V. Keszthelyi dalünnep A politika kereszttüzében? A klímabarát Gyenesdiás Méltóságteljes megemlékezés

Amatőr Kórusok Fesztiválja

V. Keszthelyi dalünnep

New csupán a minősítő versenyek helyszínein: a Fő téri templomban és a Balatoni Múzeumban léptek föl az ötödik alkalommal szervezett Keszthelyi dalünnep kórusai, de sétakoncertekkel és esti hangversenyekkel is megörvendeztették a járókelőket és az alkalmi közönségüket a sétálóutcán, a Fő téren, a Festetics-kastély tükörtermében és a Balaton Színházban.

Az egyházi és világi kategóriákban meghirdetett jubileumi dalünnepet közel 1800 kórista tisztelte meg. Az amatőr kórusok országos találkozóját ezúttal is C. Tóth Zoltán, a Fő téri plébániatemplom Salve Regina kórusának karnagya szervezte meg. A keszthelyi Helikon kórus, a Kis Szent Teréz kórus, a Festetics György Zeneiskola és a Goldmark művelődési központ tagjai és munkatársai is sok segítséget adtak a program méltó megszervezéséhez, amit a helyi és a tiszadadai önkormányzat is támogatott anyagilag. A dalostársakat a Balatoni Múzeumban a rendezvény szervezői nevében Kendeh Gusztávné karnagy köszöntötte. Jelezte: két napon át 33 egyházi és 34 világi felnőtt amatőr kórus mutatkozik be. Köszöntőjében Havasi Bálint múzeumigazgató azt emelte ki, hogy Keszthely, a kultúra magyar városa idén sok kerek évfordulót ünnepel. A város sokszínű jubileumi rendezvényeit immár a dalünnep is erősíti. A dalünnep résztvevőinek jóvoltából a Balaton fővárosa ismét élettel telik meg – mondta el. Az „Éneklő Magyarország” kórusminősítő rendszerhez igazítottan a fellépő kórusokat országosan elismert szakemberekből álló zsűri minősítette. A 34 világi kórus közül 13 kért alapfokú kórus minősítést, és nyolc a magasabb szintű, kategória minősítést. Vadász Ágnes karnagy, a KÓTA főtitkára; Gerendai Ágnes karnagy, a KÓTA művészeti bizottságának elnöke valamint zsűrielnökként: Kertész Attila egyetemi docens, Liszt-díjas karnagy, a Kodály-társaság elnökségi tagja jó tanácsokkal is segítette a hibátlanabb énekes produkciók megalkotását. Az egyházi éneklőket Rostetterné Nagy Rita főiskolai oktató zsűrielnökként, Nagy Ernő karnagy pedig zsűritagként patronálta. A Nemzeti Kulturális Alap által is szponzorált fesztivál mintegy 1800 résztvevője a zárónap estéjén közös énekkel dicsőítette Istent, egy népdalcsokor előadásával pedig Kodály Zoltánnak is emléket állított.

 

 

 

vissza az elejére


Vajda-gimnázium: igazgatóválasztás

A politika kereszttüzében?

A keszthelyi Vajda-gimnázium igazgatóválasztásának fejleményeiről és a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtő akciójának eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Kovács Viktória önkormányzati képviselő, a DK választókerületi elnöke.

