Tanévkezdési előkészületek | Kortárs művészet a múzeumban | Borkiválóságok könyve | Zalai cégére a bornak | Másodrendű település? |
A hévízi és keszthelyi gimikben
Három, kettő, egy; és itt a becsengetés a gimnáziumokban is! A visszaszámlálás megkezdődött. A szakközépiskolába, gimnáziumba járó diákok augusztus közepén már az utolsó előkészületeket végzik, átnézik a felszereléseket, ráhangolódnak a korán kelésre, felkészülnek az iskolakezdésre. Hogyan készült fel a keszthelyi és a hévízi gimnázium a diákok fogadására? – kérdeztük a tanintézmények vezetőitől.
Tavaly év közben mintegy nyolcmillió forint felhasználásával
modernizáltuk a keszthelyi Vajda János Gimnázium eszközparkját és
épületét, ezért most nyáron már nem kellett nagymértékű felújításba és
beszerzésekbe fognunk. Sikerült elérni azt a szintet, amit szerettünk volna,
ezért a nyár nem a vásárlásokról szólt” – összegzett Szörényi Zoltán
igazgató. Az általunk igényelt felújításokat a helyi önkormányzat a korábbi
esztendökhöz hasonlatosan, maradéktalanul végrehajtotta. Teljesítették hét
tanterem teljes festését, és elvégezték a hangszigeteléssel összefüggő munkákat
is, ahol erre igény mutatkozott. Az egyik kereskedelmi bank felajánlásaként
ajándékba kapunk két nagy teherautónyi bútort. Az adományok között vannak
tantermekbe, illetve a tanári szobákba helyezhető szekrények, asztalok, padok,
székek, folyosói pihenő-ülő alkalmatosságok. Startra készek vagyunk a nyugodt
tanévkezdésre, a kapott információk alapján nem számítunk a tankönyvekkel
kapcsolatos mizériára.
„A 2014–15-ös tanévben pályázati forrás segítségével és önkormányzati
támogatásból végrehajtottunk már egy több tízmillió forintos energetikai
korszerűsítést az iskolában, az intézmény kívül-belül megszépült, illetve
korszerűbbé vált. Nagy volumenű fejlesztésre, beruházásra ezen a nyáron ezért
már nem is volt szükségünk” – mondta el Nagy Boldizsár, a hévízi
Bibó István Gimnázium és Kollégium igazgatója. Mint kiemelte: a
nyár folyamán a főépületben, a kollégiumban és az intézmény Vörösmarty utcai
épületében a helyi GAMESZ munkatársainak segédletével elvégezték a szükségessé
vált festéseket, javításokat, felújításokat. A diákokat egy modern, szép iskola
várja szeptembertől. A fizikaszertárba hamarosan kerül még egy tárolószekrény,
amit a GAMESZ dolgozói készítenek el. „Várhatóan semmi nem fogja megakadályozni
a nyugodt, gördülékeny, zökkenőmentes évkezdést, mivel az általunk megrendelt
tankönyvek időben megérkeztek, és augusztus utolsó hetében szétosztásra várnak”
– nyilatkozta az igazgató.
Tehetségfejlesztő műhelyfoglalkozások
A keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban szeptember 10-ig tekinthető meg az a kiállítás, mely a tehetséggondozó múzeumpedagógiai program keretében készült alkotásokat mutatja be.
Bankó Zsolt, a foglalkozásokat vezető múzeumpedagógus több alkotói
műfaj alapjait ismertette meg az érdeklődőkkel: készültek grafikák,
linómetszetek, szénrajzok, akvarellek, fotók és kisfilmek. Az általános iskolák
felső tagozatosai és a középiskolások lettek megszólítva. A résztvevők körében a
tanév során heti egy alkalommal zajlottak a tehetségfejlesztő
műhelyfoglalkozások.
