Már tanulmánykötetben is

A fény régészete tárlat

A Balatoni Múzeumban február derekáig láthatták az érdeklődők a nemzetközi együttműködés égisze alatt született kiállítást, amely az új kutatási eredmények tükrében lengyel, cseh, szlovák és magyar közgyűjtemények őskori kulturális örökségét mutatta be. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a közelmúltban jelent meg az a tanulmánykötet, amely „A fény régészete – a természetes fény szerepe az őskori ember életében” című Baján, Szentendrén, Keszthelyen már bemutatott vándortárlathoz kapcsolódóan látott napvilágot – adta hírül P. Barna Judit, a Balatoni Múzeum régésze.

Mint azt a szakember megerősítette: a kiállítást Pásztor Emília, a bajai Türr István Múzeum, régésze rendezte, de a cseh, lengyel és szlovák társrendezők mellett ő maga is, a Balatoni Múzeum régészeként nagy szerepet vállalt a rendezésben, és ő a szerzője a tanulmánykötet egyik fejezetének. Kiderült: a tárlat életre hívói egy könyv megírásához fogtak azzal a vágyakozással, hogy felkeltsék a szakemberek érdeklődését, valamint a tudomány iránt fogékonyságot mutatók figyelmét az új kutatási módszereikre és eredményeikre. Pásztor Emília és P. Barna Judit, a két magyar szerző több mint egy évtizede vizsgálják a késő neolit kőárkokat, a közel 7000 éves régészeti leleteket. Félszáznál több Kárpát-medencei kőárok precíz vizsgálatára alapozva dolgozták ki a mára nemzetközileg ismertté és elismertté lett elméletüket. Segítségül hívták a régészeten kívül a csillagászatot, az etnográfiát és a modern régészet új ágát: az archaeoasztronómiát. A neolitikus körárkok, azaz a korai földműves közösségek szakrális gyülekezőhelyeinek tájolásában a Napnak, a Holdnak alapvető szerepe volt, jelezve ezzel a természetes fény megkülönböztetett szerepét. A tanulmánykötet szakavatott szerzői behatóan tanulmányozták, hogy az egyes égitestek és különféle égi jelenségek milyen hatást gyakorolhattak az őskori ember gondolatvilágára, tudására, környezetformálására. A szerzők kutatásai tudománytörténeti jelentőséggel bírnak, mert a nemzetközi antropológiai és régészeti kutatások egyre inkább felismerik és elismerik a tényt, hogy a természetes és mesterséges eredetű fény nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen eleme a térrel, formával és viselkedéssel kapcsolatos régészeti értelmezések körének. Zala megyében a Balatoni Múzeum vezetésével alakult az a több tudományterületet és intézményt átfogó kutatócsoport, amelyik a neolitikus kőárkokat tanulmányozza s folytatja a földművek, mint mesterséges tájformáló jelenségek természeti környezetükben való komplex kutatását. Jelenleg nyolc zalai lelőhelyről rendelkeznek adatokkal: Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Becsehely-Gesztenyési-földek, Bezeréd-Teleki dűlő, Gétye-Gyomgyáló-lejtős, Nagykanizsa-Palin, Sormás-Török-földek és Ligetfalva-Gesztenyés-dűlő. A könyv rövid, közérthető, de szigorúan a tudományos ismeretterjesztés szabályait követő öszszefoglalása a régészeti, művészeti, a társadalom- és természettudományos, a környezettudományos kutatásoknak.

vissza az elejére

E-busz beszerzése

Kedvező tapasztalatok

Az IKOP éves fejlesztési keret megállapításáról rendelkező tavalyi kormányhatározat konzorciális formában, százszázalékos támogatási intenzitás mellett lehetőséget biztosít Balatonfüred, Siófok és Keszthely települések számára környezetbarát, elektromos meghajtású, hazai gyártású autóbuszok beszerzésére 2 milliárd forint összértékben. A három Balaton-parti város uniós támogatási források felhasználásával a közeljövőben hozzájuthat több e-buszhoz, amelyeket az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. keszthelyi üzemegysége üzemeltet majd, és legelébb Keszthely és Hévíz között fognak majd utasokat szállítani – adott ismertetést Ruzsics Ferenc polgármester a keszthelyi autóbusz-állomáson május legvégén tartott bemutatón.
 

