Betlehemezés, kotyolás

Karácsonyi népszokások

„Népszokások a karácsonyi ünnepkörben a Balaton délnyugati vidékén, Zalában és Somogyban” címmel Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója tartott nemrégiben egy vetített képes előadást a Balaton Színházban. Mint kiderült: a magyar parasztság naptári ünnepei, a jeles napok több népszokást és hiedelmet felöleltek. Advent, az Úr érkezése, a várakozás ideje, a karácsonyi előkészület időszaka, amelyhez ugyancsak szép számmal kötődtek népszokások.

Az országos viszonylatban is nagyon korán, 1898-ban megalapított Balatoni Múzeum szerencsés helyzetben van, mert szinte a kezdetektől dolgozott itt néprajzkutató. A keszthelyi és a városkörnyéki betlehemesek, regősök históriáját már 1904-ben publikálta Sági János, a múzeum első néprajzkutatója, akinek jóvoltából ismerjük a Háromkirály-járást, amelyik Keszthelyen és a környékén is elterjedt volt. Vízkeresztkor itt jártak a „három királyok”. Serdületlenebb fiúkból álló, 3–5 fős „banda” kóborolta be esténként a várost. Az egyik fiú a „csillagot” vitte. Egy gömbölyű transzparentet egy kinyújtható készségre helyeztek. A transzparentre csillag, hold és üstökös alakokat ragasztottak. A csillagvivőt egyes banda angyalnak nevezte.Az angyal a kabátján kívül inget vett föl. A második fiú a szerecseny király volt, aki bekormozta az arcát. Orrára, sokszor a fülére is rézkarikákat erősített. A harmadik fiú volt a Heródes, aki fakardot hordott. Mindhármójuknak cukorsüveg alakú, cifrázott papírsüveg volt a fején. Akadt „banda”, amelyikben a csillagvivő angyalt Menyhártnak, a szerecseny királyt pedig Boldizsárnak nevezték. Azután házról házra járván, rákérdeztek: „Be szabad-e hozni a három királyok szép csillagát?”, majd örömködve előadtak egy hét versszakos éneket.
A múzeum 13 betlehemmel rendelkezik, aminek legalább a fele a XX. század elejénél előbbi. A regölés egy téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, ami Zalában a XX. század elejéig sok faluban (Garabonc, Szentpéterúr) előfordult. A mi megyénkben és Erdélyben maradt fönn a legtovább. A fiatal legényekből összeállt, regölős láncos botot, esetleg köcsögdudát hurcoló regősök karácsony után járták a falut, és minden háznál regöséneket énekeltek, amiért cserébe ajándékokat, jutalmat kaptak. Az ősmagyar mitológiai elemeket magában foglaló regösénekek refrénje: a „Hej regö rejtem”, még a sámánok, táltosok varázsigéjéből származhat, amit révülés közben mondogattak. A monoton, kántáló, az új évnek bőséget, szerencsét, jólétet és termékenységet varázsló szövegek a kereszténység elterjedésével bővültek, átalakultak. Az egyházak a regölést nemigen támogatták, mégis sok eleme átkerült, illetve keveredett a betlehemezéssel.
A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő országszerte elterjedt többszereplős, dramatikus népszokás. Ennek középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A fő kellék: a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. Eleinte fiatal legények, ma pedig kicsi gyerekek is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd elmondják jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket, kis ajándékokat adnak. A Balatoni Múzeum legrégibb betleheme a Balatonszentgyörgyről az 1900-as évek elején bekerült bábtáncoltató betlehem, ami az 1880-as években készült. A bábtáncoltató betlehemezés Keszthely környékének egyik jellegzetessége. Magyarországon, három területen volt csak elterjedt, ebből az egyik a Balaton délnyugati csücske, Zala és Somogy megye egymással határos területe. A hagyományos dunántúli betlehemezéstől abban tér el, hogy a templomforma betlehem nagyobb, ezért ketten viszik, belsejében pedig kis bábokat táncoltatnak. Míg Keszthelyen, Nagykanizsán megszűnt, Vörsön, Holládon napjainkig fennmaradt. Dr. Petánovics Katalin a vörsi szokással kapcsolatban tárt föl megannyi érdekességet.
A termékenység biztosítása érdekében szerencsehozó módon segítettek be a Luca-napi kotyolók, akik házról házra járva mondták termékenységvarázsló rigmusaikat. A kotyolásnak nevezett szokás segítette az eljövendő bő termést és a jószágok, főként a baromfik megfelelő szaporulatát egész Zalában, Pákáról Pátróról még régi felvételek is fennmaradtak.
Aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés „subárolás". Ilyenkor a fiúk házról házra járva egészség- és szerencsekívánó mondókákat adtak elő, és termőággal, fűzfavesszővel vagy korbáccsal szertartásosan megvesszőzték a lányokat. A szilveszteri zajkeltés célja a gonosz ártó szellemek elűzése volt. A Jézus születéséhez köthető egyházi szokások: a böjt, a hajnali roráte-mise, a betlehemezés, a szálláskeresés máig élő hagyományoknak számítanak, illetőleg újjáélednek. Ezek közül többnek megváltozott a színtere: az otthon falai közül átkerültek közösségi körbe, és új közösségi funkciót kaptak.

