Évindító pohárköszöntő | Filmes múzeum Keszthelyen? | Nem a Föld van bajban | Bartók-maraton | Keszthely kultúrájáért |
A sikerekről Gyenesdiáson
Egy sikeres esztendőre együtt koccintottak Gyenesdiáson az évindító pohárköszöntőn a meghívott vendégek: a megyei, járási és kistérségi intézmények, hivatalok, hatóságok, nagyvállalkozások és civil szervezetek vezetői.
A környezettudatosság, a fenntarthatóság jegyében tett
településépítés, a természeti értéktár őrzés, a közösségi összefogás
kiszélesítése és a hatékony pályázati együttműködés vezérgondolatával megírt
köszöntőjében Gál Lajos, a családbarát nagyközség
polgármestere a helyiek további támogató türelmét, bizalmát, megértését
kérte. Jelezte: mára önfenntartásra képes, elegáns, városias környezet épült
ki az egykori hegyközség alapjain. Az évtizedek óta növekvő lakosságszám
szükségessé tette a megerősített infrastruktúrát.
Az elmúlt évben megbízható költségvetéssel, jó tervezéssel képesek voltak az
intézményeket zavartalanul működtetni. Jó turisztikai idényt zártak, a
bevételek nőttek, a vendégéjszakák száma a 90 ezret közelíti, a strandok
vendégforgalma 170 ezer fő körül volt, de a bakancsos turisták is legalább
60 ezren keresték föl a látogatóközpontot. A polgármester említést tett a
fontosabb feladatokról.
Gyenesdiás várossá nyilvánítása, a Palkó Sándor sétány és
játszóterének kialakítása, magánerős beruházásként egy ötvenfős nyugdíjasház
támogatása, a templom födémszerkezetének megerősítése, a balatoni evezősport
állomás létrehozásának segítése. Kiemelt fejlesztés lesz: az utak felújítása,
az iskolabővítés tornateremmel, a gyermekorvosi rendelő és az étkezde
modernizálása, energiatermelő napelemek középületeken történő kihelyezése, a
térségi köztérfigyelő kamerarendszer kiépítése, a 71-es főút települési
szakaszának felújítása valamint a Lidó-strand fejlesztése.
Köszöntőjében Kőrösi Csaba ENSZ-nagykövet a köztársasági elnök
jókívánságait tolmácsolva arra helyezte a hangsúlyt, hogy az 1960-as
évtizedben a település még nem volt igazi üdülőhely, mára viszont kivirult
és múltját értékelve, másoknak utat mutatva, messze az országos átlag felett
gyarapodott. A jövőjét precízen látva megmutatja: hogyan lehet a fejlődést
fenntarthatóvá tenni, a gazdasági gyarapodást a természeti tőke felélése
nélkül tartóssá tenni, s magában bízó, létszámában is gyarapodásra képes
közösségeket teremteni.
Pácsonyi Imre, a megyegyűlés alelnöke azt mondta: a jövőt nem
lehet megjósolni, csak kitalálni. Gyenesdiáson tudatosan készülnek, építik a
közösségi kapcsolatokat, nagy áldozatot hoznak, hogy a tervek ne az
íróasztalfiókokban végezzék, hanem mielőbb megvalósuljanak.
Cél az analógkorszak dokumentumainak megmentése
Tavaly nyáron alakult meg Keszthelyen a Magyar Film és Média Történeti Egyesület, melynek célja, hogy felkutassa, begyűjtse, rendszerezze és kiállítsa az analóg filmkészítéssel kapcsolatos eszközöket és dokumentumokat egy Keszthelyen megnyitandó múzeumban.
A
részletekről Szávics Gyula, az egyesület ötletgazdája és elnöke
tájékoztatta szerkesztőségünket. Mint fogalmazott: azért is érzik egyfajta
küldetésnek az egyesület létrehozását és a filmek begyűjtését, mert hasonló
múzeum jelenleg sehol sem működik az országban.
Ezzel együtt szeretnénk egy korszerű digitalizálóközpontot és egy hozzá
kapcsolódó archívumot is létrehozni, elsősorban a Zala megyei – még megmenthető
– analóg, régi képes és filmes dokumentumok számára, majd az így létrejött
digitális anyagot az interneten hozzáférhetővé tenni.
Jelenleg a gyűjtés fázisában vannak; több Balaton-parti településsel is
felvették a kapcsolatot, hogy segítsenek a régi mozis relikviák, leszerelhető
mozigépek és egyéb filmes berendezések beszerzésében.
