vissza az elejére

könyvtári előadás

Mit kell tudni a jövő iskolájáról

A jövő iskolájáról tartott vetített képes előadást Schlakker Eszter pedagógus február derekán a Fejér György Könyvtár olvasótermében. A felkért előadó többször szóba hozta azon tapasztalatait, amelyeket a közép-finnországi Jyväskyla város általános iskolájában Erasmus plus program negyedéves szakmai gyakorlata keretében, tanítóként gyűjtött. A keszthelyi GémProgram tanulócsoport vezetőjétől, egy internetes honi verseny egyik legkreatívabb szupertanárától arról érdeklődtünk, hogy a jövő iskolája mennyiben lehet más, mint a jelen sulija:

 – A világ rengeteget változott az utóbbi időben, és az is egyértelműnek látszik, hogy a gyorsulás üteme növekszik. Az iskolák általában nem járnak élen abban, hogy ezeket a változásokat lekövessék. Most is ugyanazok a sokszor elavult módszerek léteznek, mint évtizedekkel ezelőtt. Az állami oktatásba nagyon lassan szivárognak be azok az elemek, amelyekre a gyerekek, a tanárok és a szülők is egyaránt vágynának. A finnek sok évtizeddel ezelőtt kezdtek reformokba, amelyek mostanra értek be, és egyértelműen sikereseknek tekinthetőek. Ha mi most elkezdenénk az állami oktatás valódi reformjainak indítását, akkor az nagyon sok időbe telne, mire minden a gyakorlatban is gyümölcsöt hozna. Európa országaiban is más személyiségjegyű, más vérmérsékletű emberek élnek, és a reagálás is másként csapódik le a Z-generáció pörgésére is. A legnagyobb tanári kihívás: ennek a pörgésnek, az állandó stressznek a megszelídítése, hogy a pillanatot sikerüljön örömmel megtölteni, hogy a jelent megszentelve sikerüljön boldognak maradni.
– Mi a helyzet a suli és a digitális világ kapcsolatában?
– Manapság már az információ rendszerezésének, gyors és praktikus kikeresésének van gyakorlati haszna. Felnőttként már mi is egyre nehezebben tudunk információkat eltárolni. A magyarországi tanárok egy része még mindig rugalmatlanul megretten attól, ha a digitális tudás hatalmáról hall, pedig a digitális eszközöket lehet és érdemes is úgy használni, hogy a diákok kedvüket, örömüket leljék benne. Ezen eszközöket nem kitiltani kellene a tanodákból, hanem célzottan használni. A jövő iskolájában mindenképpen érdemes kitörni az oktatáspolitika bürokratikus hálójából, mert az egyénre fókuszált élménypedagógiai játékok úgy szórakoztatnak, hogy közben a gyerekek örömüket lelik bennük. Mindezzel a tudásuk hosszú távon is tartósan megmarad. A monoton gyakorlást igénylő feladatok helyettesíthetők. Már az alsósoknak is rengeteg internetes lehetőség van a gyakorlásra, az ismeretbővítésre, akár mobiltelefonjuk segítségével. Abban ugyan látok veszélyt, hogy az általános iskola első osztályosai már mobiltelefonnal jönnek-mennek, mert az egyáltalán nem mindegy, hogy ezen eszközöket mire használják. A szülői és tanári felelősségünk abban áll, hogy lássuk, milyen programokat és videókat, időben milyen hosszan, mire használnak. A tapasztalatom szerint a tanulást segítő applikációk és a játékok egy része nem károsak, de egyes reklámok és felnőtt-tartalmak már nagyon veszélyesek.
– Van élet az állami tanterveken túl is?
– Szerencsére, sok újítás és eredményeket felmutató kezdeményezés létezik a hagyományos iskolák világa mellett is. Az élménypedagógia lényege, hogy az élményt ügyesen össze lehet kötni a tanulással. Ez a gyakorlatban kevesebb lexikális tudást ad, de rengeteg tapasztalást kínál. A kreatív tanár képes a készségek elmélyítésére, az értékek tudatosítására, segíti a többiekkel való kooperációt, illetve a közösségben való könnyebb boldogulást. Az életben jól használható tapasztalatszerzés, az aktív tudás mindenki előnyére vágyik. Új trend, hogy egyre kevésbé fontos, hogy a tanár előadóként darálja le a tananyagot. A jövő iskolájában a gyakorlati feladatokat biztosítja suli, az előadás és a tanulás része marad meg házi feladatként. Otthon kell lehallgatni az előírt tananyagot. Nincs értelme csendben, egy helyen majd egy óráig ücsörögni, ha közösen is tudnak dolgozni egy feladat megoldásán. Ahhoz, hogy a tanulók egyénileg motiváltak legyenek, a jövő pedagógusának teljességgel ismernie kell az egyének érdeklődési körét, amihez egyedileg, vagy csoportosan rendel projekt alapú feladatokat. Így erősíthető a csoportszellem. A projektmunka akkor rossz, ha túl sok benne az olyan kötelező elem, amit a gyerkőc nem szeret. A jövő iskolájában hangsúlyosabb lesz a tudományterületekre vonatkozó oktatás, mint a tantárgyi. Mindez hozzásegíti a gyereket, hogy hétfőn reggel kimondhassa: végre iskola!

