Csodaszép lesz a '16-os évjárat

Április 23-án, majd 25–26-án a Balaton-felvidéken kemény fagyok voltak, a hegyekből érkező hideg levegő, egy folyamhoz hasonlóan terítette be a hegyaljai területeket, a fagy a korai érésű szőlőfajtáknál már nagy hajtásokat talált. Ezek először lefeketedtek, és jobbára csak az oldalrügyek voltak képesek „némi életet” mutatni, majd újabb fürtöket előhozva kihajtani.

Az ezt követően érkezett, nagy intenzitású, sűrűn érkező csapadékmennyiségre, más növényekkel ellentétben, a szőlőnek nincs szüksége, hisz a virágzásig viszonylag kicsi a vízigénye. Július közepén azután a Balaton északi partján, a Keszthelyi-hegység teljes területét érintően megjött a jégverés. Szokatlan volt, mert erős intenzitással, nagy mennyiségben és orkán erejű szélviharral érkezett. Az ezt követő nyári csapadékmennyiség óriási volt, aztán utána egészen október elejéig kiváló, szőlőérlelő időszak következett." – mesélte a szőlő és az időjárás öszszefüggéseire rámutatva dr. Brazsil József, a zalai Da Bibere borlovagrend elnök nagymestere.
A Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Karának docense kiemelte: augusztus közepén, a környékünkön is megkezdődött a szüret a korai fajták (irsai olivér, rizlingszilváni) leszedésével, majd a középérésű fajták következtek. A kései érésű fajták puttonyba tételével a szüret a befejezéséhez közeledik. Az idei szezonban az utóbbiak teljesítettek jól, mert a gyönyörű ősz ezeken tudott a leginkább segíteni. A szüretkor nagyon oda kellett figyelni, hogy a kevésbé ép részeket kivagdaljuk. A gondoskodó ember szerepe erősen megmutatkozott. A szőlészettel, borászattal foglalatoskodóknak úgy a növényvédelemben, mint a szüretnél és a borkészítésnél is mindenkor topon kellett lenni. Senki sem dőlhetett hátra a karosszékében. Minden egyes mozzanatra, rezzenésre, történésre nagyon oda kellett figyelni. A környékbeli borosgazdák egyre precízebben éreznek rá arra, hogy mikor, mit kell tenniük, hogy a legjobb minőséget tudják kinyerni. A sokszínű alapanyag sokkal több odafigyelést kívánt. Pont ezek miatt is lesznek, lehetnek nagyon szép kis boraink.
A harmadik generációs családi gazdaságot fiával irányító szakember idén a kék szőlők felhasználásával rozét is készített. Ezek közül több, már kész borrá nemesedett, s a bírálóbizottság előtt van. A rozé borok zömének ízvilága és illatanyaga is kiváló évjáratot sejtet. „Egy rapszodikus évjáraton vagyunk túl, a borokra is a rapszódiára jellemző összetettség, sokszínűség jellemző. Várhatóan nagyon sok, igazán remek bor várja majd a kóstoltatást” – zárta az összefoglalóját a borász nagymester.

vissza az elejére

                                                                                          Az őskor világossága

A Fény régészete

A „Fény régészete” címmel olyan kiállítás nyílt október derekán a Balatoni Múzeumban, amelyik a természetes fény szerepét mutatja meg az őskori emberek életében. December harmadik vasárnapjáig látogatható a tárlat, amely nemzetközi együttműködés égisze alatt született: az új kutatási eredmények tükrében lengyel, cseh, szlovák és magyar közgyűjtemények őskori kulturális örökségét ismerheti meg a közönség.

