Évindító pohárköszöntő Filmes múzeum Keszthelyen? Nem a Föld van bajban Bartók-maraton Keszthely kultúrájáért

A sikerekről Gyenesdiáson

Évindító pohárköszöntő

Egy sikeres esztendőre együtt koccintottak Gyenesdiáson az évindító pohárköszöntőn a meghívott vendégek: a megyei, járási és kistérségi intézmények, hivatalok, hatóságok, nagyvállalkozások és civil szervezetek vezetői.

A környezettudatosság, a fenntarthatóság jegyében tett településépítés, a természeti értéktár őrzés, a közösségi összefogás kiszélesítése és a hatékony pályázati együttműködés vezérgondolatával megírt köszöntőjében Gál Lajos, a családbarát nagyközség polgármestere a helyiek további támogató türelmét, bizalmát, megértését kérte. Jelezte: mára önfenntartásra képes, elegáns, városias környezet épült ki az egykori hegyközség alapjain. Az évtizedek óta növekvő lakosságszám szükségessé tette a megerősített infrastruktúrát.
Az elmúlt évben megbízható költségvetéssel, jó tervezéssel képesek voltak az intézményeket zavartalanul működtetni. Jó turisztikai idényt zártak, a bevételek nőttek, a vendégéjszakák száma a 90 ezret közelíti, a strandok vendégforgalma 170 ezer fő körül volt, de a bakancsos turisták is legalább 60 ezren keresték föl a látogatóközpontot. A polgármester említést tett a fontosabb feladatokról.
Gyenesdiás várossá nyilvánítása, a Palkó Sándor sétány és játszóterének kialakítása, magánerős beruházásként egy ötvenfős nyugdíjasház támogatása, a templom födémszerkezetének megerősítése, a balatoni evezősport állomás létrehozásának segítése. Kiemelt fejlesztés lesz: az utak felújítása, az iskolabővítés tornateremmel, a gyermekorvosi rendelő és az étkezde modernizálása, energiatermelő napelemek középületeken történő kihelyezése, a térségi köztérfigyelő kamerarendszer kiépítése, a 71-es főút települési szakaszának felújítása valamint a Lidó-strand fejlesztése.
Köszöntőjében Kőrösi Csaba ENSZ-nagykövet a köztársasági elnök jókívánságait tolmácsolva arra helyezte a hangsúlyt, hogy az 1960-as évtizedben a település még nem volt igazi üdülőhely, mára viszont kivirult és múltját értékelve, másoknak utat mutatva, messze az országos átlag felett gyarapodott. A jövőjét precízen látva megmutatja: hogyan lehet a fejlődést fenntarthatóvá tenni, a gazdasági gyarapodást a természeti tőke felélése nélkül tartóssá tenni, s magában bízó, létszámában is gyarapodásra képes közösségeket teremteni.
Pácsonyi Imre, a megyegyűlés alelnöke azt mondta: a jövőt nem lehet megjósolni, csak kitalálni. Gyenesdiáson tudatosan készülnek, építik a közösségi kapcsolatokat, nagy áldozatot hoznak, hogy a tervek ne az íróasztalfiókokban végezzék, hanem mielőbb megvalósuljanak.

 

 

vissza az elejére


Cél az analógkorszak dokumentumainak megmentése

Filmes múzeum Keszthelyen?

Tavaly nyáron alakult meg Keszthelyen a Magyar Film és Média Történeti Egyesület, melynek célja, hogy felkutassa, begyűjtse, rendszerezze és kiállítsa az analóg filmkészítéssel kapcsolatos eszközöket és dokumentumokat egy Keszthelyen megnyitandó múzeumban.

