SzabadGyenesdiási lakossági fórum

A település arculatáról

A településkép védelméről szóló törvény, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján, november végéig, Gyenesdiás is megalkotja saját településképi arculati kézikönyvét (tak), illetve településképi rendeletet is alkot. Ennek előkészítésére tartottak tájékoztató lakossági fórumot november első keddjén, a községházán.

A jövő építkezéseit, beruházásait is meghatározó egyeztetésen Gál Lajos köszöntőjében kiemelte: a nagyközség több mint negyedszázada hitel felvétele nélkül gazdálkodik, így jogosult volt több konszolidációs pályázati forrás elnyerésére. E pénzekből az út, járda, csapadékvíz valamint egyéb alapinfrastruktúra-fejlesztések mellett a településszerkezet és települési arculat üdülőhelyhez méltó kialakítására is gondot fordítottak. Két évvel ezelőtt, egy már sikeresen bizonyító partnercégeket kértek fel a generál településtervezésre, a településképi rendelet megalkotásának segítésére, a Helyi Építési Szabályzat újjáalkotására. A változtatásokra, módosításokra egyébként 27 szakhatóságnak kell majd jóváhagyását adnia.
Tamás Anna, az A+ építészstúdió ügyvezetője a tak megalkotásának céljait, szempontjait vázolta. Ismertette, hogy a sokrétű szabályozórendszereknek való megfelelés nem csak a laikusoknak jelent kihívást. Ezeket a műszaki és egyéb szabályozórendszereket kell a tak-ban átláthatóvá, értelmezhetővé tenni a szisztémák felülvizsgálatával. A tak, mint jól kezelhető kézikönyv, az építési folyamatok minden résztvevőjét igyekszik segíteni: a magánember beruházót, az önkormányzati szakembert, az építészt.
Dr. Kovács Péter, az 5T Építészeti és Városfejlesztési Kft. ügyvezetője elmondta: az építészettel kapcsolatos értékek és adottságok rögzítése minden község számára fontos, mert ez jelöli ki a település jövőbeli karakterét. Az önkormányzati rendeletek most egységes szerkezetben lesznek és ezután, aki építkezik, annak nem kell külön-külön átnyálaznia a különféle helyi rendeleteket, hanem a tájékoztatást egy helyről is megkaphatja. A tak alapján jön létre a „jó gyakorlatok” által kitisztázott önkormányzati szabályrendszer, ami alapján alakul az épített környezet. A fő szerkezeti tengelyek mentén, a vízparton olyan előírások vannak tervben, amelyekkel könnyű lesz egyetérteni. „– Az elmúlt évtizedek rossz példái ugyanis megmutatják, hogy mit nem szeretnénk, és hol kell finomhangolás, újragondolás" – mondta el.

vissza az elejére

Magánszállásadók

A Hévízi Szobakiadók Szövetsége tagjai fizető-vendéglátó engedéllyel rendelkező szálláskiadók és szobakiadók. A Lajkó Ferenc elnök irányításával működő szövetség hatékonyan igyekszik képviselni a magánszállásadók érdekeit. A fürdőváros teljes szálláskapacitásának mintegy negyedét, a helyi kurtaxa közel tíz százalékát fizető szállás- és szobakiadói közösség folyamatosan erősödik. Már régtől fogva nem ellenségként, hanem partnerként tekintenek a szállodákra. Ennek bizonyítékaként november elején szakmai fórumot tartottak, meghívott előadókkal.

Mészáros Krisztina, a Hévízi Turisztikai Desztinációs Menedzsment egyesület irodavezetője a minőségfejlesztési pályázat rendszerét elemezte. A helyi Tourinform-iroda vezetője kifejtette: a hévízi önkormányzat immár harmadízben, 2018-ban is meghirdette a TDM bonyolításában a helyi szálláshelyek minőségi fejlesztését célzó pályázatát. Emlékeztetett rá: aki e pályázaton már két egymás utáni évben részt vett, harmadjára már csak akkor remélhet forrást, ha közben megszerzi a koronás minősítést.
Dr. Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke a koronás minősítési rendszerről tartott előadást. Egy kormányrendelet valamennyi szálláshely számára egy szállásminősítési rendszert léptetett hatályba, amely magánszállásoknál korona formájában jelenik meg. Az önminősítési rendszer helyébe, a csillagos besorolást felváltandó, nem kötelező jelleggel, hanem önkéntes alapon egy tanúsító védjegy került, amely pályázat útján nyerhető el. Mint elhangzott: a vendégszoba, vendégház, apartman minőségét jelölő koronafokozatokra, mint remekbeszabott kommunikációs eszközre az interneten információt szerző turisták már egyre jobban odafigyelnek, mert tudják, hogy garanciát kapnak majd az elvárt szolgáltatási színvonalra. Az ország bármely pontján mindenhol ugyanaz a kritériumrendszer vonatkozik a 2–3–4 koronás magánszálláshelyekre.