A különleges témafeldolgozás és megközelítés a régészet egyik segédtudományának köszönhető, amely az égitesteknek, égi jelenségeknek az őskori ember gondolkodására, viselkedésére, természethez való viszonyára gyakorolt hatását vizsgálja összehasonlító módszerekkel. A közelmúlt nemzetközi kutatási eredményei – melyek a fény szerepét és hatását vizsgálják az ember életében – felhívják a figyelmet a Nap, a Hold és más égitestek funkcionális és spirituális jelentőségére az őskori településeken, s rámutatnak egyetemes jelképrendszerek kialakulására is. A kiállítás ezek felhasználásával láttatja, hogy a természetes fény, a fényjelenségek milyen fontos szerepet játszottak, s milyen nagy hatást gyakoroltak már az őskori ember életére is. A kiállítótérben beléphetünk egy késő neolit körárok belsejébe, de feltárul a bronzkor időszaka, benne a különleges leletek nap- és holdjelképeivel, különleges megjelenési formáival, bronz- és korongcsüngőkkel, naposzloppal. A bronzkori ember fegyverein és ékszerein látható díszítések tanúsítják, hogy a nap- és holdfény által generált légköri jelenségek milyen mély benyomást tettek a kor emberének gondolkodására, létrehozva többek között a használati tárgyakon és ruházaton megjelenő jellegzetes szimbólumok motívumrendszerét. A közel hétezer éves régészeti leletek és a múlt század néprajzi tárgyai, a burját sámánavatási szertartást bemutató dokumentumfilm együtt mesélnek nekünk a természetes fény szerepéről az őskori ember életében.
Dr. Raczky Pál egyetemi tanár, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének professzora a nyitóünnepségen kiemelte: a nem szokványos tárlat az új kőkorszaktól kezdve egy ötezer éves nívós időutazásra hív, extra dimenzióba, az égi szférákba emelve a lelket.

vissza az elejére

Elindult a fűtési szezon

                                                Előzzük meg a kéménytüzeket!

Október 1-jétől újabb két megyében, Tolnában és Zalában kapta meg a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezeti egysége a kéményseprési feladatokat.

A korábban megváltozott szabályozás értelmében a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve idén július elsejétől fokozatosan veszi át az ingyenes lakossági szolgáltatást azokon a településeken, ahol addig a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató biztosította az átmeneti ellátást, továbbá ott, ahol az önkormányzat felmondta a közszolgáltatási szerződését. Mi a helyzet Keszthelyen és Hévízen? – kérdeztük Hajdu Márton tűzoltó alezredestől, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől:
– A két településen október elsejétől a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve látja el a lakossági kéményseprési feladatokat. Ez azt jelenti, hogy továbbra is kéményseprő szakemberek végzik a munkát, azonban most már a katasztrófavédelem munkavállalójaként. A lakossági sormunkáról szóló kiértesítések rendje nem változott az átállással. Az időszakos ellenőrzések rendkívül fontosak a kéménytüzek megelőzése érdekében, ezért mindenkit arra kérünk, biztosítsa az ingatlanba történő bejutást a kéményseprők számára. A Zala Megyei Ellátási Csoport címe: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5.
– Milyen bajmegelőző tanácsokkal tud szolgálni?
– Bár egyre több otthonban kezdenek el fűteni, még nem késő a hűvösebb idő beköszönte és a fűtési szezon hivatalos indulása előtt szakemberrel ellenőriztetni a tüzelő-fűtő berendezéseket és az égéstermék-elvezető rendszereket. Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet a készülékek nem rendeltetésszerű használata, a szabálytalan kivitelezés, illetve a rendszeres műszaki felülvizsgálat vagy ellenőrzés elmulasztása. A hivatalos fűtési szezon ugyan október
15-én indult, ám a hideg idő már beköszöntött. Fontos, hogy a szokásos szezon előtti ellenőrzést és karbantartást ennek ellenére se mulassza el senki elvégeztetni, méghozzá szakemberrel. Tudni kell azonban, hogy miközben a fűtőberendezéseket a fűtési rendszerek beindítása előtt célszerű megvizsgáltatni, a kéményseprők által végzett lakossági sormunka nem a fűtési időszakhoz, hanem az előírt éves, illetve kétéves ellenőrzéshez igazodik.

vissza az elejére

Vendéglátós példaképek

Nagy karrierre szert tett szakmabeli emberekkel való találkozók programját indította el a Keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépiskola.