A részletekről Szávics Gyula, az egyesület ötletgazdája és elnöke tájékoztatta szerkesztőségünket. Mint fogalmazott: azért is érzik egyfajta küldetésnek az egyesület létrehozását és a filmek begyűjtését, mert hasonló múzeum jelenleg sehol sem működik az országban.
Ezzel együtt szeretnénk egy korszerű digitalizálóközpontot és egy hozzá kapcsolódó archívumot is létrehozni, elsősorban a Zala megyei – még megmenthető – analóg, régi képes és filmes dokumentumok számára, majd az így létrejött digitális anyagot az interneten hozzáférhetővé tenni.
Jelenleg a gyűjtés fázisában vannak; több Balaton-parti településsel is felvették a kapcsolatot, hogy segítsenek a régi mozis relikviák, leszerelhető mozigépek és egyéb filmes berendezések beszerzésében.
Az egyesülethez egyébként már több mint negyven fő csatlakozott, köztük lelkes amatőrök, múzeumi és filmes szakemberek és más pártoló tagok szerte az országból, így jó esély van arra, hogy a kapcsolatok révén minél több helyről sikerül a szükséges eszközöket, tárgyakat vagy régi filmeket begyűjteni. Eddig közel 1000 darab 16 milliméteres egyetemi film vár a raktárban digitalizálásra, mely munkát pécsi és budapesti partnerek segítségével szeretnének megvalósítani.
Az elnök elárulta: sokan támogatják a kezdeményezést, többek között a keszthelyi önkormányzat is. Egyelőre raktározási célokra – ami később talán a múzeum lehetséges helyszíne is lehet – felajánlottak egy valamikor a kastélyhoz tartozó épületet. Szeretnék elérni, hogy az épület alsó szintjén rendelkezésre álló két helyiséget, továbbá a teljes tetőtéri szintet és a pinceszintet is megkaphassák. Ezekben további raktárak, bemutatótermek, kiállítóhely és klubmozi is teret kapna. Szávics Gyula szerint nemcsak az egyedisége miatt emelné a város hírnevét az újonnan létesítendő múzeum és mozi, hanem jelentős költségmegtakarítással is járna, hiszen nem kellene külön épületet vásárolni vagy építeni erre a célra.
Az egyesülethez bárki csatlakozhat, aki szívügyének érzi a régi filmek, mozis relikviák megmentését. Ezenkívül az ország minden pontjáról várják azokat is, akik megfelelő szakmai tapasztalattal vagy már meglévő kollekcióval rendelkeznek. Annál is inkább, mert az egyesületnek az is célja, hogy összefogja a magyar film- és médiatörténettel foglalkozó szakembereket.
(További info.: www.hungarianfilm.hu; e-mail: szavics@hungarianfilm.hu)

 

 

vissza az elejére


Az embereknek kell védeniük a természetet!

Nem a Föld van bajban

A (mitől vagy kitől) változó klíma? című könyv szerzője, Pék Tibor okleveles építőmérnök volt a vendége a mintegy hatvan tagot számláló természetgyógyász klub januári, második programjának.

A természettudomány sok területe iránt érdeklődő műszaki szakember, hivatali feladatellátása során gyakorta találkozott a természettel, illetve természetváltozási anomáliákkal. Ez inspirálta arra, hogy górcső alá vegye a mostanság egyre népszerűbb, de sok ellentmondással terhelt klímaváltozás okainak eredetét.
A Földdel, mint geológiai képződménnyel foglalkozva rájött, hogy minden, a bolygónkon tapasztalható esemény: a Föld belső dinamikájából adódó következmény. De akkor mitől vagy kitől változik a klímánk? Klímánk a természeti erők folyton változó, úgymond „ciklikus játékának” köszönhetően állandó változásban van, s ezzel ugyanakkor vissza is hat a geológiai erők működésére. Bolygónk életére a kezdetektől jellemző egyfajta ciklikusság. Különösen igaz ez a klímára. Az utolsó jégkorszak 18 ezer évvel ezelőtt ért véget, azóta melegedő stádiumban vagyunk. A klíma és a hőmérséklet 100 ezer évenként változik nagyobb mértékben. Ezt igazolják a kutatott jégminták. Az átélt változás, a kötet szerzője szerint, nem nevezhető globálisnak, legfeljebb lokálisnak. Sokat beszélnek a tengerszintek emelkedéséről. Az USA keleti partvidékén például 20 centiméteres emelkedésről szólnak a hírek, de a pontos GPS-mérések igazolják, hogy a partvonal süllyedéséről van szó.
Az időjárás természetes változékonyságának lehetünk tanúi. Kellő időelőny esetén, az árvízre lehet csak felkészülni, a többi természeti katasztrófára (vulkánkitörés, földrengés, aszteroida-becsapódás, cunami) nem. Mi emberek, nem lehetünk hatással a Föld ciklikus útjára. Ehhez mi picinyek vagyunk. Miért akarjuk mi, a Földet megmenteni? Nem a Föld van bajban, hanem m
i, emberek. A magunk módján óvnunk, védenünk kell környezetünket, de sokszor magunk alatt vágjuk a fát.

 

 

vissza az elejére


         Bartók-maraton

    Fellépésükkel indult a májusig tartó hangversenyprogram.

