Hagyományokon a művészeti nevelés | Becses darabok bemutatói | Irodalmi pályázat | Betyárok és betyárélet Zalában |
A néphagyomány őrzése
Hagyományokon a művészeti nevelés
A műélvezet ízlés, a művészetteremtés tehetség dolga, de mindkettő alakítható. Élen jár ebben a gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskola olyan alapok lerakásával, amelyekre ma „emeletek" épülnek.
Kezdeményezéseik társintézmények csatlakozásával
teljesedhettek ki, s váltak hagyománnyá. Ezek sorában a napokban két
tradicionális esemény zajlott: a XIII. Regionális Gergely-napi Művészeti
Fesztivál, s immár másfél évtizedes hagyomány jegyében a „Szép Zalában születtem"
népdaléneklési verseny döntője, aminek kezdettől fogva adnak otthont. Az
intézményesített oktatás elindításának ünneplésére visszavezethető Gergely-napi
program Somogy, Vas, Veszprém és Zala megye általános iskolásainak találkozója.
Évről évre magasabb jelentkezői létszám mutatja, hogy a fesztivál sokaknak
fontos, több visszatérő mellett újabb helyekről érkezőkkel bővül a résztvevői
kör. Ezúttal 37 település képviseletében 54 intézményből több mint 800 diák
mutatkozott be, a színpadon vers- és prózamondás, drámajáték, néptánc,
népdaléneklés, valamint kiállítással képzőművészet kategóriában. A gyermekek
felkészítésében mintegy 120 pedagógus vett részt.
A népi kultúra, a néphagyományok megismertetése, a népdaléneklés őrzése és
élményszerű továbbadása rendszeresen kap külön fórumot is a „Szép Zalában
születtem" című versennyel. A találkozó évenkénti megrendezésének célja a
tehetséggondozás, tehetségnevelés. A megye területi fordulóin évente ezerszám
énekelnek a gyermekek. Az idei gyenesdiási döntőn 28 település 45 intézményének
képviselete vett részt. Kisdiákoktól középiskolásokig 5 korcsoport szerint
szólóének, kisegyüttes, énekegyüttes kategóriában több mint 600 népdaléneklő
mutatkozhatott be országosan elismert szakemberek előtt, akik a „Tiszán innen –
Dunán túl" országos népdaléneklési verseny zsűrijének is tagjai. Ők: Maczkó
Mária és Vakler Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai valamint
Németh István, a Magyar Tudományos Akadémia zenei munkatársa.
Az ifjúság körében kezdeményezett és folytatott program éltetői bizonyságot is
adva vallják: a népzene napjainkban is összetartó érték, a zenei anyanyelv lelki
kapocs az emberi közösségekben. A népdaléneklők lelkesen őrzik a népzenei
hagyományokat, ezen belül Zala megye népdalkincsét. Ezzel tisztelegnek Vajda
József és id. Horváth Károly zalai népdalkutatók munkája előtt is.
Keszthelyi történelemkönyvek
Alkalmi kiállítássorozatot indított útjára a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum könyvtára. A becses darabok válogatott bemutatói idén aktuális várostörténelmi jubileumokhoz kapcsolódnak.
A 2017-es év bővelkedik olyan jeles évfordulókban, amelyek helytörténeti
szempontból kiemelkedőek. A közgyűjteménytár könyvtára az év elejétől válogat
azon dokumentumai közt, amelyek kötődnek a múlt jeles eseményeihez, illetve a
város és a Festetics család kapcsolatában jelentősek. A település első írásos
említése 770 évvel ezelőtti időre datálódik, idén van Csáktornyai Lackfi István
nádor, városalapító halálának 620. évfordulója. 245 éve, 1772-ben Festetics Pál
(1722– 1782) létesítette a háromosztályos „vörös iskolát”, mely a mai gimnázium
elődje volt. 220 esztendeje,
1797-ben indult meg az oktatás Európa első felsőfokú mezőgazdasági
tanintézetében, a Georgikonban Keszthelyen, melyet Festetics I. György (1755–
1819) alapított. A gróf neve jegyzi az idén bicentenáriumához érkezett Helikoni
Ünnepségek 1817-ben történt életre hívását.
A hónap könyve sorozatban az eseményekhez köthető kiadványok kerülnek
bemutatásra, azokat kiállítási darabként a kastélymúzeum látogatói a könyvtárban
tekinthetik meg. Elsőként szerepelt Bontz József (1860–1934) keszthelyi káplán
1889 és 1902 között készített monográfiai munkája, mely jelentős levéltári és
könyvtári kutatások alapján a kezdetektől tárgyalja Keszthely történelmi,
földrajzi, társadalmi viszonyait. A nyomtatás Farkas János keszthelyi műhelyében
készült, értékét növeli a számos korabeli fénykép-illusztráció azokról a jeles
épületekről, amelyek napjainkban is meghatározzák a város arculatát. Majd a
Helikoni Ünnepségek indításának jegyében került kiállításra a Perger Nyomda
által 1818-ba kiadott HELIKON I. című kötet. A kuriózumnak számító irodalmi
antológia 25 munkát közöl, amelyek az 1817. évi első találkozón elhangzottak.
