Karácsony Kupa

Kilenc csapat részvételével, Galántai Tibor főszervező irányításával december derekán tartották a XXI. Karácsony Kupa – nemzetközi öregfiúk teremlabdarúgó-tornát. a keszthelyi Csány–Szendrey-iskola tornacsarnokában.

A csapatok közül többen évről évre visszatérnek a tornára. Az öregfiúk versenyét több mint két évtizede rendezik meg a focisták és a sportág kedvelőinek örömére, és a jó hangulatú, barátságos meccsek valósággal feltöltik a résztvevőket. A negyeddöntőben a keszthelyi Ziegler Nyomda csapata mérte össze tudását a magyar borászválogatottal. A hazai öregfiúk csapata jól összeszokott játékkal az elődöntőbe jutott. Az elődöntőkben a Nafta Lendva–Szombathely és Ziegler Nyomda–1. FC Corradó (Budapest) csapata mérkőzött a döntőbe jutásért. Végül az aranyért a Corrado és Szombathely csapata mérkőzött. A pestiek 3-0-ás győzelemmel megszerezték a Karácsony Kupát.

vissza az elejére

Gasztrohagyomány Vonyarcon

Immáron hagyományosan, Benke László olimpiai bajnok mesterszakács elnökletével zajlott le a vonyarcvashegyi kolbásztöltő verseny.

Körítésként elevenítették fel a falusi disznóvágást a helyi Turisztika Egyesület szervezésében, idén kilencedik alkalommal. A nap jóféle házi pálinkával kezdődött, majd a látványos munkamenet után hamarosan velő, resztelt máj, savanyúság került asztalra. A vendégek harmonikaszó mellett a hurka-, a kolbász-, a töpörtyűkészítés módját is elleshették.
A kolbásztöltő verseny rekord számú nevezővel zajlott le: baráti körök, cégek, intézmények, más közösségek képviseletében összesen 27 csapat vett részt. Benke Laci bácsi figyelmezető, tanácsadó, értékelő szavai idén is sok segítségül szolgáltak a résztvevőknek. A zsűrizés során értékelve lett a készítési folyamat, a kolbászok esztétikai megjelenése, megsütve íze, állaga, az asztaldekoráció.
A vendéglátói kínálatban a húsételek mellett volt friss házi rétes, s nem hiányoztak a helyi pincék borai sem. Délután Polgár Peti műsora emelte tovább a hangulatot, a kolbászok minősítése után pedig Kis Grófó lépett színpadra.

vissza az elejére

                                                                                               A szakmát kóstolgathatták

A Keszthelyi Vendéglátóipari Szakképző Iskola immáron jó hagyományt teremtett egy korábbi években indított újszerű kezdeményezéssel, mely részévé vált a beiskolázási programnak.

Az általános iskolák 7–8. osztályos tanulói kaptak lehetőséget a minap, a VSZK-ban folyó képzés gyakorlatába, annak körülményeibe való betekintésre. Az intézmény a pályaorientációt segítve szervezi a szakmai napokat, melyekre a beiskolázási térségből hívnak meg diákokat. A résztvevők ilyen alkalommal gyakorlati foglalkozásokon ki is próbálhatják magukat a képzett szakmákban: lehetőség nyílik sütésre-főzésre, hidegtálak készítésére.
– A rendezvényt azért is fontosnak tartjuk, mert a nálunk szerezhető képesítések iránt nagy az igény – mondta Fisli István igazgató. – Olyan képzéseket tudunk ajánlani, amelyekre valóban szükség van a régióban.
A vendég diákok a már szakmát tanulók rendes gyakorlati munkájába bekapcsolódva oktatói irányítással palacsintát sütöttek, szendvicseket, kaszinótojást készítettek. A konyhai munkát követően pincérgyakorlaton, tálalási bemutató után elfogyaszthatták a saját készítésű ételeket.

vissza az elejére

A GULÁG áldozatainak

Márvány emléktáblát avattak

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének alkalmából jelentetett meg pályázati kiírást az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.

A hagyományápolás megőrzésében, a határon túli kapcsolatok ápolása terén, valamint a közösségi értékek átörökítésében élen járó Közösségi Értékekért Egyesület (KÉE) jóvoltából november végén márvány emléktáblát avattak a Várkertben a Keszthely és környéki GULÁG-áldozatok emlékére, valamint a Keszthelyi Nemzeti Kör egy emlékezőkönyvet is kiadott. Az eseményen virágcsokorral köszöntötték a gulágot megjárt, Keszthelyen élő Vidi Józsefet, és üdvözölték Bali Júliát, a KÉE elnökét is.
Az emléknap alkalmával mondott köszöntőjében Manninger Jenő országgyűlési képviselő kiemelte: a hallgatás és az elhallgattatás borzalmas időszaka volt, amikor ártatlan embereket hurcoltak a hazájuktól távol, majd az embertelenség, a kegyetlenség, a kilátástalanság és a szenvedés jutott nekik. E táblával emlékezünk a nyolcszázezer magyarra is, akiket koholt vádakkal, mondvacsinált indokkal vittek el a gulágra, s közülük ezrével sosem tértek vissza családjukhoz, de akik hazatértek sem beszélhettek az átélt borzalmakról. Hátrányos megkülönböztetés érte őket, ha munkát akartak vállalni. A miniszteri biztos emlékeztetett rá: a gulágtáborokban mintegy 20 millió ember veszítette el életét. A legtöbb magyar foglyot 1944 ősze és 1945 tavasza között vitték el. Az elhurcoltak fele nem tért haza. Az éhezés, a kegyetlen körülmények, a hideg, a fertőző betegségek megfelezték a kényszermunkák lágereibe deportáltakat. Kötelességünk emlékezni az emberiség történetének legnagyobb tömeggyilkosságára és mondjuk ki: soha többé kommunizmus, ragaszkodjunk a jogállamhoz, az emberi jogokhoz.
A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziumának diákjai: Jordán Lukács és Gardi Vivien a „Keszthelyi polgárok a gulágon” címmel frissen megjelent kötetből olvasták föl az emléktáblán szereplő 36 helyi meghurcolt életrajzát, sorsuk alakulását.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke ünnepi beszédében rávilágított: az alapvető emberi jogoktól való megfosztás, a bírósági ítélet nélküli elzárás, a társadalom koncentrációs táborrá vagy átnevelő munkatáborrá alakítása nem csak akkor történelmi bűn, amikor a nácik követik el, hanem akkor is, amikor a sztálinisták teszik ezt.
Az emléktábla-avatást követően a Balaton Színházban bemutatták a gulággal foglalkozó helyi vonatkozású, életrajzokat összeíró kiadványt, majd levetítették Sára Sándor Kossuth-díjas magyar filmrendező és operatőr – A vád című történelmi drámáját.

vissza az elejére