Hiányzik a minőségi szálláshely

Balatoni évadnyitó Múltbéli arcok  

keszthely: A jó főidény sok összetevős

Hiányzik a minőségi szálláshely

Keszthely a Balaton fővárosa. Számos értékes műemlékkel, látnivalóval rendelkezik. Önmagukban mindezek az értékek a tóra építkezve elegendőek egy jó főidényhez? – kérdeztük Tar Lászlót, a keszthelyi székhelyű Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.

– Egy jó főidénynek sok összetevője van. Mostanra a legproblémásabb tényező a szálláshelyek mennyisége és minősége lett. A város iránt nem csökken a kereslet, ezt igazolja az is, hogy a főszezonban a csökkenő szálláshelyszám ellenére is, az elmúlt öt-hat évben nőtt a vendégéjszakák száma. Szálláshelybővítés nélkül viszont nem lehet továbblépés. A tervek közismertek, egy beruházói kör állami forrásokra támaszkodva összehangolt fejlesztésekre készül Keszthelyen. Keszthely „vízi városkapujánál” a hajókikötő szomszédságában megújulhat végre a két műemlék szállodaépület: a Hullám és a Balaton Hotel. A Danubius cégcsoporttól a Hunguest szállodalánc átvette a Helikon Hotelt, hogy négycsillagos egységgé fejlessze. Felújításra kerülhet a Via Hotel, a szomszédságában pedig modern apartmanházak épülnek. A fejlődés legfőbb gátját jelentő minőségi szálláshelyfejlesztés beindulását követően viszont, akár már a következő szezontól, várható majd nagyobb gyarapodás a helyi turizmus fellendülésében. A Keszthely iránti keresletet egyébként legfőképpen a látogatószám alapján lehet mérni, a Festetics-kastély folyamatosan nagyon jó látogatói számokat produkál, és tényszámok alapján a kastély szerepel az ország leglátogatottabb attrakciói között.
– A strandfejlesztés több vendéget generál?
– Az időjárás a balatoni turizmus egyik legmeghatározóbb eleme. A már szabadstrandként üzemelő városi strand megnyitotta kapuit, és biztosan megtelik, ha kedvező lesz az idő. Örvendetes, hogy sem a vízszinttel, sem a vízminőséggel évek óta nincs probléma. A szezon végére a három helyi strand 107 milliós fejlesztéssel lehet gazdagabb, de a legnagyobb gondot két évtized óta az iszapkotrás hiánya okozza. Fejlesztünk itt, modernizálunk ott, de az „összBalatont” érintő koncepcióváltás mindeddig elmaradt. A Balaton strandjai csak másfél-két hónapra vannak kitalálva, és a fejlesztések zöme is csak a főidényre fókuszál. Nagyobb áttörés csak akkor várható, ha a strandok „téliesítődnek”, hogy akár rosszabb időben is használni lehessen azokat. Például olyankor, amikor a víz meleg, de a levegő hideg. Fedett fürdőmedencékre nem csak a szezon nyújtása miatt lenne szükség: egy ilyen komplexum rossz időben is kiszolgálhatná a strandolókat. Egy fedett, közös települési fenntartású, szezonális, legalább 6–8 hónapon át nyitva tartó élményfürdő valószínűleg rentábilis lehetne, és kiszámíthatóbbá tenné a fürdőzés élményét. Ha összegezzük az elmúlt évek nyári időjárásának tapasztalatait, akkor szembeötlő, hogy egy hétnél is hosszabb, esős, zivataros hetekre is fel kell készülni. A strandi programokkal a nyári időszakban már szerencsére nincs probléma.
– Sikerül helyzetbe hozni a kerékpáros turizmust?
