A sikeresebb Keszthelyért | Berzsenyire emlékeztek | Kivándorlási krízishelyzet | Szakfórum | Egy hétig sakkoztak | Befolyásolt ízvilág | Kitüntetéseket is átadtak |
A keszthelyi önkormányzat képviselő-testülete a közelmúltban elkészíttette a város közel kétszáz oldalas, összetett marketingstratégiáját, hogy még eredményesebben használja ki a turisztikai környezetét, hatékonyabban használja a kommunikációs csatornákat, átalakítsa a médiahasználati szokásokat.
A szakmai irányok felvázolásáért, a pillanatnyi helyzet értékeléséért, a sikeresebb jövőkép lehetőségeinek felvázolásáért mintegy 8 milliót fizettek ki. A szaktanulmányt a testület és a meghívott szakemberek számára egy munkaértekezleten mutatták be. A városmarketing-stratégia a város imidzsét kívánja növelni úgy, hogy a meglévő értékeket vonzó módon próbálja integrálni. A megannyi fesztiválnak, rendezvénynek, programnak, múzeumnak nagyobb nyilvánosságot kell kapnia a jövőben, hogy még több turista érkezzen Keszthelyre.
Agrár- és irodalmi nappal emlékeztek Berzsenyi Dánielre a minap Keszthelyen, születése 240., halála 180. évfordulója jegyében.
A Berzsenyi Gazdakonferencia című programra a Pannon Egyetem Georgikon Kara és
az Egyházasberzsenyi Berzsenyi Családi Egyesület szervezésében került sor az
egyetemi kar Festetics úti tanügyi épületében. A niklai remete életének és
munkásságának megidézése jeles keszthelyi események évfordulóihoz is kötődik: a
Georgikon tanintézet 219 évvel ezelőtti megnyitásához, a Helikoni Ünnepségek
elkezdésének idén 199 esztendős múltjához.
Dr. Cséby Géza irodalomtörténész Berzsenyi Dániel és
Festetics György gróf közötti kapcsolatról beszélt, ennek alapvető
forrásaként említette, hogy Berzsenyi a közjón munkálkodó főurat látta
Festeticsben. Idézte az önmagával való összehasonlítást: „A különbséget nem a
szív, a lélek, az akarat adja, hanem a vagyon.” Az előadásban szó esett arról,
hogy Festetics György 1817–19 között öt alkalommal Helikonra hívta
a kor jeles dunántúli költőit, íróit, tudósait. Így Berzsenyi Dánielt
is, aki elhozta ez alkalomra írt „Himnusz Keszthely isteneihez” című versét.
Továbbá elhangzott: amikor 1819 áprilisában Festetics meghalt, Berzsenyi egy
utolsó tiszteletadással megírta „Elégia Gróf Festetics György
hamvaira” című versét, s az eddigi kutatások megerősíteni vélik, hogy eljött
Festetics György temetésére. Keszthely új birtokosa György fia László,
aki ugyan sokat áldozott a kultúrára, de többek közt a Helikon folytatását sem
tartotta fontosnak. Berzsenyi hiába írja meg versét „Gróf Festetics Lászlóhoz”
kérése süket fülekre talál. Kihunyt a Helikoni láng. Berzsenyi is visszavonul, s
a keszthelyi órák emlékezetes szép napokká nemesedtek. Festetics és Berzsenyi
kapcsolata az irodalomtörténet lapjaira került.
A tanácskozás felölelte a Balaton környéki gazdálkodás, oktatás témakörét is.
Dr. Szabó István professzor a Georgikon Berzsenyi korabeli nemzetközi
kapcsolatairól szólt többek közt, Mikics Norbert agrotechnológus
az ezen időszakban való Balaton-nagyberki gazdálkodási formákról beszélt. Az
elhangzó előadások kapcsán tudományos vitafórum zajlott.
A résztvevők látogatást tettek a Georgikon Majormúzeumban és a Szendrey-telepen
is, ahol megtekintették Szendrey Júlia szülőházát, az emlékszoba
kiállítását.
Kivándorlás-mellébeszélés helyett tettek kellenek! – címmel Benke Richárd, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának Zala megyei elnöke tartott szeptember közepén sajtótájékoztatót.