vissza az elejére

Szőlő és bor az alkotásokon

„VIN ART: A szőlő és a bor megjelenítése a képzőművészeti alkotásokban, különös tekintettel a Balatoni Borrégiót alkotó borvidékek bemutatásával” – e címmel hirdetett festők körében bemutatkozási lehetőséget a Balatoni Borrégió Gizella Királyné Női Borrend.

 A régiós szerveződésű, balatonfüredi székhelyű borrend hat borvidéket (Badacsonyi borvidék, Balaton-felvidéki borvidék, Balatonboglári borvidék, Balatonfüred-Csopaki borvidék, Nagy-Somlói borvidék, Zalai borvidék) fog össze. Közösségteremtő céllal tavaly szeptemberben alakultak a szőlőtermelés és borkultúra hagyományainak ápolására, valamint a történelmi kultúrtáj védelmének elősegítésére. Az óarany színű pelerin díszöltözetükben a borrend hölgy tagjai november derekán a keszthelyi Balaton Színház Básti-termében is megjelentek, hogy az időszaki kiállítás alkotóit és műveiket ünnepeljék.
A rendezvényen Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke fővédnökként köszöntötte a megjelent vendégeket. A kiállítást Schéffer Anna, az Országos Képző- és Iparművészeti Társaság elnöke védnökként nyitotta meg. A tárlatra az ország mintegy hatvanhárom művésze a hetven alkotását hozta el a bort, a szőlőt, a Balatoni Borrégió borvidékeinek tájait bemutató alkotásait. Toll- és ceruzarajzok; tus-, tempera-, pasztell-, akril-, akvarell-, rongy- és olajképek; grafikák; faintarziák mellett vegyes technikával készült művek is hitet tettek arról, milyen nagy értéket képvisel a szőlő és a belőle készült kiváló nedű. Bemutatkoztak német, török, román, svéd és szlovák alkotók is.
Zala megye képviseletében: a vonyarcvashegyi F. Szemes Mari; a keszthelyi Gőgös Judit, Tóth Antal, Vajda Attila, Zombory Zoltán; a cserszegtomaji Takács Ferdinánd és Takács-Szencz Lívia; a hévízi Szilágyi András, Süsleczné Pázmány Ilona, Révész Erzsébet, Józsvainé Kislőrincz Edit; a garabonci Lichtenwaller Zoltán; a nagykanizsai Röszler Mária mutatta be, milyen lélekemelő érzéseket vált ki belőlük a megadott téma. A kiállítás megnyitása előtt Knolmajerné Szigeti Gyöngyi, a borrend tagja, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonyi Kutatóállomás kutatómérnöke tartott vetített képes előadást a Balatoni Borrégió borvidékeiről.

vissza az elejére

Erzsébetekre emlékeztek

Nagy elődök emlékének tisztelgett Erzsébet-nap alkalmával Keszthelyen a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) zalai csoportja.

Az idén 15 éves fennállását ünneplő közösség képviselete jubileumi programjai jegyében tett Erzsébet-sétát. A másfél évtizedes működésüket több, általuk létesített emlékhely fémjelzi: így a Kossuth utcában Simon Böske, az első európai szépségverseny győztese szülőházának falán, valamint Korzáti Erzsébet, Szabó Lőrinc múzsája tiszteletére a Városház utcában elhelyezett emléktábla. E helyeket látogatták meg Erzsébet-napon, Vetőné Zeke Erzsébet csoportvezetővel.
A helyszíneken Pappné Beke Judit, a Fejér György Városi Könyvtár igazgatója idézte a kulturális közélet ünnepelt szereplőinek életrajzát. A Korzáti-táblánál Bajzik Lajosné, a NABE tagja olvasott fel egy Szabó Lőrinc-verset.

vissza az elejére

Fejlesztések, beruházások

Hévíz nagyot álmodik

„Összességében mintegy négymilliárd forint értékű fejlesztést kíván megvalósítani jövőre és 2018-ban Hévíz városa” – jelentette be, látványterveket bemutatva a helyi televízió műsorában Papp Gábor polgármester.

