A Festetics-kastély várja a turistákat

Közlekedés, útfelújítás – válaszok

 

Hittel, reménnyel

Remény és árulás

   

zajlanak a megújítást célzó munkálatok

A Festetics-kastély várja a turistákat

Az elnyert európai uniós támogatásnak köszönhetően, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával jelentősen megújul a Festetics-kastély. Nemcsak az épületek állapotjavítása, hanem új kiállítások, berendezések is szolgálják a látogatók még teljesebb élményszerzését.

Ahogy Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója elmondta, a munkálatok három fő helyszínen zajlanak: a kastélyépületben, az egykori Amazon Szállóban, illetve a Pálmaházban. A munkálatok magukban foglalják a főépület beléptetési rendszerének és főbejáratának, az egykori Amazon Szállónak, illetve a Pálmaháznak a megújítását.
A főépületben létrejövő fejlesztések közé sorolandó a Bormúzeum, ahol emlékszoba kerül kialakításra. Ezen túl az irodák új irodaszárnyba költöznek. Helyükön új kiállítást rendeznek be, a Festetics Arcképcsarnokot. Ehhez csatlakozik egy külön terem, amely a hercegi családokról szolgál érdekes információkkal.

„A beruházás talán legjelentősebb eleme a volt Amazon Szállónak a megújítása” – mondta Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum ügyvezető igazgatója. Itt kap helyet ugyanis egy újszerű, interaktív kiállítás Főúri utazások kiállítás és veteránautó látogatóközpont címmel.
A harmadik fő helyszín a szintén megújuló Pálmaház. Mind a látogatói útvonal, mind a kiállítás jelentős fejlesztésen esik át, továbbá Lepkeház kerül kialakításra.
Pálinkás Róbert ügyvezető igazgató szerint minden fejlesztés igen vonzó a látogatók körében, azonban a legkiemelkedőbbnek közülük a Festetics Arcképcsarnokot tartja. Itt ugyanis egy idővonal mentén végigkövethető a Festetics család keszthelyi ága, egészen a XVII. század elejétől kezdődően.

vissza az elejére


Kritikus hangon beszéltek a közmeghallgatás felszólalói

Közlekedés, útfelújítás – válaszok

A helyi közérdekű problémák, észrevételek számbavételére tartottak közmeghallgatást a közelmúltban.

Rajnai István sérelmezte a Bercsényi–Georgikon és Pál utcák lámpás kereszteződésében a belváros irányába vezető út egy sávra szűkítése miatt kialakult torlódásokat, az itt átadott új kerékpárúti sávok nem egyértelmű felfestését, a Keszthely és Cserszegtomaj határában lévő kereszteződés körforgalommá alakításának lassúságát, a külső Zsidi út közvilágítási rendszerének és a helyi építési telkek hiányát, a Javse kikötő melletti, szemet szúró „tankátjáró betonszarkofág” meglétét.

Ruzsics Ferenc válaszában kiemelte: az egy sávval leszűkített kereszteződés forgalomáteresztő képessége a csúcsforgalomban előforduló torlódásokat leszámítva, a szakemberek szerint megfelelő, ezért nem terveznek változást. A Rezi úti körforgalom helyszíne nem városi, hanem állami tulajdon. A Közútkezelő figyelmét az élő problémára sokszor felhívták, de érdemi előrelépés nem történt. A parti sétány zártszelvényének eltüntetésére, a fejlesztési terület további csinosítására és új közvilágítási hálózatok kiépítésére is törekszenek. A kerékpárúti feljelölések hiányát igyekeznek orvosolni. A Balog Ferenc utca és a Fenyves allé menti zártkerti területek tulajdonosaival az önkormányzat többször próbált megállapodni arról, hogy az érintettek adják le területük 8–10 százalékát közterületnek, ám a tárgyalások nem vezettek eredményre, így lakótelkek kialakítására egyelőre ott nincs mód.