Fisli István igazgató elmondta: a szakmai előmenetelhez fontosnak tartják, hogy tanulóik közvetlenül megismerkedhessenek a gasztronómia hírességeivel, akik példaképet, motivációt jelenthetnek számukra.
A diákokhoz a napokban Lukács István háromszoros Oscar-díjas sztárséf látogatott el több kollégájával. A fórumon részt vett Somogyi Zoltán Max gasztroblogger, Balogh István Ferenc, a Magyar Éttermi Mesterek Klubja elnöke, Asztalos István, az Oldalas Magazin főszerkesztője és Kolbe Gábor rovatvezető, szakíró. A rendezvényen könyvbemutatóra is sor került: Lukács István, a Séf című kötetben megírt élményeiből adott ízelítőt, majd válaszolt a vendégekkel együtt a felmerült kérdésekre.
A beszélgetés során a képzéssel kapcsolatosan nagy hangsúlylyal jelenítették meg a szakemberek azt, hogy a szakoktatás nem nélkülözheti a magyar konyha tradícióinak tiszteletét. Azaz, alapok megismerésében, elsajátításában rejlenek az újdonságok, s a hagyományokból fakadnak a kreativitás forrásai.
Ugyancsak könyvbemutatóval együtt zajlott le az a találkozó, amelyen az Oslóban élő Rima Péter tartott előadást, aki egy luxushajó pincéréből lett a legmagasabb kategóriájú „úszó hotel” szállodaigazgatója. Az átélt utazásokról könyv tartalmából kaptak ízelítőt a keszthelyi diákok.

vissza az elejére

Három nap Keszthelyen

A katolikus, a református és az evangélikus egyház felhívásának eleget téve Magyarországon összesen mintegy nyolcezer fiatal diák részvételével zajlott október derekán a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű országos szociális önkéntes akció. Keszthelyen ötven diák érezte úgy, hogy helye van a programban, amelyik immár másodízben mozgatta meg a szebb lelkű tanulóifjúság egy részét.

A helyben élő fiúk-lányok élen jártak szemétszedésben, tárlat-rendezésben, de dekorációs munkákat is végeztek a városi kórház gyerekosztályán. A programot irányító koordinátorok szerint az a természetes, hogy a fiatalok önként, a tiszta lelkükre hallgatva, viszonzást nem várva, aktívan részt vesznek a közösségi életben. A résztvevők kis közösségét Nagy Bálint, a város alpolgármestere is köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy él Keszthelyen olyan fiatal generáció, akik az egyházak hívására, hajlandóak tenni környezetük csinosításáért, szebbé tételéért. Szerinte a keresztény értékeket mindenkor, de mostanság különösen óvni, védeni kell, hogy jó példái lehessünk az utánunk jövő nemzedék számára. A csoport egy része a Balatoni Múzeum nagytermét készítette elő a nemzetközi régészeti kiállítás nyitóünnepségére. A többiek pedig a Fő térről indulva, a Kossuth utcán egészen a temetőig szedték össze az eldobott hulladékokat.

vissza az elejére

Egy évtizede dalolnak

Éppen tíz esztendeje annak, hogy C. Tóth Zoltán karnagy vezetésével először találkoztak, majd az első kóruspróbát is megtartotta a keszthelyi Salve Regina Kórus. Akkor még csak közel húszan voltak, ám mostanra a létszám a duplájára emelkedett.

A Fő téri Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom kórusába járók tudják, hogy a közös éneklés olyan erőket, energiákat mozgat meg, ami nemcsak rájuk van jó hatással, ezért immár egy évtizede ki is tartanak egymás mellett jóban, rosszban. Az éneklőket a muzsika szeretetén túl az is összetartja, hogy a közös zenélés szabaddá teszi a lelket, harmóniát, szívbékét kínál.
Az egyházi zene szolgálatába szegődők a templomi liturgiák ünnepivé tételén túl sok örömet okoztak nem csak a helyi hallgatóságnak. Őket az elmúlt években nem csak a templomban hallgathatták. Erdélyben a Gyilkos-tó legendáját mutatták be, de németországi koncertturnéjuk is lélekemelő volt. Prof. Czifra János meghívása által a salzburgi dómban előadták a Keszthelyi Misét.
Szívesen részt vesznek kórustalálkozókon, de maguk is szerveztek közös éneklő ünnepeket. A Helikon kórussal és a Kis Szent Teréz kórussal is baráti kapcsolatban vannak. „Október derekán a Fő téri templomban egy hálaadó koncertet tartottunk a régi és a jelenlegi tagok közreműködésével, ami mindannyiunk számára örömteli volt” mondta a karnagy, művészeti vezető.

vissza az elejére