Balatoni évadnyitó | Múltbéli arcok |
keszthely: A jó főidény sok összetevős
Hiányzik a minőségi szálláshely
Keszthely a Balaton fővárosa. Számos értékes műemlékkel, látnivalóval rendelkezik. Önmagukban mindezek az értékek a tóra építkezve elegendőek egy jó főidényhez? – kérdeztük Tar Lászlót, a keszthelyi székhelyű Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.
– Egy jó főidénynek sok összetevője van. Mostanra a
legproblémásabb tényező a szálláshelyek mennyisége és minősége lett. A város
iránt nem csökken a kereslet, ezt igazolja az is, hogy a főszezonban a csökkenő
szálláshelyszám ellenére is, az elmúlt öt-hat évben nőtt a vendégéjszakák száma.
Szálláshelybővítés nélkül viszont nem lehet továbblépés. A tervek közismertek,
egy beruházói kör állami forrásokra támaszkodva összehangolt fejlesztésekre
készül Keszthelyen. Keszthely „vízi városkapujánál” a hajókikötő szomszédságában
megújulhat végre a két műemlék szállodaépület: a Hullám és a Balaton Hotel. A
Danubius cégcsoporttól a Hunguest szállodalánc átvette a Helikon Hotelt, hogy
négycsillagos egységgé fejlessze. Felújításra kerülhet a Via Hotel, a
szomszédságában pedig modern apartmanházak épülnek. A fejlődés legfőbb gátját
jelentő minőségi szálláshelyfejlesztés beindulását követően viszont, akár már a
következő szezontól, várható majd nagyobb gyarapodás a helyi turizmus
fellendülésében. A Keszthely iránti keresletet egyébként legfőképpen a
látogatószám alapján lehet mérni, a Festetics-kastély folyamatosan nagyon jó
látogatói számokat produkál, és tényszámok alapján a kastély szerepel az ország
leglátogatottabb attrakciói között.
– A strandfejlesztés több vendéget generál?
– Az időjárás a balatoni turizmus egyik legmeghatározóbb eleme. A már
szabadstrandként üzemelő városi strand megnyitotta kapuit, és biztosan megtelik,
ha kedvező lesz az idő. Örvendetes, hogy sem a vízszinttel, sem a vízminőséggel
évek óta nincs probléma. A szezon végére a három helyi strand 107 milliós
fejlesztéssel lehet gazdagabb, de a legnagyobb gondot két évtized óta az
iszapkotrás hiánya okozza. Fejlesztünk itt, modernizálunk ott, de az „összBalatont”
érintő koncepcióváltás mindeddig elmaradt. A Balaton strandjai csak másfél-két
hónapra vannak kitalálva, és a fejlesztések zöme is csak a főidényre fókuszál.
Nagyobb áttörés csak akkor várható, ha a strandok „téliesítődnek”, hogy akár
rosszabb időben is használni lehessen azokat. Például olyankor, amikor a víz
meleg, de a levegő hideg. Fedett fürdőmedencékre nem csak a szezon nyújtása
miatt lenne szükség: egy ilyen komplexum rossz időben is kiszolgálhatná a
strandolókat. Egy fedett, közös települési fenntartású, szezonális, legalább 6–8
hónapon át nyitva tartó élményfürdő valószínűleg rentábilis lehetne, és
kiszámíthatóbbá tenné a fürdőzés élményét. Ha összegezzük az elmúlt évek nyári
időjárásának tapasztalatait, akkor szembeötlő, hogy egy hétnél is hosszabb, esős,
zivataros hetekre is fel kell készülni. A strandi programokkal a nyári
időszakban már szerencsére nincs probléma.
– Sikerül helyzetbe hozni a kerékpáros turizmust?
– Közel vagyunk hozzá, hogy az országon belül kerékpáros mintarégió
legyünk.A Nyugat-Balatonnak e turisztikai termékben is nagy tartalékai vannak.
