A balatoni múzeum fejlesztései

Látványterv a sokszínű múzeumról.	Havasi Bálint

Néprajzi látványtár és a többi

Tartalmas, programokban és beruházásokban is gazdag esztendő elé néz a Balatoni Múzeum. „Balatoni Kincsestár” elnevezéssel, az északi belső udvar eddig jórészt kihasználhatatlan területén, egy kupolával lefedett, az aulával egybekötött, télen-nyáron használható néprajzi tanulmánytár kialakítása kezdődik meg februártól, mintegy 60 milliós pályázati keretösszegből.

„A sokszínű múzeum” munkacímmel ellátott, 25 milliós összegű uniós pályázat márciustól startol, amelyben múzeumpedagógiai programokat valósítunk meg óvodásoknak, általános és középiskolásoknak. A harmadik, a szentendrei skanzennel közös, „A mi városunk másképp” című nagyprojektünkre ugyancsak elnyertünk egy több mint 3.5 milliós EU-s forrást. E mintaprojektbe három középiskolából vontunk be diákokat, akik olyan idegenforgalmi, helytörténeti, kommunikációs és marketingismereteket kapnak, melyek segítségével megtervezhetik, és – mint „turisztikai terméket” – akár értékesíthetik is saját, tematikus városismereti sétájukat – foglalta össze 2018. fontosabb feladatait Havasi Bálint, a keszthelyi múzeum igazgatója.
A „Balatoni Kincsestár” szakmai koordinátora Gyanó Szilvia néprajzkutató elmondta: a jelenleg nyitott, 75 négyzetméteres átriumos udvarban néprajzi tanulmány- illetve látványtár épül, ehhez kapcsolódó oktatási-foglalkoztató térrel. Várhatóan áprilistól megkezdődnek különféle belsőépítészeti, akadálymentesítési, épületgépészeti, tartószerkezeti és villamos hálózati munkálatok. Az átrium üvegkupolás tetőzetet kap, valamint az épület első emeletével megfelelő szintmagasságban egy belső födémszinttel bővül. A galériát az épület első emeletével azonos szinten alakítjuk ki, az emeleti néprajzi raktárból és a díszteremből átjárást biztosítunk az ablakok, illetve a lift megnyitásával a galéria szintjére. A kialakított új néprajzi látványtár mindkét szintjén láthatóvá tesszük a művelődéstörténeti és kiegészítő muzeológiai információkkal ellátott néprajzi gyűjteményi elemeket, témánként csoportosítva (kerámia, fehérhímzés, viselet, pásztorfaragás, népszokások művészete, yonkersi magyarok). A földszinten 15 főnek elegendő helyet biztosítunk tanuláshoz, kutatáshoz, kézműves tevékenységhez, valamint egyéb múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz. A foglalkoztató bútorzata mozgás-és látássérültek számára is használható lesz.
  Major Katalin művészettörténész a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című „A mi városunk másképp” kiemelt projekthez kapcsolódó pályázat lényegét összegezve kiemelte, hogy szakmai tervükben egy tematikus, történetmesélésen alapuló városi sétát kell profi módon kigondolni, majd megvalósítani. A gyakorlatban is jól hasznosítható tudás megszerzése és ügyes továbbadása a cél. Az idegenvezetésre vállalkozó diákok a pályaorientáció időszakában a múzeum szakembereitől és együttműködő partnereitől olyan impulzusokat kapnak, melyek meghatározóak lehetnek a továbbtanulásban, a pályaválasztásban és a munka világában való érvényesülésben. Az egyenként átlagosan másfél órás, váltakozva elmélet- és gyakorlatorientált előadásokat, foglalkozásokat tömbösítve, havi egy alkalommal tartjuk. A mentoraik által véleményezett ötleteikből, témajavaslataikból a projekt végére egy olyan valódi, városismertetési termék jön létre, amellyel később pénzt is kereshetnek.
A „Sokszínű múzeum” program szakmai vezetője Németh Péter múzeumigazgató-helyettes rávilágított: sokéves tapasztalatokat felhasználva az a célunk, hogy gyarapítsuk a fiatalok ismereteit és tudását, fejlesszük képességeiket és készségeiket, hozzájárulva a gyerekek személyiségfejlődéséhez is. A másfél éves projektben fejlesztjük az ifjoncok képességeit, kreativitásukat és erősítjük motiváltságukat. Az oktatási intézmények pedagógiai programjához igazítottan megterveztük a foglalkozásokat és elkészítettük a szakmai tervet.