A részletekről szólva kiderült: a jelenlegi autóbusz-pályaudvar funkcióját megszüntetik, az épületet modernizálják, és átépítve új funkciót adnak neki. Ide költözne a Tourinform-iroda, továbbá a fürdővárost bemutató állandó tárlat. Az új városközponti épületben helyet kap egy ivócsarnok és egy kerékpárkölcsönző is. Az egymilliárd forintot is felemésztő forrást gyógyhelyfejlesztésre kiírt pályázaton szeretnék elnyerni.Át akarják alakítani a buszpályaudvarra beközlekedő Kölcsey Ferenc utcát is, amelyet le kívánnak zárni az autóforgalom elől, majd a jelenleg óriási forgalmat lebonyolító közteret sétálóutcaként kívánják használni. A város már be is adta jelentkezését a modernizációs projekt megvalósítására.
A nagyparkolót is átszabnák. Az üzletsorok előtti sétányokat megszélesítenék. Több kisebb zöldfelületi blokkot hoznának létre úgy, hogy a jelenlegi parkolóhelyek száma nem csökkenne. Ide álmodtak még egy rendezvényteret is.
A mostani, sátras megoldás negyedmilliárdos ráfordítással eltűnne a termelői piacról. Egy modernebb, a kisváros építészeti adottságaihoz, hagyományaihoz jobban illeszkedő, fedett létesítmény megvalósítása a cél. A pályázatot a képviselő-testület már beadta.
A központi, távolsági, teljesen klimatizált, maximális utaskomfortot biztosító, autóbusz-pályaudvart az Alsópáhokhoz közel eső településrészre, a várost elkerülő főút mellé álmodták meg. Ez a főpályaudvar külső megjelenésében hasonlítani fog a jelenleg még használaton kívüli, a nagyparkoló végében található alpályaudvarra, és némiképp emlékeztetni fog a Hévíz Balaton Airport épületegyüttesére.
A Hosszú-földek területén egy félezer fő befogadására, közel 150 gépkocsi parkolására alkalmas sportcsarnok épülne kézilabdapályával, mellette élőfüves focipálya, továbbá egy műfüves kispálya is helyet kapna. E helyen tervezik egy naperőmű kiépítését is.
Egregyen az egykori MHSZ-lőtéren egy részben fedett, részben zárt lőtér megvalósítása van tervben. Ezen a helyen akár nemzetközi viadalok is lebonyolíthatóak lesznek. A már beadott pályázat százszázalékos támogatási intenzitású, és mintegy 300 millió forint megszerzését irányozza elő.

vissza az elejére

                                                                                                                                                                        Cserszegtomajon

                          Adventi forgatagban

Kézműves kirakodóvásárral, közös forralt borozással, forró teával, punccsal, süteményezéssel, sült gesztenyével, sajtos, mézes, füstölt húsárukkal, lángossal, szörpkóstolóval, karácsonyi koncerttel, kellemes hangulatban várták az első ízben megtartott adventi forgatag sok száz vendégét, látogatóját Cserszegtomajon.

Advent második vasárnapján az iskola melletti fűtött rendezvénysátorban felállított színpadon felléptek: a Cserszikék, a Tátika Népdalkör, a helyi általános iskola tanulói. Megérkezett és ajándékot osztott a községi Mikulás, és köszöntötték a swing karácsonyi dallamokat játszó Daniel Speer Brass együttest, akinek sokoldalúsága nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. Mielőtt az adventi koszorú második gyertyáját Bartha Gábor polgármester meggyújtotta volna, köszöntőjében arra emlékeztetett: az iskola és óvoda szülői munkaközössége összefogott a pedagóguskarral, hogy az önkormányzat támogatásával egy vidám, várakozással teli, örömünnepet varázsoljon. Mert boldogság kiegyensúlyozott, nyugodt polgárokkal beszélgetni, társalogni. A harmonikus lelkületű együttlét hozzájárul ugyanis karácsony méltó megünnepléséhez.

vissza az elejére