közmeghallgatás keszthelyen

Megoldást vártak a gondokra

Ruzsics Ferenc polgármester válaszolta meg az október derekán a városháza dísztermében tartott közmeghallgatáson elhangzott, összes közérdekű kérdést.

Gerecs István, a Georgikon Lakásszövetkezet elnökeként jelezte, hogy a Deák Ferenc utcában lévő önkormányzati úszótelken a vízelvezetés több évtizede nem megoldott. A probléma 54 családot és 15 garázstulajdonost érint. Rákérdezett, hogy mikor nyerhet megoldást a fennálló gond. A felszólaló ígéretet kapott, hogy a jövő évi városi költségvetésében szerepeltetni fogják majd a három lakótömb körüli vízelvezetési probléma megoldására szolgáló összeget.
Rókus Előd aggodalmát osztotta meg egy elhunyt idős hölgy hagyatékából előkerült információval kapcsolatban, miszerint a Nyugat-Dunántúl nyírádi vízbázisa veszélybe kerülhet a 4-es lencsében, 1996-ban kamionnal kannákban, hordókban odaszállított ismeretlen, toxikus anyagok miatt. Szerinte időzített bomba fölött ül a Nyugat-Balaton. A dokumentációt átadta a város vezetőjének.
Erdélyi István a hínárral és iszappal teli helyi strandok állapotát kritizálta, felvetve, hogy már húsz éve nem volt iszapkotrás. Szerencsére a vízminőséggel nem volt probléma, de a fürdőzők számára sok a kellemetlenség. A polgármester arról számolt be, hogy tűzoltásként 2003-ban volt utoljára strandi lepelkotrás. A kormány tervezi a Keszthelyi-öböl iszaptalanítását mintegy 30 milliárd forint felhasználásával. Vizsgálat, kiemelés, elszállítás, ártalmatlanítás is szerepel a projektben. A vízügyi hatóság jelenleg a helyet keresi, ahová el lehet helyezni az iszapot, illetve azt vizsgálják, hogy a nehézfémekkel szennyezett anyag veszélyes-e a környezetre.
Kalocsa József arról érdeklődött, hogy hol tart a város közlekedési koncepciója. Mint kiderült, a Helikon-kastély számára biztosított kormányzati segítséggel jelentősen átalakul a közlekedés rendje. A „Czoma-szorost" lezárják az összefüggő kastélypark korhű állapotában lesz látogatható. A Szalasztó utca kétirányú lesz, az ott lévő parkolóhelyek megszűnnek és az utca alján, a 16. szám mögött épül ki egy parkoló. A Rákóczi téren és a Bécsi kapu utca két végén is egy-egy körforgalom épül, de a Stromfeld utcára nem engedik rá a forgalmat.
Nagy László a Fejér György utcában az autók által összetört baleset- és életveszélyes utcabútorokat panaszolta be és azt, hogy az autóforgalom elől lezárt utcákban folyamatosan 8–10 autó parkol. Kérte, hogy a piacfelügyelő mintájára nevezzenek ki egy utca- vagy utcatömb-felügyelőt, aki a belváros közterületi rendjére, a randalírozók eltávolítására, az atrocitások elkerülésére ügyelne. A felszólaló szerint nem csak az üzletek forgalma, de a vendégek száma is folyamatosan csökken. Javasolta a kertmozi, mint rendezvényhelyszín megnyitását, mert a városban nincs mozi. Érdeklődött, hogy lesz-e pénz a leharcolt Balaton-parti futballpálya, a sétálóutcai, lakó nélküli ingatlanok és bérlő nélküli üzlethelyiségek felújítására. Az ígéret szerint: a silány utcabútorok cseréjéről is döntést hoznak, egyeztetve a Belvárosi Kereskedők Egyesületével. A közterület-felügyeletet és a rendőrséget is felkérik, hogy megfelelő szigorúsággal, akár büntetések kiszabásával ellenőrizzék, hogy ki, mikor, miért hajt be a „Behajtani tilos!” jelzésű zónákba. Felmerült egy hatósági és intézkedési jogkörrel megbízott köztérfelügyelő alkalmazása a