Festetics Györgyről másképp

  Érdekességek az életrajzból

Vastapssal köszönte meg a mintegy százfős érdeklődő közönség dr. Müller Róbert nyugalmazott múzeumigazgató előadását a Fejér György Könyvtárban. A Balatoni Múzeum nyugállományba vonult direktora a keszthelyi Georgikon alapítójáról, a neves mezőgazdászról és mecénásról tartott egyórás előadásban gróf Festetics György érdekesen változó, ellentmondásos személyiségét helyezte előtérbe, de beszélt a város és a főúr gyakran ellenséges kapcsolatáról is.

Jelezte: a gróf halálának jövőre lesz a 200 éves évfordulója, most pedig a Helikoni Ünnepségek 200. évfordulójáról emlékeztünk meg. A kitűnő képességekkel rendelkező, művelt földesúr latinul, olaszul, angolul, franciául, németül is írt és beszélt. Ugyanakkor minden apró részletbe beleszólt, gazdatisztjeitől apróságokat is megkövetelt és visszaellenőrzött.
A munkatársai is nehezen jöttek ki vele. Festetics Kristóf a 13 éves unokáját hipochondernek és mamlasznak tartotta. Nagyváthy Kálmán kibírhatatlan természetűnek nevezte. Pethe Ferenc úgy írt róla, mint egy zavaros szisztémájú tudálékos cenzor. Mások egy jó humorú, kellemes társalkodónak látták. Egyszerre volt nagylelkű és rettentően fukar. Nagyon kedvelte a külsőségeket és az álszerénység is jellemző volt rá. Nézeteit, meggyőződését időnként magyarázat nélkül megváltoztatta. 1791. május legvégétől tartósan Keszthelyen élt és visszavonult a politizálástól. 1817-től kezdve évenként a király neve napján nemzeti ünnepet rendezett, ahol a jelesebb magyar írókat emlékfaültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. A hazai tudományos életnek is egyik fő pártolója és előmozdítója volt.

vissza az elejére

„De mi magyarok maradunk...”

                                                                                            Verses múzeumi délután

Verses délutánt tartottak a Balatoni Múzeumban amatőr keszthelyi versmondókkal február közepén. Iván Márta és versmondó barátai 1956-tal kapcsolatos verseket adtak elő a „De mi magyarok maradunk... Történelem, emlékezés és identitás a yonkersi (USA) magyarok körében” című időszaki kiállítás zárásához kapcsolódva.

A Vácott raboskodó „füveskerti költők”: Gérecz Attila, Tollas Tibor műveivel és más, az észak-amerikai magyar közösségek által nagy becsben tartott poéták verseivel, Ábrányi Emil és Gyóni Géza írásaival, Ruttkay Tamás költeményeivel emlékeztek a kommunizmus áldozataira, '56 hőseire, október 23-a dicső tetteire, az emigráció körülményeire. A rendezvény elején Havasi Bálint igazgató megköszönte Iván Mártának, a tárlat kurátorának azt a lelkes és kitartó munkáját, melynek révén a múzeum úttörő vállalkozásként bemutathatott egy remekbecsű kultúraantropológiai, néprajzi kiállítást, és ráadásként tíz versmondó is elszavalt húsz olyan lélekemelő költeményt, amely ugyancsak komoly értéket közvetít. Az igazgató bejelentette: a magyarságukat megőrizni képes honfitársak tiszteletére összeállított tárlat országjáró körútra indul: Keszthelyről Sümegre viszik majd az anyagot.
Gyanó Szilvia, a kiállítás rendezője a verses délután házigazdájaként konferálta föl a börtönévek alatt, az emigrációban született, a lelkükben megnyomorítottak emlékére írt, a honfitársak életének egy-egy mozzanatát felvillantó, a honvágy és hazaszeretet lényegét sóvárgó verseket s azok szerzőit.

vissza az elejére

Balatoni szívvel

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban rendezett irodalmi délutánon mutatták be a helybeli Bajzikné Panni újonnan megjelent, A Balaton dicsérete című verseskötetét.