A Sétáló utcai kereskedők nevében felszólaló Nagy László a belvárosi önkormányzati bérlemények téli díjcsökkentését köszönettel véve szólt a Básti-ház beázásáról, a Kossuth utcai takarítás anomáliáiról, a piacfelügyelői jogosítvánnyal rendelkező utcafelelős kinevezésének szükségességéről, a hajléktalanok megjelenéséről, a turisztikai városbejárás újraindításának fontosságáról, belvárosi szálláshelyek létesítésének lehetőségéről, a Fő tér rendezvényekkel, fesztiválokkal való megtöltéséről.
A polgármester úgy látta: szabad tetőfelújítási mesterembereket mostanság nemigen találni, a közcélú foglalkoztatottak a takarítást nem végzik elhivatottan. A városszemléket újra indítják, a kézműves vásározók a faházakat nagy kedvezményekkel vehetik igénybe.

Németh Árpád a református istentiszteletre és a Család iskolába érkezők képviseletében kérte, hogy a nem fizetős Hunyady utcában újból tegyék lehetővé a parkolást a park irányában, de a városvezető válaszából kitűnt: kompromisszumok mentén akarják élhetőbbé tenni a várost, de a balesetveszélyre tekintettel kell lenni, ezért a jelenlegi rend érvényben marad. A KRESZ-park alatti terület és a Keszthely-kártya jövőjével, a Balaton-medence üzemeltetésével összefüggő érdeklődés után Székesi Péter indítványozta, hogy a Vak Bottyán utcában, a Kócsag és a Vaszary utcák közötti egyirányú, szűk szakaszon, legalább az egyik oldalon helyezzék ki a „Megállni tilos!” táblát.

Érdeklődött: lezárják-e a „Czoma-szorost”, átterelve a forgalmat a Bécsi kapu utcára. Sérelmezte, hogy a Festetics-kastély aszfaltjárdái helyett kiépült gyalogutak vízelvezetése nem jó, ezért olykor bokáig érő vízben kell tocsogni.
A válaszból kiviláglott: a burkolóanyag tömörödését követően várhatóan változik a kertépítő szakemberek által megálmodott gyalogutak minősége. A Pál utca lezárása helyett a tervezők a horribilis összegből megvalósítható útpálya lesüllyesztése, vagy az olcsóbb gyalogos felüljáró ötletének kivitelezésén gondolkodnak, mert elégedetlenséget keltene, és életszerűtlen is a forgalom Bécsi kapu utcára történő átirányítása.

Hosszú problémacsomagot hozott magával Farkas Attila, aki sérelmezte, hogy majd egy évnek kellett eltelnie, hogy a rendőrség előtt lebetonozzák a vízaknát. A bicikliút Erzsébet királyné utcai szakaszát balesetveszélyesnek mondta, mert a kivitelezők megfeledkeztek a telibe öntésről. Kezdeményezte a fák gallyazását a kórház melletti felfestett gyalogátkelőhelynél. A közvilágítás új lámpatestei – állítása szerint – nem megfelelő fényerővel világítanak. Több rendezvényt kérve hívta fel a figyelmet arra, hogy a nyilvános illemhely kitáblázása nem megoldott.

Szerinte drágán akarják bérbe adni a régóta üresen álló önkormányzati ingatlanokat. A belváros szégyenfoltjának nevezte a Deák és a Sörház utca sarkán lévő omladozó épületet, és a szabadtéri mozi helyén emelt parkoló vízelvezetési problémáira is megoldást kért. Számon kérte a Pető utca egyirányúsítását, ami az áruszállítókat is lehetetlen helyzet elé állítja. Új közlekedési koncepció kidolgozását javasolva kezdeményezte a városlakók régi óhaját, a Szalasztó utca újbóli kétirányúvá tételét. Választ várt arra, hogy a Balaton-parti Energia téren miért nem működnek a köztérfigyelő kamerák és a pelenkázó. Indítványozta az Ipartestületi székház előtti önkormányzati terület aszfaltozását, és a piac régi bejáratának megnyitását is felemlegette, miközben úgy vélekedett: a piacnak nincs gazdája.

