MSZP: Változtatni kell! | Magyar borok keszthelyi mustrája | DK: Keszthelyt szolgálja az R76-os | Jobbik: Súlyos környezetkárosítás | Házipálinka-ünnep | Alsópáhokon a SEBINKO | Bővül Hévíz helyi értéktára |
Aktuális politikai témákat boncolgatott keszthelyi politikai fórumán Mesterházy Attila országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt volt elnöke, aki Teleki László országgyűlési képviselő és a párt megyei, zalaegerszegi és keszthelyi elnökeinek jelenlétében tartott sajtótájékoztatót november legvégén.
Meterházy Attila elmondta: a párt minden
választókerületben minimum 10 rászorulónak segít a karácsonyi ünnepkörben
tartott jótékonysági akció (ételosztás, élelmiszer-adomány) keretében. Nettó
százezer forintos minimálbért követelnek és azt, hogy a nyugdíjasok ne 10 ezer
forintos könyöradományt kapjanak, hanem differenciált nyugdíjemelést.
Szakmapolitikai konszenzus mentén fontos: az általános béremelés, a
munkahelyteremtés tudásintenzív iparágakkal, az elvándorlás és a strukturális
munkanélküliség megállítása, a tönkretett oktatási rendszer újjáalkotása.
Fodor Csaba bejelentette: a kormányzatot nem érdekli a szegények
sorsa, ezért a párt a megye városainak pártirodáin ruhával, élelmiszerrel, egyéb
adománnyal, ételosztással segíti az elesetteket, az átmeneti otthonban élőket. A
szegényeket védendő, követelik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését.
Szerinte: a nyugdíjtámogatást is differenciáltan illett volna kiosztani.
Teleki László szerint a dolgozói szegénységet teremtő kormány
minden társadalmi réteget zsarol és megaláz. Hanyatlás van az egészségügyben, és
az is gyalázat, amit a pedagógusokkal tettek. Megvonták a ruhapénzüket és az
utazási költségeiket is.
Mohácsi József úgy látta: a tavaly visszavont uniós támogatást
létfontosságú lenne viszszakapnia a Balaton üdülőrégiónak. A pedagógusok és
diákok terhei is óriásira duzzadtak. Az egészségügy helyzete egyre siralmasabb.
A keszthelyi kórház tartozása a besszállítók felé már elérte a 222 millió
forintot, de megyei szinten is másfélmilliárdos lett az adósság.
Magyar borok keszthelyi mustrája
Több mint 70 szőlőfajtából készült közel 200 borkülönlegesség szerepelt a Magyar borok mustrája címmel minap Keszthelyen megrendezett borkóstolón.
A Goldmark Károly Művelődési Központ a szőlős-boros szakma helyi
képviselőivel karöltve hetedik alkalommal szervezte meg a borok nagy arzenálját
a Balaton Színházban. A házigazdák ezzel hagyomány szerint tisztelegtek a
kiemelkedő szőlőnemesítő szakember, dr. Bakonyi Károly, Keszthely
város díszpolgára emléke előtt, aki idén lenne 95 éves. A szakmai fórummal
együtt tartott eseményt országosan egyedülállónak, példaértékűnek nevezte
dr. Kocsis László professzor, a Pannon Egyetem rektorhelyettese. Mint
mondta, a szakmai igényességet fejezi ki, hogy oktatási intézmények, vállalkozók,
civil szervezetek, a duális képzésben szereplő partneri kör találkozójáról van
szó.
– Méltó tisztelgés ez dr. Bakonyi Károly munkássága előtt, az
emlékezés jegyeit hordozva. Elismerés jár mindezért a szervezőknek –
hangsúlyozta a megnyitón a professzor. Majd beszélt arról, hogy a jeles előd
szakmai életútját 13 fajta fémjelzi a szőlészetben, továbbá fajtajelöltjei is a
legjobbakként kerületnek még az ültetvényekbe.