Az egyesülethez egyébként már több mint negyven fő csatlakozott, köztük lelkes
amatőrök, múzeumi és filmes szakemberek és más pártoló tagok szerte az országból,
így jó esély van arra, hogy a kapcsolatok révén minél több helyről sikerül a
szükséges eszközöket, tárgyakat vagy régi filmeket begyűjteni. Eddig közel 1000
darab 16 milliméteres egyetemi film vár a raktárban digitalizálásra, mely munkát
pécsi és budapesti partnerek segítségével szeretnének megvalósítani.
Az elnök elárulta: sokan támogatják a kezdeményezést, többek között a keszthelyi
önkormányzat is. Egyelőre raktározási célokra – ami később talán a múzeum
lehetséges helyszíne is lehet – felajánlottak egy valamikor a kastélyhoz tartozó
épületet. Szeretnék elérni, hogy az épület alsó szintjén rendelkezésre álló két
helyiséget, továbbá a teljes tetőtéri szintet és a pinceszintet is megkaphassák.
Ezekben további raktárak, bemutatótermek, kiállítóhely és klubmozi is teret
kapna. Szávics Gyula szerint nemcsak az egyedisége miatt emelné a
város hírnevét az újonnan létesítendő múzeum és mozi, hanem jelentős
költségmegtakarítással is járna, hiszen nem kellene külön épületet vásárolni
vagy építeni erre a célra.
Az egyesülethez bárki csatlakozhat, aki szívügyének érzi a régi filmek, mozis
relikviák megmentését. Ezenkívül az ország minden pontjáról várják azokat is,
akik megfelelő szakmai tapasztalattal vagy már meglévő kollekcióval rendelkeznek.
Annál is inkább, mert az egyesületnek az is célja, hogy összefogja a magyar
film- és médiatörténettel foglalkozó szakembereket.
(További
info.: www.hungarianfilm.hu; e-mail: szavics@hungarianfilm.hu)
Az embereknek kell védeniük a természetet!
A (mitől vagy kitől) változó klíma? című könyv szerzője, Pék Tibor okleveles építőmérnök volt a vendége a mintegy hatvan tagot számláló természetgyógyász klub januári, második programjának.
A természettudomány sok területe iránt érdeklődő
műszaki szakember, hivatali feladatellátása során gyakorta találkozott a
természettel, illetve természetváltozási anomáliákkal. Ez inspirálta arra, hogy
górcső alá vegye a mostanság egyre népszerűbb, de sok ellentmondással terhelt
klímaváltozás okainak eredetét.
A Földdel, mint geológiai képződménnyel foglalkozva rájött, hogy minden, a
bolygónkon tapasztalható esemény: a Föld belső dinamikájából adódó következmény.
De akkor mitől vagy kitől változik a klímánk? Klímánk a természeti erők folyton
változó, úgymond „ciklikus játékának” köszönhetően állandó változásban van, s
ezzel ugyanakkor vissza is hat a geológiai erők működésére. Bolygónk életére a
kezdetektől jellemző egyfajta ciklikusság. Különösen igaz ez a klímára. Az
utolsó jégkorszak 18 ezer évvel ezelőtt ért véget, azóta melegedő stádiumban
vagyunk. A klíma és a hőmérséklet 100 ezer évenként változik nagyobb mértékben.
Ezt igazolják a kutatott jégminták. Az átélt változás, a kötet szerzője szerint,
nem nevezhető globálisnak, legfeljebb lokálisnak. Sokat beszélnek a
tengerszintek emelkedéséről. Az USA keleti partvidékén például 20 centiméteres
emelkedésről szólnak a hírek, de a pontos GPS-mérések igazolják, hogy a
partvonal süllyedéséről van szó.
Az időjárás természetes változékonyságának lehetünk tanúi. Kellő időelőny esetén,
az árvízre lehet csak felkészülni, a többi természeti katasztrófára (vulkánkitörés,
földrengés, aszteroida-becsapódás, cunami) nem. Mi emberek, nem lehetünk
hatással a Föld ciklikus útjára. Ehhez mi picinyek vagyunk. Miért akarjuk mi, a
Földet megmenteni? Nem a Föld van bajban, hanem mi, emberek. A
magunk módján óvnunk, védenünk kell környezetünket, de sokszor magunk alatt
vágjuk a fát.
Fellépésükkel indult a májusig tartó hangversenyprogram. |
A keszthelyi Festetics György Zeneiskola kapcsolódik a Bartók Béla születésének 135. évfordulója jegyében tavaly elindított országos Bartók-maraton programhoz.