vissza az elejére

őszi népszokások

Szürettől Márton-napig

A népművészet hete tematikus, több helyszínen zajló programsorozatba illesztve, november második péntekjén Gyanó Szilvia néprajzkutató tartott vetített képes előadást a Balaton Színházban a különféle őszi néphagyományokról.

A Balatoni Múzeum szakembere az ősz igazi kezdetétől, Kisasszony napjától vette számba a jeles, őszi, népi tradíciókat. Kisboldogasszony ünnepe, Szűz Mária születésének napja, a kedvelt szeptember 8-ai búcsúnap hajnalán illett a napfelkeltét várni. Kiskanizsán Mária tiszteletére bölcsőt készítettek, és egyes helyeken ekkor kezdték meg a gabona vetését vagy a dióverést. Göcsejben úgy tartották, hogy a Máté névünnepéhez kapcsolt héten, a pelvahéten vetett búza pelyvás lesz. Szent Mihály arkangyal ünnepével kezdődött meg a kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig tartott. E nap volt a gazdasági év fordulója, ezután kezdték a kukoricát törni, a legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. E naphoz kötött volt a pásztorok elszámoltatása, szegődtetése. A szeptember 29-e időjósló nap is volt: „Ha szent Mihály lova deres, behozza a telet!” Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok, vagy a disznók öszszefeküdtek, akkor hosszú erős telet vártak, ellenkező esetben viszont gyengét. Október 15., Teréz napja szüretkezdő nap volt a Balaton vidékén. A védőszentként tisztelt Vendel napjáról, október 20-áról, a jószágtartó gazdák és pásztorok a Dunántúlon úgy emlékeztek meg, hogy e napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. „Amilyen idő van Orsolya napján, olyan lesz a tél” – tartották több régióban is. A Somló-vidéken hagyományosan e nap volt a szüretkezdés. A szüret, tájegységtől függően Terézia, Orsolya és Simon-Júdás napján (október 28.) is elkezdődhetett. A Balaton környékén a hegyközségi elöljáróságok határozták meg, mikor kezdődhet a szüretelés. Ennek idején még a törvénykezést is szüneteltették. A szüret, mint viszonossági alapon végzett társasmunka, kitűnő alkalmat kínált a mulatozásra is. A szüretet szinte mindenhol bőséges lakomával, eszem-iszommal, dínom-dánommal zárták. A szüreti bálok országosan elterjedtek voltak.
A Balaton-felvidéken a két világháború között a szüret is idegenforgalmi látványossággá vált, ami a főidény meghosszabbítását segítette. A felvonulók menete az északi parton a szüret jelképeként még megszentelt, keretre helyezett, fürtökből álló, pereccel, vagy nemzeti színű szalaggal díszített szőlőharangot is vitt. A szüreti felvonulásban gyakran kaptak szerepet farsangi jellegű zsánerfigurák. Kormozás és lisztezés is előfordult. A Balaton-felvidéki szőlőhegyeken jellegzetes szállítóeszköz volt a kétkerekű szamárfogat. A termést szőlőérés idején kereplővel, vagy más zajcsapással próbálták megvédeni a seregélyektől és az egyéb rontó erőktől. A karóra tűzött lókoponya szemmelverés ellen óvta a szőlőszemeket. A 20. század elejéig a kisparaszti gazdaságokban csöbörbe szedték a szőlőfürtöket, muszolófával összezúzták, majd estig a kádban állni hagyták. Miután az előlét leeresztették, a törkölyt jól kitiporták, majd nagy regős (gerendás, főfás, bálványos) préssel kipréselték. Az egykarú, emelő elve szerint működő, hatalmas gerendás prések környékünk jellegzetességei voltak. A puttonyba szüretelés, a szőlődaráló, a metszőolló használata a 19. század végétől terjedt el a Balaton környékén.
Mindenszentek napja, a megdicsőült lelkek ünnepe, a göcsejiek ajkán mincién napja a 20. században a halottak napja előestéje, vigíliája lett. A halottak napja alkonyattól alkonyatig tart, ezért már a hónap első napjának estéjén szokás volt felkeresni a sírokat. Halottak hetén a sírokat megtisztították, feldíszítették és gyertyát is gyújtottak. E napon megvendégelték a szegényeket, a koldusokat. Tiltották a holtak nyugalmát megzavaró munkát. Nem mostak az általános dologtiltó napon, mert féltek, hogy a hazajáró halott vízben állna. Göcsejben a család otthonában éjszakára asztalt is terítettek az elhunyt hozzátartozók számára.