vissza az elejére

Mókás, maskarás műsorok

Aranykorúak farsangja

Farsang utolsó szombatján idén is fergeteges hangulatban zajlott az Aranykorúak Farsangi Karneválja. A sármelléki művelődési központban tartott hagyományos járási rendezvényen az Aranykorúak Társaságához csatlakozott közösségek közül ezúttal 15, nyugdíjaskorúakat tömörítő közösség képviseltette magát.

Az intézmény színpadán 24 produkciónak tapsolhatott a zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglalt mintegy háromszáz fős közönség. A vendégeket a házigazda jogán Horváth Tibor polgármester köszöntötte, majd dr. Varga Andrea, a Zala Megyei Kormányhivatal Keszthely Járási Hivatalának vezetője a farsangi szokásokra irányítva a figyelmet nyitotta meg az eseményt. A jelmezes bemutató során a nagyérdemű találkozhatott hóűző apókával és tavaszváró tündérekkel, traccsoló menyecskékkel, mexikói lánnyal, kis ovisokkal, pityókás fehérnéppel, hallhatott alkalomhoz illő tréfás versikéket, nótákat, láthatott mókás jeleneteket, vidám hangulatú táncokat. A Hévízi Díszítőművészeti Szakkör, a gyógyfürdővárosba csábító csodás gyógyulásokat mutatta be, míg az alsópáhoki Nefelejcs Nyugdíjasklub a piaci kofák jóízű trécselését osztotta meg a népes közönséggel. A bemutatók végeztével, Szabó László zenész talpalávalójára ropták a táncot a résztvevők. Közben a házigazda Sármelléki Öregtyúkok Egyesülete jóvoltából farsangi fánkot, retrószendvicseket és finom házi készítésű süteményeket, no meg kedvcsináló nedűket kóstolhattak a nagyik. A maszkabál eredményhirdetése után valamennyi fellépőnek oklevelet és ajándékot adott át Kapcsándy Mária, az Aranykorúak Társaságának elnöke. Ferge Józsefné, a sármelléki nyugdíjasklub vezetője pedig, emlékül, a vendéglátásból ismét jelesre vizsgázott közösség tagjai által készített kézműves babákkal kedveskedett a csoportoknak. Első helyezést kapott egyéni kategóriában a focibíróként bemutatkozott Balogh Józsefné, a mexikói lány jelmezében Torma Zsuzsanna, valamint a lovagja hátán dülöngélő pityókás menyecskét megszemélyesítő Mátésné Horváth Anna. A kisközösségben fellépett jelmezesek közül a megosztott első helyet a Cserszegtomaji Aranykorúak Nyugdíjasklub tagjai vihették el, Koroncz Mónika és Koroncz Katalin a zenés-táncos, felelgetős alakításukkal, míg Király Álmos György és Koroncz Katalin a csacsogó ovisok világát visszaidéző humoreszkjével került az élre.

vissza az elejére

Úrrá lehetünk szorongásainkon

– Tudvalevő, hogy a téli időszak, a korai sötétedés, a bezártság érzése mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy az emberek egy részére ilyenkor a borúsabb hangulat lesz jellemző, vagy lelki fájdalmakat élnek át. A pánik egy hirtelen támadó, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek.