Köszöntőt mondott a házigazda intézmény részéről Csengei Ágota
igazgató, szakmai képviseletben dr. Brazsil József, a Da Bibere
Zalai Borlovagrend elnöke.
A sétáló kóstoló mellett a szakmai délutánon a meghívott borászok tartottak
előadásokat. A vendég borászatok saját kínálatában szerepeltek egri, móri,
badacsonyi, neszmélyi borvidéki borok. A szőlészeti előadások témakörében szó
volt a borvidékekre jellemző fajtákról, a hungarikum- borokról, a magyar
szőlőfajták borainak a nemzetközi palettán való helyéről.
A kísérő gasztronómiai kínálatban jelen voltak a sajtfélék, csokoládék, bonbonok,
sós borkorcsolyák, pogácsák, s a pálinkafélék sem hiányoztak. A rendezvény zenei
programmal is kapcsolódott a kultúrkörnyezethez. A napot Babos Judit
zongorakoncertje zárta.
DK: Keszthelyt szolgálja az R76-os
A jelenlegi érvényes tervek szerint Hollád, Balatonszentgyörgy, Fenékpuszta és Keszthely érintésével 2019 augusztusáig építenék meg az M7-estől induló R 76-os jelzésű utat, mely az Alsópáhoki út körforgalmánál csatlakozna majd be a meglévő, Zalaegerszegre vezető 760-as útba.
December elején a városháza dísztermében egy telt házas
fórumon bemutatták a jövő év harmadik negyedévében a földmunkálatokkal
elstartoló R 76-os út terveit. Az M7 autópálya és Zalaegerszeg közötti
gyorsforgalmi út terveivel, nyomvonalával, a fel- és lehajtási lehetőségekkel
kapcsolatban sok olyan aggály felmerült, ami a városlakók érdekében mielőbbi
kitisztázást érdemel – mondta el sajtótájékoztatóján Kovács Viktória
keszthelyi önkormányzati képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK)
választókerületi elnöke.
A párt a déli csomópont megépítése mellett áll ki, de jelenleg úgy néz ki, hogy
a szakmai és a városérdek helyett politikai döntés születik. A
közmeghallgatásnak korábban kellett volna megtörténnie. Az etyeki medencében
lakossági nyomásra sikerült egy gyorsforgalmi út nyomvonalán változtatni.
Örvendetes lenne, ha aláírásgyűjtés nélkül sikerülne belátni a politikai
döntéshozóknak, hogy melyik változat mellé kell letenniük a voksot. Az volna
ildomos, ha a déli városrészben élőknek lehetőségük lenne a jelenlegi elkerülő
útról a derékszögű, Fenyves-allés kanyarban fel- és lehajtani az új útra.
Ellenkező esetben az egyetem felől tíz kilométeres kört leírva lehet csak
eljutni az eredeti cél irányába. A Bercsényi és Georgikon utcákat ez a változat
nagyon leterhelné. Az országgyűlési képviselőkön keresztül vagy
aláírásgyűjtéssel a végleges határozat kiadása előtt, el kell érni, hogy a
helyiek érdeke a leghatározottabban érvényre jusson. A szakmailag elfogadott
tervek közül Keszthely számára a lehető legoptimálisabbat kellene kiválasztani –
nyilatkozta az elnök.
Jobbik: Súlyos környezetkárosítás
A Jobbik Hévízi Szervezete a közelmúltban egy lakossági bejelentésnek járt utána, miszerint a hévízi gyógytó kifolyójánál, közvetlenül a kemping mellett vezető sétány szélére mintegy 30 méter hosszúságban, két méter magasságban növényi hulladék került kihelyezésre. Az ügyben Herold János, a Jobbik Magyarországért Mozgalom keszthelyi önkormányzati képviselője tartott sajtótájékoztatót – a szerintük – súlyos, környezetkárosító, illegális hulladék elhelyezéséről.
