Hazaszeretet, szabadság

Cserszegtomaj kútbarlangja A víz napja jegyében Húsvétoló

 

keszthelyen és hévízen

Hazaszeretet, szabadság

Az 1848–49-es Forradalom és Szabadságharc 170. évfordulója tiszteletére rendezett keszthelyi ünnepség résztvevői és szónokai a Fő térről indultak a Balatoni Múzeum elé, ahol egy szavalat és a Himnusz eléneklése után Ruzsics Ferenc mondott köszöntőt.

Az egész hazát fölrázó, 17 hónapnyi hősies küzdelmet hozó példátlan esemény előtti tisztelgésében a polgármester kiemelte: a szabadságot a közös célokért tenni tudó és akaró, egységben lévő emberek vívták ki. Aláhúzta: a hazának mindannyian fontosak vagyunk, ezért nekünk is fel kell izzítanunk feltétlen hazaszeretetünket, hazafiságunkat. Isten segítségét kérve arra buzdított: az embernek teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel, odaadással kell helytállnia a munkájában, amit választott, vagy amire megválasztották, mert minden más csak vásári mutogatás, komédia. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője március 15. egységét a hazaszeretet, testvériség szabadság hármas tételében vélte felfedezni. A nemzeti egység, a nemzeti cél, a függetlenség jegyében 170 éve összefogott a főnemes a köznemessel, a jobbágy a katonával. A megosztott nemzetnek 170 évvel ezelőtt az egyetértés megvalósításával sikerült félretenni minden vagyoni és nemzeti különbözőséget az ország nyugodt fejlődéséért, és együtt szembenézni az idegen hatalmakkal. Szerinte most is ugyanerre van szükség. Európát ugyanis olyan bevándorlás fenyegeti, ami gazdasági, kulturális, vallási téren is átrajzolhatja életünket. A hős és bátor zalai honvédek nyomdokain haladva egy célért: az ország biztonságáért, a gazdasági eredményeink megőrzéséért, a fiatalok és idősek segítéséért kell dolgoznunk – hangsúlyozta. Dr. Hermann Róbert történész a zalaiak kiemelkedő katonai és politikai teljesítményét, helytállását méltatta. A Thermál Hotel elől induló fáklyás felvonulással kezdődő és koszorúzással záródó hévízi megemlékezésen a Tapolcai Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Hévízi Tiszta Forrás Dalkör, a Balaton-felvidéki Radetzky Huszár Egyesület, az Új Színpad Kulturális Egyesület, Fegyverneki Levente és Tóth Gábor is közreműködött. Aktuálpolitikai kitekintésekkel bővített ünnepi beszédében Papp Gábor, Hévíz polgármestere szerint március 15. minden korban a szabadság szimbóluma marad, felmutatva a változás szelét, az ifjúság erejét. Történelmi mondanivalóját nem tudták megváltoztatni, bemocskolni.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Egyre feltérképezettebb

Cserszegtomaj kútbarlangja

Cserszegtomajon, a Keszthelyi-hegység délnyugati lábánál, a nagyközség temetője mellett 88 éve, kútásás közben fedezték fel a tomaji kútbarlangot, más nevén Dornyay-barlangot, ami kialakulását, elhelyezkedését és formakincsét tekintve egyedülálló barlangrendszernek számít hazánkban, sőt Európában is.

