Időskori aktivitás a Balatonnál

A demográfiai változásokhoz a Balatonnál is alkalmazkodni kell, a népesség idősödésének tendenciája kihívást jelent a régió közéletben és a gazdaság terén egyaránt, ez megoldásra váró feladatokat generál.

Ebben a témában szervezett szakmai konferenciát a minap Keszthelyen a Balatoni Partnerségi Napok keretében a Balaton Fejlesztési Tanács és munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. A rendezvénynek a Balatoni Múzeum adott otthont. Mint elhangzott, az üdülőkörzetben a korosodó helyi lakosság és az idősebb turisták jelentős számú áramlása újfajta gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi és bevételi lehetőségeket, egyben tennivalókat is teremt. A szervezők annak szentelték a fórumot, hogy feltárásra kerülhessenek e terület problémái és a megoldások jó gyakorlatai. Ezek az érdekeltek körében kölcsönösen megismerhetők legyenek, továbbá új javaslatok közös kidolgozására kerülhessen sor, a különféle szakemberek tanácsaival és közreműködésével együtt. Az aktív módon való idősödés előmozdítását illetően a tanácskozás rávilágított: motiváció szükséges ahhoz, hogy a nyugdíjazás ne a visszavonulásra való készülődést jelentse, hanem újabb terveket adjon. Mint a témakör elemzése során szóba került, a nyugdíjas közeg nem homogén, közéleti szerepükhöz célcsoportos programok szükségesek, melyekben elérhető, hogy az idősek tapasztalata ne maradjon parlagon, az a munkaerőpiacon értéket jelentsen. Szükség van életmódváltó programra, ami lassítja az öregedési folyamatot.
Az ötvenen túli élet lehetőségeiről a Kor-Határtalanul Egyesület képviseletében tartott előadást Endrei Judit. Az országosan ismert, volt televíziós személyiség arról beszélt, hogy az időskor nem betegség, ezért abból kigyógyulni sem lehet, s mivel nincs örök ifjúság, fel kell rá készülnünk, hogy a nyugdíjkorral kapott új lehetőségekkel, esélyekkel élni tudjunk. A pozitív gondolkodás kialakításához kellenek a közösségek, a jó példák, a tapasztalatcserék. Ezek segítenek kialakítani azt az élethelyzetet, amelyben a kötöttségektől mentesülve ki tudjuk használni a nyugdíjaskorral megkapott függetlenségünket.

vissza az elejére

Elismerés Koroncz Katalinnak

2016 óvónője díjat kapott

A Családháló díjjal évente egyszer a gyermekvállalásért, a gyermeknevelésért, a gyermekek egészségéért felelősen tevékenykedő szakembereket, intézményeket tüntetik ki azzal a céllal, hogy nyilvános elismerésben részesítsenek olyan embereket, intézményeket, akik tavaly a gyerekekért való munkájuk során különösen sokat vagy kiemelkedőt tettek a családokért.

