Jubileumokra készül a Re-Folk | Gondoskodó gondolatok a Georgikonon | A cukorbetegségről |
Két jubileumi koncertre is készül a keszthelyi Re-Folk zenekar. Idén 5 éve, hogy a Boroszlán és a Tátorján népzenei együttes tagjai az új néven új formációt hoztak létre, s a közös hagyományokat is folytatva, az egykori Boroszlán által elindított moldvai csángó táncház 10 éves működését ünneplik.
A Re-Folk zenekar május 5-én, 19 órakor a keszthelyi Amazon
Ház Látogatóközpont rendezvénytermében tartja a születésnapi koncertjét. A
közönség ajándékul kapja a muzsikájukat, az előadás ingyenesen lesz látogatható.
Majd egy hónappal később, pünkösdhétfőn, a Balaton-parti zenepavilon előtti
téren 17.30-kor a táncházi jubileumot ünneplik, a rendezvényre több korábban
szereplő zenészt és táncost is hívnak-várnak.
Ami az évfordulók mögött van, arról a muzsikusok képviseletében Rezes
Gábor beszélt:
– Az ötéves múltunkra tekintve elmondható, hogy közvetlenül a megalakulás után
szorgos műhelymunka kezdődött el – pillantott vissza. – A két korábbi csapat
eltérő zenei stílust képviselt, az új felállás ezt egyesítve viszi tovább. Az
eredeti társaságok személyi összetétele közel azonos, ezért is mehetett végbe az
egyesülés zökkenőmentesen, majd később a létszám bővült. A repertoárban
megmaradt az addig is sikeresen működő moldvai csángó vonal, furulyák, kaval,
tilinkó, dob hangszerekkel, valamint a magyarországi és erdélyi, a vonósokkal,
mint hegedű, kontra, bőgő, s ez kiegészült tekerővel, tölcséres hegedűvel,
tamburákkal, hosszú furulyával, ütőgardonnal és egyebekkel. Létszám tekintetében
megerősödött az énekhang is, női előadóval, de valamennyi férfi hangszeres
zenész is énekel.
Ahogy a Re-Folk elnevezés magában hordozza a folklórhoz való visszatérés
jelzését, a legfőbb előadói motiváció a magyar népzene mind hitelesebb játszása.
– Kialakítottuk a tematikus programunkat, elsősorban jeles napjainkhoz igazodva:
így farsang, tavaszköszöntő, pünkösd, advent-karácsony, történelmi évfordulók
műsoraival – folytatta Rezes Gábor. – Természetesen figyelemmel
vagyunk egyéb igényekre, hiszen zenénkkel széles közönséget igyekszünk
szórakoztatni olyan eseményeken is, mint borfesztiválok, város- és falunapok,
szüreti mulatságok.
Székhelyüktől Zalaegerszeg– Budapest távot felölelően eljutnak a legapróbb
településekre is, egyforma lelkesedéssel muzsikálva. Jellemző profiljuk nagyobb
részt koncert vagy táncház, de előfordul a környéken működő néptánccsoportok
zenei kísérete is. Meghívóik többségében önkormányzatok, művelődési házak,
egyesületek, alapítványok, iskolák, óvodák, gasztronómiai rendezvények szervezői
vagy éppen baráti társaságok. Kaptak már felkéréseket esküvőkre, lakodalmakra,
akár koncert vagy éppen táncház igénnyel. A zenekar erőssége a sokszínűség,
folyamatosan újítják, bővítik a műsorukat.
Rezes Gábor sorolta a személyi és hangszeres összetételt:
– Horváth Szilárd zenekarvezető (furulyák, bőgő), Szalay
Andrea (ének), Burucs Zoltán (hegedű, koboz, tekerőlant),
Hintalan Gergely (kontra, bőgő, fúvósok), vendégzenészünk
Czeglédi Zsuzsa (dob), jómagam bőgőn és pengetősökön játszom.
Paradigmaváltások a természetvédelemben
Gondoskodó gondolatok a Georgikonon
„Paradigmaváltások a természetvédelemben” címmel dr. Bódis Judit egyetemi docens tartott vetített képes előadást a Georgikon Könyvtár és Levéltárban április elején. A Hétköznapi tudomány előadás-sorozat keretében elhangzottak szerint a táj a benne gazdálkodó ember gyümölcse. Ha meg akarjuk őrizni a táj sokféleségét, akkor azt az embert is meg kell őriznünk, aki mindezt kialakította. Bölcs kompromisszumkötéssel, kapcsolatépítő természetvédelmi munkával, generációkon átívelő célzott programokkal, neveléssel, tudatformálással e tudományterület is előbbre léphet.