Mint elhangzott: a párt helyi szervezete mintegy tízezer megtekintéssel, ezer aláírásra jelentkezéssel, rengeteg kommenttel és megosztással, azért indított június 29-én a legnagyobb közösségi média platformon egy sikeres aláírásgyűjtési akciót, hogy a gimnázium intézményvezető tisztségére kiírt pályázatot az a pedagógus nyerje el, akit a szülők, a diákok és a pedagógusok többsége egyértelműen támogat.
Szabályos, törvényes, demokratikus, szakmailag alátámasztott döntést és eljárást szeretnének, mert sok körülmény más irányba mutat. A voksolási eredményt anonimizáltan továbbították a központi oktatásirányító hivatalnak. Az április 10-ei határidőig két érvényes pályázat érkezett az igazgatói poszt betöltésére, az anyagokat a köznevelési törvény szerint véleményezte: több szakmai munkaközösségben a pedagógusi kar, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség valamint az önkormányzat illetékes bizottsága.
Utóbbi mindkét jelöltet alkalmasnak látta a pozíció betöltésére, az iskolai grémiumok pedig markáns egyértelműséggel Rónaky Attila pályázatát támogatták Markovics György leadott anyagával szemben. A július 10-ei elbírálási határidővel kiírt pályázatról miniszteri döntés születik majd a KLIK felterjesztésére. Elhangzott: lehet, hogy a pályázatát be nem adó régi direktorból lesz törvényesen, mandátummeghosszabbítással új igazgató, ami inkorrekt, erkölcstelen, antidemokratikus és egyértelműen politikai színezetű.
Molnár Krisztina, a szülői munkaközösség elnöke elmondta: nagy felháborodást váltottak ki a nyilvánosságra került folyosói híresztelések, az osztályozói értekezleten elhangzottak, mind a szülők, mind a pedagógusok, mind a gyerekek részéről. Szörényi Zoltán állítólag kijelentette: a gimnázium jövője az ő személyében biztosított.
Az elnök úgy látja: a minőségi oktatás színvonala lassan lefelé csúszik, és a lejtmenet továbbra is fennáll, ha a régi direktor marad. Nehéz elfogadni, hogy az egész mögött politikai lobbi áll. Igazságtalan és sérelmes, hogy akadnak pedagógusok, akik továbbállnak majd, ha a régi vezető a helyén marad – fogalmazott.
                                                                                                                                * * *
Szörényi Zoltán gimnáziumigazgató megkeresésünkre anynyit közölt, hogy július 10-e előtt nem tudja, és nem is tudhatja a vezetőválasztás végeredményét. „Nincs és nem volt ráhatásom arra, hogy kit válasszanak igazgatóvá. Nem jelöltettem magam, hisz hamarosan betöltöm a nyugdíjkorhatárt. Mindazonáltal nincs semmi szégyellnivalóm az intézmény előmenetelét illetően, de nem veszem jó néven, ha a gimnázium a politika kereszttüzébe kerül, mert ez káros hatással lehet minden érintett szereplőre.”

 

 

 

vissza az elejére


Fontos a környezet- és természetvédelem

A klímabarát Gyenesdiás

Az „Adaptív vízgazdálkodás magyarországi kihívásai” címmel rendeztek háromórás, projektindító konferenciát a gyenesdiási községházán június végén. Összefoglalásként elhangzott: hazánkat a jövőben jelentősen érintik a klímaváltozás hatásai. Várhatóan átalakul az időjárás is: növekszik az aszály gyakorisága, és változik a lehulló csapadék időbeli eloszlása. A megváltozott időjárási körülmények ki fognak hatni az ország településeinek gazdaságára, különösen a mezőgazdaságra, a települési környezetre, és mindez komoly egészségügyi és szociális kockázatokat is hordoz magában.

A rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón dr. Pálvölgyi Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese aláhúzta: az éghajlatváltozás az ajtónkon kopogtat. Mielőbb meg kell találni azokat az alkalmazkodási lehetőségeket, amikkel a csapásokat, károkat mérsékelhetjük. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője rávilágított: a felkészülést és alkalmazkodást segítő klímastratégiát kell megalkotni valamint komplex környezeti, éghajlati, energetikai tudat-és szemléletformálásra van szükség. Mindez a fejekben és a szívekben dőlhet el, és nem a dokumentumalkotáson van a hangsúly.
Gál Lajos, a nagyközség polgármestere köszöntőjében kiemelte: az önkormányzat nagyon fontosnak érzi a környezet- és természetvédelmet, amit az is igazol, hogy több mint két évtizede rendelkeznek környezetvédelmi koncepcióval, rendelettel és háromszor átdolgozott programmal, de a témával foglalkozó civil szervezeteket is patronálják. A jövő kihívásainak megfelelve fontosnak érezték, hogy néhány éve csatlakozzanak a TÖOSZ honi klímabarát településekhez. Megnyerték a „Biodiverzitás fővárosa” díjat, és elnyerték a „Vizek városa” rangos elismerést is.
A helyi intézmények sora is csatlakozott ehhez a szemlélethez. Az óvoda a „Zöld hetekkel” az iskola az Ökonapokkal kapcsolódik az innovatív gondolatokhoz. Az élhető lakókörnyezet közép- és hosszú távú egészséges fenntartása valamint az ökogondolkodás elterjesztése volt a cél, amikor a klímabarát minősítésű települések közé kívántak kerülni – jelentette be.
Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) elnöke és Vetőné Zeke Erzsébet, a NABE keszthelyi csoportjának vezetője közösen mutatták be a harmadik kiadásban megjelent környezetvédelmi társasjátékot a Balatonról. A „Vigyázz rám!” címet kapott, malomjátékkal kiegészített, szép alapgrafikájú, „Ki nevet a végén?” jellegű „társas” játszi formában segíti a 4 év feletti gyerekeket az élővíz védelmében, a szemléletformálásban, az ismeretszerzésben.

 

 

 

vissza az elejére


                                A pozsonyi csatáról

Méltóságteljes megemlékezés

A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete, a pozsonyi csata 907. július 3. és 7. között zajlott. A honfoglalás után a magyarok fennhatósága nyugati irányban megközelítette az Enns folyó vidékét, az egykori Avar Birodalom nyugati határát, ezért a Keleti Frank Királyság, döntő csapást akart mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket.

Az ütközet a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, a magyarok újabb területet tudhattak magukénak, amely hosszú magyar határvonal lett. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború.
A hazai történetírásban sokáig nem jelentőségéhez mérten értékelt csata ezeregyszáztíz éves évfordulója alkalmából Keszthelyen, a IV. Béla-parkban tartottak megemlékezést a Helikon Versmondókör tagjainak (id. Kalapos István, Kulcsárné Fullár Melinda, Jordán Lukács) és a Töttő Vilmos tárogatós köré csatlakozó énekkar közreműködésével.
Ünnepi beszédében dr. Törzsök András történész-tanár kiemelte: egy 40 ezer főnyi magyar hadsereg vívta élet-halál harcát egy 120 ezer fős frank hadsereggel szemben, és megsemmisítő vereséget mért rá. A szónok nagy precizitással tisztázta, hogy mik voltak a csata előzményei, hogy mi történt az ütközetben, majd az után, és mit üzen a csata az utókor számára. A frankok (bajorok, „németek”) féltek a magyarok erkölcsi és katonai erejétől, tekintélyétől és megsemmisítő vereséget szenvedtek, alig maradt meg néhány ezer fő a 120 ezres seregükből. A csata után a X. század végén Géza és István uralma alatt tömegesen érkeztek német papok az országba, akik kisajátították a történetírást, és abból következetesen kihagyták a pozsonyi csatát, így akarták azt örök elfeledésre ítélni. Minden tiszteletet megérdemelnek hát azon kutatók – köztük Lukács József kassai régész –, akik visszahozták a köztudatba a csata emlékét. A Nyugat hozzáállása nem változott a magyarsággal szemben. A mi magyar utunk, a mi lelki alkatunkra lett teremtve, ezért kár különféle külföldi mintákat, példákat követnünk. Nemzetünk elerőtlenedése ugyanis mindig akkor következett be, ha elkezdtünk külhoni modelleket követni. A dicsőséghozó csata méltó lehetne arra, hogy a nemzet emlék- és ünnepnapja legyen, hisz erkölcsi értékrendet és lelki értékeket közvetít: alázatot, szerénységet, bátorságot, önfeláldozást, elszántságot és kitartást.

 

 

 

vissza az elejére