USA-ban is virított a Tündérrózsa | Professzori kitüntetés | Kulturális piknik | Pelso-biennálé | A magyar kultúra patrónusáról | Lélekgyógyító borok | Sportsikerek |
USA-ban is virított a Tündérrózsa
A keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola Tündérrózsa gyermek-néptánccsoportja több amerikai szervezet (Chicagói Magyar Klub, Csík Hágó Magyar Iskola, Norridge-i református gyülekezet, Szent Imre-templom, Szent István-templom) meghívására a nyár közepén kéthetes turnéra utazott az Amerikai Egyesült Államokba.
Nyolc táncos: Hocz Veronika, Leskó Zsolt, Mózer
Veronika, Nagy-Fáró Ivett, Pál Bendegúz, Rumi Réka, Sümegi Botond, Varga
Hunor–Aradvári Lászlóné művészeti vezetővel és ifj. Aradvári
Lászlóval, az együttes koreográfusával utazott az USA-ba.
A kéthetes tartózkodásuk alatt rendkívül zsúfolt programot bonyolítottak:
megtekintették Chicago városát és múzeumait, de meglátogatták a Chicago
Fire-t, ahol két egykori Videoton-játékos: Nikolics Nemanja és
Arturo Alvarez játszik. Aradvári László
jóvoltából itt egy mezcsere részesei lehettek, de megnézték a Chicago Fire–
Vancouver Whitecaps mérkőzést. A clevelandi Szent Imre-templomban
2015 óta szolgálatot teljesítő Mezei András atya korábban a
keszthelyi Magyarok Nagyasszonya templom káplánja volt, és a
Ranolder-iskolában hittant is tanított. András atya meghívásának is eleget
tettek, és gyönyörködtek a város magyar vonatkozású nevezetességeiben.
Kirándultak a Niagara vízeséshez. Négyszer félórás fellépésük volt a 10.
jubileumi gulyásfesztiválon, ahol két nap alatt mintegy 2500 vendég fordult
meg. A fesztiváli előkészületekben önkéntesként segítettek, de részt vettek
táncházban, egy barátságos focimeccsen is, voltak a Chicagói Magyar
Főkonzulátuson, a Chicagói Magyar Clubban. Július 4-ét egy kedves amerikai–magyar
családnál ünnepelték, egy country-táncot előadva. Kinttartózkodásukról az
ottani média is részletesen beszámolt.
Fazekas Sándor, dr. Szabó Ferenc és Farkas Sándor. |
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Horn Artúr-díjjal tüntette ki dr. Szabó Ferenc keszthelyi egyetemi tanárt.
Az agrárszakember munkássága hallgatói korától kötődik a mai
Pannon Egyetem Georgikon Karához. Kitüntetéssel szerzett agrármérnöki diplomát,
majd 1975-től bejárva az oktatói ranglétrát bejárva 36 évet töltött az
intézményben, 1995-ben szerzett akadémiai doktori tudományos fokozatot, s
ugyanebben az évben kapott egyetemi tanári kinevezést. Volt tanszékvezető,
intézeti igazgató, dékán, az Agrártudományi Centrum elnöke, doktori iskolavezető.
Fő szakterülete a húsmarha genetikai kutatása és tenyésztése. Egy évet töltött
ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államokban a világ legjelentősebb
húsmarhatenyésztési kutatóintézeteként számon tartott Clay Centerben.
Konferenciák szerevezése is fűződik a nevéhez, köztük a Keszthelyen 1996–2009
között évente rendezett országos húsmarhatenyésztési tanácskozás. Több
tudományos testületben végez munkát, visel vezetői tisztséget. 2011-től
Mosonmagyaróváron, a jelenleg már győri központú Széchenyi István Egyetem
Állattudományi Intézetének professzora.
Dr. Szabó Ferenc számos tan- és szakkönyv szerzője, munkái közt
van a többszörös nívódíjas Húsmarhatenyésztés című kötet. A professzor 2014-ben
elnyerte az Év Agrárembere címet, állattenyésztési kategóriában.
A Horn Artúr akadémikusról elnevezett díjat a Magyar
Állattenyésztők Szövetsége alapította, a genetikában kiemelkedő eredményeket
elért szakemberek elismerésére. A kitüntetést Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter társaságában Farkas Sándor szövetségi
elnök adta át.
Cserszegtomajon, a Művészek Szabad Alkotó Közössége (MŰSZAK) idei hetedik nyári táborának résztvevői a zalai kötődésű Halápy János festőművészre emlékeztek. A hagyományos kulturális pikniken széles műfaji körben,
minden alkalommal megjelenik az elődök iráni tisztelet, munkásságuk emlékének
őrzése. A találkozók elindítója és házigazdája a Takács Ferdinánd
és Takács Szencz Lívia művész házaspár, akik saját otthonukban
fogadják a művészetteremtés több ágának képviselőit: festőket, grafikusokat,
szobrászokat, fémműveseket, keramikusokat, költőket. A társművészetekkel
felölelik a közös témát az egyéni látásmódokkal és a különféle kifejezési
eszközökkel. Ennek mottóját ezúttal „Balaton és a szabadság” jelmondattal
fejezték ki, a pórszombati születésű Halápy János (1893–1960)
előtt tisztelegve. A művész balatoni kötődése a ’30-as évekbeli munkáiban jutott
erőteljesen kifejezésre, Balatonfüreden és környékén kapott természeti élmények
hatására. Alkotásaiból tábori kamarakiállítást rendeztek, e vizuális ihletadás
mellett Major Katalin művészettörténész tartott előadást Halápy
életútjáról. |
Róma útjai
A Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György nyitotta meg a Pelso XI. országos kerámia- és gobelinbiennálét a Balatoni Múzeumban. A szeptember 8-áig megtekinthető kiállítást Gopcsa Katalin művészettörténész rendezte Doromby Mária textiltervező iparművész és Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész kurátorokkal összefogva.
A biennále keretében sort kerítettek a tavaly elhunyt Szekeres Károly
keramikusművész életművét feldolgozó album bemutatójára is. A Pelso-biennále
alapító okiratát a művészeti szervezetek – a Magyar Alkotóművészek Országos
Egyesülete (MAOE), a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének textil és
kerámia szakosztálya (MKISZtk), a Magyar Keramikusok Társasága, az Iparművészeti
Múzeum, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Keszthely város polgármestere és a
Balatoni Múzeum igazgatója – húsz éve, 1997 februárjában írták alá.
A kétévente megrendezett kiállítás mindig valamilyen, Pannóniához kapcsolódó
téma köré épül. Volt már ihletadó téma: a szőlő és a bor, a Balaton környéki
tájak, a római limes vagy Pannónia istenei. Az idei tárlatra beérkező pályaművek
fő témája „Róma útjai” voltak.
Új kötet: a keszthelyi helikon
Kisebb közösségek már megismerhették dr. Cséby Géza keszthelyi irodalomtörténész napokban újonnan megjelent, eddig is igen sokoldalú publicisztikai munkái sorában főművének tekinthető „A keszthelyi helikon” című kötetét.
A több mint 400 oldalas mű alcíme: „Gróf Festetics György szerepe
a magyar művelődéstörténetben” érzékelteti, s átfogja azt a rendkívül széles
tevékenységet, amivel a mecénás hozzájárult a hazai kultúra gazdagításához,
annak „vezérlő Helikonja” volt. A napokban Cserszegtomajon képzőművészeti és
irodalmi találkozón került a kötet először olvasók kezébe, a szerző által
bemutatva.
– Festetics György sokrétű tevékenységgel írta be nevét a magyar
művelődéstörténetbe, de az utókor emlékezetében nagyon sok minden nincsen benne
– mondta a szerző az indíttatásról, aminek hatására hozzálátott az átfogó
tanulmány elkészítéséhez. – Festetics az első magyar könyvsorozat, a Magyar
Minerva elindítója volt, erdélyi színházak alapításában vett részt, nevéhez
fűződik a budapesti Magyar Tisztiiskola létrehozása, a Hévízi-tóval kapcsolatos
tudományos kutatásokat finanszírozott. Magyar térképsorozatot indított, melyben
országos „földabrosz” készült el. A keszthelyi helikonokkal pedig hozzájárult a
nyelvújítási dolgokhoz is.
A minderről szóló összegző munka jubileumi jegyben jelent meg, idén 200 éve,
hogy a főnemes életre hívta Keszthelyen a Helikoni Ünnepségeket, 220 éve
alapította meg a Georgikon tanintézetet. Ezek ma is élőn őrzik a munkásságát.
A kötet múzeumokban, levéltárakban fellelt anyagok alapján készült összegzés, 20
évnyi kutatómunka eredményeként, melylyel a szerző sok érdekes újdonságot fed
fel Festetics életének kevéssé vagy kevés helyen ismert részéből. Az igényes
tipográfia Horváth Zoltán munkája. A számos levéltári dokumentáció
mellett látható fotók zömmel a szerző felvételei, van köztük Mészáros T.
László és Grzegorz Roginski által készített fénykép,
továbbá a Fortepán Archívumból származó fotók. A kötet kiadója a Pannon Írók
Társasága.
A nagyközönség előtti díszbemutatójára szeptember 12-én, 17 órakor a keszthelyi
Balaton Színházban kerül sor.
balatongyörökön
Balatongyörökön nyolc borházban kínálták a térség nedűit, de szórakoztató programokat, borbálokat, koncerteket is szerveztek az augusztus második hétvégéjén tartott Bor&Dal Fesztivál alkalmából.
A rendezvényre a júliusi borfesztivál kistestvéreként tekintenek a faluban. A
bor, dal, étel, zene mottóval életre hívott program 14 éve nyújt örömperceket a
helyben élőknek, a községben nyaralóknak és az idelátogatóknak.
A kulturált, jó kedvű borfogyasztásra buzdító Da Bibere Zalai Borlovagrend
lovagi karával érkező dr. Szabó István ceremóniamester a Balatoni
Borbarát Hölgyek koszorújában, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend
képviseletében, Biró Róbert polgármester társaságában nyitotta meg
a fesztivált. A györöki rizling, a Bece-hegyi rizling hazájában mondott
köszöntőjében a professzor utalt rá: a csabagyöngye, az irsai olivér fajták
lassan a hordókba kerülnek, így az első nyári borok hamarosan elkészülhetnek.
Itt sem új betelepítésekre, hanem a régi, jól bevált fajták megbecsülésére volna
szükség – vélekedett. „Ahonnan szőlőkapálás közben látod a Balatont, ott egy
fokkal jobb a must!” – mondták egykoron. Ilyen szőlőterületek szerencsére szép
számmal akadnak manapság is, így a kóstolás lehetősége megmaradt. A balatoni
borvidék egykoron Varasdig lehúzódott, de a különleges földrajzi fekvésű
badacsonyi borvidék mindig külön volt számon tartva.