Vendégvonzó, értéket őrző
|
Összekötnek az emlékek | Keszthelyi dalünnep |
Martonné Hollóházy Gréta magángyűjtő kiállítása Legyező legyező hátán Festett, selyemrátétes, csipkével keretezett, merev, baba, küllő, csont, vászon, lószőr, zebrafarok, kínai, hímzett, fémflitteres, litográfiás, lap, csipkével kombinált, muszlim, páva, strucc, marabu, lúdtoll és kemény kartonból készült legyezőket is bemutatnak a Festetics-kastélyban június derekán megnyílt kiállításon. A csodálatos és páratlan időszaki tárlat Martonné Hollóházy Gréta magángyűjtő mintegy kétszáz darabos kollekciójának háromnegyedét teszi közszemlére. A Festetics György Zeneiskola kamaraegyüttesének közreműködésével a tölgyfalépcsőházban tartott nyitóünnepségen Kardos Laura művészettörténész kiemelte: a legyező fegyver, mert nincs olyan éles kard a férfikézben, ami annyi sebet ejtene, mint egy liliputi női legyező. A legyezőnek a titkokhoz is köze van, hisz vele legkönnyebb a kacérságot szemérmességnek feltüntetni és titkokat közölni. A kastélymúzeum közgyűjteményi vezetője szerint a keszthelyi kastély a mai formáját II. Festetics Tasziló feleségének: Mary Victoria Hamilton skót hercegnőnek köszönheti, akinek a kedvéért külön szárny épült a bálok számára, ahol a legyező mindennapos használatban volt. A Műbarátok Köre által a Műcsarnokba szervezett 1891-es, az előkelő művészi beccsel bíró darabokat bemutató, első magyar legyezőkiállításon már szerepelt Mary Hamilton egyik, francia, a XVIII. század ízlésével készült, hártyalapos, gyöngyházzal áttört küllőkkel rendelkező, vassal festett, csiszolt arannyal borított legyezője is. A női témájú kiállítás a kastélyok és főúri lakok egykori arisztokrata hölgyei, a grófnők és a hercegnők által használt „hűsítő” eszközökből láttatja a legelegánsabbakat. Mint elhangzott, a mai nők fegyvertárából már hiányzik e kellék, és egy 1935-ös cikk szerint a legyezőt a sport ütötte ki a hölgyek kezéből. A nyitóünnepségen a gyűjtői és restaurátori szerepet tíz éve felvállaló Gréti asszony az örömöt jelentő szenvedélyéről is szót ejtett. |
A gyenesdiási Nagymezőn tartotta hagyományos éves találkozóját és közös ünnepét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat keszthelyi csoportja, a segítők körének széles táborával.
– Idén kilencedik alkalommal szervezhettük ezt a rendezvényt, mely a karitatív munka kiterjedt segítői körének baráti találkozója – mondta Csontár Péter, a csoport vezetője. – A rendezvény részünkről a köszönet kifejezése a támogatóknak azért a sok önzetlen segítségért, aminek révén a rászorulók helyzete enyhíthető, akár a mindennapos megélhetés során vagy alkalmanként, amikor arra szükség van.
A többgenerációs családmodelltől való eltávolodással sok idős ember marad egyedül, mind többen kellenek ahhoz, hogy a társadalmi problémák megoldhatók legyenek. Erről Pácsonyi Imre, Zala megye közgyűlésének alelnöke beszélt az ünnepségen. Hangsúlyozta, hogy nem csak anyagi vagy fizikai segítségre van szükség, olykor csupán a jó szó, a meghallgatás is könnyíthet adott élethelyzeteken. Mind mondta, a törődés egyben példamutatás, ami a jó célok szolgálatába állíthat másokat is. Az öröm és a büszkeség hangján mondott köszöntőt Gál Lajos polgármester azért, hogy a település tradicionálisan házigazdája lehet a Máltai napoknak. Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere kiemelte: a közösségnek nagy szerepe van abban, hogy a térségbeli szociális háló megtalálja a rászorultakat, s menedéket nyújtson nekik.
A köszöntők után szentmise kezdődött, közreműködött a szigetszentmiklósi Szent Erzsébet Kórus. A közös ebédről csoportos főzéssel gondoskodtak a résztvevők, a vendéglátást zenés műsorok színesítették.
zsidótemetőket állítottak helyre
„Ami összeköt! Zsidóság, magyarság” címmel az Immánuel Magyar–Izraeli Baráti Társaság (IMIBAT) és a keszthelyi Hit Gyülekezete közösen szervezett konferenciát a Bercsényi Rendezvényházban június végén. Dr. Szarka Lajos, az IMBAT elnöke lényegesnek látta rámutatni a zsidóság azon értékeire, ami a kultúrához, művészethez, gazdasághoz, tudományhoz, politikához köthető.
Történészek tartottak előadásokat neves magyar zsidókról, Keszthely híres zsidó szülötteiről, és Raoul Wallenbergnek, a humánum lovagjának szerepvállalásáról. A múltba- és jövőbetekintés mellett, a rendezvény Izrael jelenéről is kínált fotós ízelítőt. Kiss Péter fotográfus a „tej és méz földjén”, a bibliai Izraelben készített fényképeiből ugyanis kiállítást nyitottak. Koncertet adott még a Sabbatshong Klezmer Band is.
Köszöntőjében Izrael magyarországi nagykövete aláhúzta: a Hit Gyülekezete és a keszthelyi konferencia résztvevői igaz támogatói Izraelnek, a zsidó embereknek és Jeruzsálemnek. Ilan Mor örömét fejezte ki afelett, hogy a program zsidó és nem zsidó embereknek egyaránt érdekességekkel szolgál. Szerinte Magyarország egy multikulturális ország, melynek részét képezi a zsidóság is. A diplomata beszélt a holokauszt magyar áldozatiról, az antiszemitizmus terjedéséről, amit az oktatással lehet legyőzni.
