| Farsangi táncház idősebbeknek is | Festetics Kristóf emlékére | Premiervetítés, visszaemlékezések | Egy kis nosztalgia | Fiatalokkal együtt |
cserszegtomaj
Farsangi táncház idősebbeknek is
Farsang alkalmából tartottunk táncházat február elején Cserszegtomajon, a
kultúrházban. A nagyközségben több éves hagyomány már, hogy az önkormányza
t
támogatásával farsangkor, Szent Iván éjjelén, Katalin- vagy Dorottya-napon,
illetve az óév búcsúztatása apropóján összegyűlnek a táncoskedvűek.
Az adott ünnepkörökhöz, vagy jeles időszakokhoz kapcsolódó alkalmakon fiatalok és idősebbek is örömmel és nem kényszerből tanulnak meg tánclépéseket, táncokat – mesélte Hardi András, a táncházak szervezéséért felelős ötletgazda. A programot a régi néphagyományok tisztelőjeként és felelevenítőjeként is elismert néptáncos házaspár szervezte, akiket a Nagyváthy Néptáncegyüttes tánckarvezetőiként ismernek a térségben. A farsangi ünnepkörhöz kapcsolódóan szervezett zenés-táncos mulatság talpalávaló muzsikájáról ezúttal a Zalaegerszegért díjjal kitüntetett, egy évtizede működő Harangláb népzenei együttes tagjai gondoskodtak, Schreiner Jenő zenekarvezető prímás irányításával. Kovács Péter a dudát, furulyát és a hegedűt szólaltatta meg, Varga Zoltán pedig a nagybőgő húrjai közé csapott. Szatmári László népzenész pedig a brácsát bírta szóra nagy átéléssel. Ezúttal nem voltak ugyan majd százan, mint szilveszterkor, de a vidám alkalom a testnek és a léleknek is megadta azt, ami neki jár. A helyi Fűszeres Gyermek Néptáncegyüttes vezetője a közkedvelt táncházakon túl Cserszegtomajon és Zalaváron is szervezett már nagyon népszerű tánctáborokat, ahol koreográfia szintig más megyék táncait is megtanulhatták az alsós és felsős diákok.
kiállítássorozat
A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtára az idei kiállítássorozatának februári darabjával az első keszthelyi kastélyépíttető Festetics Kristófra emlékezik, halálának 250. évfordulója tiszteletére.
A főúr 1768. február 25-én hunyt el. Halálának emlékére
Hermán József (1723–1769) győri kanonok írt gyászbeszédet, ez a Hónap
könyve aktuális kiállítási darabja. A kor szokásai szerint abban az időben sorra
jelentek meg neves családok kiemelkedő tagjainak elhalálozása esetén
gyászméltatások a magyar egyházi hierarchia középrétegéből származó papok,
szerzetesek, kanonokok közreműködésével. A nyomdaipar fejlődésével ezeket a
beszédeket több példányban kinyomtatták, a temetési szertartásokon ingyen
osztogatták, könyvkereskedésekben pedig árusították is. A beszédekben
részletesen mutatták be az elhunyt pályafutásának főbb állomásait, vagy a
jutalmul kapott királyi adományokat és kitüntetéseket. Erre utaló részlet a
bemutatásra került írásból:
„...tekintetes, vitézlő, nemes, és nemzetes Tolnai Festetics Kristóf,
Felséges Császárné, és Apostoli Királyné Aszszonyunk fel-szentelt vitéze, és
tanátsossa, Hét-Bírás Táblájának egyik nevezetes Bírája, Tekintetes Nemes
Soprony, Vas, Szala, és Somogy Vármegyéknek érdemes fő tagja...”
Festetics Kristóf a Keszthely környéki templomok megépítéséhez,
valamint a hitélet gyakorlásának megkönnyítéséhez jelentős összegekkel járult
hozzá. Erre így emlékeztet a gyászbeszéd: „Ezt bizonyittyák ... Nemes Szala
Vármegyében a' két Kemendi, egy Rezi, és Szántói, Nemes Somogy Vármegyében a'
Keresztúri, Böhönyei, Csurgói ... ékes szép Templomok, mellyeknek költséges
fel-épétése által valamint hogy magának ISTEN előtt nagy érdemet; úgy
Jobbágyinak különös lelki hasznot, és vigasztalást szerzett. Ezt hirdetik a
Prédikálló-székek, Orgonák, Oltárok, Misse mondó Papi öltözetek, Oltári Szentség
tartó ezüstös, aranyos Edények, melyekkel a' megnevezett Templomokat nem tsak
szükségképpen, hanem nagyobb ékességekre nézve-is bőven meg-gazdagította.” Az
utolsó fejezetben pedig ezt olvashatjuk: „...szedegettem-öszve Halottas
Ditséretinek Koszorúját, mellyben leg-bötsössebb az, hogy valamit KRISTÓFRÚL
mondottam, az mind, nem hízelkedő elme futás, hanem meg-érdemlett igaz ditsérete
KRISTÓFNAK...” A dokumentumot a kastélymúzeum történelmi könyvtárában
tekinthetik a múzeumlátogatók.
