cserszegtomaj

Farsangi táncház idősebbeknek is

Farsang alkalmából tartottunk táncházat február elején Cserszegtomajon, a kultúrházban. A nagyközségben több éves hagyomány már, hogy az önkormányzat támogatásával farsangkor, Szent Iván éjjelén, Katalin- vagy Dorottya-napon, illetve az óév búcsúztatása apropóján összegyűlnek a táncoskedvűek.

Az adott ünnepkörökhöz, vagy jeles időszakokhoz kapcsolódó alkalmakon fiatalok és idősebbek is örömmel és nem kényszerből tanulnak meg tánclépéseket, táncokat – mesélte Hardi András, a táncházak szervezéséért felelős ötletgazda.  A programot a régi néphagyományok tisztelőjeként és felelevenítőjeként is elismert néptáncos házaspár szervezte, akiket a Nagyváthy Néptáncegyüttes tánckarvezetőiként ismernek a térségben. A farsangi ünnepkörhöz kapcsolódóan szervezett zenés-táncos mulatság talpalávaló muzsikájáról ezúttal a Zalaegerszegért díjjal kitüntetett, egy évtizede működő Harangláb népzenei együttes tagjai gondoskodtak, Schreiner Jenő zenekarvezető prímás irányításával. Kovács Péter a dudát, furulyát és a hegedűt szólaltatta meg, Varga Zoltán pedig a nagybőgő húrjai közé csapott. Szatmári László népzenész pedig a brácsát bírta szóra nagy átéléssel. Ezúttal nem voltak ugyan majd százan, mint szilveszterkor, de a vidám alkalom a testnek és a léleknek is megadta azt, ami neki jár. A helyi Fűszeres Gyermek Néptáncegyüttes vezetője a közkedvelt táncházakon túl Cserszegtomajon és Zalaváron is szervezett már nagyon népszerű tánctáborokat, ahol koreográfia szintig más megyék táncait is megtanulhatták az alsós és felsős diákok.

vissza az elejére

kiállítássorozat

Festetics Kristóf emlékére

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtára az idei kiállítássorozatának februári darabjával az első keszthelyi kastélyépíttető Festetics Kristófra emlékezik, halálának 250. évfordulója tiszteletére.

A főúr 1768. február 25-én hunyt el. Halálának emlékére Hermán József (1723–1769) győri kanonok írt gyászbeszédet, ez a Hónap könyve aktuális kiállítási darabja. A kor szokásai szerint abban az időben sorra jelentek meg neves családok kiemelkedő tagjainak elhalálozása esetén gyászméltatások a magyar egyházi hierarchia középrétegéből származó papok, szerzetesek, kanonokok közreműködésével. A nyomdaipar fejlődésével ezeket a beszédeket több példányban kinyomtatták, a temetési szertartásokon ingyen osztogatták, könyvkereskedésekben pedig árusították is. A beszédekben részletesen mutatták be az elhunyt pályafutásának főbb állomásait, vagy a jutalmul kapott királyi adományokat és kitüntetéseket. Erre utaló részlet a bemutatásra került írásból:
„...tekintetes, vitézlő, nemes, és nemzetes Tolnai Festetics Kristóf, Felséges Császárné, és Apostoli Királyné Aszszonyunk fel-szentelt vitéze, és tanátsossa, Hét-Bírás Táblájának egyik nevezetes Bírája, Tekintetes Nemes Soprony, Vas, Szala, és Somogy Vármegyéknek érdemes fő tagja...”
Festetics Kristóf a Keszthely környéki templomok megépítéséhez, valamint a hitélet gyakorlásának megkönnyítéséhez jelentős összegekkel járult hozzá. Erre így emlékeztet a gyászbeszéd: „Ezt bizonyittyák ... Nemes Szala Vármegyében a' két Kemendi, egy Rezi, és Szántói, Nemes Somogy Vármegyében a' Keresztúri, Böhönyei, Csurgói ... ékes szép Templomok, mellyeknek költséges fel-épétése által valamint hogy magának ISTEN előtt nagy érdemet; úgy Jobbágyinak különös lelki hasznot, és vigasztalást szerzett. Ezt hirdetik a Prédikálló-székek, Orgonák, Oltárok, Misse mondó Papi öltözetek, Oltári Szentség tartó ezüstös, aranyos Edények, melyekkel a' megnevezett Templomokat nem tsak szükségképpen, hanem nagyobb ékességekre nézve-is bőven meg-gazdagította.” Az utolsó fejezetben pedig ezt olvashatjuk: „...szedegettem-öszve Halottas Ditséretinek Koszorúját, mellyben leg-bötsössebb az, hogy valamit KRISTÓFRÚL mondottam, az mind, nem hízelkedő elme futás, hanem meg-érdemlett igaz ditsérete KRISTÓFNAK...” A dokumentumot a kastélymúzeum történelmi könyvtárában tekinthetik a múzeumlátogatók.