vissza az elejére

  Balatoni Borbarát Hölgyek

Vigasság Vince-napon

A 19 esztendeje a borbarátság szolgálatába állt Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete 19 magyar boros civil szervezetet hívott meg Keszthelyre az Amazon látogatóközpont rendezvénytermébe január utolsó előtti szombatján a hagyományos Vince-napi rendezvényére.

Köszöntőjében Dévényiné Balogh Gyöngyi elnök kiemelte: civil lobbistaként lassan két évtizede állnak a gasztronómia, továbbá a finom zalai és nyugat-balatoni borok szolgálatában. Lokálpatrióta egyesületként kül- és belföldi rendezvényeken népszerűsítik Keszthelyt és a környék értékeit. A jobbára anyaként vagy nagymamaként is helytálló hölgyek a szabadidejük terhére, társadalmi munkában rendezvények főszervezőiként, vagy egy-egy program segítőiként állnak helyt fesztiválokon, gálaprogramokon, karácsonyi műsorok alkalmával. A két új, fiatal tagjuk avatására majd a huszadik, jubileumi évforduló alkalmával kerítenek sort – hangzott a bejelentés. A keszthelyi, rezi, zalalövői, móri, balatonfüredi, letenyei, tolcsvai, székesfehérvári, badacsonyi, velencei, kecskeméti, tihanyi vendégek mellett köszöntötték a muravidéki magyarlakta falu: Csente boros egyesületét, a Drustvo Vinogradit is. Dr. Petánovics Katalin nyugalmazott néprajz-muzeológus az öt legismertebb boros szentről tartott érdekes előadást. A Pékné Orbán Julianna vezetésével működő Gyenesi Dalárda olyan zalai ivónótákból álló csokrot hozott, amelyet a közeljövőben CD-lemezen is kiadnak majd. Karakteres, testes, hosszan tárolható, egyedi arcú fehér-, rozé- és vörösborait a Bezerics családi pincészet mutatta be a megjelent vendégeknek.

vissza az elejére

A hónap könyve

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtára idén is folytatja a Hónap könyve címmel tavaly indított bemutatósorozatát. Időbeni aktualitások szerint egy-egy kötetet állítanak ki havi rendszerességgel.

Az idei kiállítási program jubileumhoz kötődik: 250 évvel ezelőtt, 1768-ban hunyt el a Keszthelyen 1739-ben otthonra lelő, kastélyt építtető Festetics Kristóf. Rá emlékezve kerül minden hónapban olyan értékes, ritkaságnak számító dokumentum közönség elé, amely valamilyen módon kapcsolódik az első keszthelyi Festeticshez. Életrajzát Szabó Dezső írta meg 1928-ban „A herceg Festetics család története” című könyvében, a többi családtagéval együtt.
Festetics Kristóf a Keszthelyen vásárolt birtokon 1745-ben kezdett hozzá kastélyának megépítéséhez, amely 200 éven keresztül volt meghatározó jelentőségű hely a család életében. Jótékony tettekkel mutatta meg, hogy fontos számára a közszolgálat. Gyógyszertár alapítását támogatta, nevéhez fűződik az első keszthelyi kórház alapítása, mely a betegek gyógykezelése mellett otthont adott a szegény sorsú, munkaképtelen öregeknek is. Templomokat építtetett, iparosokat telepített le Ausztriából és Morvaországból. Ő vetette meg a napjainkban is felbecsülhetetlen értékű, nemzeti kincset jelentő főúri magánkönyvtár alapjait.
Minderre emlékezve került a hónap könyve januári kiállítási darabjaként bemutatásra az 1928-as kiadású családtörténeti kötet.

vissza az elejére

a helikoni ünnepségek alapítvány

A „Pro Cultura Keszthely” díjazottja

A keszthelyi önkormányzat képviselő-testülete az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány részére a város kulturális életében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül „Pro Cultura Keszthely” kitüntető címet adományozott.