A balatoni múzeumban
Premiervetítés, visszaemlékezések
„Akik holnap halnak meg a szabadságért – a Keszthelyi Fehér Ember” címmel tartottak filmbemutatót február közepén a Balatoni Múzeum emeleti előadótermében. A Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány (DMA) közel egyórás dokumentumfilmjének premiervetítését az 1956-os emlékbizottság támogatásával láthatták a keszthelyi érdeklődők. Köszöntötték Lovass Tibort, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnökét, a filmen szereplőket, a hozzátartozókat és a film készítőit.
A
„Keszthelyi Fehér Ember” egy hamarjában Marinkay István szobrász által gipszből
készített ’56-os szabadságszobor, amit rohammunkában gyártottak az ’56-os
áldozatok emlékére. A gipszszobrot egy ma már Új-Mexikóban élő férfiről,
Oravecz Istvánról mintázták. A jelenleg a Balatoni Múzeum lépcsősorának
közepén álló alkotást 1956. november 1-jén avatták fel, de csak '57 januárjáig
állhatott. A Vojtkó Ferenc által rendezett film a szobor
megalkotásának körülményeit, a keszthelyi forradalmi eseményeket és a
rendszerváltozás kezdetét eleveníti fel, megszólaltatva a szobrászt,
megelevenítve Csengey Dénes író-politikust, a lokálpatrióták
visszaemlékezését, a szobor utóéletének históriáját. Halász János
országgyűlési képviselő, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője, a Magyar
Művészeti Akadémia felügyelőtestületének elnöke parlamenti elfoglaltsága miatt
köszöntőlevelet küldött, melyben rávilágított: a rendezvény példás összefogással,
a kormány támogatásával a közös múlt felé irányítja a figyelmet, felidézve '56
őszének dicsőséges napjait és a közös jövő tervezésének szellemi táplálékául is
szolgál. A helyiek kutatták, dokumentálták, őrizték a „fehér ember legendáját”,
a DMA munkatársai pedig ismét nagyszerű munkát végeztek. Sikeres pályázatot
írtak, majd elkészítették a filmet, hogy Debrecen és Keszthely egymásra
találjon. Ruzsics Ferenc polgármester köszöntőjében személyes
emlékeit is felhozva arról szólt, hogy a világon egyedüliként Keszthely volt az
egyetlen település, amelyik akkor állított szobrot a hősöknek, amikor a harcok
még javában folytak. Utalt rá: Sokunkat mélyen érintenek ezek az utókor számára
megőrizendő események, történetek és köszönet jár azoknak, akik akkor, értünk
mindezt megcselekedték. A dokumentumfilm megható példákkal, személyes
tanúságtétellel mutatja be a szobor sorsát. A sokáig bújtatott szobrot a
restaurálásra többször elcipelő Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum
igazgatója kiemelte: a „fehér embert” megőrző múzeum a híd szerepét tölti be a
múlt és a jelen között. Két éve a szobrot pályázati úton sikerült felújíttatni
és elhelyezni a múzeum központi helyén, a lépcsőfordulóban. Az ugyancsak két éve
szervezett emlékest tanulsága pedig az, hogy '56 nem fehér és fekete, de tele
van kibeszéletlen történetekkel, sok személyes nézőponttal. A film újabb
nézőpontokat, újabb véleményeket kínál a történelem átértékeléséhez. A
dokumentumfilm vetítését követően Tar Ferenc tanár-történész
moderálásában kötetlen beszélgetésre került sor a film készítőivel.
István bácsi dolgozni ment a 88. születésnapján
Ma,
a még nem túl idős korosztály is nosztalgiával gondol az egykori kerregő
vetítőgépekre, amik a falvak kultúrházaiba anno újfajta szórakozást hoztak.