vissza az elejére

A balatoni múzeumban

Premiervetítés, visszaemlékezések

„Akik holnap halnak meg a szabadságért – a Keszthelyi Fehér Ember” címmel tartottak filmbemutatót február közepén a Balatoni Múzeum emeleti előadótermében. A Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány (DMA) közel egyórás dokumentumfilmjének premiervetítését az 1956-os emlékbizottság támogatásával láthatták a keszthelyi érdeklődők. Köszöntötték Lovass Tibort, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnökét, a filmen szereplőket, a hozzátartozókat és a film készítőit.

A „Keszthelyi Fehér Ember” egy hamarjában Marinkay István szobrász által gipszből készített ’56-os szabadságszobor, amit rohammunkában gyártottak az ’56-os áldozatok emlékére. A gipszszobrot egy ma már Új-Mexikóban élő férfiről, Oravecz Istvánról mintázták. A jelenleg a Balatoni Múzeum lépcsősorának közepén álló alkotást 1956. november 1-jén avatták fel, de csak '57 januárjáig állhatott. A Vojtkó Ferenc által rendezett film a szobor megalkotásának körülményeit, a keszthelyi forradalmi eseményeket és a rendszerváltozás kezdetét eleveníti fel, megszólaltatva a szobrászt, megelevenítve Csengey Dénes író-politikust, a lokálpatrióták visszaemlékezését, a szobor utóéletének históriáját. Halász János országgyűlési képviselő, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelőtestületének elnöke parlamenti elfoglaltsága miatt köszöntőlevelet küldött, melyben rávilágított: a rendezvény példás összefogással, a kormány támogatásával a közös múlt felé irányítja a figyelmet, felidézve '56 őszének dicsőséges napjait és a közös jövő tervezésének szellemi táplálékául is szolgál. A helyiek kutatták, dokumentálták, őrizték a „fehér ember legendáját”, a DMA munkatársai pedig ismét nagyszerű munkát végeztek. Sikeres pályázatot írtak, majd elkészítették a filmet, hogy Debrecen és Keszthely egymásra találjon. Ruzsics Ferenc polgármester köszöntőjében személyes emlékeit is felhozva arról szólt, hogy a világon egyedüliként Keszthely volt az egyetlen település, amelyik akkor állított szobrot a hősöknek, amikor a harcok még javában folytak. Utalt rá: Sokunkat mélyen érintenek ezek az utókor számára megőrizendő események, történetek és köszönet jár azoknak, akik akkor, értünk mindezt megcselekedték. A dokumentumfilm megható példákkal, személyes tanúságtétellel mutatja be a szobor sorsát. A sokáig bújtatott szobrot a restaurálásra többször elcipelő Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója kiemelte: a „fehér embert” megőrző múzeum a híd szerepét tölti be a múlt és a jelen között. Két éve a szobrot pályázati úton sikerült felújíttatni és elhelyezni a múzeum központi helyén, a lépcsőfordulóban. Az ugyancsak két éve szervezett emlékest tanulsága pedig az, hogy '56 nem fehér és fekete, de tele van kibeszéletlen történetekkel, sok személyes nézőponttal. A film újabb nézőpontokat, újabb véleményeket kínál a történelem átértékeléséhez. A dokumentumfilm vetítését követően Tar Ferenc tanár-történész moderálásában kötetlen beszélgetésre került sor a film készítőivel.

vissza az elejére

István bácsi dolgozni ment a 88. születésnapján

Egy kis nosztalgia

Ma, a még nem túl idős korosztály is nosztalgiával gondol az egykori kerregő vetítőgépekre, amik a falvak kultúrházaiba anno újfajta szórakozást hoztak.