„A hónap utolsó napjaiban a keszthelyi helyi és helyközi autóbuszos közlekedésében is teszteltük a fővárosban már sikerrel vizsgázott moduláris felépítésű
e-buszokat. Az új technológiával első ízben találkoztunk” – nyilatkozta személyes megkeresésünkre Tóth Csaba, az ÉNYKK Zrt. keszthelyi üzemegységének vezetője, aki elárulta: eddig kivétel nélkül csak a hagyományos, dízelüzemű autóbuszokkal dolgoztak. Az elkövetkező néhány évben az e-buszok rohamos elterjedése várható nem csak Európában, de hazánkban is. A kollégák hamar megszokták és meg is kedvelték a járművet, amelynek működésére senkitől sem érkezett panasz. Számunkra fontos volt az utazóközönség pozitív visszajelzése is. A gépkocsivezetőknek az utasok kifejezték örömüket és elégedettségüket. Akadt olyan fiatal, aki már a rendszám alapján kiszúrta, hogy egy elektromos járműre száll fel. A környezetkímélő gépjárművet Zalaegerszegen is bemutatják egy járműipari szakkiállításon – mondta a szakember.
Mint kiderült: a Modulo névre keresztelt innovatív busznak alacsonyak a karbantartási költségei, tágas és barátságos az utastere, van benne mozgássérültek számára fenntartott hely, alacsony az utaspadlója. Rendelkezik beépített utasszámláló rendszerrel, és később az elektronikus jegyrendszer beépítési lehetősége is adott. Az autóbusz megalkotói alacsony energiafelhasználást és csökkentett tengelyterhelést is elértek. Széles a közlekedőfolyosó, tágasak a felszállóajtók és az utastér, ami magasabb utazási komfortérzetet eredményez. Az akkumulátorokat úgy helyezték el, hogy azok nem csökkentik a hasznos utasteret. Keszthelyen a 19 ülőhelyes, 53 utas férőhellyel rendelkező, 10,35 tonna össztömegű, 8 méter hosszúságú 2x2 ajtós változatot tesztelte több buszvezető is. Ez a típus egy feltöltéssel akár 300 kilométer távolságot is képes megtenni.

vissza az elejére

Várostörténeti kiállítás

Keszthely históriája

„Elődeink magasra tették a lécet... Meg tudod ugrani? Te mit teszel a településedért?” – ez az önvizsgálatra utaló tükörfelirat az utolsó tárgyi emléke a Balatoni Múzeum várostörténeti kiállításának, amit a város napja alkalmából nyitottak meg. A kronologikus rendben vezetett időutazásra szeptember 10-ig várják az érdeklődőket.

A „Keszthelyi ősök, elődök és felmenők 770(0) év története a városban és környékén” címet kapott időszaki tárlat nem csupán a Balaton fővárosának első írásos említése óta eltelt 770 esztendő legérdekesebb mozzanataira, történéseire fókuszál, de bemutatja az ezt megelőző érákat is, hisz közismert, hogy Keszthely és térsége legalább 7700 éve lakott. A város neve már szerepel a veszprémi káptalan 1247-es oklevelén is, amelyet ezúttal eredetiben is megszemlélhetnek az érdeklődők. Ezen okirat rendelkezik a Zala megyei egyházak bevételeiből a káptalant illető jövedelmekről. Az időszámítás előtti hatodik évezred újkőkori telepeseitől, a római, a népvándorlás kori, a középkori, az új- és legújabbkori tárgyak és személyek históriáján keresztül a fejlődés máig vezető útját járhatja végig minden egyes látogató. Végvári és avar leletek éppúgy bemutatást nyertek, mint a Festetics-ereklyék, kalapok, sálak, kesztyűk. Kiállítottak négy évtizeddel ezelőtti moziműsort, régi cégéreket és a szabadtéri színpad plakátjait is. A tárlat a város történetének legfontosabb személyein keresztül lépésről lépésre ismerteti meg a számtalan intézményt működtető város történetét. A bemutatón a Georgikon legnevesebb szakemberei éppúgy helyet kaptak, mint a főúri életforma helyi tárgyai a keszthelyi várból.

vissza az elejére

Strandnyitó Gyenesdiáson

Gál Lajos polgármester egy sajtótájékoztató keretében nyitotta meg a gyenesdiási Lidó strandon a láthatóan jól beindult főidényt.

A Balaton legjobb, legzöldebb család-, gyermek- és ökobarát strandjaként bel- és külföldön hírnevet szerzett fürdőhely szolgáltatási és vízminősége ezúttal is kiválónak találtatott. Tavaly 170 ezren látogatták a helyet, de a tömeg ellenére sikerült megőrizni és javítani is a szolgáltatások minőségét. Az idei szezonban változatlan jegyárakkal, a megszokott kedvezménykártyák használatának lehetőségével és ingyenes parkolással is várják a fürdőzőket, strandolókat. Fejlesztették a játszótéri eszközparkot, új térköves járdák épültek, az árnyékolástechnika is modernebbé vált, új röplabdapályák létesültek, de egy 154 férőhelyes lelátót is építettek a pálya mellé.

vissza az elejére

Vidám fesztivál nyárelőn

Helyi térségi és sztárfellépők is vendégei voltak a rengeteg kísérő rendezvénnyel szervezett alsópáhoki falunapnak június második szombatján. A délelőtt a mozgásé, a délután a tűzoltóversenyé, a népzenéé, a néptáncé és a sporté, az este az új sportlétesítmény avatásáé és az önkormányzati kitüntetések átadásáé volt, éjszaka pedig a retró diszkó vette át a főszerepet.