Balaton-parton és a belvárosban is. A Szent Erzsébet Alapítvány helyszínének megváltoztatása is megoldást jelenthetne a renitensek centrumtól való távoltartására.A Fő téren a borgasztronómia-kultúra jegyében látványosan emelkedik a rendezvények száma. A Sörház, mint ipari műemlék egészére, két egymilliárdnál nagyobb forrással kecsegtető pályázatot adott be az önkormányzat. A szabadtéri színpad helyén lévő parkoló kicsit átalakulva, de megmarad és kiszolgálja a sörházi egységeket, a közösséget. Évek óta vannak, nagyon csekély érdeklődés mellett, ingyenesen látogatható mozihetek a Balaton Színházban. Hévízen és Tapolcán is üzemelnek kitűnő filmszínházak, ezért Keszthely nem tervezi mozi megnyitását. Egy focipályának nem szükséges a parton lennie. Az elkeserítő állapotú futballpálya helyére, beruházói érdeklődés esetén, kerülhetne szálloda, vagy egyéb idegenforgalmi attrakció. A Lovassy utcai pályán hamarosan több mint 10 millió forint értékű pályamodernizáció startol. A Sirályépületét pár év múlva egy vállalkozó felújítja, a Goldmark-ház tetőtere már megújult, és a régi épületek homlokzata több helyen is megszépül majd – hangzott az ígéret. A városcentrum élhetővé, lakhatóvá, vonzóvá tétele is folyamatos. A Zöld Város projekt egy komplett, komplex, egymilliárdos belváros-modernizációt takar.
Vas Bálint egyetemista a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését felemlegetve érdeklődött arról, hogy a Georgikon diákszálló és a Pethe Ferenc-kollégium épületei között kiépülhet-e bicikliút, és mi lesz a sorsa a Balaton-parti, leromlott állagú hoteleknek, Fenékpusztának és Újmajornak. A kertvárosi vízelvezetéssel és útállapottal összefüggő problémákat szóba hozva tudakolta, kapnak-e ingyenes építési telket az itt letelepedni szándékozó fiatalok. Mint elhangzott: A Sopron utca–Bástya utca sarkától, a Csapás úton keresztül, Gyenesdiás közigazgatási határáig készül egy kerékpárút. A nagyforgalmú Bercsényi utcán nem lehet kerékpársávot kijelölni, csak esetleg az árkok horribilis összegű befedésével.
A Vaszary utcában sem sikerült még olyan megoldást találni, ami nem veszélyezteti a bringásokat. Fenékpuszta első szárnya megújulhat a kastély elnyert pályázatából, az ott lakók elhelyezését az önkormányzat igyekszik segíteni. Az újmajori állami tulajdon a Pannon Egyetem vagyonkezelésében van. A Helikon Szálló 4 csillagos lesz, a Balaton Szálló és a Hullám Szálló felújítása is rövid időn belül elkezdődik. A kertvárosi Mély út környéke vízelvezetési gondjainak orvoslására már van nyertes pályázat, az utak generáljavítására egyelőre nincs keret. Az elöregedett eternitcsövek cseréjére a DRV jogosult, de a kertvárosi gerinchálózatok cseréje most nincs napirenden. Az önkormányzatnak nemigen áll rendelkezésére szabad építési telek. A Vadászati Múzeum mögött és egyéb beugró hézagokon lehetne esetleg építési telket találni. A Mosóházi-dűlő telkei a kárpótláskor nem átgondoltan, elaprózottan került kiosztásra, így ott sincs üres építési telek.
Lakatosné Fehér Zsuzsa társasházi közös képviselő a belváros és a déli passzázs, a centrum közterületeinek alaposabb rendezését kérte számon, majd az uszodával szemközti szelektív hulladékgyűjtő sziget áldatlan, patkányjárta állapotait hozta szóba, jelezve, a zöld területeket kutyafuttatásra használók nem szedik föl az ürüléket. Farkas Attila szerint is a városnak nincs gazdája, szemétben úszik.
 