 A barlang nem rendelkezik természetes felszínre vezető kijárattal. A kút teljes mélysége 63 méter, a tényleges bejárata 52 méter mélységnél nyílt meg, a le- és felközlekedés csak kötéltechnikával, illetve vaslétrás kötélbiztosítással lehetséges. A helyet kutatta: Rozlozsnyik Pál, Darnay Béla, Szentes György, Leél-Őssy Sándor, majd a fővárosi Toldy Ferenc Gimnázium kutatóiból alakult csoport. Újabb feltáró kutatásokat 1980-tól az Alba Regia-csoport végzett, később a Fehér Katalin és Kárpáti József vezette Acheron-csapat térképezte föl az 1983-ban 1400 méter összhosszúságúnak mért járatrendszert. A szervezésemben a közel harminc éve életre hívott helyi illetőségű Labirint Karszt- és Barlangkutató Természetes Személyek Közössége jelenleg is tudományos tevékenységet folytatva kutat a barlangban, amelynek összhosszúsága mostanra már 3320 méter.
Minderről Takács Ferdinánd festő-barlangász, a bel- és külföldi szpeleológiával három és fél évtizede foglalkozó szakember beszélt, aki hazánk egyetlen „barlangfestőművésze”. Mit lehet tudni a kútbarlangról? – kérdeztük.
– Az 1930-ban felfedezett barlang teljességgel máig sem fedte fel előttünk a titkait. A tudományos vizsgálatok szerint a barlang nyolcszor-tízszer nagyobb, mint azt jelenleg felmértük. A rendkívül szövevényes járatrendszere még sok meglepetést tartogat a kutatók számára. A pannon homokkő és triász dolomit réteghatárán kialakult barlang ÉK–DNy lejtésű járatrendszerében a hévíz oldásos tevékenysége a mélyebben fekvő területeken nagyobb termeket, óriási teremcsoportokat oldott ki. A magasabban fekvő labirintusokban kisebb termeket, szövevényesebb járatrendszereket formált. Az omladéktömbökkel telített barlang legkülönlegesebb formakincsei közé tartoznak a pannon felszín negatív lenyomatát képező gótikus ihletettségű homokkő oszlopok, amelyek konzerváltak 10–14 millió éves növényi lenyomatokat. A helyenként akár két méter hosszúságot is elérő, álló helyzetben fennmaradt növények nem szállítás útján kerültek ide, hanem a bordák közötti árkokban élhettek, a fokozatosan feltöltődő mélyedések homokjában. A Szürke-teremben leszakadt a főte, így láthatóvá váltak az egymásra épült üledékek rétegei. A talpszintet szinte mindenhol az oldási maradékként fennmaradt porló dolomit alkotja. Az ásványkiválások közül a gipsz, a barit, a pirit, a limonitcseppkő a legfontosabb. Az utóbbival hazánkban egyedül itt, illetve az ugyancsak Cserszegtomaj területén fellelhető Acheron kútbarlangban lehet találkozni. Új felfedezésünk a fehér színű, szinte túró állagú, 5–15 centi hosszúságú, 1–4 centi vastagságú, a kiömlő lávához hasonlatos „mangános kiválású cseppkő”. Egyediek, páratlan látványt kínálóak a homokkő falakon található kék-vörös foltok, a hidrohematit-kiválások is. Lenyűgözőek a lila, kék, zöld, sárga és vörös élénk árnyalataiban pompázó, akár fél méter nagyságú színes kiválások. Előkerült innen vízilófog csakúgy, mint fésűkagyló és többfajta csigamaradvány is. A rovarcsapdák fogtak barlangkedvelő rovarokat, árnyéklégyféléket. Találtunk új termeket: amit Csoki-teremnek, Öröm-tanyának neveztünk el. Több vízmintagyűjtő, élettani, klimatológiai, radiometriai, mikrobiológiai, geológiai expedíció is vizsgálta már a barlangot az elmúlt három évtizedben.– A községben más barlangok is léteznek…
– Cserszegtomaj közigazgatási területén színes fotódokumentációt készítettünk az egyelőre nem látogatható Acheron kútbarlangról, 2001-ben felfedeztük a kőbányához közeli Apalányai-barlangot, 2003-ban az Újévi kétlik-barlangot, ami jelenleg ásatási terület. Itt 7000 éves, kora vaskori asztrológiai jelekkel ellátott cserépedény- és csontmaradványok, használati tárgyak is előbukkantak. A Dobogó nevű dűlőben tizenhat hévizes eredetű barlangindikáció található. Kisebb-nagyobb járatrendszerekkel, hévizes oldásformákkal. A feltárások a jövő feladatát képezik, ha a tulajdonosok beengedik a kutatókat az adott területre.
– Esik szó a kútbarlang gyógyászati, turisztikai hasznosításáról?
– A „Zala megye hét természeti csodája” közé választott természeti képződményben egész évben állandó 12,8–13,5 °C közötti a hőmérséklet. A barlangban a hazai átlagnál jóval magasabb a levegő szén-dioxid(CO2)-tartalma. A belső zónákban akár 5–7% is mérhető. A nyomdetektorok a barlang átlagosnál magasabb radonsugárzását mérik. A földkéreg anyagaiban termelődő nemesgáz a keletkezési helyétől távolabbra is eljuthat, szétáramolhat. Hazánk összes barlangjának csíramentes levegője alkalmas a légzőszervi és asztmatikus megbetegedések hathatós gyógyítására. Kiderült: az embereket nem fektetni, hanem mozgatni kell a barlangok belsejében ahhoz, hogy gyógyuljanak. Gyógytényezőkben igazoltan nálunk sincs nincs hiány, de a kútbarlang, mint fokozottan védett természetvédelmi kincs, az idegenforgalmi kiépítettség hiányában nem látogatható. Milliárdos összegeket emésztene föl az idegenforgalmi vagy gyógyászati célú hasznosítás tisztességes feltételeinek kialakítása.
Kutatási engedéllyel is egyelőre csak mi rendelkezünk. Persze több tv-stáb is forgatott a csodás helyeken, és több cikk és film is foglalkozott a barlang keletkezésével, kutatástörténetével, különleges formavilágával. A civilekből természetes személyek társaságává átvedlő barlangászok – bár beszámoltatnak bennünket – állami támogatást nemigen kapnak, ugyanis nem vagyunk jó reklámhordozók. A barlangászok a legjobb indikátorai annak, hogy menynyire szennyezzük be a földünket. Nem szeretnénk, ha az 1990-ben fölfedezett „Csodabogyós barlang” sorsára jutna a tomaji kútbarlang. A nem tökéletesen kiépített, sétálóhelyek kialakítása nélküli balatonedericsi túrabarlangot ugyanis pusztítják az alkalmi látogatói, használói. A szalmacseppkövek egy részét az alkalmi túrázok akaratlanul is leverték. A tomaji kútbarlang gyógyászati hasznosítására lépéseket tettünk mi is. Elkészíttettük a lejtaknás, talpszintsüllyesztéses megközelítés terveit. Tudjuk, hogy melyik négy teremben (Szabó Pál Zoltán-, Lovassy-, Alba Regia-, Toldi-) folyhatna gyógyászati beavatkozás a hévízi kórház bázisához kapcsoltan. Ráadásul a mozgásszervi betegségben szenvedők előbb-utóbb légzőszervi betegek is lesznek, mert többnyire keveset mozognak, a tüdőkapacitásuk is csökken.
 