A magyar kultúra napja alkalmából a Balaton Színházban tartott gálaesten a „helikonos szereplők” vitték a prímet. A középiskolások művészeti versenyének, a Helikoni ünnepségeknek a díjazottjai léptek föl ugyanis verssel, prózarészlettel, komolyzenei darabok előadásával.
Az ünnepségen Ruzsics Ferenc polgármester idézte fel az ünnep eredetét, a magyarság együvé tartozásának jelképét: a Himnusz születését. A nemzeti elkötelezettség hangján szólt arról, hogy a kultúrát csakis együtt tudjuk megőrizni, átörökíteni, óvni, gyarapítani.
Mint a laudációból kiviláglott: a több mint 200 éves múltra visszatekintő Helikoni ünnepségek a dunántúli középiskolás korosztály nagy hagyományokkal rendelkező, kétévente megrendezésre kerülő helyi, kulturális seregszemléje, ahol a diákok iskolai keretek között, 18 művészeti kategóriában, szakértő zsűri előtt mérik össze tudásukat. A Helikoni ünnepségek magyarországi és európai viszonylatban is egyedi rendezvény, hiszen a középiskolás korosztály ilyen jelentős nagyságrendű összművészeti megnyilvánulásával alig találkozni.
A Helikon Keszthely városának a legrégebbi, legismertebb és legnagyobb rendezvénye. A Helikoni ünnepségek hajnalát olyan nagyságok fémjelzik, mint Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Dukai Takács Judit, Pálóczi Horváth Ádám és Kazinczy Ferenc. A rendezvényt az 1817-es kezdetektől a 20. század eleji megújításán és az 1970-es évekbeli kicsúcsosodásán át egészen napjainkig kiemelkedő figyelem kísérte helyi, régiós és országos szinten egyaránt. Tavalyelőtt 47 dunántúli település 125 középiskolájából több mint 3000 diák részvételével és 23 tagú zsűri közreműködésével 18 művészeti kategóriában már 700 versenyprogramra került sor. Az alapítvány a Festeticsek örökségének ápolása mellett, töretlen elkötelezettséggel, kétévente egy alkalommal szervezi meg a kultúra magyar városában és bonyolítja le a kulturális szemlét. Az elismerést Ruzsics Ferenc és Csótár András, az önkormányzat Emberi Erőforrások Bizottságának elnöke közösen adta át Regényiné Király Évának, a kuratórium elnökének, aki köszönetét tolmácsolva jelezte: idén újból lesz Helikon: április 19-től 21-ig.

vissza az elejére

Érdemrendes alkotótól

Alkotó munkái elismeréséül Magyarságért érdemrend kitüntetésben részesült a múlt év végén Turi Török Tibor keszthelyi szépmíves.

Az alkotónak számos köztéri szobra áll településszerte hazánkban és a határainkon túl is. Több szakrális műve, s jeles történelmi személyiségeket formázó munkája, események kompozíciója található meg. Városának is több szobrot ajándékozott, a múlt év karácsonyára a Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola részére készítette el a Szent Koronával Magyarország királynőjeként ábrázolt Szűz Mária-szobrot. A művet az ünnepek előtt, daru segítségével helyezték el az épület homlokzati emelvényén.
Turi Török Tibor elismerten tevékenykedik az irodalom terén is: a múlt évben a Kritikusok és Írók Kulturális Egyesülete „Mikor fellebben a függöny” címmel, egy filmes élmény feldolgozása témakörében kiírt novellapályázaton második helyezést nyert. Idén két novelláját pedig beválogatták a „100 minitörténet” címmel kiadásra kerülő antológiába.

vissza az elejére