V. Keszthelyi dalünnep | A politika kereszttüzében? | A klímabarát Gyenesdiás | Méltóságteljes megemlékezés |
Amatőr Kórusok Fesztiválja
New csupán a minősítő versenyek helyszínein: a Fő téri templomban és a Balatoni Múzeumban léptek föl az ötödik alkalommal szervezett Keszthelyi dalünnep kórusai, de sétakoncertekkel és esti hangversenyekkel is megörvendeztették a járókelőket és az alkalmi közönségüket a sétálóutcán, a Fő téren, a Festetics-kastély tükörtermében és a Balaton Színházban.
Az egyházi és világi kategóriákban meghirdetett jubileumi dalünnepet közel 1800 kórista tisztelte meg. Az amatőr kórusok országos találkozóját ezúttal is C. Tóth Zoltán, a Fő téri plébániatemplom Salve Regina kórusának karnagya szervezte meg. A keszthelyi Helikon kórus, a Kis Szent Teréz kórus, a Festetics György Zeneiskola és a Goldmark művelődési központ tagjai és munkatársai is sok segítséget adtak a program méltó megszervezéséhez, amit a helyi és a tiszadadai önkormányzat is támogatott anyagilag. A dalostársakat a Balatoni Múzeumban a rendezvény szervezői nevében Kendeh Gusztávné karnagy köszöntötte. Jelezte: két napon át 33 egyházi és 34 világi felnőtt amatőr kórus mutatkozik be. Köszöntőjében Havasi Bálint múzeumigazgató azt emelte ki, hogy Keszthely, a kultúra magyar városa idén sok kerek évfordulót ünnepel. A város sokszínű jubileumi rendezvényeit immár a dalünnep is erősíti. A dalünnep résztvevőinek jóvoltából a Balaton fővárosa ismét élettel telik meg – mondta el. Az „Éneklő Magyarország” kórusminősítő rendszerhez igazítottan a fellépő kórusokat országosan elismert szakemberekből álló zsűri minősítette. A 34 világi kórus közül 13 kért alapfokú kórus minősítést, és nyolc a magasabb szintű, kategória minősítést. Vadász Ágnes karnagy, a KÓTA főtitkára; Gerendai Ágnes karnagy, a KÓTA művészeti bizottságának elnöke valamint zsűrielnökként: Kertész Attila egyetemi docens, Liszt-díjas karnagy, a Kodály-társaság elnökségi tagja jó tanácsokkal is segítette a hibátlanabb énekes produkciók megalkotását. Az egyházi éneklőket Rostetterné Nagy Rita főiskolai oktató zsűrielnökként, Nagy Ernő karnagy pedig zsűritagként patronálta. A Nemzeti Kulturális Alap által is szponzorált fesztivál mintegy 1800 résztvevője a zárónap estéjén közös énekkel dicsőítette Istent, egy népdalcsokor előadásával pedig Kodály Zoltánnak is emléket állított.
Vajda-gimnázium: igazgatóválasztás
A keszthelyi Vajda-gimnázium igazgatóválasztásának fejleményeiről és a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtő akciójának eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Kovács Viktória önkormányzati képviselő, a DK választókerületi elnöke.
Mint elhangzott: a párt helyi szervezete mintegy tízezer megtekintéssel, ezer
aláírásra jelentkezéssel, rengeteg kommenttel és megosztással, azért indított
június 29-én a legnagyobb közösségi média platformon egy sikeres aláírásgyűjtési
akciót, hogy a gimnázium intézményvezető tisztségére kiírt pályázatot az a
pedagógus nyerje el, akit a szülők, a diákok és a pedagógusok többsége
egyértelműen támogat.
Szabályos, törvényes, demokratikus, szakmailag alátámasztott döntést és eljárást
szeretnének, mert sok körülmény más irányba mutat. A voksolási eredményt
anonimizáltan továbbították a központi oktatásirányító hivatalnak. Az április
10-ei határidőig két érvényes pályázat érkezett az igazgatói poszt betöltésére,
az anyagokat a köznevelési törvény szerint véleményezte: több szakmai
munkaközösségben a pedagógusi kar, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség
valamint az önkormányzat illetékes bizottsága.