Vizsgálódásuk során kiderült, hogy a növényi hulladék egy része már tavasz óta itt csúfoskodik, és az itt deponált nyesedék a szomszédos, magánkézben lévő telek erdős részének gyérítése folyamán keletkezett és onnan származik. A tulajdonos valószínűleg egy fakitermeléssel foglalkozó vállalkozást bízott meg a munkával, azt professzionális, erdőgazdaságokban használatos gépekkel végezték. Mivel a szóban forgó telek saját úttal nem rendelkezik, sőt a gépjárművel történő megközelítést a kemping felől tábla is korlátozza, ezért joggal feltételezhető, hogy az ingatlanra történő behajtáshoz a terület kezelőjétől, tulajdonosától, szakhatóságtól külön engedély szereztek. Meglévő híd hiányában, a kivezető csatorna fölé farönkökből ideiglenes hidat is építettek, amit azóta már elbontottak. Sajnálatos, hogy a tűrhetetlen állapot megszüntetésére december elejéig sem került sor.
Ötödik alkalommal
Aki hozzáértőkkel szerette volna mustráltatni az otthon főzött pálinkáját, az elvitte „tüzes vizét” a Fejér György Városi Könyvtárba, az ötödik alkalommal Szent Miklós napján megtartott házipálinka-ünnepre, ahol díszvendégeként köszöntötték dr. Gyenesei Istvánt, Magyarország legeredményesebb otthoni pálinkafőzőjét. A félszáznál több résztvevő jelenlétében tartott zártkörű esten több baráti társaság is tiszteletét tette.
„Ez a világ mi vóna, ha egy korty pálinka nem vóna? – mondta pohárköszöntőjében
Komóróczy Lajos, aki a szervezők nevében örömét fejezte ki, hogy a
jubileumi rendezvény ily sok egyéni és civil érdeklődőt vonzott. A mustrán két
bírálóbizottság harminchárom pálinkát vizsgált meg tüzetesen.
Dr. Gyenesei István, a kaposvári pálinkárium tulajdonosa az elmúlt
hat évben nemzetközi, európai és hazai versenyeken ért el óriási sikereket. A
legjobb erős és érlelt párlatokért kiosztott világkupák begyűjtője 2011 óta
Magyarország legjobb magánfőzője, a legjobb párlat előállítója (2015), a
legkiválóbb magánfőzött pálinka gyártója az est vendégeinek Muscat ottonel
szőlőpálinkát, vegyes őszi gyümölcsökből nyert snapszot, ágyas szilvát és cuvée
pálinkát kínált kóstolóként. Érdeklődésünkre elárulta: a különlegesen jó pálinka
készítése művészet, egy belülről jövő teremtődés. „A pálinkát nem főzöm, nem
készítem, hanem alázattal, évtizedes tapasztalattal, a technológiai sort
betartva teremtem. Nem akarom a természetet megerőszakolni, nem akarok okosabb
lenni nála. A pálinkakészítők védőszentjével: Szent Miklóssal
lelki barátságban igyekszem remekeket alkotni” – mondta el.
Seb, fekély, inkontinencia
Az idei évben jubileumi, 20. kongresszusát tartotta a SEBINKO Szövetség. Az alsópáhoki művelődési házban a közelmúltban tartott programon témaként előkerült: az életminőség-javítás, a betegbiztonság, a holisztikus ápolási szemlélet, az autonómia, és a professzionalizmus átadása a felnövekvő generáció számára.
Áttekintették az antiszeptikumok szerepét, a költséghatékony prevenciót, a
krónikus és tumoros sebek kezelését, a helyes bőrápolást. Előkerült témaként a
team-munka, a háziorvos és a dietetikus szerepe, illetve a táplálkozás hatása a
sebgyógyulásra.