Mind a kerékpárút-hálózat, mind a kitáblázottság, mind az infrastruktúra (pihenőhelyek,
kölcsönzőhálózat, szerviz- és segélyszolgálat) szempontjából jó helyzetben
vagyunk, de még sok a teendő. A tervek szerint, nemzetközi szempontok szerint
mérten is, hamarosan kiemelt kerékpáros-barát régióvá avanzsálunk. Elindul a
Festetics-kerékpárút kibővítése, biciklis és gyalogos útvonal kijelölése. A
Hévízi-tótól a Festetics-örökség kiemelt helyszíneit látogathatják meg
kerékpárral a túraútvonal résztvevői. Lassan, de véglegesen körvonalazódik a
Balatont a Kis-Balatonnal összekötő bicikliút nyomvonala is, ami része lehet a
Dráváig elvezető déli kerékpárútvonalnak. Sikerült beemelni az országos
programba a Keszthely–Fertőd kerékpáros útvonalat, mely segítségével Bécsből
kerékpárral is elérhető lesz a Balaton. Hasonló, de későbbi terv a Balaton és a
Bodeni-tó összekötése, az Eurovelo részeként.
– Keszthely nem favorizálja a bakancsos turistákat?
Keszthelynek nem fő turisztikai terméke a bakancsos turizmus, de a
Keszthelyi-hegység túraútvonalainak kitáblázását pár éve, egy közösen beadott
pályázat forrásainak felhasználásából együtt kezdeményeztük a gyenesdiási, a
vonyarcvashegyi, a gyenesdiási turisztikai egyesülettel. Újabb gyalogtúra
útvonalak kijelölése Keszthelyről nem indokolt. A kéktúra útvonal átmegy a
városon, a bakancsos termékeket – hasonlóan egyébként a kerékpáros
lehetőségekhez, nem lehet településszinten hatékonyan piacra vinni.
– Hátrány az, hogy Keszthely nem rendelkezik nemzetközi érdeklődésre
számot tartó programkínálattal?
– Minden hátrányból lehet előnyt kovácsolni. A Pünkösdi Regatta nem
kifejezetten Keszthelyhez kötődik, de van nemzetközi vonzereje. Ugyanez igaz
sportrendezvényekre: a tenisz- és egyéb vitorlásversenyekre, a Keszthelyi
Kilométerek futóversenyre is. E programok ugyanakkor nem túl széles kört
érintenek. A város marketingtervében forrásmegjelölés nélkül szerepel ugyan,
hogy a Keszthely iránti érdeklődést fokozni kell. A minimális
forrásfelhasználásból életre hívott Verklifesztivál elsősorban belföldi
turistákat vonzott, de már élénk nemzetközi sajtója volt legutóbb. Ez persze
leginkább annak volt köszönhető, hogy a résztvevők egy része külföldről érkezett.
Ha ezt, vagy bármi más ötletelést nemzetközivé szeretnénk tenni, ahhoz több,
megfelelő minőségű szálláshely kellene. Egy rendezvényszínvonalhoz
szállásszínvonal is tartozik.
Hogyan változhat a keszthelyi idegenforgalom?
A hagyományos balatoni üdülésnek már nem sok sansza van. Ha sikerül a
németajkúakat érdeklő új, gasztronómiai, vitorlás, kerékpáros turisztikai
termékkel előrukkolni, akkor nyert ügyünk van a német piac visszahódításában.
Örvendetes, hogy a lengyelek és csehek egyre nagyobb tábora, a horvát tenger
helyett már a Balatont választja. Keszthely turisztikai jövőjét nagyban
meghatározza, milyen szállásfejlesztések történnek, és mennyire lesznek
sikeresek az új turisztikai termékek, mint a Festetics-örökség, a „hosszú
hétvégés” városlátogatás, az őszi-tavaszi szezont meghatározó kerékpáros túrázás,
illetve a jövőben kialakítandó a vitorlás turizmus. A „balatoni nyaralás”
Keszthelyen elérte a határait, továbblépni csak új szálláshelyekkel és új
termékekkel lehet.
Idén is a keszthelyi Balaton-parton, a mólónál tartották az évadnyitó ünnepséget. A térzenét május elsején is a Pelso mazsorettcsoport közreműködésével fellépő Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar tagjai biztosították. A Balaton koszorúját a Feltámadás cserkészcsapat tagjai vitték a Helka sétahajóhoz, amelynek fedélzetéről Ruzsics Ferenc dr. Horváth Teréz jegyzővel dobta azt a magyar tenger habjai közé.
Évadnyitó köszöntőjében Keszthely polgármestere kiemelte: május elsejéről
a legtöbbeknek a munka ünnepe jut eszébe, holott a Szatmári béke, az EU-hoz való
csatlakozás ünnepe is e dátumhoz kötődik. Szent Józsefnek, a
munkásélet eszményképének ünnepén arra az emberre is emlékezünk, aki munkájával
gondoskodott a Szent Családról. Egyszerű és hiteles életével, valamint
szorgalmas munkájával szentelte meg mindennapjait. A munkára senki sem tekinthet
kényszerként. „A munkának vissza kell kapnia becsületét, értelmét, hogy abból
mindenkinek meg lehessen élni, aki becsületesen teszi a dolgát” – mondta el.
