Felújított utat avattak | Fiatalok gyűjtöttek | Betlehemnek szép határán... | Egészségesen is élhetnénk | Gyenesdiás „senki földjén" |
Nemesboldogasszonyfa
A
kistérség polgármestereinek, a Magyar Közút Zrt. vezetőinek, a kivitelező cég
irányítóinak jelenlétében avatták fel az Alsópáhokról Nemesboldogasszonyfára
vezető, frissen felújított bekötőutat.
Mórocz József, a Magyar Közút Zrt. Zala megyei
igazgatója balesetmentes közlekedést kívánva mondta el, hogy régóta tervben volt
a projektlistára kerülés, és feltétlenül indokolt volt maga a rekonstrukció. A
kivitelező augusztusban vette át a munkaterületet. Mintegy 70 milliós
költségvetéssel 800 méter hosszúságban sikerült a régi utat megszélesíteni és
két új aszfaltréteggel ellátni, ügyelve a csapadékvíz-elvezetési problémák
megoldására is.
Az avatóünnepségen Manninger Jenő országgyűlési képviselő,
fejlesztésekért felelős miniszteri biztos kiemelte: térségileg is fontos
útszakaszt sikerült határidőre modernizálni. Alsópáhok polgármestere már évek
óta lobbizott a felújítás elkezdéséért. Zalacsány és Kehidakustány előtt, a
projekt első szereplőjeként történt meg a készre jelentés. A településrész egy
takarékos módon megépített, minőségileg kiváló bekötőúttal gazdagodott. Az
útfelújítási program folytatódik. Az elkövetkező években, a kormány jóvoltából,
az eddigieknél 20–30 százalékkal magasabb összeg jut a zalai
mellékútvonal-hálózat javítására.
Czigány Sándor, a község polgármestere avatóbeszédében arra
emlékeztetett, hogy már 8–9 éve tervezték, többször volt reményteljes
közelségben, aztán most végre sikerült a Közút szakemberei és a kivitelezők
jóvoltából egy újabb településfejlesztési célt kipipálni. A település vezetője
megköszönte a lakosság türelmét és elismerte, utoljára 1970–1974 között folyt
itt komolyabb beruházás. Az út a Szentgyörgyváron élőket is segíti, az itt lévő
ingatlanok értéke emelkedik, a hegyi ingatlantulajdonosok számára is könnyebb és
biztonságosabb lesz a közlekedés. A helyi főút fejlesztéséről is lezajlottak az
egyeztetések. Jövőre egy nagyteljesítményű, újonnan beszerzett, közutas marógép
segítségével, szakaszosan a főutca is szilárdabb burkolatot kap.
„Nem tudunk segíteni mindenkin, de mindenki tud segíteni valakin”.
E mottóval november 20-tól december elejéig, a keszthelyi fiatalok segédletével
több száz kilogramm szárazeledelt, kutya- és macskakonzervet, takarókat és
plédeket sikerült összegyűjteni a helyi oktatási intézményekben a Morzsa
Állatvédelmi Alapítvány számára – újságolta Horváth Tamás, az
adománygyűjtés főszervezője, aki nem először segít a gazdátlan négylábúaknak.
A gyűjtés fő bázisára: a Csány– Szendrey-iskola Fodor utcai épületének portájára
folyamatosan érkeztek a finom, állatoknak szánt falatok. Molnár Gábor,
az ebtelep vezetője úgy számol, hogy februárig elegendő lesz majd az a mennyiség,
amit a jószándékú adakozók a szeretetre és gondoskodásra vágyó cicák, kutyusok
számára begyűjtöttek.
A
Balatoni Múzeum néprajzi tárlata
A Marcali Múzeum és a Balatoni Múzeum közös, február 25-ig látogatható időszaki kiállítása a marcali és a Keszthely környéki karácsonyi népszokásokat eleveníti fel a két múzeum néprajzi gyűjteményének tárgyi emlékeivel, régi fényképfelvételeivel, berendezett enteriőrökkel, valamint az utóbbi évtizedekben készült filmfelvételekkel.
Főszerepet ezúttal a környékre oly jellemző bábtáncoltató
betlehemek kaptak és azok művészi igényességgel kivitelezett másolatai, melyek
alapos rétegkutatások után készültek. A múzeumi tárgyak mellett kortárs
szakrális tárgyakat is bemutatnak, melyeket a Keszthelyi Népművészeti Alkotóház
(KeNépA) kézművesei alkottak. A kiállítás kurátora Vidák Tünde, a Marcali Múzeum
etnográfusa volt, a Balatoni Múzeumban a tárlatot Gyanó Szilvia
rendezte.
Gyulassyné Nagy Henriett pedagógus irányítja a helyi Csány–
Szendrey Alapfokú Művészeti Iskolában működő Daloskedvűek Klubját. A
nyitóünnepségen a „Ritti néni” által irányított énekkar és csengettyűsök
bemutatkozása után Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója
mondott köszöntőt, aki a múzeumok kooperációjáról és a múzeumok feladatáról is
elmélkedett.
Köszöntőjében: a KeNépA népművészeinek munkáit Gyanó Szilvia
etnográfus, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója mutatta be. Elmondta: a Zala
megyei és különösen a keszthelyi népművészek, népi iparművészek, mesteremberek
országosan ismertek és elismertek. Ők az együtt dolgozás örömét, a közös munka
sikerét is megmutatják a karácsony témakörét feldolgozó szakrális tárgyaikkal. A
fafaragó szakkör, a csipke stúdió, a babavarró klub, a szövés és népi
kismesterségek szakköre, a hímző szakkör, a kéregedény-készítő szakkör tagjain
kívül mintegy harminc alkotó hozta el az ünnephez kötődő szép tárgyát.