Kifejtette: EU-s csatlakozásunk óta és a gazdasági válság
kezdetével felgyorsult az országból való kivándorlás mértéke. Ma az építőiparban,
a turizmusban, a vendéglátásban és az egészségügyben országos munkaerőhiány
lépett fel.
Keszthelyen és a Balaton-parton nyaranta évek óta kevés a dolgozó, nehezen
találnak szakképzett munkaerőt a büfékbe, de efféle akadályokkal küzdenek a
szállodák is. A kivándorlás tekintetében a rendkívül aprófalvas
településszerkezetű, a munkalehetőség hiányával küszködő Zala megye
kiemelkedetten veszélyeztetett megyének minősül: a települések közel vannak a
határhoz, így könnyen megvalósítható a külföldi munkavállalás. Egy kutatás
szerint 10-ből 9 magyar embert valamilyen formában érint a kivándorlás.
A Jobbik szerint a bevándorlás mellett a kivándorlás Magyarország legnagyobb
kihívása, ezért hárompilléres intézkedéscsomaggal csökkentenék a kivándorlást.
Lényeges a minőségi munkahelyteremtés a hazai kis- és középvállalkozások
támogatásával. Közmunka helyett értékteremtő munkára, települési
mintagazdaságokra van szükség.
Fontos a köznevelés és a felsőoktatás reformja és a szakképzés valódi piaci
viszonyokhoz történő igazítása. A Jobbik programjának harmadik pillére egy
átfogó otthonteremtési program: bérlakásépítéssel, kollégiumbővítéssel.
az ifa-ról
Zalaegerszegi, keszthelyi, hévízi, balatongyöröki, vonyarcvashegyi, kehidakustányi, zalakarosi, zalaszántói és novai polgármesterek, jegyzők, aljegyzők, pénzügyi, adóügyi és hatósági ügyintézők, turisztikai szakértők, közel negyedszázan jöttek el arra a gyenesdiási községházán tartott szakmai fórumra, ahol az idegenforgalmi adó (IFA) volt terítéken.
A Jegyzők Országos Szövetségének szakmai támogatásával elkészült egy országos, a
nyár szűk két hónapját igénybe vevő IFA-kutatási programunk, amelynek részleteit,
eredményeit elemezzük ki megyei tapasztalatcsere fórumokon – mondta el
Herperger Babett, az EMKA Tanácsadó Kft. stratégiai igazgatója. Az IFA
rengeteg anomáliát tartalmaz, és sok kérdést vet föl. Az egyik neuralgikus pont
az ellenőrzés kérdése. Ehhez sokszor a pénz és az idő is hiányzik. A kontroll
hiánya viszont azt eredményezi, hogy az IFA jelentős része a feketegazdaságban
landol, hiányozni fog a település büdzséjéből, ráadásul még a kapcsolt állami
támogatás sem lehívható. Jó gyakorlatok felvázolásával, szakmai diskurzussal
segítjük az érdeklődőket. Lehet, hogy a körzetekre osztás, lehet, hogy az
ellenőrzési gyakorlat módosítása, lehet, hogy egy szoftver lesz a megoldás
kulcsa.
Bevezető gondolataiban Gál Lajos házigazda polgármester kiemelte:
az IFA a TDM-ek alapjait lerakó település életét is erősen meghatározza. A
család-, gyermek- és vállalkozásbarát üdülőközség vezetője szerint az IFA zöme a
minőségi fizetővendéglátó-helyekről érkezik. Tavaly 23 millió forint volt a
beszedett IFA, ami jelenleg 400 forint/fő/nap összegű. A Turisztikai Egyesület
léte és kompetenciája is a bevétel nagyságától függ. A különböző
érdekképviseleti szervekhez és fórumokhoz csatlakozva a falu szeretné elérni,
hogy a turizmusból élő önkormányzatok nagyobb kiegészítő támogatásokban,
kompenzációban részesüljenek. Nem szabad feladni, hogy valamilyen kiegészítő
feladatfinanszírozási támogatás mielőbb eljusson a turizmusból élő településekre
– húzta alá.
Almádi Krisztina szakmai igazgató szerint a vendégéjszakák
számának növelése és az IFA egy komplex terület. Jogi, turisztikai, szervezési,
településmarketing és folyamatszabályozási kérdés is. Akadnak, akik a szigorúbb
ellenőrzés mellett kardoskodnak. Vannak, akik a szállásadók érdekeltté tételében
látnak fantáziát és akad olyan online vendégregisztrációs rendszer is, melynek
bevezetésével jelentős IFA-bevételemelkedést lehet elérni.