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A víz napja jegyében

A természetbarát civil szervezetek víz napja jegyében tartott hagyományos figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő és játékos szórakoztató programjai mellett idén a tudomány is bevonult a programok sorába.

Mindez jelzi, hogy fokozott figyelem irányul a vízvédelemre, a Balaton körüli szervezetek ezt joggal érzik saját feladatnak. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. tartott világnapi konferenciát azzal az aktuális indítékkal, hogy a tiszta, egészséges víz gazdasági értéke felbecsülhetetlen, és a jövőben egyre inkább azzá válik. Hiszen a természetes és mesterséges tavak, víztározók ivóvízhálózatot és öntözőrendszereket látnak el, rekreációs célokat szolgálnak, sokféle értéket testesítenek meg, számtalan szolgáltatást biztosítanak. Az előadók részéről képviselve volt az MTA Balatoni Limnológiai Intézete, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a meteorológiai szolgálat, a siófoki városvédő civil szervezet. A témakörök felölelték a Balaton vízmérlegének, ökológiai állapotának jelenlegi helyzetét, szó volt a halgazdálkodás, a legújabb kutatások, vizsgálatok eredményeiről, a szükséges fejlesztésekről, beruházásokról. Folyamatot vizsgáltak, mely során a víznek ősidők óta fontos szerepe van a földi élet, a termelés és a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulásában, ahogy az adott korok társadalmi-gazdasági élete szinte minden vonatkozásban összefügg a vízviszonyokkal.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Húsvétoló

A népi kultúra jegyében ünnepli a húsvétot a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány a keszthelyi alkotóházában rendezett kiállítással.

Jeles napjaink különféleképpen élnek a tájegységeken, ezek eredetiségét a néphagyományok, annak elemei közt a népművészeti ágak őrzik. A Sopron utca 7. szám alatti alkotóházban hímes tojást készítők nyitottak kiállítást a minap. A bemutató darabjai motívumokkal, díszítéstechnikákkal szemléltetik az élő hagyományt. Csoportos tárlat jeleníti meg különféle tojásdíszítő technikákkal, motívumokkal a tovább élő múltat. A bemutatón Bicsérdiné Bujtor Katalin, Csízy Istvánné, Kovács Zoltánné, Mármarosai Mária és Simon Katalin által készített hímest tojásokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A látvány eredeti miliőben ötleteket is ad az otthoni ízléses és autentikus alkalmi hangulatú húsvéti dekorációk készítéséhez.
A munkák május 6-ig láthatók.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére