Anyaság és testvérérkezés | Eredmények és elismerések |
gyenesdiáson
Gyenesdiáson a sportszellem Szabó Ferenc egykori vezetésével kelt életre, ami 1978-ra datálódik. A sport tekintetében is aktív településen nem felejtik a néhai előd tevékenységét, immáron 24. éve rendeznek emléktornát tiszteletére.
Az idei eseményen mindennapokra szóló maradandó emléket is
állítottak. A találkozó névadója és a hozzá hasonló életutat bejárt
Grosics Gyula mellszobrát avatták fel. Méltán választott ikonpárként, az
őket ábrázoló, újonnan emelt két szobor együtt köszönti a sportrajongókat a
gyenesdiási Kinizsi SE sportcentruma bejáratánál.
– Településünk életében minden sportesemény, beruházás és sportfejlesztés nagy
örömöt jelent, ezek között is különösen fontosak azok, amelyek a jövő
nemzedékének szolgálatába állnak – mondta az ünnepségen Gál Lajos
polgármester, majd Szabó Ferenc munkásságára emlékezett. Idézte a
sportkör egykori elnökét: „A mi községünkben érdemes a fiatalokkal foglalkozni.
Szeretik a sportot, van bennük becsvágy, kitartás, áldozatkészség”.
– Szabó Ferenc személyére, tevékenységére a mai napig büszkék
vagyunk, akárcsak Grosics Gyulára, az ő munkásságára, melyek közt
sok a hasonlóság – vont párhuzamot a két sportembert méltatva Gál Lajos,
hozzátéve: – Grosics Gyulának és Szabó Ferencnek
egyaránt sokat jelentett az önzetlen játék, a tiszta torna és a
közösségszervezés.
Az egykori helyi sportember és a legendás aranycsapat Fekete Párduca szobrát
Gál Lajos, az alkotó Turi Török Tibor keszthelyi
szépmívessel és Mosdósi Attila sportköri elnökkel együtt leplezte le. Az
avatóeseményen részt vettek Szabó Ferenc közvetlen hozzátartozói.
pszichológiai előadások
Hévízen pihent meg egyhetes sétája végén az a szakemberekből és szülőkből álló kis csoport, amely a szülés és születés milyenségének, minőségének hosszú távú hatására kívánta felhívni a figyelmet. Az anyaság megéléséről dr. Varga Katalin pszichológus, az ELTE professzora mesélt, Andrek Andrea pszichológus pedig a testvér családba érkezésének témakörét járta körül.
A Magyar Pre- és Perinatális Orvostudományi és Pszichológiai
Társaság (MPPOPT) és az ELTE Affektív Pszichológiai Tanszék közreműködésével
zajló konferencián mintegy félszáz édesanya, védőnő, egészségügyi szakdolgozó
vett részt. A tanszékvezető hipnoterapeuta az előadásában azt a vezérkérdést
járta körül, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek a szülés-születés
minőségének mind a gyereket, mind az anyát, mind pedig kettejük kapcsolatát és
az egész családot érintően. Az érdeklődök megismerhették, hogyan befolyásolják
ennek a közös eseménynek a körülményei és megélése az ismerkedés és érzelmi
összehangolódás gördülékenységét, az anyaság kibontakozását, a válaszkész szülői
reakció kialakulását, az anya-gyermek kapcsolat minőségét. A tanszékvezető
elmondta: az anyaság megélése nem jön magától, nem automatikus folyamat. Az anya
jó esetben örömet talál abban, hogy gondoskodik a gyámoltalan utódjáról. Az
újszülött ugyanis hosszú időn át mély, alapos, testi-lelki-szellemi gondoskodást
igényel. Ha mindez pozitív motivációs érzelmi körökre hangoltan történik, akkor
nincsen baj. Az anyaságot beindító természetes biokémiai folyamatokat azért kell
hagyni érvényesülni, hogy örömteli legyen az anyaság megélése.
Az MPPOPT alelnöke azon kérdésekre adott választ: mikor jöhet a következő
testvér, van-e ideális korkülönbség a testvérek között, természetes jelenség,
vagy nevelési hiba-e a testvérféltékenység, lehet-e egyformán szeretni a
gyermekeinket, miként kell felkészíteni az idősebb csemetét a testvér érkezésére.
A perinatális szaktanácsadó szerint az első gyermek születésének körülményeitől
és élményétől függ leginkább, hogy az édesanya vállalkozik-e még további
szülésre. A traumatikus élmény akadályozó tényezőként jelentkezik, és csak
hosszú évek múlva gyógyulnak a lelki sebek úgy a kisbabánál, mint az
édesanyjánál. Egy természetes szülési folyamat, egy háborítatlanság, az
anya-gyermek egység szeparáció nélküli megtartottsága azt segíti, hogy az anya
és gyermeke könnyebben, örömtelibb módon hangolódjon egymásra.
Dr. Semmelweis Ignác születésének 199. évfordulója alkalmából tartottak ünnepséget a hévízi reumakórház kultúrtermében, ahol elismeréseket és kitüntetéseket is átadtak.
Köszöntőjében dr. Kvarda Attila főigazgató
arról is szólt, hogy büszkék lehetnek, hisz a gyógyító intézménynek sem a
szakmai mutatókban, sem a pénzügyi-gazdasági eredményekben nincs elmaradása a
hasonló paraméterekkel rendelkező hazai kórházakhoz képest. Sikerült növelni a
gyógyfürdő kezelésre érkezett, s az intézmény hoteljében megszálló betegek
számát is. A járó- és fekvőbeteg-ellátásban is többen részesültek. Sikerült a
fedett fürdő fogadóépületét és a „C” osztályt felújítani, és nekiálltak a
szálloda rekonstrukciójának is, de történt jelentős volumenű gép- és
eszközbeszerzés is. A dolgozók áldozatkész munkája is segítette, hogy a tófürdő
vendégforgalma is emelkedett. Az orvosszakmai munka, a gyógyvíz- és
gyógyiszap-kutatási programok, a nemzetközi szakmai konferenciák visszhangja, a
balneológiai eredmények is mind pozitív kicsengésűek – mondta el.
Dr. Major Zoltán főorvos ünnepi megemlékezésében az „anyák
megmentőjéről”, a tehetséggel, tudással és alázattal teli orvosról, a világ
minden táján ismert, klóros vízzel való fertőtlenítés bevezetőjéről, a 47 éves
korában elhunyt doktor munkásságáról beszélt.
Ezt követően kitüntetéseket adtak át. Idén dr. Moll Károly-emlékéremmel
prof. dr. Pintér Erika professzor asszonyt, a Pécsi
Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai
Intézet vezetőjét tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia doktora 2014 óta
segíti a reumakórház kutatómunkáját, és ez idő alatt több, közös, sikeres
tudományos projekt is megvalósult.
Dr. Strecker Ottó-emlékéremmel ezúttal Varga Terézia
csoportvezető gyógytornászt jutalmazták. Ebben az évben a tófürdő, az
orvosigazgatás, a gazdasági igazgatás, az élelmezés, az elszámoltatás, az
ápolási igazgatás, a szálloda, az igazgatás és az iszap szakmaterületéről 15
munkavállalót részesítettek főigazgatói dicséretben.