonban ez sehogy sem sikerül: vagy kirúgják, vagy nyúlcipőben kell menekülnie szadista tanerők és adóellenőrök, arrogáns férfiak elől iskolákból, munkahelyről, társkapcsolatokból, sőt még a saját kifőzdéjéből is. A sors tisztességes csalókkal, tisztességtelen családokkal, ármánykodó exfeleségekkel, megszelídült anyósokkal hozza össze. A kötet kalandra hívja az olvasókat..

vissza az elejére