Nyárra hangolva!

45 éve ropja a táncot

 

Jubileumi kiállítássorozat

Kerámiák, gobelinek

MSZP-juliális Keszthelyen  

KeszthelyFest

Nyárra hangolva!

A július elején megtartott KeszthelyFest rendezvény legfőbb célja, hogy a nyári turisztikai főszezon kezdetén egy olyan több helyszínen zajló programsorozat legyen Keszthelyen, a Balaton fővárosában, amely a vendégek valamennyi korosztályának megfelelő szórakozási lehetőséget nyújt.

A rendezvényhelyszínek a város legforgalmasabb turistaútvonalán, a Festetics-kastély–Fő tér– Balaton-part tengelyen helyezkedtek el. A második alkalommal megrendezésre kerülő fesztivált a helyi önkormányzat, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is támogatta.
A műfaji sokszínűség megőrzése mellett a szervezők idén célul tűzték ki a hagyományos népi, nemzeti kultúra minél szélesebb bemutatását, ezért a fellépők sorában a magyar autentikus népzenét, vagy népzenei alapokra épülő fúziós és világzenét játszó zenekarok domináltak. A programok között a belvárosban a látványos folklórbemutatókon kívül az utcaszínházak vásári komédiáival és bábelőadásaival kívánták még több élettel megtölteni a patinás keszthelyi belváros kis utcáit és tereit.

Kiegészítésként népi játékokkal, ízletes balatoni borokkal és vásári finomságokkal is találkozhattak ugyanitt a látogatók. A Balaton-parton, csodálatos környezetben, a „MOL Nagyon Balaton – Fröccsterasz” színpadon a koncertek a turisták napirendjéhez igazodva, az esti órákban kerültek megrendezésre. A három különleges komolyzenei koncertnek a Festetics-kastély és a Fő téri Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom adott otthont. A programok a két komolyzenei hangverseny kivételével – díjmentesen voltak látogathatóak..

vissza az elejére


A kitüntetett nagyváthy néptáncegyüttes

45 éve ropja a táncot

Idén 45 éves fennállását ünnepli a keszthelyi Nagyváthy Néptáncegyüttes. Létrejöttével anno az volt a cél, hogy a néptáncot, népzenét kedvelő középiskolás fiatalok lehetőséget kapjanak a nemzeti hagyományok megismerésére, művelésére, s az ifjúsági együttes a néptáncok bemutatásával terjessze a népi kultúrát. A név a volt Nagyváthy János Szakközépiskola emlékét is őrzi, amelynek falai közt 1969-ben megalakult az intézményt túlélő tánccsoport.

Ma a város egyik legmeghatározóbb folklórcsoportja a Nagyváthy Néptáncegyüttes. Sikeres, jó visszhangú debütálás után az együttes mind szorosabban bekapcsolódott a helyi kulturális élet teremtésébe, a környékbeli településekre is egyre gyakrabban kaptak meghívást. Köszönhető ez dr. Bertalan Zoltánnak, aki táncosi múltját is magával hozva új tanerőként érkezett az iskolába Debrecenből. Még az egyetemi tanulmányai során kinevelt táncosoknak is van mindmáig utódlása, Hortobágyi Néptáncegyüttes néven működve. Táncpedagógiai munkája ugyanígy él a hajdúszoboszlói Bocskai Táncegyüttesben, amelynek ugyancsak alapítója volt. A keszthelyi táncosok az alapító vezető irányításával példás őrzői a hagyományoknak, s átörökítői a néptánckultúra értékének, amihez a 45 év alatt több mint 600 fiatal került közel.

– Ötévente újabb és újabb mérföldkőtől tekinthetünk vissza a múltra. A jubileumok nagyban köszönhetők a segítőimnek, köztük legfőképpen Hardi Andrásnak és feleségének, Hardiné Partics Edinának, akik ma már a tánckar vezetői – mondta dr. Bertalan Zoltán.
Külföldön is számos alkalommal szerepeltek nagy sikerrel. Elismeréseik közt van a Helikoni Ünnepségek több aranyérme, a 2000. évi fődíja, Közművelődési Nívódíj, legutóbb a 2011-ben kapott Pro Cultura Keszthely kitüntetés. Az iskolai tánccsoport a művészeti munkával olyan szintre fejlődött, ahol immár országosan elismert néptáncegyüttessé vált, bekerülve a Martin György Néptáncszövetség tagjainak sorába.
A minap a régióban Cserszegtomajról útjára indult borfesztiváli rendezvénysorozat műsorán szerepeltek. 

vissza az elejére


Zala Megye Népművészetéért Alapítvány

Jubileumi kiállítássorozat

A Keszthelyi Népművészeti Alkotóház létrehozója és fenntartója a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány, melyet az alapítók 25 éve hoztak létre, fő feladatnak tekintve az akkor még romos állapotban lévő műemlék jellegű, Sopron utcai népi barokk stílusú ház kézműves alkotóházzá való átépítését.