vissza az elejére

Pszicho-előadás Alsópáhokon

A világ és benne mi magunk

A közösség megtartó erejéről tartott vetített képes előadást az alsópáhoki művelődési ház emeletén, október legvégén, dr. Szili Ilona pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem szakpszichoterapeutája, akinek kutatási és oktatási szakterületei között megtalálhatóak az öngyilkosságok, a hangulat- és evészavarok.

A klinikai szakpszichológus kiemelte: a közösséget egyének alkotják. Az egyén csak közösségben képes fejlődni, ezért mind az egyénnek, mind a közösségnek óriási a felelőssége. Az egyetemi docens referátumában arra világított rá, hogy mi a közösség szerepe az egyén fejlődésében, nem csak individuum szinten, hanem a társas kapcsolatok szintjén. A magatartás- és relaxációs terapeuta szerint a mindennapok betegségei felkiáltójelek, hogy valamit helytelenül teszünk. Jó, ha a közösség is képes odafigyelni, hogy itt és most, ebben az élethelyzetben kötelesség segítséget adni. Az előadás első részében a mentálhigiénikus szakember a gyakoribb lelki eredetű betegségeket vette számba. Szólt a depresszió, a szorongás, a különféle fóbiák eredetéről és a legyőzés lehetséges irányairól.
Az interaktív beszélgetés második része egy készségfejlesztés, egy érdekes tréning volt, amelyben a hallgatóság tagjainak „érzékenyítése” történt meg empátiagyakorlatokkal és olyan megelőzési modulokkal, amelyek azt segítik, hogy egy konfliktus vagy problémakör fel se toluljon az egyénben, vagy a közösségben.

vissza az elejére

Helyi szerző az olvasók előtt

Pannon hangulatok

Író-olvasó találkozó keretében, Kardos Gy. József Pannon hangulatok című újonnan megjelent verseskötetének bemutatójára került sor a minap a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban.

A helyi irodalomtanár-szerző nem először lép az olvasók elé, több könyve látott már napvilágot. Gazdagította a helyben születő művészetet versekkel, prózai művekkel, sőt színpadi mű írásával is. A kötetet maga a szerző mutatta be, közreműködött az esten Bereczky Szilárd, a népművészet mestere. A most kiadott könyv születéséről elmondta: a tartalom 35 évi munka (1982-től) terméséből való válogatás, összesen 77 költemény.
A kiadvány címe megnevezi az ihlető környezetet, a rímek helyi események, aktualitások, ünnepi alkalmak, illetve azok emlékeinek tükrei. A Pannon hangulatok átadása szándékával kirajzolódik egy fizikailag bejárt, lelkileg megélt utazás. Játékosan, gyermekkortól tartó barátság hangján beszél szülőfaluja, Vállus miliőjéről, szól némely strófa a Hévízi-tó tündérrózsáinak atyjáról, Lovassy Sándorról, a fürdővárosi orvoslástörténet jeles alakja, id. dr. Moll Károly emlékéről. Olvashatunk a költő ünnepek keltette érzéseiről, nagyjainkkal kapcsolatos gondolatairól. Kardos Gy. József a saját maga írt előszóval így készíti fel a kötetének fellapozóit: „A versek szerzője mindig is csak szárnypróbálgatásnak tartotta a lírai műnem területén történt kísérleteit. Vegye így az Olvasó is!” – írja.
A kötet a Keszthelyi Könyvtárpártoló Alapítvány kiadásában jelent meg.

vissza az elejére