A szövetség alapítói célul tűzték ki, hogy a szakdolgozók öszszefogásával,
képzésével hatékonyan részt vesznek a nyomási fekély rizikószűréséhez,
prevenciójához és kezeléséhez kapcsolódó módszerek kidolgozásában,
terjesztésében.
A SEBINKO a krónikus sebek kezelése és az inkontinencia-ellátás terén elősegíti
tagjainak részvételét és képviseletét a szakterület nemzetközi szervezeteiben.
Az utóbbi két évtized jelentős változást hozott a krónikus sebek megítélésében,
a diagnosztikai és kezelési lehetőségekben. A szövetség a kezdetektől fogva
zászlóshajóként vett részt a Magyar Sebkezelő Társasággal közös partnerségben
hazai és nemzetközi konferenciák, programok, szimpóziumok szervezésében és
lebonyolításában.
Egy évtizede tagjai az Európai Sebmenedzsment Szövetségnek (EWMA). Közreműködtek
fekély- megelőzési irányelvek kidolgozásában. 2012-ben megjelent a Riói
Nyilatkozat, amely a nyomási fekély megelőzéséhez való jogot egyetemes emberi
jognak kiáltotta ki. Csatlakoztak a kezdeményezéshez, és azóta minden évben a
Stop Nyomási Fekélyellenes Világnapon tartott szakmai kongresszusukon is
előkerül a fontos téma. Tavaly kezdeményezték, hogy az egészségügyi
szakközépiskolák érdeklődő tanárai és diákjai is – külön szekcióban – meghívást
kapjanak a világnapi rendezvényre.
Második alkalommal rendezték meg a Hévízen a Hungarikumok napját, az ünnepélyes eseménysorozat keretében bővítették a helyi értéktárat.
Építésének 80. évfordulója alkalmából nyilvánították helyi értékké a ma Kis
Helikon Villa néven működő hotelt, mely létesítésekor Hadnagy Szállóként kezdte
szolgálni a hévízi turizmust. Építtetője Joós Ferenc (1909–2007),
a Magyar Királyi Hadsereg repülőtisztje volt. A szálloda falán elhelyezett
emléktábla leleplezésével nyitották meg a Hungarikumok Napját. A városi
könyvtárban „A Hadnagy Szálló és kortársai” címmel tartott helytörténeti
előadást dr. Szántó Endre, a rendezvény keretében mutatták be
Vass Géza helyi író Kései találkozás című legújabb kiadású kötetét. A
rendezvényen hungarikum-termékekből készített ételkülönlegességeket kóstoló
kínálattal volt jelen az idei szakácsolimpia ezüstérmes csapata.
A helyi értékké nyilvánító okleveleket Papp Gábor polgármester
adta át. Ebben részesültek: Marton László (1925–2008)
Munkácsy-díjas szobrászművész Hévízen álló alkotásai, Molnár Jenő
(1921–2001) szobrászművész hévízi hagyatéka. A kultúra területén a magyar
népdalkincs életre keltését és hagyományhű megszólaltatását zászlajára tűző,
2001-ben alakult hévízi Tiszta Forrás Dalkör. Az egregyi városrészben fellelhető
műemléki, történelmi látványosságokat, gasztro-kulturális helyeket felfűző Korok
és Borok tematikus sétaút. Természeti körből a Berki sétaút, mely a Hévízért
Városvédő, Fejlesztő, Kulturális Egyesület kezdeményezésének köszönhetően a
környék egyedülálló természeti kincseit hozza emberi közelségbe. Épített
örökségek közt a jubiláló volt Hadnagy Szállón kívül a Rákóczi utca délkeleti
végén álló 1926–27-ben épült Gabi-villa, mint a mai belváros eredeti
hangulatának őrzője. Az 1976. március 24-én átadott Thermal Hotel Hévíz, mely az
ország első gyógyszállodája volt megnyitásakor. Az 1998-ban a város
támogatásával és adományok segítségével elkészült református-evangélikus templom.