A 14 milliós TAO-támogatás és 6 milliós önerő felhasználásával szinte teljesen elkészült sportcentrum avatásán mondott beszédében Dósa Zsolt, a Zala Megyei Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja kiemelte: e településen jó élni, jó lakni, mert itt mindig történik valami pozitív előrelépés. A kétszintes épületblokk földszintje az önkormányzat által használt traktoroké, gépeké, eszközöké és berendezéseké lesz, az emeletet pedig tánc- és fitneszteremként, illetve korfüggetlen közösségi térként hasznosítódik majd. Czigány Sándor polgármester köszöntőjében arról szólt, az emberek jó célú összefogása eredményeként, a Kolping Hotel támogatásával a sportcentrum minden évben képes volt fejlődni. Az „Alsópáhok Közoktatásáért” elismerő oklevelet Tamás Gyuláné kapta, aki a helyi iskola pedagógusaként és intézményvezetőként több évtizede végez lelkiismeretes és magas szakmai színvonalú munkát. Az „Alsópáhok Közbiztonságáért” elismerést Urbán Zoltán, a helyi polgárőr-egyesület elnöke részére adományozták. Az „Alsópáhok Közszolgálatáért” kitüntetést Kiss Gábornak nyújtották át a képviselő-testületben végzett áldozatkész munkájáért. Ugyanez a kitüntető cím járt Kusztorné Tuba Zsuzsanna magas szakmai színvonalú, építészettel összefüggő munkájáért. Az „Alsópáhok Ifjúságáért” elnevezésű díjat Szántó Istvánné iskolatitkár részére adományozták több évtizedes, odaadó munkájáért. Polgármesteri dicséretben részesítették Egyed István sportcentrumgondnokot. Elismerő oklevelet kapott Lakesz Bence, Karácsony Alexandra, Holczer Zsófia, Polgár Balázs, Páhy Dorina, Dorkó Viktória, Holló Adrián, Szabó Dominika, Kvárta Mátyás, Wasche Ramóna. Elismerő oklevéllel jutalmazták a hatszoros Aranypáva nagydíjas Bodzavirág Népdalkört és a sportcentrum építésében élenjáró pacsai Horváth Invest Kft. képviselőit. Köszöntötték még a délelőtti tűzoltóverseny győztes csapatait is.

vissza az elejére

Padok a Vajdának

Keszthely város napjához igazítottan tradicionálisan június első szombatján rendezi éves találkozóját a Vajda János Öregdiákok Egyesülete.

A találkozóra ezúttal is eljöttek még az egykori premontrei intézmény diákjai is. A Vajda épületében most is megemlékeztek a már elhunyt tanulótársaikról, és ez alkalommal az intézmény udvarán is ünnepséget tartottak, mert ide állították föl azokat a padokat, amelyeket a környező települések: Tapolca, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Cserszegtomaj által felajánlott támogatásból sikerült megvenni, darabonként hatvanezer forintért.
Akadt egy 22 esztendeje itt érettségizett osztályközösség is, akik saját maguk adták össze egy térbútor árát. A padok átadási ünnepségén dr. Gárdos Tamás, az egyesület elnöke arról is szólt, hogy a gimnazistáknak a felgyorsult életben szükségük van arra, hogy időnként leüljenek, megpihenjenek. A kényelmes térbútorok a nyugalomra és elmélyülésre is alkalmasak, de örömök, bánatok, szerelmek, csínytevések „kibeszélésére” is lehetőséget biztosítanak. Az öregdiákok programja a Mozgás Házában a közgyűléssel folytatódott, ahol az elmúlt évben végzett egyesületi tevékenységről adtak számot a tisztségviselők. Mint elhangzott: e tanévben is havi apanázst adtak a szociálisan rászoruló, jó tanulmányi eredményeket felmutató diákoknak, de a ballagási ünnepség jutalmainak zömét is az egyesület állta.
A tanév történéseiről, az iskola céljairól, eredményeiről Szörényi Zoltán igazgató beszélt, majd egy, a jelenlegi diákok által előadott zenés-verses műsort követően a gimi vízitelepén gulyáspaprikás mellett emlékeztek a régmúlt idők iskolai életére.

vissza az elejére