Keszthely jelentős eredményeket ért el az elmúlt években: Balaton-part, Fő tér,
útfelújítások, kerékpárút-építés, közlekedési csomópont fejlesztése, iskola- és
közintézmény-rekonstrukciók. A balatoniak tavaly év végén 367 milliárdos
ajándékot, fejlesztési csomagot kaptak a kormánytól. A kormány belátta, szükség
van a Balaton egységként való kezelésére, modernizálására. Keszthelyen gazdát
cserélt és négycsillagossá válik a Helikon Szálló, új tulajdonosa van a Hullám
Szállónak és efféle hírek járnak a Balaton Szállóról is. A Libáson is
elkezdődött az építkezés, óriási fejlesztéseket generálva, néhány éven belül.
A beruházók, befektetők Keszthely iránti érdeklődése már kézzel tapintható. A
szezon elé várakozással tekintünk, bízunk benne, hogy mellénk szegődik a Jóisten
és a szerencse, hogy Keszthely jól szerepelhessen a turisztika versenyében.
A Dunántúlt egykor benépesítő népek viseletét és arcvonásait tárja a látogatók elé az 5. századtól a 13. századig az a szeptember közepéig a Balatoni Múzeumban megtekinthető rendhagyó kiállítás, amelyiken koponyák, szobor- és rajzalapú arcrekonstrukciók mellett a sírokból előkerült használati tárgyak, ékszerek is megcsodálhatóak.
A tárlaton Kőnig Frigyes képzőművész
arcrekonstrukciós rajzai, valamint Árpás Károly, Skultéty Gyula és
Kustár Ágnes szobrászok „épített arcszobrai” is láthatóak. Orha
Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze sajátos nézőpontból rendezte össze az
alkotásokat és a leleteket, melynek törzsanyaga a Fejér megyei Perkátáról
származik.
A tárlaton a hun kortól a középkorig élt emberek szoborszerű és rajzos
arcrekonstrukciói, egy komplett eredeti csontvázas sír, valamint az egykor élt
rekonstruált arcú emberek népeinek tárgyi kultúráját reprezentáló leletei
számítanak különösen érdekesnek.A művészi rekonstrukciók láttán az állapítható
meg, hogy a különböző korokban élt emberek arca szinte semmiben sem különbözik a
huszonegyedik századi utódokétól.
A tárlatnyitó ünnepségen mondott köszöntőjében Ruzsics Ferenc
polgármester megdöbbentőnek titulálta, hogy a feltárások csontvázainak
koponyáiból a szakemberek már pontosan képesek rekonstruálni az egykoron élt
emberek arcvonásait.
Havasi Bálint múzeumigazgató a vendégeket üdvözölve arról szólt,
hogy a csontok általában nem a régészeti feltárások, ásatások legfontosabb
elemei, most mégis előléptek. A múzeum egy új régészeti irányzatot fókuszba
helyező olyan kiállításnak biztosít helyszínt, ahol arcot kapnak a koponyák,
testet öltenek a csontvázak, mert profi szakmaisággal „megszólaltatják” őket.
Megnyitójában dr. habil. Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kiemelte: a tudomány lehetővé teszi, hogy
alapos anatómiai ismeretek és tehetség birtokában a képzőművészek hiteles
arcrekonstrukciókat készítsenek az egykor élt emberekről. A csontok igenis
mesélni tudnak a régi korok emberi sorsairól. Az arcrekonstrukciók valójában
korábban feltárt emberi maradványok rajzi és szobrászati feldolgozásai,
amelyeket a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia Rajzi és Geometriai
Tanszék hallgatói, valamint képzőművészek alkottak meg régészeti ásatások során
feltárt emberi maradványok, koponyák alapján. A rector emeritus emlékeztetett
rá: a perkátai temetőfeltárások alapján nyomon követhető a pogányból
kereszténnyé vált magyarok temetkezési szokásainak változásai, a kun temetkezési
szokások sajátosságai és a településen található templom építéstörténete, amely
jól összevethető a Dél-Dunántúlon ma is álló szakrális épületeinkkel.