– Közel vagyunk hozzá, hogy az országon belül kerékpáros mintarégió legyünk.A Nyugat-Balatonnak e turisztikai termékben is nagy tartalékai vannak. Mind a kerékpárút-hálózat, mind a kitáblázottság, mind az infrastruktúra (pihenőhelyek, kölcsönzőhálózat, szerviz- és segélyszolgálat) szempontjából jó helyzetben vagyunk, de még sok a teendő. A tervek szerint, nemzetközi szempontok szerint mérten is, hamarosan kiemelt kerékpáros-barát régióvá avanzsálunk. Elindul a Festetics-kerékpárút kibővítése, biciklis és gyalogos útvonal kijelölése. A Hévízi-tótól a Festetics-örökség kiemelt helyszíneit látogathatják meg kerékpárral a túraútvonal résztvevői. Lassan, de véglegesen körvonalazódik a Balatont a Kis-Balatonnal összekötő bicikliút nyomvonala is, ami része lehet a Dráváig elvezető déli kerékpárútvonalnak. Sikerült beemelni az országos programba a Keszthely–Fertőd kerékpáros útvonalat, mely segítségével Bécsből kerékpárral is elérhető lesz a Balaton. Hasonló, de későbbi terv a Balaton és a Bodeni-tó összekötése, az Eurovelo részeként.
– Keszthely nem favorizálja a bakancsos turistákat?
Keszthelynek nem fő turisztikai terméke a bakancsos turizmus, de a Keszthelyi-hegység túraútvonalainak kitáblázását pár éve, egy közösen beadott pályázat forrásainak felhasználásából együtt kezdeményeztük a gyenesdiási, a vonyarcvashegyi, a gyenesdiási turisztikai egyesülettel. Újabb gyalogtúra útvonalak kijelölése Keszthelyről nem indokolt. A kéktúra útvonal átmegy a városon, a bakancsos termékeket – hasonlóan egyébként a kerékpáros lehetőségekhez, nem lehet településszinten hatékonyan piacra vinni.
– Hátrány az, hogy Keszthely nem rendelkezik nemzetközi érdeklődésre számot tartó programkínálattal?
– Minden hátrányból lehet előnyt kovácsolni. A Pünkösdi Regatta nem kifejezetten Keszthelyhez kötődik, de van nemzetközi vonzereje. Ugyanez igaz sportrendezvényekre: a tenisz- és egyéb vitorlásversenyekre, a Keszthelyi Kilométerek futóversenyre is. E programok ugyanakkor nem túl széles kört érintenek. A város marketingtervében forrásmegjelölés nélkül szerepel ugyan, hogy a Keszthely iránti érdeklődést fokozni kell. A minimális forrásfelhasználásból életre hívott Verklifesztivál elsősorban belföldi turistákat vonzott, de már élénk nemzetközi sajtója volt legutóbb. Ez persze leginkább annak volt köszönhető, hogy a résztvevők egy része külföldről érkezett. Ha ezt, vagy bármi más ötletelést nemzetközivé szeretnénk tenni, ahhoz több, megfelelő minőségű szálláshely kellene. Egy rendezvényszínvonalhoz szállásszínvonal is tartozik.
Hogyan változhat a keszthelyi idegenforgalom?
A hagyományos balatoni üdülésnek már nem sok sansza van. Ha sikerül a németajkúakat érdeklő új, gasztronómiai, vitorlás, kerékpáros turisztikai termékkel előrukkolni, akkor nyert ügyünk van a német piac visszahódításában. Örvendetes, hogy a lengyelek és csehek egyre nagyobb tábora, a horvát tenger helyett már a Balatont választja. Keszthely turisztikai jövőjét nagyban meghatározza, milyen szállásfejlesztések történnek, és mennyire lesznek sikeresek az új turisztikai termékek, mint a Festetics-örökség, a „hosszú hétvégés” városlátogatás, az őszi-tavaszi szezont meghatározó kerékpáros túrázás, illetve a jövőben kialakítandó a vitorlás turizmus. A „balatoni nyaralás” Keszthelyen elérte a határait, továbblépni csak új szálláshelyekkel és új termékekkel lehet.
 