Majdnem százan
Magyarország majd minden megyéjéből és Európa öt országából majd százan neveztek a 35. nemzetközi sakkversenyre és a 6. dr. Hévizi László Emlékversenyre.
A nagy múltú keszthelyi viadalt idén Hujber Flórián, a Pénzügyőr
sakkozója nyerte meg, aki először indult el az egyhetes versengésen. A versenyt
– amelynek legidősebb indulója a 83. életévét is betöltötte – a keszthelyi
önkormányzat anyagi támogatásával rendezte meg a Szalai István
vezetésével működő helyi sakkegyesület. A nyolc fordulóból álló viadalon sok,
kiemelt tudással rendelkező versenyző vett részt, a diadalmaskodásra az elért
pontszámok alapján többen is esélyesnek bizonyultak.
A résztvevőket köszöntő Csótár András, az önkormányzat Emberi
Erőforrások Bizottságának elnöke kiemelte: az efféle, jó hangulatban zajló, a
szabadidő tartalmas és hasznos eltöltését szolgáló sportprogramok erősítik a
település rangját, illetve színesítik a Balaton fővárosának sportéletét. A
versengésen mintegy húsz helyi sakkozó is elindult. A legeredményesebbek között
Hajdú Sándort ünnepelték, de kijutott az öröm az ifik közt
szereplő Tóth Dánielnek és a senior kategória egyik
legrátermettebb versenyzőjének, Jansen Kristófnak is.
Imitált élelmiszerek
A vérünk abból képződik, amit elfogyasztunk, de a szervezetünk: értelem, lélek, test – tehát mindhárom egészséges, vagy egészségtelen táplálása, befolyásolja a fizikai egészségünket – egyértelműsítette Feketéné Bokor Katalin természetgyógyász, fitoterapeuta, akit arról kérdeztünk, hogy tudják-e mások manapság befolyásolni az ízvilágunkat?
–
Az íz nem csak ízlés világa, hanem üzenet. Az ízeknek értelmük van. Jelzik a
szervezet számára, hogy a bekerült ételek miből is állnak. Az ízek legfontosabb
funkciója a táplálék ellenőrzése. A csecsemők már születésükkor meg tudják
különböztetni az ízek üzeneteit. Az édes, a savanyú és a keserű felismerésével
jönnek a világra. A sós íz pedig az első hónapokban fejlődik ki. A glutamátot és
csontlisztet tartalmazó ízesítő tényleg egy utánozhatatlan ízt ad a leveseknek,
de nagyon egészségtelen. Amikor ez az ízérzés kéri a következő, hasonló vagy
erősebb ízt, akkor kezdődik a lassú, de biztos folyamata az egészséges
ízérzetünk eldeformálásának. Az erősebb, de „üres” ízeket már teljesen
észrevétlenül kedveljük meg. Ugyan ki gondolná, hogy ez a folyamat a mesterséges
ízjavítóknak következménye? A következmény pedig: betegség és fájdalom. Ha
egészségtelenül táplálkozunk, abból csak egészségtelen vér képződhet, amitől
senki sem lesz erős. Olyan világot élünk, ahol a leves hazudik, de a pékmester
kenyere sem mindig teljesen őszinte, a zsemlék sem, sőt a sütemények is svihákok.
A különféle szaktanulmányok szerint az ízváltozásokhoz gyakran
elképzelhetetlenül kicsiny mennyiség is elegendő. Az eperjoghurt olyan
gyümölcsöt utánoz, amely ott sincs, mégis körülveszi magát valamiféle
fuvallattal, amely a természetben egykor megvolt. Sok esetben alkohollal és
vízzel kevert fűrészporból nyerik a titkosított aromát. A mutált aroma málna,
kakaó, csokoládé, vanília helyettesítésére is szolgálhat az imitált
élelmiszerekben. Ezek többnyire semmilyen tápértékkel sem rendelkeznek,
kizárólag az evés élvezetét teszik korlátlanul lehetővé. A szintetikus ízek
függetlenítik az élelmiszereket a test természetes funkcióitól, minden
következmény nélkül lecsusszannak, és mégis hátra hagynak egy leheletnyi
benyomást: az aromát.
– Az orvosi szaklapok is ezt igazolják vissza?