A szervezők immár ötödik alkalommal keresték és találták meg az ország legjobb szülészetét, bölcsődéjét, óvodáját, családi napközijét, óvónőjét, védőnőjét és gyermekorvosát. Összesen 71 jelölt közül választották meg azt a tizenegyet, akiket június derekán egy díjátadó ünnepségén kitüntetésben részesítettek. A „2016. óvónője” díjat Koroncz Katalin, a cserszegtomaji Pipacs Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde óvodapedagógusa kapta.
Koroncz Katalin Keszthelyen született. Tanulmányait a zalaegerszegi Deák Ferenc Egészségügyi, Faipari és Óvónőképző Szakközépiskola óvónőképző szakán végezte, ahol sikeres vizsgáját követően szerzett középfokú óvónői és gyermekfelügyelői képesítést. Később a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolán szerzett óvodapedagógusi képesítést, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szakvizsgázott, és pedagógus, közoktatási vezető szakképzettséget is szerzett. Tavalyelőtt került Cserszegtomajra, ahol a múlt év szeptemberétől óvodavezető-helyettesként végzi munkáját a Pipacs Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsődében. Férjével és négy gyermekével Cserszegtomajon él.
Milyen tulajdonságok nem hiányozhatnak az év óvónőjéből? – kérdeztük tőle.
– Már maga a jelölés is meglepett, de az végképp, hogy 9 fővárosi és egy karcagi kolléga közül én lettem az, aki a díjat átvehette. A kicsinyek szeretete, az empátia, a türelem, a megértés, az elfogadás elengedhetetlen. Szívből szeretem az őszinte, minden után érdeklődő, vidám kisembereket, akik tényleg hálásak a törődésért, gondoskodásért. Fontos az önfeledt tevékenykedés, az ismeretekben gazdagodás és az érzelmi biztonság megteremtése. A mostani ovisok fogékonyabbak a számítógépes játékokra, de az élő mese varázsa rájuk éppúgy hat, mint az 5–10–15 évvel ezelőtti apróságokra. A jól megválasztott énekekkel, dalokkal, táncokkal ugyanúgy hatni lehet rájuk és kihozni belőlük a legjobbat. A jelenlegi szülők értékvilága sokszor eltér az idősebbekétől, ezért igyekszem visszacsempészni annyi építő hagyományt, annyi szerethető tradíciót, ami a megváltozott életritmus mellett még be- és elfogadható. A hagyományőrző óvodánkban a mindennapok része a villőzés, komatálazás, lucázás, pünkösdölés, de nemrég a szülőkkel együttműködve, közösségépítő lovas kocsikázós „bolond ballagást” is szerveztünk. A tv helyett, mi a kirándulásokra szavazunk. Hiszek a csapatmunkában és a közösség erejében. Életkortól függetlenül szeretek emberekkel foglalkozni. A helyi nyugdíjasklub tagjainak színjátszást, táncot, éneket tanítok, vidám műsorainkkal számos meghívásnak teszünk eleget. Két évtizede vezetem a Tátika népdalkört és az Aranykorúak Nyugdíjasklub művészeti koordinátoraként is igyekszem helytállni. A helyi Vöröskereszt vezetőjeként 15 rászoruló családnak heti kétszer segítünk élelmiszer-adománnyal. Fontosnak érzem a generációk egymáshoz közelítését. Mese- és versmondó délelőttökön a nagyi és az unokája is mesél, szaval; a családi napokon a „rétesnyújtás tudományát” a piciny unoka is kipróbálhatja. A csapatszellem által áthatott összetartozás érzését igyekszem felkínálni szülőnek, nagyszülőnek, kisgyermeknek nap mint nap.

vissza az elejére

Egyenlőség gyereknapra

Az esélyegyenlőség jegyében rendeztek vidám szabadtéri gyermeknapot ügyességi és sportjátékokkal, sorversenyekkel, kötélhúzással, akadályfutással a közelmúltban a keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskolában. Az „Egyenlőség Gyereknapra” program ötletével a miskolci Swimming Pentathlon Club nevű egyesület kereste meg a keresztény értékrendre nevelő keszthelyi oktatási intézményt.

Az egyesület hasonló tematikával Miskolcon és Pogányon is sort kerített olyan napra, ahol olyan gyerekek is megmutathatták bátorságukat, ügyességüket, akik nem teljesen egészségesek. Az ő önértékelésüket is javította, hogy bizonyították: képesek legyőzni az akadályokat. A rendezvény védnöki tisztét elvállalta dr. Márfi Gyula veszprémi érsek valamint Manninger Jenő országgyűlési képviselő is. Őry Gábor, a házigazda iskola igazgatója örömmel biztosított helyszínt egy efféle programhoz, mert az iskolában alapérték, hogy mindenkinek joga van a teljes emberi méltósághoz, függetlenül attól, hogy egészséges-e, vagy sem. Az esélyegyenlőség kiszélesítésére alkalmasnak találtatott a délelőtt szervezett szabadidős program, ami a fogyatékossággal és szegregált környezetben élő gyermekek számára is örömet hozott.

vissza az elejére