Ezekre is emlékeztet a keszthelyi székhelyű Magyar Film- és Médiatörténeti
Egyesület munkája, leginkább a napokban elindult kezdeményezésük, a „kiszállásos"
eszközbemutató programok és vetítések rendezése. A minap különleges meghívást
kaptak: egy születésnapi ünnepség alkalmával rendezett meglepetés-filmvetítésre
invitálta meg az egyesület képviseletét nézőként a somogyi Csörrend településre
az ott élő 88 éves Tóth István családja. István bácsi aktív
korában a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat vetítőgépésze volt, hosszú éveken
keresztül járta Nikla térségének falvait kultúrházról kultúrházra, vitte helybe
a mozit. A kezdődő televíziózással aztán erőteljesen csökkent a közönség, s
mivel Tóth úr ennek dacára sem akarta abbahagyni a munkát, cége felajánlott neki
az általa használt két vetítőgépet megvásárlásra. Tóth István így
még évekig, magánvállalkozóként folytatta a mozgó mozizást, mígnem végleg
elfogytak a mozilátogatók. A 60 éves masinák már jó ideje pihentek, s hogy
szakértő kezekben is maradjanak, István bácsi felajánlotta azokat a keszthelyi
egyesületnek. E gesztussal együtt pedig a család ötletéből az idős ember sokat
emlegetett régi vágya teljesült, hogy még egyszer vetíthessen. Hozzátartozóinak
szervezésében kerülhetett sor erre Csörrend kultúrházában, ahol 88.
születésnapján mozilátogatók várták őt. A filmvetítés után vette át tőle a
gépeket a Magyar Film- és Médiatörténeti Egyesület elnöke, Szávics Gyula.
– Hálás szívvel, köszönettel, nagy örömmel fogadunk minden felajánlást – mondta
az elnök, s a folyó munkáról és a tervekről szólva erősítette meg, hogy a féltve
őrzik a rájuk bízott relikviákat, velük István bácsi szakmájának becsületét. A
már országos tagi hálózattal működő egyesület célja, életet adni a feledésbe
merülő eszközöknek, a technika rohamos ütemű fejlődése mellett biztosítva az
újabb generációknak, hogy találkozhassanak eleik korának anno modern darabjaival.
Ehhez jelentős gyűjteményt őriznek, a becsben tartáshoz segítségül hívják a mai
technikát is: a filmeket digitalizálják. Tervük egy funkcionális múzeum
létrehozása, de addig sem engedik a felszereléseket porosodni, a csömendi
programhoz hasonlóan rendeznek igény szerint vándorutas filmtechnikai
bemutatókat vetítéssel együtt. Filmes életpályákat is szeretnének felidézni
neves nagyjaink segítségével, klubfoglalkozások keretében.
A város jövőjéért
A hévízi önkormányzat által elnyert két pályázat támogatásával lebonyolított nemzetközi ifjúsági program zárult a napokban.
Az EU szabadságjogaival kapcsolatos kérdésköröket elemző rendezvénysorozatban külföldi részről a fürdőváros partnere volt Lendva önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, az osztrák Foster Europe civil egyesület, valamint a Belgrádi Szabadegyetem. Hévíz képviseletében az eseményeken a Bibó István Gimnázium és az Illyés Gyula Általános Iskola tanulói vettek részt, aktivitásukkal a társszereplők őszinte elismerését is kivívták. Hasonló pozitív eredménnyel zárult a „Transforming your city” elnevezésű, ugyancsak EU-s program a fiatal korosztály bevonásával, vizsgálva a város életét az arra hatással lévő körülményekkel együtt. A munkával kapcsolatosan Kepli József János alpolgármester elmondta, fontos cél annak megismerése, hogy miként lehet az Európai Unión belül a vidéki városok lakosságmegtartó erejét növelni, a fiatalabb korosztály számára lehetővé tenni a város életében való aktív közreműködést. A városvezetés szándéka, hogy a településfejlesztés irányait a fiatalok ötleteivel kiegészítsék, ezáltal számukra is mind kedvezőbb körülményeket teremthessenek. Hozzátette: megkezdett közös munkáról van szó, amit , újabb pályázat segítségével kívánnak folytatni. A következőkben arra nyílik lehetőség, hogy megismerjenek egy spanyol városban kidolgozott olyan rendszert, ami módot ad a fiataloknak az önkormányzati döntésmechanizmusokba való bekapcsolódásra, vizsgálva a jó gyakorlatok itthoni alkalmazásának lehetőségét.