– Nem csak az ábrázolásmódok, a témaválasztások is igen széles kört ölelnek föl
– mutatott körül a tárlaton Bankó Zsolt. – Javarészt az itteni
múzeumi miliő adta a témákat: maga a kastély, annak egyes részei, a park, de a
benne zajló élet is ihletet adott. Megindították a fantáziát az enteriőrök, a
vadászati múzeum látnivalói, a pálmaház növényei.
Az ábrázolások markánsan jelenítik meg a kifejező erőt, sugározzák az alkotás
élményét, a tehetséget.
– A fő cél a foglalkozásokon a kinek-kinek kedve szerinti technika alapos
megismertetése és jó alkalmazása, s ezzel a saját stílus kialakulásának,
csiszolásának a segítése – mondta a kurzusvezető. – Fontos a kortárs művészettel
való ismerkedés, annak a folyamatnak az elindítása, ami a letisztult munkák
megalkotásáig vezet.
A tárlat ingyenesen tekinthető meg a kastélymúzeum belső udvarából nyíló
földszinti részen, hétfőtől péntekig 10–12 óra és 13–16 óra között. A
tehetséggondozás előtt továbbra is nyitva marad az intézmény kapuja, a következő
tanévben újabb kurzus indul, többen immár visszatérőként folytatják az alkotói
technikák csiszolását.
Keszthelyen, a Balaton Színházban mutatták be a napokban a Földművelésügyi Minisztérium kiadásában megjelent Borkiválóságok Könyve című kötetet, s adták át a régió fehér- és rozéboraival elnyert kiválósági okleveleket.
A kötet számos birtokot, pincészetet mutat be az ország
minden részéből, olvasmányos ízelítőt adva az Országkóstolóból, ami már védjegy
lett. Útmutatóként szolgálhat a könyv ahhoz, hogy mindenki megtalálhassa az
ízlésének legjobban megfelelő, legkiválóbb rozé- vagy fehérbort – ahogy az
ajánlásban írja dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A
tárca vezetője megjegyzi: a magyar borászat ma minőségi korszakváltását éli. Ez
elhivatott borászoknak és az igényes fogyasztóknak köszönhető, akik mindinkább a
hazai minőségi borok mellett teszik le voksukat.
A termelők körében tartott kötetbemutatón a Nemzeti Borkiválósági Program
eddigi 3 évéről szólt dr. Kiss Eliza ötletgazda, a földművelésügyi
tárca kiemelt borgazdasági feladatokért felelős miniszteri biztosa.
– A kiépített minősítőrendszer jól működik, a tárca és a szakmai szervezetek
professzionálisan, összehangolt munkarendben működnek együtt – mondta. –
Mindemellett az idő haladása megköveteli a fejlődést, széles körben és
folyamatosan együtt kell dolgozni azért, hogy mind kiválóbb minőségű borok
kerülhessenek a fogyasztókhoz, és a borászok is elégedettek legyenek.
A miniszteri biztos hangsúlyozottan szólt arról a célról is, hogy a borkiválóság
piaci értékű brand legyen. Majd a balatoni régiót képviselve Laposa Bence,
a Balatoni Kör elnöke gratulált a könyvbe bekerült termelőknek. Mint mondta:
trendek és márkák jelennek meg a kötetben, a Balatoni Kör lokális szerepet
vállal a valódi tartalom népszerűsítésében. Ezáltal is megerősítést nyerhetnek a
helyi termékek, ami egyik kiemelt célja a civil szervezetüknek. Szólt az elnök a
Balaton bora választásról is, ami ugyancsak fontos népszerűsítő program.
A kötetben a balatoni régió zalai térségéből a keszthelyi Bezerics Borászat
kiválósági oklevelet nyert pátria 2014-es bora szerepel.
– A választók által rám ruházott hatalomnál fogva elrendelem, hogy ma senki kezéből ne hiányozzon a borospohár!
Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere szólt így az idén
24. alkalommal rendezett Zalai Borcégér vendégköréhez. A negyedszázados
hagyományához közelítő Zalai Borcégér monstre eseményként, látványos menetzenés
felvonulással, emlékezéssel, kóstolgatással, sok zenével zajlott le. Az 5 napon
át tartó fesztivál megnyitója során megemlékeztek néhai dr. Bakonyi Károly
híres szőlőnemesítőről.
Az ünnepségen must is csordult: a legkorábbi érésű csabagyöngye fürtjeinek
préselésével Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes
államtitkára és Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának
elnöke fakasztotta az új évjárat édes levét. Szakmai aktualitásokról szólva a
tárca képviselője beszélt arról, hogy megkezdődött a magyar borágazat
stratégiájának széles körű vitája, a gazdákat az ebben való részvételre
szólította.
A Zalai Borcégér immáron tradicionálisan a legnagyobb nyári forgataga a városnak.
– Kifejezetten örülök, hogy nagy a látogatottság, évek óta egyre többen részesei
ennek a rendezvénynek – mondta Ruzsics Ferenc, miután kihirdette a
Keszthely Város Bora választás eredményét, miszerint a rangos címet a helyi
Bezerics Borház 2015-ös évjáratú pátria bora nyerte el. – A szakmai zsűri idén
16-féle fehérbort minősített, ajánlásukkal 5 vett részt a döntőben, mely során a
képviselő-testület a saját ízlése szerint választotta ki, a város borát. Ebből
vásárolunk, palackozva, címkézve protokollcélokat szolgál, s kereskedelmi
forgalomban is hozzá lehet jutni.
A Zalai Borcégér a szőlőtermelők, borászok egyik nagy balatoni szezonális ünnepe,
mely elindítója volt a zalai Balaton-parti településeknek ma már mindegyikén
végigvonuló borfesztiváli rendezvénysorozatnak.
dk-sajtótájékoztató
Keszthely Felcsút mögött másodrendű településsé avanzsált” – állította Kovács Viktória keszthelyi önkormányzati képviselő, a MÁV-állomás előtt tartott sajtótájékoztatóján. A Balaton fővárosában a főidényben egy akadálymentesítés nélküli, felszórt, kavicsos utakon gurulós bőröndökkel nehezen megközelíthető konténeres jegypénztár várja az utazóközönséget. A tűző napon, ideiglenes utasváró kiépítése nélkül kell várakozni.
A Demokratikus Koalíció választókerületi elnöke szerint a vasútállomás fél év
alatt elvégezhető felújítását lehet, hogy másfél év alatt sem sikerül elvégezni.
Az épületet decemberben kellett volna átadni az utasforgalomnak, de ez még az
idegenforgalmi főidény kezdetére és végére sem sikerült. A 25 vasútállomás
modernizálását jelentő 4 milliárdos EU-s projekt keretében zajló munka fél évig
állt, és nem készült el határidőre.
A késedelem okaként technológiai hibákra, hiányosságokra hivatkoztak, majd azt
mondták, hogy ez év végére már készen lesz. A kivételezett Felcsúton viszont az
egyszázalékos kihasználtságú vasútfejlesztést is sikerült határidőben elvégezni,
sőt további, 9 milliárd forintot felemésztő fejlesztések indulnak. Keszthelyen
20 ezer ember él, és több százezres az utasforgalom. Felcsúton 1800 állandó
lakos látja, hogy napjában 20–30 ember veszi igénybe a kisvasúti
szolgáltatásokat.
A vasút óriási munkaerőhiánynyal küzd. Felcsúton 3 utasra két jegykezelő és
nyolc vasúti dolgozó jutott ottjártunkkor. Sérelmezzük, hogy a keszthelyi
önkormányzatnak már a tervezési szakaszban sem engedtek beleszólást, így a „buszpályaudvari
tervezési fiaskó” megismétlődhet. Nem bizonyos, hogy a MÁV-állomás melletti,
többek által P+R parkolóként használt területsáv teljes egészében a lakosság
rendelkezésére fog majd állni.