A polgármester a kerékpárút használatbavételi engedélyének megszerzése előtt egyeztetést kezdeményezett a felmerülő problémákról. Úgy látta, a köztéri lámpák fényereje nem csökkent, sőt a csomópontokban jobbak lettek a láthatósági viszonyok. A csatornafedél és WC-táblák ügyében a felszólalónak igazat adó Ruzsics Ferenc a hiányosságai miatt sárga övezetbe sorolt, a lakosság által kedvelt centrumparkoló gödreinek kavicszúzalékos borítását is megígérte. A Fő téri ingatlanok bérbe adására reagálva kiemelte: az első két évben semmit sem kell fizetnie a bérlőnek, de a harmadik évben is csak az eredeti bérleti díj 75 százalékát szednék be. Az önkormányzat érdeke a hasznosítás, de bérbevételi szándékot a jelentős díjmérséklés után sem tapasztalnak. A Deák utcai épület lebontásra kerül, Keszthely saját tulajdonú földterülethez jut, ahol a jövő szezonra autóparkolót terveznek.

A Pető utca forgalmi rendjét az ellenkező irányba való egyirányúsítás mellett kezdeményezték. A Szalasztó utca szelvénymérete nem teszi lehetővé a kétirányúsítást – jelentette ki. Az ráadásul azért is nehézkes, mert az aktív gyalogosforgalom miatt az autósokat állandó mérlegállás pozíciótartásra köteleznék a Sétálóutcánál. A szezon közepén átvett Energia tér objektumai, berendezései a következő szezonban már teljes kapacitással működni fognak. A Rózsa utca melletti székház nagyobb gödreit kikátyúzzák, de egyelőre nincs 10 millió forint a beépített olajfogókkal kivitelezni kért parkoló aszfaltozására. A volt sajtüzem helyén barnamezős beruházásban egy közösségi központot terveznek, sörgyártó bemutatóhellyel, sajtérlelővel, pálinkapárolóval.

Kenyér Gyula egy lakásbérlettel összefüggő problémára kért és kapott választ.
Rajnai Zoltán ígéretet kapott arra, hogy az ott élőkön kívül a város is kezdeményezni fogja a Goldmark utca elavult vízvezetékrendszerének mielőbbi cseréjét, és az utca lekopott útjelzéseinek felfestését is megígérték neki.

vissza az elejére


Új igazgató a Ranolder élén

Hittel, reménnyel

A Veszprémi Érsekség fenntartásában hét általános iskola működik: Ajkán, Pápán, Veszprémben, Várpalotán, Tapolcán, Tótvázsonyban és Keszthelyen. Utóbbi helyen, augusztustól Őry Gábor lett a Ranolder János Általános Iskola új vezetője, akit rövid bemutatkozásra kértünk.

– Történelem szakos középiskolai tanárként léptem a pedagógiai pályára, tizenöt évig tanítottam, majd rövid ideig pedagógiai-módszertani fejlesztésben működtem közre egy projekt keretében. Ezt követően négy évig dolgoztam a Zala Megyei Kormányhivatalban, az érettségi szervezése volt a fő feladatom. Hiszek abban, hogy folyamatos tanulás szükséges ahhoz, hogy az ember naprakészen megállja helyét a hivatásában, ezért munka mellett folyamatosan képeztem magam. 2010-ben közoktatás-vezetői végzettséget, az idei év nyarán pedig a tankerület-igazgatási végzettséget szereztem.

– Az iskola pedagógiai programja öt alapértékre épül: a szentre, igazra, tudásra, szépre és jóra. Az értékvesztett, értékzavaros világban ezen alapok valóban visszacsempészhetők a diákok lelkébe?
– Számunkra ez legfeljebb csak költői kérdés lehet, hiszen célkitűzésünk pontosan az, hogy ezeket az értékeket ültessük el, és erősítsük a gyermekeinkben. A kérdés inkább az lehet, hogyan tudjuk mindezt megvalósítani ennyi zűrzavar közepette? Hát akkor vegyük elő az alapokat: hittel, reménnyel, szeretettel.

– Milyen területeken érezte fontosságát a változtatásnak?
– Erről még nem beszélhetünk múlt időben, hiszen ahhoz, hogy az igazgató nagyobb horderejű változásokat vigyen véghez, némi időre van szükség. Nagyon fontosnak látom, hogy a pedagógiai programunkban megfogalmazott elvek összhangban legyenek munkánkkal, cselekedeteinkkel. Ezt érezni kell a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógus kollégáknak is a mindennapokban is. Fontosnak tartom még, hogy értékelveink mellett az iskola tartsa a lépést az oktatásfejlesztés legújabb eredményeivel, különösen úgy, hogy kollégáim jó része eddig is nyitott volt az újdonságokra. Szeretném a hitéletet is erősíteni, mélyíteni a közösségben, hiszen úgy tűnik, egyre fontosabb, hogy hazánk a keresztény hitben erős fiatalokat neveljen.