vissza az elejére

                            „1956 – a szabadság kapuja”

Emlékműavatás Alsópáhokon

Az '56-os forradalom és szabadságharc emlékére katonai tiszteletadással zajló ünnepi megemlékezésen Czigány Sándor polgármester, Manninger Jenő országgyűlési képviselő, Sághegyi Attila alezredes avatta föl az „1956 – A szabadság kapuja" című emlékművet a művelődési ház főúti sarokrészén. Az új kompozícióra Kovács János kanonok, Péntekné Vízkelety Márta református lelkipásztor és Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész kérte Isten áldását. Az emlékművet és alkotóját, Tóth Dávid szobrászművészt dr. Cséby Géza művelődéstörténész méltatta. A 4 milliós pályázati segítséggel és egymilliós önerő felhasználásával, helyi vállalkozók bevonásával állított emlékmű '56 minden értékét méltó módon hirdeti.

 Az intézmény ünneplőkkel zsúfolásig megtelt színháztermében – melynek falán a Hadtörténeti Múzeum forradalmi fotómásolataiból álló sorozat díszelgett – a helyi dr. Szántó Imre Általános Iskola Takácsné Kovács Erzsébet pedagógus által felkészített diákjai, a Farkas Berta által irányított Allegrezza kamarakórus tagjaival, és Sebestyén Rita szavalóval mutattak be egy szívhez szóló, szép műsort. A Király Álmos György, Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar közreműködésével zajló ünnepélyen Alsópáhok polgármestere kiemelte: 1956 soha el nem évülő felelősséget rakott a szabad Magyarország polgárainak vállára. Nagy gonddal és tiszta lélekkel kell őrködnünk a nemzet méltósága fölött. Az emlékezés az örökösök örök felelőssége és kötelessége. A vérrel és verítékkel kivívott szabadságot, a tékozló bűneinktől és a politikai árulás után behívott szovjet csapatoktól, az idegen megszállóktól megszabadulva, csak a forradalom után három évtizeddel sikerült újra visszaszerezni. A hazánkért való bátor kiállásra, helytállásra, összefogásra buzdító település vezető hitet tett a virágzó, szabad, erős Magyarország mellett. Védnökként Manninger Jenő gratulált az ünnepség szép megszervezéséért, majd úgy fogalmazott: 1956-tal a magyarság a világtörténelembe is beírta magát.
Az országgyűlési képviselő Karácsony Gábor író visszaemlékezését idézve mutatta be a gyűlöletmentes, önfeláldozásból jelesre minősíthető ünnep lényegét. A kegyetlen megtorlás sokaknak adott példaadó erkölcsi tartást, hazafiúi példát. Sághegyi Attila, a Zala Megyei Védelmi Bizottság honvédelmi referense Simicskó István honvédelmi miniszter fővédnök képviseletében mondta el ünnepi beszédét. Rávilágított: egy rövid időre megszakadt a diktatúra és az idegen megszállás szürke korszaka. Színes, fényes és embert próbáló napok következtek. A forradalom résztvevői a nemzeti függetlenségért, a többpárti demokráciáért, alkotmányosságért, a termelő- és alkotómunka értelméért, az emberhez való életért küzdöttek.
A forradalom viharos napjaiban fontossá lett a gyakorlatias katonai tudás, a honvédtisztek csatlakozása. Bátorság és ügyes szervezőképesség jellemezte a felkelőkhöz csatlakozó katonákat, akik fegyverforgatásra tanították a pesti srácokat. November negyedikén a katonai áldozatok kétharmada Budapesten hunyt el, de Veszprémben és Székesfehérvárott is kiugróan magas volt az emberveszteség. A szovjet hadsereg háborút viselt a hadszíntérré változó Magyarország ellen, ennek keretében a magyar haderő tagjait is ellenségnek tekintették. A színes, fényes napokat elsöpörte a keleti szél, majd egy három évtizedig tartó, látszólagos vereség következett. 1956 első szög volt a kommunista társadalmi kísérletkoporsójába.

vissza az elejére

Mesterségek és alkotók

A Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében, a mesterségek napjához kapcsolódóan, október utolsó hétvégéjén rendezték meg a Balatoni Múzeumban a „Mesterek és alkotók” című programot, melyre gyerekeket vártak a szüleikkel együtt.

A múzeum régtől fogva, lényegesnek érzi a tradíciók és a múlt értékeinek ilyen módon történő ápolását, feltárását, és továbbadását a jövő nemzedékeinek. A számos érdekességet felvonultató rendezvényt azzal a céllal szervezték, hogy minél több hagyományos mesterség térségi képviselői bemutathassák készterméküket, illetve tevékenységük folyamatát. Az érdeklődők idén is aktívan bekapcsolódhattak a termék-előállítás menetébe. Találkozhatott a mester és az alkotni vágyó gyermek, felnőtt. Fafaragó, csipkeverő, tojáskarcoló, mézeskalács-készítő, kovács, hímző, gyöngyfűző, keramikus, molnár, házitészta-készítő, méhész is eljött, hogy bemutassa tudásának legjavát.

vissza az elejére

500 éves a reformáció

Keszthelyen a helyi református gyülekezet táblaavatóval és koncerttel emlékezett október legvégén arra, hogy 500 évvel ezelőtt: 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton 95 tételét a wittenbergi egyetem kapujára. A reformáció ünnepe és az évforduló alkalmából ünnepi, hálaadó istentiszteletet tartottak.

A református templomban tartott ünnepségsorozat Ábrahám Brigitta énekével kezdődött, majd Zichy Emőke lelkész a bizakodást, a hittel történő jövőbe tekintést felemlegetve köszöntötte a gyülekezetet, majd a fővárosi Invocatio Musicalis zenekar közreműködésével felcsendült a 42. zsoltár, a reformátusok egyik legismertebb éneke. Kuti Géza nyugalmazott egyházkerületi esperes arról elmélkedett, hogy a Szentírásban mindenki találhat lélekemelő buzdításokat. Az esperes rövid emlékbeszéde után leleplezték az ünnepre állíttatott táblát, amelyiken egy idézet szerepel a Zsidókhoz írt levélből. Bereczky Csaba fafaragó népi iparművész egy pályázatra készítette el azt a díszes bibliatartót, amelyen rajta van a szószék fölötti madár kicsinyített másolata. A fafaragó a különféle kiállításokon már bemutatott szentírástartót a helyi gyülekezetnek ajándékozta. A budapesti zenekedvelőkből alakult együttes zárókoncertjén egyházi énekeket, zsoltárokat adott elő modern hangszerelésben.

vissza az elejére