Ezekre is emlékeztet a keszthelyi székhelyű Magyar Film- és Médiatörténeti Egyesület munkája, leginkább a napokban elindult kezdeményezésük, a „kiszállásos" eszközbemutató programok és vetítések rendezése. A minap különleges meghívást kaptak: egy születésnapi ünnepség alkalmával rendezett meglepetés-filmvetítésre invitálta meg az egyesület képviseletét nézőként a somogyi Csörrend településre az ott élő 88 éves Tóth István családja. István bácsi aktív korában a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat vetítőgépésze volt, hosszú éveken keresztül járta Nikla térségének falvait kultúrházról kultúrházra, vitte helybe a mozit. A kezdődő televíziózással aztán erőteljesen csökkent a közönség, s mivel Tóth úr ennek dacára sem akarta abbahagyni a munkát, cége felajánlott neki az általa használt két vetítőgépet megvásárlásra. Tóth István így még évekig, magánvállalkozóként folytatta a mozgó mozizást, mígnem végleg elfogytak a mozilátogatók. A 60 éves masinák már jó ideje pihentek, s hogy szakértő kezekben is maradjanak, István bácsi felajánlotta azokat a keszthelyi egyesületnek. E gesztussal együtt pedig a család ötletéből az idős ember sokat emlegetett régi vágya teljesült, hogy még egyszer vetíthessen. Hozzátartozóinak szervezésében kerülhetett sor erre Csörrend kultúrházában, ahol 88. születésnapján mozilátogatók várták őt. A filmvetítés után vette át tőle a gépeket a Magyar Film- és Médiatörténeti Egyesület elnöke, Szávics Gyula.
– Hálás szívvel, köszönettel, nagy örömmel fogadunk minden felajánlást – mondta az elnök, s a folyó munkáról és a tervekről szólva erősítette meg, hogy a féltve őrzik a rájuk bízott relikviákat, velük István bácsi szakmájának becsületét. A már országos tagi hálózattal működő egyesület célja, életet adni a feledésbe merülő eszközöknek, a technika rohamos ütemű fejlődése mellett biztosítva az újabb generációknak, hogy találkozhassanak eleik korának anno modern darabjaival. Ehhez jelentős gyűjteményt őriznek, a becsben tartáshoz segítségül hívják a mai technikát is: a filmeket digitalizálják. Tervük egy funkcionális múzeum létrehozása, de addig sem engedik a felszereléseket porosodni, a csömendi programhoz hasonlóan rendeznek igény szerint vándorutas filmtechnikai bemutatókat vetítéssel együtt. Filmes életpályákat is szeretnének felidézni neves nagyjaink segítségével, klubfoglalkozások keretében.

vissza az elejére

A város jövőjéért

Fiatalokkal együtt

A hévízi önkormányzat által elnyert két pályázat támogatásával lebonyolított nemzetközi ifjúsági program zárult a napokban.

Az EU szabadságjogaival kapcsolatos kérdésköröket elemző rendezvénysorozatban külföldi részről a fürdőváros partnere volt Lendva önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, az osztrák Foster Europe civil egyesület, valamint a Belgrádi Szabadegyetem. Hévíz képviseletében az eseményeken a Bibó István Gimnázium és az Illyés Gyula Általános Iskola tanulói vettek részt, aktivitásukkal a társszereplők őszinte elismerését is kivívták. Hasonló pozitív eredménnyel zárult a „Transforming your city” elnevezésű, ugyancsak EU-s program a fiatal korosztály bevonásával, vizsgálva a város életét az arra hatással lévő körülményekkel együtt. A munkával kapcsolatosan Kepli József János alpolgármester elmondta, fontos cél annak megismerése, hogy miként lehet az Európai Unión belül a vidéki városok lakosságmegtartó erejét növelni, a fiatalabb korosztály számára lehetővé tenni a város életében való aktív közreműködést. A városvezetés szándéka, hogy a településfejlesztés irányait a fiatalok ötleteivel kiegészítsék, ezáltal számukra is mind kedvezőbb körülményeket teremthessenek. Hozzátette: megkezdett közös munkáról van szó, amit , újabb pályázat segítségével kívánnak folytatni. A következőkben arra nyílik lehetőség, hogy megismerjenek egy spanyol városban kidolgozott olyan rendszert, ami módot ad a fiataloknak az önkormányzati döntésmechanizmusokba való bekapcsolódásra, vizsgálva a jó gyakorlatok itthoni alkalmazásának lehetőségét.

vissza az elejére