Utóbbi mindkét jelöltet alkalmasnak látta a pozíció betöltésére, az iskolai
grémiumok pedig markáns egyértelműséggel Rónaky Attila pályázatát
támogatták Markovics György leadott anyagával szemben. A július
10-ei elbírálási határidővel kiírt pályázatról miniszteri döntés születik majd a
KLIK felterjesztésére. Elhangzott: lehet, hogy a pályázatát be nem adó régi
direktorból lesz törvényesen, mandátummeghosszabbítással új igazgató, ami
inkorrekt, erkölcstelen, antidemokratikus és egyértelműen politikai színezetű.
Molnár Krisztina, a szülői munkaközösség elnöke elmondta: nagy
felháborodást váltottak ki a nyilvánosságra került folyosói híresztelések, az
osztályozói értekezleten elhangzottak, mind a szülők, mind a pedagógusok, mind a
gyerekek részéről. Szörényi Zoltán állítólag kijelentette: a
gimnázium jövője az ő személyében biztosított.
Az elnök úgy látja: a minőségi oktatás színvonala lassan lefelé csúszik, és a
lejtmenet továbbra is fennáll, ha a régi direktor marad. Nehéz elfogadni, hogy
az egész mögött politikai lobbi áll. Igazságtalan és sérelmes, hogy akadnak
pedagógusok, akik továbbállnak majd, ha a régi vezető a helyén marad –
fogalmazott.
* * *
Szörényi Zoltán gimnáziumigazgató megkeresésünkre anynyit közölt,
hogy július 10-e előtt nem tudja, és nem is tudhatja a vezetőválasztás
végeredményét. „Nincs és nem volt ráhatásom arra, hogy kit válasszanak
igazgatóvá. Nem jelöltettem magam, hisz hamarosan betöltöm a nyugdíjkorhatárt.
Mindazonáltal nincs semmi szégyellnivalóm az intézmény előmenetelét illetően, de
nem veszem jó néven, ha a gimnázium a politika kereszttüzébe kerül, mert ez
káros hatással lehet minden érintett szereplőre.”
Fontos a környezet- és természetvédelem
Az „Adaptív vízgazdálkodás magyarországi kihívásai” címmel rendeztek háromórás, projektindító konferenciát a gyenesdiási községházán június végén. Összefoglalásként elhangzott: hazánkat a jövőben jelentősen érintik a klímaváltozás hatásai. Várhatóan átalakul az időjárás is: növekszik az aszály gyakorisága, és változik a lehulló csapadék időbeli eloszlása. A megváltozott időjárási körülmények ki fognak hatni az ország településeinek gazdaságára, különösen a mezőgazdaságra, a települési környezetre, és mindez komoly egészségügyi és szociális kockázatokat is hordoz magában.
A rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón dr.
Pálvölgyi Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
igazgatóhelyettese aláhúzta: az éghajlatváltozás az ajtónkon kopogtat. Mielőbb
meg kell találni azokat az alkalmazkodási lehetőségeket, amikkel a csapásokat,
károkat mérsékelhetjük. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője rávilágított:
a felkészülést és alkalmazkodást segítő klímastratégiát kell megalkotni valamint
komplex környezeti, éghajlati, energetikai tudat-és szemléletformálásra van
szükség. Mindez a fejekben és a szívekben dőlhet el, és nem a
dokumentumalkotáson van a hangsúly.
Gál Lajos, a nagyközség polgármestere köszöntőjében kiemelte: az
önkormányzat nagyon fontosnak érzi a környezet- és természetvédelmet, amit az is
igazol, hogy több mint két évtizede rendelkeznek környezetvédelmi koncepcióval,
rendelettel és háromszor átdolgozott programmal, de a témával foglalkozó civil
szervezeteket is patronálják. A jövő kihívásainak megfelelve fontosnak érezték,
hogy néhány éve csatlakozzanak a TÖOSZ honi klímabarát településekhez.