2000 óta itt működnek a Goldmark Károly Művelődési Központ népművészeti alkotócsoportjai: fafaragók, szövők, kosárfonók, babakészítők, bőrművesek, kéregtárgykészítők. Különféle pályázatok is születnek a falak között, és szerveznek nyári táborokat, mesterségbemutatókat, ünnepkörökhöz kötődő játszóházakat, tárlatokat.

A jubileum évének tiszteletére több hónapos rendezvénysorozat vette kezdetét, ami egészen november közepéig nyújt elfoglaltságot, látványosságot. Prokné Tirner Gyöngyi, a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének elnöke közreműködésével a házhoz kötődő népművészek munkásságát bemutató új kiállítássorozatot indítottak útjára úgy, hogy keddenként személyes találkozóra, beszélgetésre is mód nyílik, ahol a kiállító kézműves tevékenységével kapcsolatos élményeiket osztják meg az érdeklődőkkel a bemutatkozó mesterek.

Első alkalommal Bordácsné Kishonti Erika szövő és Molnárné Riskó Erzsébet mutatkozott be. Őket követi Bereczky Csaba fafaragó, Bereczky Csabáné csipkeverő, Pozvai Andrea bőrműves, népi játékkészítő, Pulai Lászlóné hímző, csuhéjáték-készítő, Kiss E. Hajnalka, gyöngyfűző, lószőrékszer-készítő, Bujtor Tibor fafaragó, Horváth Lajos fafaragó, Csizy Istvánné tojásfestő, Dancsecs Diána bőrműves, Nagy Béla bőrműves, fafaragó, Szabó Elemér fafaragó, Bognár Edit csipkekészítő, Jankovics Tamás fafaragó, Gömbös Kati nemezelő és szövő. Legvégül minden alapító és kuratóriumi tag bemutatkozik majd egy-két alkotással.

vissza az elejére


Kerámiák, gobelinek

Július elején megnyílt és szeptember közepéig látogatható a Pelso X. Országos Kerámia- és Gobelinbiennále Keszthelyen, a Balatoni Múzeum dísztermében. A biennále a kezdetektől a Balaton Fesztivál kiemelt képzőművészeti rendezvénye.

A kiállító művészek a témakört tágan értelmezték, a kerámiák, gobelinek a műfaji sokszínűségük miatt érdekesek. A kifejezetten a biennáléra készített munkák közül több is különleges. A főfalat Polgár Rózsa, a tavaly elhunyt Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész tíz éve szőtt, Gyökereink című gobelinje díszíti. A tárlat rendezője: Gopcsa Katalin művészettörténész szerint a balatoni témájú alkotások nagyon jól illeszkednek a keszthelyi múzeum szellemiségéhez.
A nyitóünnepség vendégeit köszöntötte Manninger Jenő országgyűlési képviselő, Nagy Bálint alpolármester, Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke és Havasi Bálint múzeumigazgató is. A kiállított alkotásokat dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta a vendégek figyelmébe.

vissza az elejére


Bérrendezés és vasárnapi boltzár

MSZP-juliális Keszthelyen

Politikai fórummal, szabadidős programokkal és főzőcskével egybekötött juliálist szervezett a hónap első hétvégéjén az MSZP megyei szervezete a keszthelyi Helikon strandon. A fórumon Fodor Csaba, a párt megyei elnöke, Teleki László országgyűlési képviselő és Lukács Zoltán MSZP-alelnök aktuális politikai témákat hozott szóba. Utóbbi politikus két témát érintve sajtótájékoztatón számolt be a párt vasárnapi zárva tartással kapcsolatos álláspontjáról, illetve a hazai munkabérek emeléséről.

– Az MSZP nagyon komoly közgazdasági tanulmányokon alapuló nemzeti bérfejlesztési programot dolgozott ki a jelenlegi megszorításokon alapuló, társadalmi károkat okozó szisztéma helyett, mert a várt eredmény elmaradt. Sok társadalmi és szociális problémának nincs más megoldása, mint az, hogy az emberek több bérjövedelmet kapjanak. Magyarország az uniós átlagtól is jócskán le van maradva. Az EU-ban a GDP 66–67 százalékát költik bérkiadásokra a köz- és versenyszférában, nálunk az 50 százalékot is alig haladjuk meg. Ma a jövedelmek nem generálnak nagyobb fogyasztást. A munkáltatók járulékteher-emelése nélkül, a közszférában és az egészségügyben ötvenszázalékos béremelés indokolt, a versenyszférában pedig a nettó 100 ezer forintos minimálbér, és nettó 125 ezer forintos szakképzett minimálbér kell. Erre fedezet is lenne a költségvetésben. Az emberek hetven százalékánál elutasítást kiváltó vasárnapi boltzár ügyében népszavazást kezdeményeztünk, de a jelenleg hatályos törvény – rosszabb esetben – csak 703 nap múlva teszi lehetővé a voksstartot.

vissza az elejére