A tanári kar ez alkalomból két koncertet ad Keszthelyen Eckhardt Gábor
zongoraművész vendégszereplésével a Balaton Színházban és a Helikon
Kastélymúzeumban, majd márciusban, a sorozat budapesti záró hangversenyén is
jelen lesznek. Ennek kapcsán Bánhidai Tamás igazgató, a folyó
tanév több rangos eseményéről szólt, amik méltón járulnak hozzá a jeles
évfordulóhoz. Két tanulót ért magas megtiszteltetésként említette az
intézményvezető, hogy György Tomaj (klarinét) és Jónás
Leonard (zongora), Bodnár Sándor valamint Tóth
László tanítványa minap a Nemzeti Filharmónia keszthelyi koncertjén
léphetett fel a Fischer Annie-ösztöndíjasokkal együtt.
A zeneiskola diákjai több tanszak képviseletében vesznek részt rövidesen 3
dunántúli találkozón: Szombathelyen a XV. Sistrum zenei versenyen, Győrben az
Ifjú Muzsikusok 50. Fesztiválján, Kaposváron a Csupor László VI.
Dél-dunántúli Fafúvós Fesztiválon.
Elkezdődött az intézmény baráti körével közös szervezésű, hagyományos tanévi
koncertsorozat. Ennek keretében látták vendégül nemrég a zenei pályát választva
továbbtanuló volt növendékeket. Idén Alföldi Nelli (hegedű),
Antal Dorottya (klarinét), Gálfi Nikoletta (zongora),
Gradwohl Márk (oboa), György Bence (klarinét),
Farkas Benjámin (ütő), Hosszú Kristóf (bőgő),
Major Lilla (harsona), Serleg Annamária (hegedű),
Szabó Sára (hegedű) és Vass Benjámin (klarinét)
vendégszerepelt.
Horváth J. Ferenc munkáját ismerték el
Csaknem másfél évtizedes hagyomány szerint, Keszthelyen a magyar kultúra napján adományozza a város képviselő-testülete a Pro Cultura Keszthely kitüntetést.
A díj átadására idén 14. alkalommal került sor a Balaton Színházban megtartott
műsoros rendezvényen, melyet Petrás Mária és Döbrentei
Kornél dalos-verses előadása színesített. Az elismerést ezúttal
Horváth J. Ferenc részére ítélte oda a városvezetés, képzőművészeti és
irodalmi munkásságáért.
Az ünnepségen Ruzsics Ferenc polgármester bejelentette, hogy a
Csótár András szakbizottsági elnök által tett személyi javaslatot a
képviselők egyhangúlag fogadták el. A méltatásban elhangzott: Horváth J.
Ferenc a pedagógusi hivatás választásával az ifjúság oktató-nevelő
munkáját tűzte ki életcéljául. Családjával negyven éve él Keszthelyen, tanított
a Csány László Általános Iskolában és a Vajda János
Gimnáziumban. Jelentős részt vállalt az iskolán kívüli munkában is a diákok
művészeti nevelésével, ennek sikerét tanítványainak versenyeken elért eredményei
igazolják. Mindemellett folytatta festészeti és irodalmi tevékenységét, amivel
számos kiállítás és találkozó keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők a
városban és környékén, valamint jóval azon túl is.
A már nyugalmazott művésztanár aktív éveit nem végig az eredeti hivatása
szerinti pályán töltötte, de a kultúrától sohasem szakadt el, művészetteremtő
munkája a több szabadidővel csak gyarapodott. „Jó széllel” című verseskötete
2008-ban jelent meg, tavaly adta olvasói kezébe a „Rikoltó jégmadár” és a „Jégmadár
fészke” címmel kiadott könyvét. Irodalmi munkáival az emberi helytállásról,
tanulságokról szól, s mutat példát. Képi fogalmazásainak fő ihletője a Balaton,
a pannon táj ezerarcú gyöngyszeme.
– Gyönyörű teherként élem meg azt az önkéntes elkötelezettséget, hogy Keszthely
kultúráját szolgáljam. Nem hivalkodásból kezdtem el alkotni, soha nem
kolompoltam azért, hogy felfigyeljenek rám. Az viszont mindig nagy boldogság
nekem, ha látom a munkámmal másoknak szerzett örömet – fogalmazott Horváth
J. Ferenc.
A díjat Ruzsics Ferenc és Csótár András adta át.