egyetemi nagyprojektek

Szárazságtűrés és párolgás

„Az elmúlt időszakban három darab, egyenként is több százmillió forint összértékű nagyprojektet sikerült beindítani" – nyilatkozta dr. Anda Angéla tanszékvezető egyetemi tanár, akit több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, kutatási eredményeiért két évvel ezelőtt Pro Universitate Pannonica nagyezüst fokozat kitüntetéssel díjaztak. A Pannon Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék vezetőjét elöljáróban a legnagyobb összértékű pályázatról kérdeztük:

– Az MTA Agrártudományi Kutatóközponttal (Martonvásár) közösen elnyert 1 milliárd forint összértékű GINOP-nagyprojektjében a perspektivikus szóját agrometeorológiai vonatkozású kísérletekben vizsgáljuk. Elemezzük, hogy a kiváló fehérjeforrásként számon tartott magas olajtartalmú szóját, a takarmányozás kiváló alapanyagát milyen formában érinti a klímaváltozás, főképpen a hőmérséklet szélsőséges megnyilvánulása. A program fő célja a szárazságtűrés fajtánkénti vizsgálata. Olyan fajták „megtalálása” a cél, amelyek a termesztőknek nagyobb hozamot adnak egy hoszszabb, szárazabb időszak alatt is. Ehhez a vizsgálathoz szükséges speciális műszerrel, berendezésekkel rendelkezünk. A szabadföldre kihelyezett evapotranszspirométer a Dunántúlon jelenleg már csak nálunk szolgálja az állományok párolgásának meghatározását. A berendezéssel tudunk mesterségesen, teljesen vízhiányos és/vagy csapadékos időszakokat szimulálni abból a célból, hogy elemezzük a különféle növényélettani folyamatokat, reakciókat. A termésváltozást nagyon pontosan mérjük. A négyéves projekt előzetes eredményei nagyon jók. A vizsgálatba két fajtát vontunk be. Az egyik vízstressz-tűrőnek hirdette magát, a másik „csak” normál időjárási körülmények közötti helytállásáról tanúskodott. A legérdekesebb, hogy a teszten nem tudtunk kimutatni semmiféle különbséget a két fajta között.
– A Balaton és a Kis-Balaton párolgásához is kötődik egy-egy pályázatuk…
– Az egyik EFOP-os, a másik VEKOP-os pályázat, és mindkettő szervesen kapcsolódik a felmelegedés különféle hatásainak vizsgálatához. Míg a szója egy mesterséges ökoszisztéma, e két pályázat a természetes ökoszisztéma tulajdonságainak elemzését teszi lehetővé. A Balaton és a Keszthelyi-öböl vízminősége attól is függ, hogy miként teljesít, hogyan működik a kis-balatoni „szűrőrendszer”. Ez utóbbi pályázat, gyökereit tekintve már legalább egy évtizeddel korábbra datálódik. Eddig nagyon nehéz és körülményes volt egy természetes ökoszisztéma párolgását helyesen meghatározni. A Kis-Balaton környezetében vannak tócsák, pocsolyák, szabadvizek, erdős foltok, rétek, nádasok. Sokféle növényállomány párolgását kellett számszerűsíteni. Távérzékelt felvételeken határoztunk meg hatféle, eltérő növényi jellemzőket megjelenítő kategóriát, a nádastól a réten át a szabad vízfelületig. Ennek alapján létrehoztunk egy most már nagyobb területre érvényes párolgást, amellyel az egész Kis-Balaton vízpárolgását hiteles módon, könnyen számszerűsíteni tudtuk.A projektet sikerült „nagyágyú”, nemzetközi szakfolyóiratokban is közzé tenni. A módszer elterjesztéséről szóló cikkünk belekerült a világ legkiválóbb, legismertebb D1-es kategóriájú „vizes” folyóirataiba is. Örülünk, hogy nemzetközi kutatók is elismerésüket fejezték ki a módszerünket megismerve. Egyik elismerést kiváltó eredményünk pofonegyszerű, a szabad vízfelületek, tavak párolgását adó metodika módosítására, aszerinti csapvízzel feltöltögetett, rácsozaton álló párolgásmérő kádakra koncentrált. Mi a kádba növényeket, illetve a párolgás dinamikáját megváltoztató élőlényeket, de legalább hínárt telepítettünk. Eddig még az ausztrál kutatók és szakemberek figyelmét is elkerülte a párolgásmérésnek ez a hitelesebb, természetközelibb, unikálisabb, a becslés pontosságát jelentősen megnövelő formája. Az új metodika szerencsére tetszik a gyakorlati felhasználóknak is. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság közös szervezésében, március 22-én, a „víz világnapjához” kapcsolódó fórumon előadóként kértek föl az új módszer bemutatására – zárta gondolatait az MTA doktora.
 

vissza az elejére

Keszthelyi találkozó

Nemzedékek egymás szemében

A generációk egymáshoz való közelebb hozása céljával rendezte meg a minap Keszthelyen a nemzedékek találkozóját a TÉT Életkorunk Alapítvány.