A kiállítást Vidák Tünde, a Marcali Múzeum etnográfusa nyitotta
meg, névnapján köszöntve a keszthelyi intézmény nyugalmazott néprajzkutatóját:
Petánovics Katalint. Az igazgató kiemelte:
„– Büszkék vagyunk azokra a tárgyi és szellemi értékekre, amit a tárlat
megjelenít és közvetít. A kiállítás a karácsonyi ünnepkör Somogy és Zala
megyében is jellemző egykori néphagyományait idézi fel. A lucázás, a
betlehemezés, a regölés, az aprószentekelés és a Háromkirály-járás szokásának
kellékei, archív fotói is lélekemelően megelevenednek.
Természetgyógyász a prevencióról
Miért vagyunk betegek, mikor egészségesen is élhetnénk? – tette föl a kérdést vetített képes előadásának címében a Hévízen élő Mörk László népi gyógyász, életmód-tanácsadó, csontkovács, aki a Keszthelyi Természetgyógyász Klub vendégeként adott prevenciós tanácsokat november közepén a Balaton Színházban.
A természetgyógyász arról adott összefoglalót, miként maradhatunk egészségesek a
hétköznapokban. Szerinte genetikailag akár 120–140 évig is élhetnénk, de rossz a
kapcsolatunk a levegővel, a vízzel, a tápanyagokkal és a mozgással is. Tőlünk
keletre 27-féle légzésterápia létezik, mi pedig még a Buteyko-varázslégzés
megismerésére sem fordítunk időt. Vízhez csak akkor nyúlunk, ha szomjasak
vagyunk, pedig 2–3 liter tiszta víz napi elfogyasztása minden felnőttnek javallt.
A modern ember vagy betegre szomjaztatja a testét, lépten-nyomon dehidratált
állapotban leledzik, vagy cukros, színezékanyagokkal telített üdítőkkel oltja a
szomját. A víz az anyagcsere-folyamatok szállítóeszköze és oldóanyaga.
Elemi tévedés, hogy sok ásványvizet kell inni, mert azokban sok oldott ásványi
anyag van. A szervezetünk szerves kötésű tápanyagokat tud földolgozni, az
ásványvízben viszont oldott állapotban vannak jelen az ásványi anyagok, ezek
pedig a vesét dolgoztatják feleslegesen. Életünk folyamán mintegy 80 kilogramm
kőzet „megy át” testünkön, fölöslegesen. A szén-dioxiddal dúsított ásványvíz nem
jó a toroknak, legfeljebb a puffadás mérséklését segítheti. A szűrt csapvíz
élettanilag előnyösebb az ásványvizeknél. Éhgyomorra, étkezések előtt fél órával,
fürdés előtt és közvetlen lefekvés előtt is érdemes elfogyasztani egy-egy pohár
vizet. Az elmúlt évtizedekben a termőföldek ásványianyag-tartalma jócskán
kimerült, továbbá a növények vitamin-, nyomelem-, mikroelem-tartalma is
nagymértékben lecsökkent. Ezek pótlására, a szellem harmonizációjára, a fizikai
teljesítőképesség fokozására, a szervezet védekezőképességének javítására és
méregtelenítésére étrend-kiegészítő fogyasztása javallt.
Temető
és közpark létesül
Gyenesdiás nagyközség önkormányzata a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA), mint tulajdonosi joggyakorlónál, a helyi 1888-as helyrajzi számú ingatlan, állami tulajdonból ingyenes önkormányzati tulajdonba adását kezdeményezte temetőkert és közpark létesítése céljából. Az eljárás a szerződéskötés fázisába jutott, melyet ünnepélyes keretek között sajtótájékoztatóval egybekötve hoztak nyilvánosságra november legvégén. Az NFA-t Süle Krisztián osztályvezető képviselte.
Az önkormányzat nevében Gál Lajos polgármester a település
életében nagy előrelépésnek, jövőbemutató mérföldkőnek mondta a szerződés
aláírását. Kifejtette: a belterületi, 15 hektáros, a település északi határában
húzódó, a felgyenesi rész felső szegmensében megtalálható ingatlant a helyiek
még az egykori honvédségi gyakorlóterületként ismerik. Itt korábban és az
1990-es évek után is legelő volt, mintegy 130 éve pedig még a Festetics hercegi
ügetőpályaként üzemelt. Egykoron, az uradalmi lovassportot segítő,
Fenékpusztától induló fenyves allé egészen idáig húzódott ki. A Szent
Ilona-kápolna melletti temető és a diási köztemető is mára megtelt,
ezért az önkormányzat úgy gondolta, hogy hosszú távon gondolkodik és temetőt,
illetve temető közparkot, létesít itt utakkal, növényültetéssel a következő
évtizedben. Két évvel ezelőtt indították el az ingatlan visszaszerzési
folyamatot. Elvégezték a vegyvédelmi és hulladékmentesítést, a tűzszerészeti
tehermentesítést, beszerezték a szükséges szakvéleményeket, hogy megmutassák: az
államnál jobb gazdái lesznek a területnek.
Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője, miniszteri
biztos kiemelte: örvendetes, hogy Gyenesdiás lakosságszáma növekszik, és itt
folyamatosan megvalósulnak az ambiciózus tervek. A „senki földjén”, bölcs
előrelátással a jövő generációját is szolgálják.