Az
ökológiai rendszerek sokáig képesek átmeneti állapotban létezni. A klasszikus
szemlélet szerint a természet bármely egysége önmagában megőrizhető, és a
természetes rendszerek az emberi hatások kiküszöbölése esetén megőrzik
egyensúlyukat, illetve a természetes egyensúlyi állapotból eltérített rendszerek
idővel viszszatérnek egyensúlyi állapotukba. E paradigma alapján a természetet
védő törvények legfontosabb feladata: a védetté nyilvánítás és az emberi
hatásoktól való mentesítés. Ennek gyakorlati megvalósulását rezervátum-
szemléletnek nevezzük, s nemzeti parkok sokaságának létrehozásához vezetett. Az
előadó bemutatta, hogy az egyensúlyi modell mellett létezik egy modern, nem
feltétlen egyensúlyi törekvésekkel működő modell is. A nem egyensúlyi rendszerek
működése során nagy szerepük van bolygatásoknak, köztük a tájban élő ember
tevékenységének. Mint elhangzott, e két vélekedés állandó küzdelemben van. Az
egyik meggyőződés szerint zárjuk be a természetet, zárjuk ki onnan még az
őslakosokat is a táj használatából. A másik szerint a táj megfelelő, helyi kis
közösségek általi használata a megfelelő természetvédelem.
A paradigmaváltáshoz kapcsoltan ez utóbbi vélekedés sajnos kevéssé támogatott és
még kevésbé népszerű, pedig a kiegyensúlyozott tájhasználat lenne a legfőbb cél,
amelyben a mezőgazdasági javak előállítása és az ökoszisztéma szolgáltatások egy
gyékényen árulhatnának. Egy értékőrzéssel foglalkozó szakfolyóiratban a
paradigmaváltást sürgetve négy éve arról értekeztek, hogy a nemzeti parkok (NP)
és vadon területek az USA-ból terjedtek szét a világban. A cikk szerint ezek
alapvetően rasszista intézmények. Az európaiak az 1600-as évek eleji kontinensre
lépéstől az 1880-as évek végéig folyamatosan, sokszor tömegmészárlást folytatva
harcoltak az őslakosokkal, őket civilizálatlan vadembereknek tekintették, akkor
is, ha azok felvették a kereszténységet.
Az indián őslakosokat a természetvédelem burkába csomagolva kényszerítették ősi
földjük elhagyására, rezervátumokba terelték, ahol gyakran saját korrupt
vezetőik csapdájába estek: éhen haltak, megbetegedtek. A vadon, a vad természet
kifejezés hallatán egy embertől nem befolyásolt őstermészeti élőhelyre gondolunk.
Ha ezt védetté nyilvánítjuk, akkor semmi rosszat nem teszünk, hisz csak a
vadvilágot akarjuk óvni – hangzik a gyakori felvetés. Az a tájkép és az a
terület, ami fogadta a fehér embert, amikor az észak-amerikai kontinensre lépett,
az nem a vadon volt, hanem az a föld és az a kultúrtáj volt, amit az ott élő
őslakosok használtak és alakítottak ki hosszú évszázadok alatt. A Yellowstone NP
a mai napig nem ismeri el, hogy az indiánok hozzájárultak a tájkép
kialakításához. A földrablás jelensége nem korlátozódik csak az USA területére.
A helyi közösségeket, őslakosokat világszerte (Indonézia, Kolumbia)
veszélyezteti, hogy ipari, mezőgazdasági, természetvédelmi és turisztikai céllal
elveszik a területeiket, szűkítik életterüket. Léteznek – a magyar tudományos
közélet közreműködésével is – működő nemzetközi platformok és előremutató
megközelítések, melyek szerint az életközösségek sokszínűségét a helyi lakosság
által végzett gazdálkodási formák jótékonyan segítik.
Életvitelváltással legyőzhető
A Keszthelyi Természetgyógyász Klub
március végén tartott előadásán Bánfi Ibolya életmód-tanácsadó, étkezési
szakértő mutatta meg a közel negyven résztvevőnek, hogy miként lehet legyőzni a
szerzett, helytelen életmódhoz köthető cukorbetegséget. Állította:
akaraterő-fejlesztéssel, a tudat és a szokások átformálásával, személyre szabott
életvitellel, kitartással mindenki búcsút inthet a
2-es típusú diabétesznek.
A testi és lelki egészség egységét hatékony terápiákkal,
kezelésekkel életmódközpontban és
-táborokban előmozdító szakember ételkészítési bemutatót is tartott. Előkerült a
diabéteszeseknek javasolt élelmiszerek közül: a medvehagyma, az alma, a citrom,
a gyömbér, de még datolyaszósz, ízletes goffri és gyógytea is készült. Az
előadáson elhangzott: a gyógyíthatatlannak kikiáltott, szerzett diabétesz a
természeti népeknél nemigen fordul elő, mert ők természetes életritmust követnek.
A lakosság negyedét érintő civilizációs betegség magas vércukorszinttel, sok
káros szövődménnyel és sok halálesettel jár együtt. Ha a szervezet által termelt
inzulin nem tudja megfelelő mértékben kifejteni vércukorszint-csökkentő hatását,
akkor kialakulhat a kór, amit eredményesen lehet kezelni, de közel sem biztos,
hogy a betegség egy életen át tartó elkötelezettséget jelent. A cukorbetegség
gyógyítható, csak ezt keveseknek érdeke közölni a betegekkel. Nem kell unalmas,
ízetlen ételeket sem fogyasztania, de a mozgásra, a fizikai aktivitásra gondot
kell fordítani. Nem kell élethossziglan konzerválni az anyagcserezavart, mert az
lényegében megszüntethető. A cukorbetegek, magas vérnyomással élők, metabolikus
szindrómában, ízületi betegségben szenvedők ingyenes tanácsadásra
jelentkezhetnek az érdligeti életmódközpontban.