 A hévízi Szent Lukács Idősek Otthonával és a fürdőváros római katolikus plébániájával, a Keszthelyi Memória Centrummal karöltve idősek és fiatalok részvételével szerveztek egy közös programot a Balaton Színház Simándy-termében. A nemzedékek találkozóján az emberi értékek kölcsönös megismerése előtt való térnyitás szándékáról szólt Dallos Rita alapítványi elnök. Mint mondta: céljuk, hogy szűkítsék azt a távolságot, ami nem az életkor tekintetében van a generációk között. Több előadás is elhangzott, köztük Karácsonyné Kiss Enikő, a hévízi Szent Lukács Idősek Otthona igazgatóhelyettese részéről, dr. Gedeon Zoltán neurológus szakorvos tartott ismertetőt az európai önkéntességi gyakorlatról illetve a generációk találkozásának aktualitásairól. Sor került továbbá dietetikai és mentálhigiénés ismertetőre, mindemellett a gyakorlatban pedig egészségellenőrző méréseket is igénybe vehettek a résztvevők. A szerepeltetett témakörökkel kapcsolatos helyszíni vetélkedő zajlott, idősekből és fiatalokból álló vegyes csapatok között. Majd a rendezvényen került sor a „Nemzedékek egymás szemében" címmel korábban kiírt életút interjúkészítési pályázatra benyújtott munkák értékelésére és díjkiosztására is. A pályázaton 14 éves kortól lehetett részt venni, a feladat 65 év feletti személy életútjának, szemléletének bemutatása volt, írott vagy elektronikus műfajban. Az első helyezést Halász Gábor szerezte meg, a második Kása Zsóka lett, a harmadik helyet pedig Tóth Sára Anna nyerte el. Különdíjat kapott Zelena Dorina és Gönye Mihály, egyéb elismerésben részesült Molnár Alexandra, Pocz Anna Sára és Borbély Dezső.

vissza az elejére

Alsópáhok

Fánkseregszemle

Húshagyókeddi fánkdélutánra és jóízű beszélgetésre, receptcserére invitálta az Alsópáhokon élőket a helyi művelődési ház kollektívája február közepén.

A kellemes hangulatú, múltidéző, télbúcsúztató programot idén is megszervezték, hogy a helybéli lányok és asszonyok egy seregszemlén mutassák be a többieknek, hogy miféle farsangi fánkot, sós pogácsát, vagy diós házi süteményt tudnak készíteni a szépen terített közös asztalra. Szabó Zsolt Szilveszter, a művelődési ház vezetője elárulta: érkezett hagyományos és csörögefánk, sós kifli, kijevi krémes, barackízes piskótatekercs, diós süti, sajtkrémmel töltött sós minifánk. A babona szerint a kiszebáb elégetése megszabadítja az embereket minden bútól és bajtól. Ha ez igaz, akkor a páhokiaknak most van félnivalójuk. Igaz, hogy a téltemető népszokásnak most újból keletje van a község lakói körében, de ezúttal nem égették hamuvá a „Mariska” névre keresztelt szalmabábút a helyi közösség tagjai. A télűzéshez, a tavasz eljövetelének ünnepéhez kapcsolódó népszokás kellékével viszont mindenki szívesen fényképezkedett. A nótázásról, a régi időket visszaidéző örömadó hangulatról Markó Krisztián harmonikás gondoskodott.

vissza az elejére

keszthelyi maskarások

Nagykorú lett a fesztivál

Immár nagykorúvá vált a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete által közel két évtizeddel ezelőtt elindított Keszthelyi Farsangi Karnevál, amit február első szombatján tartottak.

A több vállalkozás és szponzor által támogatott maskarás felvonuláson háromszáznál többen öltöztek be, hogy elűzzék a telet. A szándékukat siker is koronázta, mert a sűrű hóesésben a Festetics-kastély főbejárata elől induló közel negyedszáz csoportos és egyéni jelmezes nevezők mire a Fő téri fedett rendezvényszínpadhoz értek, az intenzív havazásnak vége szakadt, és másnap már verőfényes tavaszi vasárnapnak örvendhettünk. A Keszthely és Térsége Vállalkozói Klub felajánlásaként kiadott fődíjnak a Gagarin Utcai Óvoda Fekete Bárányai örülhettek, akik a szüleikkel és az óvodapedagógusaikkal közösen alkották meg jelmezeiket. „– Öröm volt megtapasztalni, hogy sem az óvodások, sem az iskolások, sem az egyesületek, sem az egyéni indulók nem mondták le a részvételüket, csak annyi történt, hogy az előre jelzett közösségek fellépői létszáma csökkent némileg, az erős havazástól való félelemre tekintettel. A jelmezeseknek idén is bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk, enni- és innivalóval is kedveskedtünk nekik, ők pedig mindenkinek örömperceket okoztak” – foglalta össze Dévényiné Balogh Gyöngyi, a szervező civil szervezet elnöke.

vissza az elejére