 

 

vissza az elejére


Balatoni évadnyitó

Idén is a keszthelyi Balaton-parton, a mólónál tartották az évadnyitó ünnepséget. A térzenét május elsején is a Pelso mazsorettcsoport közreműködésével fellépő Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar tagjai biztosították. A Balaton koszorúját a Feltámadás cserkészcsapat tagjai vitték a Helka sétahajóhoz, amelynek fedélzetéről Ruzsics Ferenc dr. Horváth Teréz jegyzővel dobta azt a magyar tenger habjai közé.

 Évadnyitó köszöntőjében Keszthely polgármestere kiemelte: május elsejéről a legtöbbeknek a munka ünnepe jut eszébe, holott a Szatmári béke, az EU-hoz való csatlakozás ünnepe is e dátumhoz kötődik. Szent Józsefnek, a munkásélet eszményképének ünnepén arra az emberre is emlékezünk, aki munkájával gondoskodott a Szent Családról. Egyszerű és hiteles életével, valamint szorgalmas munkájával szentelte meg mindennapjait. A munkára senki sem tekinthet kényszerként. „A munkának vissza kell kapnia becsületét, értelmét, hogy abból mindenkinek meg lehessen élni, aki becsületesen teszi a dolgát” – mondta el. Keszthely jelentős eredményeket ért el az elmúlt években: Balaton-part, Fő tér, útfelújítások, kerékpárút-építés, közlekedési csomópont fejlesztése, iskola- és közintézmény-rekonstrukciók. A balatoniak tavaly év végén 367 milliárdos ajándékot, fejlesztési csomagot kaptak a kormánytól. A kormány belátta, szükség van a Balaton egységként való kezelésére, modernizálására. Keszthelyen gazdát cserélt és négycsillagossá válik a Helikon Szálló, új tulajdonosa van a Hullám Szállónak és efféle hírek járnak a Balaton Szállóról is. A Libáson is elkezdődött az építkezés, óriási fejlesztéseket generálva, néhány éven belül.
A beruházók, befektetők Keszthely iránti érdeklődése már kézzel tapintható. A szezon elé várakozással tekintünk, bízunk benne, hogy mellénk szegődik a Jóisten és a szerencse, hogy Keszthely jól szerepelhessen a turisztika versenyében.

 

 

vissza az elejére


Múltbéli arcok

A Dunántúlt egykor benépesítő népek viseletét és arcvonásait tárja a látogatók elé az 5. századtól a 13. századig az a szeptember közepéig a Balatoni Múzeumban megtekinthető rendhagyó kiállítás, amelyiken koponyák, szobor- és rajzalapú arcrekonstrukciók mellett a sírokból előkerült használati tárgyak, ékszerek is megcsodálhatóak.

A tárlaton Kőnig Frigyes képzőművész arcrekonstrukciós rajzai, valamint Árpás Károly, Skultéty Gyula és Kustár Ágnes szobrászok „épített arcszobrai” is láthatóak. Orha Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze sajátos nézőpontból rendezte össze az alkotásokat és a leleteket, melynek törzsanyaga a Fejér megyei Perkátáról származik.
A tárlaton a hun kortól a középkorig élt emberek szoborszerű és rajzos arcrekonstrukciói, egy komplett eredeti csontvázas sír, valamint az egykor élt rekonstruált arcú emberek népeinek tárgyi kultúráját reprezentáló leletei számítanak különösen érdekesnek.A művészi rekonstrukciók láttán az állapítható meg, hogy a különböző korokban élt emberek arca szinte semmiben sem különbözik a huszonegyedik századi utódokétól.
A tárlatnyitó ünnepségen mondott köszöntőjében Ruzsics Ferenc polgármester megdöbbentőnek titulálta, hogy a feltárások csontvázainak koponyáiból a szakemberek már pontosan képesek rekonstruálni az egykoron élt emberek arcvonásait.
Havasi Bálint múzeumigazgató a vendégeket üdvözölve arról szólt, hogy a csontok általában nem a régészeti feltárások, ásatások legfontosabb elemei, most mégis előléptek. A múzeum egy új régészeti irányzatot fókuszba helyező olyan kiállításnak biztosít helyszínt, ahol arcot kapnak a koponyák, testet öltenek a csontvázak, mert profi szakmaisággal „megszólaltatják” őket.
Megnyitójában dr. habil. Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kiemelte: a tudomány lehetővé teszi, hogy alapos anatómiai ismeretek és tehetség birtokában a képzőművészek hiteles arcrekonstrukciókat készítsenek az egykor élt emberekről. A csontok igenis mesélni tudnak a régi korok emberi sorsairól. Az arcrekonstrukciók valójában korábban feltárt emberi maradványok rajzi és szobrászati feldolgozásai, amelyeket a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia Rajzi és Geometriai Tanszék hallgatói, valamint képzőművészek alkottak meg régészeti ásatások során feltárt emberi maradványok, koponyák alapján. A rector emeritus emlékeztetett rá: a perkátai temetőfeltárások alapján nyomon követhető a pogányból kereszténnyé vált magyarok temetkezési szokásainak változásai, a kun temetkezési szokások sajátosságai és a településen található templom építéstörténete, amely jól összevethető a Dél-Dunántúlon ma is álló szakrális épületeinkkel.
 

 

 

vissza az elejére