Pánikrohamok bármely szorongásos kórban felléphetnek, s rendszerint olyan speciális helyzetek váltják ki, amelyek a betegség főbb tüneteivel vannak kapcsolatban. A pánikbetegség túlterheltség, szorongás, belső félelem, neurotikus tünetekkel járó kórkép, ami sokakat megakadályoz, hogy teljes életet éljenek. A betegben belső félelem van, ami szerencsére legyőzhető – minderről Feketéné Bokor Katalin természetgyógyász, lelkigondozó beszélt lapunknak.
– A félelem nem állandó. Napok, sőt hetek telhetnek el rohamok nélkül. A pánik kiváltó oka sokszor egy apró, jelentéktelen mozzanat. Valamit szerettem volna, nem sikerült. Valamit beterveztem, és nem úgy jött ki. Az embertársam nem értett meg. Nem tudok megfelelni a környezetemnek. A pánik kimondásához a fóbiás betegeknél egyszerre több tünetnek is jelen kell lennie: fáradékonyság, gyengeség, ingerlékenység, alvási zavar, légszomj, fulladásérzet, bizonytalanság, gyors szívverés, reszketés, remegés, elidegenedés, szétszakadás a környezettől, mellkasi fájdalom. Félni lehet a sötéttől, az idegenektől, a tömegtől, a nagy állatoktól, a rágcsálóktól, a bogaraktól. Létezik generalizált és teljesítmény szorongás is, de az orvosi könyvekben olvasni mosakodási, rendrakási stb. kényszerekről is. Jó tudni, hogy sok receptköteles gyógyszer mellékhatása is kiválthat szorongást, de az alkohol, a stimulánsok, a koffein és a kokain is. Persze a pirulák megvonása is lehet a szorongás kiváltója. Isten nem boldogtalanságra teremtette az embert! Az önuralomra, engedelmességre, önismeretre és önbizalomra nevelt gyermek, ha biztonságban érzi magát, nemigen lesz pánikbeteg. A túlságos gyámkodás és irányítgatás éppoly káros, mint a túl kicsi mértékű odafigyelés. Az ember olyan, amilyen gondolatok, érzések vannak a szívében. A lelki állapotunk egész szervezetünk működéséért felelős. Az akaratunk jól irányítható és formálható, de nem szabad megsemmisíteni, vagy figyelmen kívül hagyni. Az elme, a szív és a test egymásra hatnak és függnek egymástól. Ha az értelmem nem tiszta tanácsokat kap, annak nem lehet jó vége. Biológiai és pszichológiai, a központi idegrendszerben zajlódó folyamatok is közrejátszanak a szorongásos betegségben, amin úrrá lehetek. A lelki-szellemi eredetű pánikbetegségeink gyógyítása is csak lelki síkon végezhető el. Egy átlagember napjában 5–6-szor táplálja a fizikai testét, de a lelkét vajon hányszor? Sok szülő kisebbségi érzést nevel csemetéjébe és sokakat felesleges ijesztgetéseknek tettek ki gyermekként. Az idegrendszerünknek is köze van a pánikbetegséghez, ezért fontos az idegerősítő táplálékok fogyasztása. Az emberek zöme nem fordít gondot a stressz kezelésére, a helyes életvezetésre, a lelki egyensúly megtartására, az egészséges életmód tartamos vitelére, az élet értelmének tudatosítására.

vissza az elejére