– Persze! Az ételeink sajnos egyre inkább függetlenednek a természetes
alapanyagoktól. Hatszáz különböző ízanyag gondoskodik például a valódi tyúkízről.
Az ízmarketing eszközzé vált, a fogyasztók pedig láthatóan egyre többet
követelnek belőlük. A fogyasztó rendkívüli ízélményt akar. A fiataloknak már
hússzor olyan erős ízekre van szükségük az íz felismeréséhez, mint egy évtizede.
Tíz közül hat gyermek, az anyját degradálva, mindig érvényesíti akaratát a
szupermarketekben. A gyerekek által kedvelt szénsavas üdítőitalok, kólafélék
viszont kalciumrablók a csontszövet rovására. Az élelmiszerekhez utólagosan
hozzáadott színező- és tartósítóanyagok, mesterséges szerek legalább olyan
betegségkiváltó hatással rendelkeznek, mint az amúgy allergizáló természetes
anyagok: a szója, a földimogyoró, a hal és a tojás.
– Mit gondol a szervezetünk az ízhamisításról?
– A „rendszerünk” azt kívánja, hogy napjában maximum háromszor együnk,
egészséges ételt!! Közben pedig semmit, mert megbontjuk a rendet – az étkezés az
emésztés és a gyomor pihenésének – idejét. Mit kezd az ínyencek gyomra a
ribotidével és az efféle ízfokozókkal? Semmit. A készülék üresen jár. Ha az
ízanyagok marhahúst jeleznek, az agy értesítést kap, az emésztőhormonok
aktiválódnak, és a test fölkészül a marha feldolgozására. A szervezet viszont be
lett csapva. Fiziológiás hiányállapot teremtődik. A következmény pedig a
farkaséhség. Reflexszerű reakció erre, az ördögi körként továbbgyűrűző: újbóli
evés, a hízás, a túlsúly. Belátható, hogy a hamisított íz csak ingerelte a
szervezetet, csak egy eladási trükk, amely egy kellemes életérzést sugároz. A
szervezet nem hagyja, hogy a műételek átverjék. A gyerekek és tinédzserek túl
kevés vitamint és ásványi anyagot fogyasztanak, ami hamar elsatnyuláshoz vezet.
A bölcs, magára odafigyelő ember nem üzleti felfújt kenyeret vagy
péksüteményeket fogyaszt, és soha nem terít asztalt nyers gyümölcs vagy zöldség
nélkül.
A Georgikon Karon
A köszöntők, a díszoklevelek átadása, az elsőéves hallgatók eskütétele mellett kitüntetéseket is átadtak a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanévnyitó ünnepségén.
Dr. Lukács Gábor egyetemi docens Keszthely város és a Georgikon
Kar érdekében kifejtett kulturális tevékenységéért, az intézményi beiskolázás
terén végzett áldozatos és sikeres munkájáért, az egyetem és a város közötti
kapcsolatok erősítéséért, a szellemi élet pezsdítésében történő
szerepvállalásáért Bakonyi Károly-díjban részesült. A Pannon
Egyetem Szenátusának határozata értelmében Gelencsér András rektor
dr. Szabó István egyetemi tanár részére oktató és kutató
tevékenysége, a Georgikon Kar és a Pannon Egyetem érdekében kifejtett széles
körű szakmai tevékenysége elismeréseként Professor emeritus címet adományozott.
Hunkár Martin a 2015/2016-os tanévben nyújtott kiemelkedő tanulmányi eredménye,
a kézilabda és a strandkézilabda sportágakban elért kimagasló sikerei
elismeréseként „Jó tanuló – Jó sportoló” díjban részesült.
A negyvenéves közalkalmazotti jogviszonya elismeréséül a rektor jubileumi
oklevelet adományozott dr. Vargáné Dugonics Rita mérnöktanár
részére. A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából
megrendezett tanévnyitó ünnepi szenátuson Balog Zoltán, az emberi
erőforrások minisztere a mezőgazdasági vállalatökonómia terén kidolgozott új
módszerek bevezetéséért, a Pannon Egyetem Georgikon Kar oktatási
dékánhelyetteseként és tanszékvezetőjeként végzett kiemelkedő oktatásszervezési
tevékenységéért Trefort Ágoston-díjat adományozott dr. Pupos Tibor
egyetemi tanárnak.