Nemesboldogasszonyfa

Felújított utat avattak

A kistérség polgármestereinek, a Magyar Közút Zrt. vezetőinek, a kivitelező cég irányítóinak jelenlétében avatták fel az Alsópáhokról Nemesboldogasszonyfára vezető, frissen felújított bekötőutat.

Mórocz József, a Magyar Közút Zrt. Zala megyei igazgatója balesetmentes közlekedést kívánva mondta el, hogy régóta tervben volt a projektlistára kerülés, és feltétlenül indokolt volt maga a rekonstrukció. A kivitelező augusztusban vette át a munkaterületet. Mintegy 70 milliós költségvetéssel 800 méter hosszúságban sikerült a régi utat megszélesíteni és két új aszfaltréteggel ellátni, ügyelve a csapadékvíz-elvezetési problémák megoldására is.
Az avatóünnepségen Manninger Jenő országgyűlési képviselő, fejlesztésekért felelős miniszteri biztos kiemelte: térségileg is fontos útszakaszt sikerült határidőre modernizálni. Alsópáhok polgármestere már évek óta lobbizott a felújítás elkezdéséért. Zalacsány és Kehidakustány előtt, a projekt első szereplőjeként történt meg a készre jelentés. A településrész egy takarékos módon megépített, minőségileg kiváló bekötőúttal gazdagodott. Az útfelújítási program folytatódik. Az elkövetkező években, a kormány jóvoltából, az eddigieknél 20–30 százalékkal magasabb összeg jut a zalai mellékútvonal-hálózat javítására.
Czigány Sándor, a község polgármestere avatóbeszédében arra emlékeztetett, hogy már 8–9 éve tervezték, többször volt reményteljes közelségben, aztán most végre sikerült a Közút szakemberei és a kivitelezők jóvoltából egy újabb településfejlesztési célt kipipálni. A település vezetője megköszönte a lakosság türelmét és elismerte, utoljára 1970–1974 között folyt itt komolyabb beruházás. Az út a Szentgyörgyváron élőket is segíti, az itt lévő ingatlanok értéke emelkedik, a hegyi ingatlantulajdonosok számára is könnyebb és biztonságosabb lesz a közlekedés. A helyi főút fejlesztéséről is lezajlottak az egyeztetések. Jövőre egy nagyteljesítményű, újonnan beszerzett, közutas marógép segítségével, szakaszosan a főutca is szilárdabb burkolatot kap.

vissza az elejére

Fiatalok gyűjtöttek

„Nem tudunk segíteni mindenkin, de mindenki tud segíteni valakin”.

E mottóval november 20-tól december elejéig, a keszthelyi fiatalok segédletével több száz kilogramm szárazeledelt, kutya- és macskakonzervet, takarókat és plédeket sikerült összegyűjteni a helyi oktatási intézményekben a Morzsa Állatvédelmi Alapítvány számára – újságolta Horváth Tamás, az adománygyűjtés főszervezője, aki nem először segít a gazdátlan négylábúaknak.
A gyűjtés fő bázisára: a Csány– Szendrey-iskola Fodor utcai épületének portájára folyamatosan érkeztek a finom, állatoknak szánt falatok. Molnár Gábor, az ebtelep vezetője úgy számol, hogy februárig elegendő lesz majd az a mennyiség, amit a jószándékú adakozók a szeretetre és gondoskodásra vágyó cicák, kutyusok számára begyűjtöttek.

vissza az elejére

A Balatoni Múzeum néprajzi tárlata

Betlehemnek szép határán...

A Marcali Múzeum és a Balatoni Múzeum közös, február 25-ig látogatható időszaki kiállítása a marcali és a Keszthely környéki karácsonyi népszokásokat eleveníti fel a két múzeum néprajzi gyűjteményének tárgyi emlékeivel, régi fényképfelvételeivel, berendezett enteriőrökkel, valamint az utóbbi évtizedekben készült filmfelvételekkel.

Főszerepet ezúttal a környékre oly jellemző bábtáncoltató betlehemek kaptak és azok művészi igényességgel kivitelezett másolatai, melyek alapos rétegkutatások után készültek. A múzeumi tárgyak mellett kortárs szakrális tárgyakat is bemutatnak, melyeket a Keszthelyi Népművészeti Alkotóház (KeNépA) kézművesei alkottak. A kiállítás kurátora Vidák Tünde, a Marcali Múzeum etnográfusa volt, a Balatoni Múzeumban a tárlatot Gyanó Szilvia rendezte.
Gyulassyné Nagy Henriett pedagógus irányítja a helyi Csány– Szendrey Alapfokú Művészeti Iskolában működő Daloskedvűek Klubját. A nyitóünnepségen a „Ritti néni” által irányított énekkar és csengettyűsök bemutatkozása után Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója mondott köszöntőt, aki a múzeumok kooperációjáról és a múzeumok feladatáról is elmélkedett.
Köszöntőjében: a KeNépA népművészeinek munkáit Gyanó Szilvia etnográfus, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója mutatta be. Elmondta: a Zala megyei és különösen a keszthelyi népművészek, népi iparművészek, mesteremberek országosan ismertek és elismertek. Ők az együtt dolgozás örömét, a közös munka sikerét is megmutatják a karácsony témakörét feldolgozó szakrális tárgyaikkal. A fafaragó szakkör, a csipke stúdió, a babavarró klub, a szövés és népi kismesterségek szakköre, a hímző szakkör, a kéregedény-készítő szakkör tagjain kívül mintegy harminc alkotó hozta el az ünnephez kötődő szép tárgyát.
A kiállítást Vidák Tünde, a Marcali Múzeum etnográfusa nyitotta meg, névnapján köszöntve a keszthelyi intézmény nyugalmazott néprajzkutatóját: Petánovics Katalint. Az igazgató kiemelte:
„– Büszkék vagyunk azokra a tárgyi és szellemi értékekre, amit a tárlat megjelenít és közvetít. A kiállítás a karácsonyi ünnepkör Somogy és Zala megyében is jellemző egykori néphagyományait idézi fel. A lucázás, a betlehemezés, a regölés, az aprószentekelés és a Háromkirály-járás szokásának kellékei, archív fotói is lélekemelően megelevenednek.