Társszervezőként Szabó Balázs, a keszthelyi Hit Gyülekezetének lelkésze arról
beszélt, hogy a magyarságot és a zsidóságot leginkább a közös történelem, a
lelki értékek, szellemi kincsek, a keresztény világ öröksége, a szentírás köti
össze. A világban kulturális, intellektuális, spirituális háború zajlik. A
keresztény Európának meg kell értenie, hogy Izraelre, a zsidóságra nem
ellenségként, hanem legfontosabb szövetségesként kell tekinteni.
A konferencia résztvevőit köszöntötte dr. Varga Andrea, a Keszthelyi Járási
Hivatal vezetője, aki úgy látta, a szép természeti környezetben élő helyi
lokálpatrióta embereket a vallási és civil közösségek megfelelő módon tartják
össze. A befogadó Keszthelyen mindenki megélheti saját kultúráját, vallását.
Köszöntőjében Manninger Jenő országgyűlési képviselő arról is szólt, hogy az
emlékek is összekötnek. Emlékeztetett rá: felemelő volt a folyamat, amikor a
megyei közgyűlésnek a MazsihisZ-szel és a helyi önkormányzatokkal közösen
sikerült szépen helyreállítani több zsidótemetőt is Zala megyében.
Mohácsi József önkormányzati képviselő szerint az oktatás szerepe fontos, hogy a
borzalmak soha többé ne fordulhassanak elő. Úgy vélte, politikai oldalaktól
függetlenül, jó ügyet szolgáltak a szervezők a konferencia életre hívásával.
Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetőjeként tolmácsolta a
MAZSIHISZ elnökének üdvözlő szavait, majd köszöntőjét az igazság, a szavak és a
Biblia tanítása kifejezésekre építette föl.
Városi strand, Egry- és Csány-iskola
A Széchenyi 2020 program keretében 8,24 millió forint európai uniós támogatás segítségével megvalósult pályázati projekt zárult sikeresen június végén. A fejlesztés eredményeként a VÜZ Nonprofit Kft. kezelésében lévő városi strandon egy energetikai korszerűsítést hajtottak végre napelemek telepítésével.
A strand hátsó pénztárépületének tetejére szerelt napelemes korszerűsítés
célja az volt, hogy a fürdőhely viszonylag magas villamosenergia-igényét
gazdaságosabbá tegyék, megújuló napenergiával kiváltva. A környezetbarát
fejlesztésnek köszönhetően a strand 145.094 kWh átlagos éves fogyasztásából a
napelemek 21.560 kWh villanyáram megtermelésére képesek, hozzájárulva ezzel a
strand részbeni zöldenergiára való átállásához.
Ugyanennek a programnak a keretében, mintegy húszmillió forintos ráfordítással
valósult meg az Egry József Általános Iskola napelemes rendszerének kiépítése
is. Az épületek energiarendszerének elhasználódása, a növekvő energiaárak miatt
vált indokolttá az önkormányzat tulajdonában álló iskola energetikai
korszerűsítése, ami napelemek fölszerelését jelentette. A korszerűsítéssel az
intézmény magas energiaigényét az eddigieknél gazdaságosabb megoldással sikerült
kiváltani.
A Széchenyi 2020 program keretében 20,256 millió forint európai uniós támogatás segítségével megvalósult pályázati projekt is sikeresen lezárult, amely a Csány– Szendrey ÁMK székhelyintézmény energetikai korszerűsítését jelentette. Az iskola tetejére itt is napelemeket szereltek fel. A környezetbarát technológia révén jelentős mértékben csökken a Fodor utcai épületre eső üvegházhatású gázok kibocsátása. A városban már ugyanilyen beruházással takarékoskodik a könyvtár és egy óvoda is.
Nívós zenei rendezvény
Közel 800 dalos vett részt a Keszthelyen idén imA programot a városban 1910-ben Festetics Tasziló kezdeményezésére rendezett Dunántúli Dalegyletek Találkozója emlékére indították el. A gyökereken újrateremtet folytatás széles részvételi körrel, létszámban és nívójában is országosan számon tartott zenei rendezvénnyé vált. már 4. alkalommal sorra került minapi dalünnepen. – Nagy örömünk, hogy egy várostörténeti esemény idézésével hagyományt sikerült teremteni. Idén 35 kórus vesz rész az ország számos részéből – mondta C. Tóth Zoltán, főszervező, a Fő téri templom Salve Regina kórusának karnagya. Ezúttal emlékeztek arra is, hogy Kodály Zoltán 50 éve járt Keszthelyen az akkori Helikoni Ünnepségek alkalmával a Mohács című művének ősbemutatóján, amit Ivasivka Mátyás, neves pécsi karnagy vezényelt. A fesztivál közös énekléssel kezdődött a Fő téri templomban, majd este a belvárosban különleges hangulatot teremtett a stafétaéneklés, amit látványos fáklyás felvonulás követett. A Balaton-parton összkari éneklés jelenítette meg a dal ünnepét. A bemutatók több helyszínen zajlottak: a Fő téri templomban, a Balatoni Múzeumban, a Festetics György Zeneiskola koncerttermében, a Helikon Kastélymúzeumban. A Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsa (KÓTA) felügyeletével minősítésekre is sor került, ebben 21 kar vett részt. A zsűriben Kertész Attila Liszt-díjas karnagy elnökölt, részt vett a minősítésben Rostetterné Nagy Rita főiskolai énektanár és Nagy Ernő Artisjus-díjas karnagy. |