A márciusi darab a budapesti Franklin-Társulat 1896-os kiadásában „Az 1867-iki
kiegyezésről.” című, gróf Andrássy Gyula által írt kötet, melynek bemutatásával
együtt szerepel most a kastélymúzeumi könyvtár metszetgyűjteményének egyik
különlegessége is, amelyik az első felelős kormány tagjait ábrázolja. A tablón
látható gróf Festetics II. György (1815–1883) Vas és Zala megye főispánja, aki
az 1867. február
20-án hivatalba lépett Andrássy-kormány király személye körüli minisztere volt
1871. május 19-ig.
Helikoni életérzés
Helikoni életérzés címmel irodalmi pályázatot hirdet Zala megyei diákoknak a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár és a Nők a Balatonért Egyesület Keszthelyi Csoportja.
A pályázat apropója a 200 éves Helikoni Ünnepségek évfordulója, melyet gróf Festetics György kezdeményezett 1817-ben. A kiírók verseket, rövidebb prózákat, irodalmi tanulmányokat várnak kötetlen témában olyan hívószavakkal, mint Festetics, Helikon, Keszthely, Balaton, ifjúság, zene, költészet. A jeligés pályázatban mellékelni kell a pályázó adatait; nevét, lakhelyét, iskolája címét. A beadási határidő: 2017. április 30-a. Az irodalmi alkotásokat személyesen, postán, vagy e-mailben várják a Fejér György Városi Könyvtárba. A leadott alkotásokat szakértői zsűri értékeli és díjazza június 2-án, a „Helikon 200” városi programsorozat alkalmával.
„Nincs énnekem varrott dunyhám”
Betyárok és betyárélet Zalában
A fenti címmel nyílt május közepéig látogatható időszaki tárlat a Balatoni Múzeumban március derekán.
A nagykanizsai Thúry György Múzeum (NTGYM) és a Balatoni Múzeum közös kiállítása
a ma is vonzó, kalandosnak képzelt, valóságosan inkább tragikus betyársorsok
oldaláról mutatja be, hogy a katonáskodás, annak kikerülése, a viszontagságos és
a sokféle formában, tartalommal megjelenő betyárkodás milyen szoros
kapcsolatban, kölcsönhatásban volt egymással a 18–19. században. A sok érdekes
tárgyat felvonultató tárlat – melyen a Gyenesdiási Dalárda tagjai nótáztak – a
két zalai intézmény egymást kiegészítő tárgyi anyagát hozta egy fedél alá, a
megyei levéltár segítségével.
Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója kiemelte: ez a tárlat
a két múzeum közös együttműködése révén, közös gondolkodása alapján jött létre.
A megyei múzeumi szervezet 2013-as megszűnésekor, a tagintézmények önállósodása
után sokan a múzeumok halálát vizionálták, de szerencsére nem lett így. A
keszthelyi múzeum sem halódik, mióta a Balaton fővárosához került. A négy
évtizedes kapcsolatok ráadásul még erősödtek is a megyei múzeumi szervezet
„kimúlása” után, aminek eredménye ez a remek bemutató is.
Köszöntőjében Ruzsics Ferenc polgármester arra helyezte a
hangsúlyt, hogy a város büszkesége a Balatoni Múzeum, ahol a város sokszínű
kulturális életét erősítendő, hónapról hónapra nagyszerű meglepetésekkel
készülnek. Az időszaki tárlat is nagy közönségsikert hozhat, hisz igazi bitófát
és kármentőt (léccel elkülönített csárdai védett tér) is elhelyeztek benne.
Száraz Csilla, az NTGYM-igazgatója a helyi kiállítás kurátoraként
Gyanó Szilvia néprajzkutatót köszöntötte, aki a kooperációt
erősítendő, heti egy napot a kanizsai intézményben is dolgozik. Egy
háttérkutatás segítette, hogy a raktárakban porosodó darabok életre keltek, és
egy színvonalas bemutatóban teljesedtek ki.
Kardos Ferenc néprajzkutató a 18–19. századi társadalom különös
státuszú, kis létszámú, a korabeli hírek címlapsztoriját adó betyárok világáról
mesélt. Ők felváltva rablásból, útonállásból és pásztorkodásból tartották fönn
magukat. A kódorgók, bujdosók, csámborgók többsége megelégedett a lopással,
fosztogatással, a fenyegetéssel szerzett vagyonnal, de voltak kegyetlenkedő,
gyilkos bandák is, akiket a köznyelv haramiáknak, zsiványoknak hív. A
szegénylegényeknek saját életükön kívül nemigen volt vesztenivalójuk.