vissza az elejére

Természetgyógyász a prevencióról

Egészségesen is élhetnénk

Miért vagyunk betegek, mikor egészségesen is élhetnénk? – tette föl a kérdést vetített képes előadásának címében a Hévízen élő Mörk László népi gyógyász, életmód-tanácsadó, csontkovács, aki a Keszthelyi Természetgyógyász Klub vendégeként adott prevenciós tanácsokat november közepén a Balaton Színházban.

A természetgyógyász arról adott összefoglalót, miként maradhatunk egészségesek a hétköznapokban. Szerinte genetikailag akár 120–140 évig is élhetnénk, de rossz a kapcsolatunk a levegővel, a vízzel, a tápanyagokkal és a mozgással is. Tőlünk keletre 27-féle légzésterápia létezik, mi pedig még a Buteyko-varázslégzés megismerésére sem fordítunk időt. Vízhez csak akkor nyúlunk, ha szomjasak vagyunk, pedig 2–3 liter tiszta víz napi elfogyasztása minden felnőttnek javallt. A modern ember vagy betegre szomjaztatja a testét, lépten-nyomon dehidratált állapotban leledzik, vagy cukros, színezékanyagokkal telített üdítőkkel oltja a szomját. A víz az anyagcsere-folyamatok szállítóeszköze és oldóanyaga.
Elemi tévedés, hogy sok ásványvizet kell inni, mert azokban sok oldott ásványi anyag van. A szervezetünk szerves kötésű tápanyagokat tud földolgozni, az ásványvízben viszont oldott állapotban vannak jelen az ásványi anyagok, ezek pedig a vesét dolgoztatják feleslegesen. Életünk folyamán mintegy 80 kilogramm kőzet „megy át” testünkön, fölöslegesen. A szén-dioxiddal dúsított ásványvíz nem jó a toroknak, legfeljebb a puffadás mérséklését segítheti. A szűrt csapvíz élettanilag előnyösebb az ásványvizeknél. Éhgyomorra, étkezések előtt fél órával, fürdés előtt és közvetlen lefekvés előtt is érdemes elfogyasztani egy-egy pohár vizet. Az elmúlt évtizedekben a termőföldek ásványianyag-tartalma jócskán kimerült, továbbá a növények vitamin-, nyomelem-, mikroelem-tartalma is nagymértékben lecsökkent. Ezek pótlására, a szellem harmonizációjára, a fizikai teljesítőképesség fokozására, a szervezet védekezőképességének javítására és méregtelenítésére étrend-kiegészítő fogyasztása javallt.

vissza az elejére

Temető és közpark létesül

Gyenesdiás „senki földjén"

Gyenesdiás nagyközség önkormányzata a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA), mint tulajdonosi joggyakorlónál, a helyi 1888-as helyrajzi számú ingatlan, állami tulajdonból ingyenes önkormányzati tulajdonba adását kezdeményezte temetőkert és közpark létesítése céljából. Az eljárás a szerződéskötés fázisába jutott, melyet ünnepélyes keretek között sajtótájékoztatóval egybekötve hoztak nyilvánosságra november legvégén. Az NFA-t Süle Krisztián osztályvezető képviselte.

Az önkormányzat nevében Gál Lajos polgármester a település életében nagy előrelépésnek, jövőbemutató mérföldkőnek mondta a szerződés aláírását. Kifejtette: a belterületi, 15 hektáros, a település északi határában húzódó, a felgyenesi rész felső szegmensében megtalálható ingatlant a helyiek még az egykori honvédségi gyakorlóterületként ismerik. Itt korábban és az 1990-es évek után is legelő volt, mintegy 130 éve pedig még a Festetics hercegi ügetőpályaként üzemelt. Egykoron, az uradalmi lovassportot segítő, Fenékpusztától induló fenyves allé egészen idáig húzódott ki. A Szent Ilona-kápolna melletti temető és a diási köztemető is mára megtelt, ezért az önkormányzat úgy gondolta, hogy hosszú távon gondolkodik és temetőt, illetve temető közparkot, létesít itt utakkal, növényültetéssel a következő évtizedben. Két évvel ezelőtt indították el az ingatlan visszaszerzési folyamatot. Elvégezték a vegyvédelmi és hulladékmentesítést, a tűzszerészeti tehermentesítést, beszerezték a szükséges szakvéleményeket, hogy megmutassák: az államnál jobb gazdái lesznek a területnek.
Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője, miniszteri biztos kiemelte: örvendetes, hogy Gyenesdiás lakosságszáma növekszik, és itt folyamatosan megvalósulnak az ambiciózus tervek. A „senki földjén”, bölcs előrelátással a jövő generációját is szolgálják.

vissza az elejére