– Egy egyházi iskola sikere másképp mérhető, mint egy hagyományos, világnézetileg semleges oktatási intézményé?
– Bár nem pontosan értem, mit jelent a világnézeti semlegesség, hacsak azt nem, hogy nem teszünk semmit sem ballagó diákjaink tarisznyájába. A mi sikerünk azonban nemcsak az, hogy világos útmutatást, tiszta elveket, emberi méltóságot adunk, hanem az is, hogy tanulmányi eredményeinkben, pedagógiai, szakmai munkánkban is fejlődni tudunk. Az egyházi intézmények valaha élén jártak a fejlődésnek, és bár huszonöt évvel ezelőtt a semmiből kellett újrakezdeni mindent, mára jó esélyét látom annak, hogy a felekezeti iskolák ismét zászlóshajói legyenek a nevelésnek.

– Mire lehet büszke másfél hónap elteltével?
– Ennyi idő eltelte után nem lenne elegáns, ha eredményekről akarnék beszámolni. Azt azonban érzem, és az iskola jövője szempontjából biztatónak látom, hogy a szülők, a város és a kollégák a megújulás reményével kezdték el az új tanévet. Ami nekem nagy ajándék, hogy szeretettel és bizalommal fogadott a Ranolder-iskola közössége.

– Milyen eredményeket szeretne felmutatni egy, három és mondjuk öt év múlva?
– Csak olyanokat, amilyeneket minden igazgató szeretne: pedagógiai céljait megvalósító nevelőtestületet, szakmailag fejlődő, önmagukat a munkában megtaláló kollégákat, elégedett szülőket, boldog gyerekeket, összetartó közösséget, megszépült iskolát.
 

vissza az elejére


November negyedike

Remény és árulás

November 4. történelmünk egyik legszomorúbb napja. 1956. november 4-én szovjet csapatok özönlötték el Magyarországot és vérbe fojtották a forradalmat. Ezen a napon alakult meg Kádár János „forradalmi munkás-paraszt kormánya” is. Ez a kormány hívta be formailag az inváziós csapatokat Magyarország területére, a törvényes kormány megdöntésére – ezt is említette az '56-os forradalom leverésének 59. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen mondott ünnepi beszédében Tamáska Péter történész, újságíró.

 A Szent Miklós-temetőben található ’56-os kopjafa mellett tartott városi ünnepségen Kiss Gábor és Kulcsárné Fullár Melinda, a Helikon Versmondókör tagjai emlékeztek. A gyásznapon Tamáska Péter a boldogságról és három csodáról is szót ejtett. 1956. október 28-án Nagy Imre kijelenti, hogy forradalom van, az emberek először érzik, hogy szabadok, de megjelennek a tankok. A november negyedikén beözönlő szovjet inváziós haderővel felvett küzdelem hősies, de eleve reménytelen harc volt. Hruscsov a magyarországi hadművelet katonai koordinálásával Konyevet, a Szovjetunió marsallját bízta meg, aki 200 ezer katonával tört rá Magyarországra, egy második világháborút idéző támadással.

Az első csoda október 23. A második csoda, amikor a november 11-éig tartó harcokban a felkelők a stratégiai pontokat kiválóan megválasztva, véres csatákban küzdenek a világ akkori legerősebb hadseregével szemben. A harmadik csoda, hogy az ország nem tört meg, elkezdődik egy passzív, egy hónapon át tartó ellenállás, ami érinti a társadalom alapjait. Később pufajkások, kegyetlenség, sortűz, a magyar társadalomra nehezedő „ellenforradalom” következik. Kádár a legrosszabb marxista skolasztikával él, és 33 éven át a tankönyveinkben is „ellenforradalomról” kellett tanulnunk.

vissza az elejére