Munkájáról így vall a szerző: „Aranykorúként kezdtem verselgetni. Költeményeim hűen tükrözik azt, amit érzek, látok és tapasztalok. Szívesen írok a szépséges Balatonunkról, általában a természet határtalan csodáiról, az emberi jellemekről, jó és kevésbé jó tulajdonságokról.”
Bajzik Lajosné Panni tagja a Nők a Balatonért Egyesület zalai csoportjának, ebbéli elkötelezettsége is kifejezésre jut a kötet címében, noha a benne olvasható versek nem csak a Balatonnal kapcsolatosak. Költeményeit eddig hat kötetbe rendezte, a mostani tartalma már megjelent versekből való válogatás.
Dr. Cséby Géza irodalomtörténész, író-költő, műfordító „nagyon is női lélekkel megírt opuszok” jellemzéssel illette ajánlójában a költeményeket, kiemelve azt az ihlető erőt, amit zömében a Balaton és környéke ad minden rezdülésével.
– Bízom, hogy örömet szerzek a rímbe szedett gondolataimmal – szólt a szándékáról a költő. A verses délutánon ehhez két előadó is hozzájárult, a költeményekből Takács Katalin Jászai Mari-díjas és érdemes művész, valamint Kalapos István rádiós-televíziós szerkesztő, műsorvezető adott ízelítőt felolvasással.

vissza az elejére

Madarak és fák napjára

A keszthelyi Balatoni Múzeum lesz a zalai helyszíne a Pro Vértes Közalapítvány immáron hagyományosan, a madarak és fák napjához kapcsolódó versenyének.

A vetélkedőre az általános iskolák felső tagozatos diákjainak köréből, 3-fős csapatok jelentkezését várják az intézményben, március 6-ig. A verseny célja, hogy a természet iránt érdeklődő korosztálybeliek egymás közt összemérhessék a tanórákon, erdei iskolában, madármegfigyelő táborban, természetjárások során szerzett ismereteiket. A tudáspróbák az 5–7. osztályos tananyaghoz kapcsolódó természeti, környezetvédelmi, biológiai, növény- és állatfaji, általános élőhelyvédelmi feladatokból állnak. A vetélkedő gyakorlati része az erdőgazdálkodás növényi és terepi munkáihoz szükséges eszközök ismerete és azok használata, továbbá madárhang-felismerési próba. Iskolák, szakkörök, madarászsulik csoportjainak jelentkezését várják, közösségenként maximum két csapattal lehet nevezni. A mind biztosabb sikerélmény eléréséért javasolják a szervezők, hogy célszerű, ha a csapatokban legalább két diák a 6–8. osztályosok közül való szereplő.
Keszthelyen, a múzeumban március 24-én 10 órától rendezik a területi fordulót. A győztesek országos döntőn mérettetnek majd meg, erre május 12–13-án kerül sor a Fejér megyei Vértesbogláron, a Boglártanya Erdei Iskolában.

vissza az elejére

Partneri együttműködés

A turizmusra építkezve

Gyöngyösről február közepén közel félszáz településvezetővel indult Hévízre az autóbusz, amelyik az Önkormányzatok Mátrai Szövetségének (ÖMÁSZ) delegációját szállította a fürdővárosban tartott kétnapos konferenciára.

A több mint húsz éve alakult szövetség mintegy félszáz tagtelepülése megyehatárokat átívelve, tájegységi együttműködés keretében, széles spektrumban képviseli Észak-Magyarország e különleges és sokszínű régióját. A hévízi városházán tartott tanácskozás alkalmával egyeztették az ÖMÁSZ idei programját, áttekintették az új, önkormányzati gazdálkodási és adószakrendszer használatát és gyakorlati tapasztalatát valamint a nemzetközi kapcsolatok elősegítését szolgáló pályázati lehetőségeket. Napirendre vették az innovatív közlekedésbiztonsági megoldásokat, az okos zebrát, az úttest biztonsági rendszerét. A fórumon az együttműködési lehetőségek kiszélesítésének céljával bemutatkozott a Balatoni Szövetség, illetve a Hévízi TDM Egyesület is. Új taggá fogadták: Csécse, Buják, Héhalom és Szarvasgede településeket, és meghallgatták egy magyar pénzintézet által kínált nemzetközi, uniós és hazai projektfinanszírozás számszerűsített lehetőségeit.
Dr. Lénártné Benei Anikó ÖMÁSZ-elnök a polgármesterek előtt mondott köszöntőjében kiemelte: példaértékű a balatoni tájegység előretörése a turizmus piacán, az idegenforgalom, mint prioritás sok együttműködési lehetőséget rejt, ezért a partneri együttműködést célszerű kiszélesíteni a balatoni régióval. Érdemes megismerni és átvenni a balatoni és hévízi jó gyakorlatokat. Lényeges keresni a partneri kapcsolódási pontokat a kis- és középvállalkozásokkal, a civil szervezetekkel, a határokon inneni és túli testvértelepülésekkel, mert a példaértékű vezetői együttműködés révén a Mátra-hegység körzetének teljes felvirágoztatása, és élhetővé tétele is mihamarabb megvalósulhat.
A résztvevő polgármestereket a fürdővárost bemutatva házigazdaként Papp Gábor polgármester köszöntötte.

vissza az elejére