A keszthelyi Festetics György Zeneiskola kapcsolódik a Bartók Béla születésének 135. évfordulója jegyében tavaly elindított országos Bartók-maraton programhoz.

A tanári kar ez alkalomból két koncertet ad Keszthelyen Eckhardt Gábor zongoraművész vendégszereplésével a Balaton Színházban és a Helikon Kastélymúzeumban, majd márciusban, a sorozat budapesti záró hangversenyén is jelen lesznek. Ennek kapcsán Bánhidai Tamás igazgató, a folyó tanév több rangos eseményéről szólt, amik méltón járulnak hozzá a jeles évfordulóhoz. Két tanulót ért magas megtiszteltetésként említette az intézményvezető, hogy György Tomaj (klarinét) és Jónás Leonard (zongora), Bodnár Sándor valamint Tóth László tanítványa minap a Nemzeti Filharmónia keszthelyi koncertjén léphetett fel a Fischer Annie-ösztöndíjasokkal együtt.
A zeneiskola diákjai több tanszak képviseletében vesznek részt rövidesen 3 dunántúli találkozón: Szombathelyen a XV. Sistrum zenei versenyen, Győrben az Ifjú Muzsikusok 50. Fesztiválján, Kaposváron a Csupor László VI. Dél-dunántúli Fafúvós Fesztiválon.
Elkezdődött az intézmény baráti körével közös szervezésű, hagyományos tanévi koncertsorozat. Ennek keretében látták vendégül nemrég a zenei pályát választva továbbtanuló volt növendékeket. Idén Alföldi Nelli (hegedű), Antal Dorottya (klarinét), Gálfi Nikoletta (zongora), Gradwohl Márk (oboa), György Bence (klarinét), Farkas Benjámin (ütő), Hosszú Kristóf (bőgő), Major Lilla (harsona), Serleg Annamária (hegedű), Szabó Sára (hegedű) és Vass Benjámin (klarinét) vendégszerepelt.

 

 

 

vissza az elejére


Horváth J. Ferenc munkáját ismerték el

                                                                                                   Keszthely kultúrájáért

Csaknem másfél évtizedes hagyomány szerint, Keszthelyen a magyar kultúra napján adományozza a város képviselő-testülete a Pro Cultura Keszthely kitüntetést.

A díj átadására idén 14. alkalommal került sor a Balaton Színházban megtartott műsoros rendezvényen, melyet Petrás Mária és Döbrentei Kornél dalos-verses előadása színesített. Az elismerést ezúttal Horváth J. Ferenc részére ítélte oda a városvezetés, képzőművészeti és irodalmi munkásságáért.
Az ünnepségen Ruzsics Ferenc polgármester bejelentette, hogy a Csótár András szakbizottsági elnök által tett személyi javaslatot a képviselők egyhangúlag fogadták el. A méltatásban elhangzott: Horváth J. Ferenc a pedagógusi hivatás választásával az ifjúság oktató-nevelő munkáját tűzte ki életcéljául. Családjával negyven éve él Keszthelyen, tanított a Csány László Általános Iskolában és a Vajda János Gimnáziumban. Jelentős részt vállalt az iskolán kívüli munkában is a diákok művészeti nevelésével, ennek sikerét tanítványainak versenyeken elért eredményei igazolják. Mindemellett folytatta festészeti és irodalmi tevékenységét, amivel számos kiállítás és találkozó keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők a városban és környékén, valamint jóval azon túl is.
A már nyugalmazott művésztanár aktív éveit nem végig az eredeti hivatása szerinti pályán töltötte, de a kultúrától sohasem szakadt el, művészetteremtő munkája a több szabadidővel csak gyarapodott. „Jó széllel” című verseskötete 2008-ban jelent meg, tavaly adta olvasói kezébe a „Rikoltó jégmadár” és a „Jégmadár fészke” címmel kiadott könyvét. Irodalmi munkáival az emberi helytállásról, tanulságokról szól, s mutat példát. Képi fogalmazásainak fő ihletője a Balaton, a pannon táj ezerarcú gyöngyszeme.
– Gyönyörű teherként élem meg azt az önkéntes elkötelezettséget, hogy Keszthely kultúráját szolgáljam. Nem hivalkodásból kezdtem el alkotni, soha nem kolompoltam azért, hogy felfigyeljenek rám. Az viszont mindig nagy boldogság nekem, ha látom a munkámmal másoknak szerzett örömet – fogalmazott Horváth J. Ferenc.
A díjat Ruzsics Ferenc és Csótár András adta át.

 

 

vissza az elejére