Megnyerték a „Biodiverzitás fővárosa” díjat, és elnyerték a „Vizek városa”
rangos elismerést is.
A helyi intézmények sora is csatlakozott ehhez a szemlélethez. Az óvoda a „Zöld
hetekkel” az iskola az Ökonapokkal kapcsolódik az innovatív gondolatokhoz. Az
élhető lakókörnyezet közép- és hosszú távú egészséges fenntartása valamint az
ökogondolkodás elterjesztése volt a cél, amikor a klímabarát minősítésű
települések közé kívántak kerülni – jelentette be.
Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) elnöke és
Vetőné Zeke Erzsébet, a NABE keszthelyi csoportjának vezetője közösen
mutatták be a harmadik kiadásban megjelent környezetvédelmi társasjátékot a
Balatonról. A „Vigyázz rám!” címet kapott, malomjátékkal kiegészített, szép
alapgrafikájú, „Ki nevet a végén?” jellegű „társas” játszi formában segíti a 4
év feletti gyerekeket az élővíz védelmében, a szemléletformálásban, az
ismeretszerzésben.
A pozsonyi csatáról
A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete, a pozsonyi csata 907. július 3. és 7. között zajlott. A honfoglalás után a magyarok fennhatósága nyugati irányban megközelítette az Enns folyó vidékét, az egykori Avar Birodalom nyugati határát, ezért a Keleti Frank Királyság, döntő csapást akart mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket.
Az ütközet a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, a magyarok
újabb területet tudhattak magukénak, amely hosszú magyar határvonal lett. A
honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő
háború.
A hazai történetírásban sokáig nem jelentőségéhez mérten értékelt csata
ezeregyszáztíz éves évfordulója alkalmából Keszthelyen, a IV. Béla-parkban
tartottak megemlékezést a Helikon Versmondókör tagjainak (id. Kalapos
István, Kulcsárné Fullár Melinda, Jordán Lukács) és a Töttő Vilmos
tárogatós köré csatlakozó énekkar közreműködésével.
Ünnepi beszédében dr. Törzsök András történész-tanár kiemelte: egy
40 ezer főnyi magyar hadsereg vívta élet-halál harcát egy 120 ezer fős frank
hadsereggel szemben, és megsemmisítő vereséget mért rá. A szónok nagy
precizitással tisztázta, hogy mik voltak a csata előzményei, hogy mi történt az
ütközetben, majd az után, és mit üzen a csata az utókor számára. A frankok (bajorok,
„németek”) féltek a magyarok erkölcsi és katonai erejétől, tekintélyétől és
megsemmisítő vereséget szenvedtek, alig maradt meg néhány ezer fő a 120 ezres
seregükből. A csata után a X. század végén Géza és István uralma alatt tömegesen
érkeztek német papok az országba, akik kisajátították a történetírást, és abból
következetesen kihagyták a pozsonyi csatát, így akarták azt örök elfeledésre
ítélni. Minden tiszteletet megérdemelnek hát azon kutatók – köztük Lukács
József kassai régész –, akik visszahozták a köztudatba a csata emlékét.
A Nyugat hozzáállása nem változott a magyarsággal szemben. A mi magyar utunk, a
mi lelki alkatunkra lett teremtve, ezért kár különféle külföldi mintákat,
példákat követnünk. Nemzetünk elerőtlenedése ugyanis mindig akkor következett
be, ha elkezdtünk külhoni modelleket követni. A dicsőséghozó csata méltó lehetne
arra, hogy a nemzet emlék- és ünnepnapja legyen, hisz erkölcsi értékrendet és
lelki értékeket közvetít: alázatot, szerénységet, bátorságot, önfeláldozást,
elszántságot és kitartást.