Békamentő rendőrök a 76-oson

Szóljon bele! Írja alá!

Hamarosan felavatják

Lapunk megjelenése után egy héttel már a megújult pályaudvarról indulnak és érkeznek majd a buszok Keszthelyen. Negyedéves, jobbára adminisztrációs késést követően, pályázati és építéshatósági csúszások után, április végén nyitják meg az új megállókat. A mintegy 150 millió forintos bekerülési költségből megvalósított építési projekt konzorciális partnereinek sok kérdést kellett egyeztetni, illetve megválaszolni, de a közreműködők a szabályozó rendszereket végül képesek voltak közösen harmonizálni.

 Az új funkciókkal bővült, esztétikus környezetbe helyezett buszpályaudvar a régi hat helyett öt indulóhellyel rendelkezik, ezért a járatok átszervezése után egy adott célállomásra más-más beállóból indulhat majd a menetrend szerinti autóbusz. A rendkívül modern, mintegy százmillió forintba kerülő utastájékoztató rendszer GPS segítségével azt is megmutatja az érdeklődő utasoknak, hogy pillanatnyilag hol jár a busz, amelyikre várakoznak.

Az említett információk weboldalon egyelőre nem lesznek kereshetőek, de az informatikai rendszer fejlesztése tervben van még mobiltelefonos elérésre is. Hamarosan új járatfogadó és buszindító épületbe költözik a forgalmi irányító iroda valamint a bérletjegypénztár. A viszonylag kis várótermekben az utazóközönség komfortjáról klíma, információs terminál és mozgásérzékelős ajtó gondoskodik. Az új buszpályaudvar elkészülése elvileg nincs befolyással a menetrendre, de a változásokról érdemes információt kérni.

Egy múzeum emlékezete

„Kiállítás Darnay Kálmán múzeumalapító születésének 150. évfordulója alkalmából” címmel nyitottak tárlatot április közepén a Balatoni Múzeumban. „A régész, muzeológus, sümegi múzeumigazgató, író, kormányfőtanácsos olyan szellemiséget hordozott, amit most is érdemes ápolni és továbbadni” – hangzott el.

Köszöntőjében Havasi Bálint múzeumigazgató örvendetesnek tartotta, hogy a vidéki múzeumokat újból városok tartják fönn, és így közelebb kerülhetnek a helyi közösségekhez. Párhuzamot vont a jelenkor és az 1930-as évtized között, majd szólt arról is, a magyar muzeológia mostanság kezd erősebben foglalkozni és intenzívebben együttműködni a Darnayhoz hasonló „szent őrültekkel”, a lelkes magángyűjtőkkel. Ha az új trend iránya felerősödik, akkor a közgyűjtemények is egyre nagyobb számban kaphatnak bemutatásra érdemes relikviákat a lelkes és szakavatott gyűjtőktől.

A június végéig látogatható, zenés műsorral kísért kiállítást Miklósi-Sikes Csaba, a Sümegi Városi Múzeum nyugalmazott múzeumvezetője nyitotta meg. Mint kiemelte: Sümeg díszpolgárának régiséggyűjtési szenvedélye 1877-ben kezdődött, amikor a sümegi várban egy reneszánszdíszes sarkantyút talált. Hamarosan tekintélyes gyűjteményre tett szert régiségekből. A kisvárosi kultúrtörténet mindent tudója rendkívül nyitott volt, szélesre tárta az érdeklődésének kapuját, gyűjteményét feldolgozta, rendszerezte, majd az államnak adta.

Később kollekciójának nagy részét más múzeumok, köztük a keszthelyi Balatoni Múzeum kapták meg. Mintegy húszezer darabból álló hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti gyűjteményének zöme szétszóródott, illetve megsemmisült. A hetven éve elhunyt régész küzdelmes élete alatt vezetett dunántúli ásatásokat és leltárkönyveket, írt harminc könyvet, több regényt, értekezéseket és színdarabot, irányított több értelmiségi klubot, de ha kellett, szőlőt művelt. A helyi lap főmunkatársaként is tiszteletet vívott ki magának és sokat utazgatott, illetve olykor kaszinózott is.