Z generáció: mások? Széles körű kapcsolatokkal Szavalóverseny Teniers-falikárpit ajándékba Négy megyéből érkeztek

Jellemzők, értékek, viselkedés

Z generáció: mások?

A hálózatra kötött digitális Z generációról, arról, hogy miért és miben mások ők, mint az előttük járók, tartott vetített képes előadást a Fejér György Városi könyvtárban Szűcs Sándor szervezetfejlesztő és játéktervező. A közelmúltban tartott programot a Gém Program tanulócsoport szervezte az „Add meg a lehetőséget!” Alapítvány támogatásával. A vezetés- és szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakembert elöljáróban a Z generáció fogalomkörének kitisztázására kértük:

– A Z generáció kifejezés a jelenlegi tinédzsereket, az 1996 és 2010 között született nemzedéket takarja, akik most a 8–22 éves életkorban vannak. A Z generáció egy szociológiai fogalmat jelöl, ami leírja az ebbe az életkorba tartozók közös és általános jellemzőit, értékeit, viselkedését, életmódját és életcélrendszerét. A Z generáció nem jobb vagy roszszabb, mint az előttük járók, egyszerűen csak mások, mint a szüleik vagy a nagyszüleink. Történelmileg kivetítve mindig is léteztek generációváltások, csak a folyamat sokkal lassabban zajlott le, mint manapság. Évszázadokkal ezelőtt a generációk közötti szakadékok kisebb léptékűek voltak és időben sokkal jobban elhúzódtak, azonban a felgyorsuló technológiai fejlődés, és annak hatása a mindennapi életünkre a generációk közötti különbségeket egyre jobban kihangsúlyozza. Ma már nagyobb szakadék tátong egy Z generációhoz tartozó tinédzser és egy Y generációs fiatal felnőtt között, mint egy évszázaddal korábban a nagyapák és az unokák generációi között. A fejlődés az internettől az okostelefonon át a mesterséges intelligenciáig túl gyorsan és maradandóan ment végbe, amely különösen a Z generáció tagjait már teljesen másképpen szocializálja, mint a korábbi nemzedékeket.
– Hatékony, ha a Z generációt ugyanúgy oktatják, ahogyan eddig tették?
– Nem – de ezt talán mindenki tudja, az is, aki egyáltalán nem foglalkozik oktatással. Az előadásomban négy együtt élő generáció életét hasonlítottam össze. Az összehasonlítási szempontrendszer egyik eleme az volt, hogy melyik korosztály, hogyan tanul. Nyilván óriásiak a különbségek az információk és ismeretek megismerésében, feldolgozásában és alkalmazásában is. Az oktatás egyik nagy problémája, hogy a pedagógusok jellemzően az X generáció tagjai, még kisebb számban Y-osok. Ők teljesen másképpen tanultak, s ebből kifolyólag másképpen is tanítanak, mint ahogyan a Z generáció tanulni képes. Mivel javarészt ők határozzák meg a pedagógiai módszereket és követelményrendszerét, így az nagyon távol van a Z generáció valóságérzékelésétől, információfeldolgozásától, tanulási igényeitől – az iskolarendszer egyszerűen nem képes együtt változni az iskolába járó diákok változásával. A „régi” módszerek fölött eljárt az idő, nem lehetnek hatékonyak, mert a tanulók már teljesen mások, mint azok voltak fiatal korukban, akik ezeket a hagyományos tanítási módszereket kidolgozták. Változásra van szükség, s minél hamarabb következik be a változás, annál több eredmény lesz felmutatható. Sokan emlegetik a finn oktatást, de lehetne említeni az új-zélandi, japán, dél-koreai, szingapúri példákat is. Magyarországon sajnos az oktatás eleve mostohagyermeke a kormányzatoknak, de még ha lenne is politikai akarat a megújítására, akkor is olyan szakmai szemléletváltásra lenne szükség, amire úgy látom, sem az iskolarendszer, sem a pedagógus szakma nincs felkészülve. A tantárgyak, tananyagok, tankönyvek, pedagógiai módszerek, az oktatás formái Magyarországon nagyon távol állnak a Z generáció számára hatékony, izgalmas és vonzó lehetőségektől – s ezért nem kell csodálkozni azon, ha a mai gyerekek nem szeretnek és nem is tudnak tanulni. A hazai közélet, a kultúra, a politika, s ebből kifolyólag az oktatás is, szinte minden elemében a XX. században ragadt és hátrafelé mutat ahelyett, hogy a jelenben élne, és a jövőre készítene fel.
– Milyen változásokra készülhetünk?
– Vannak országok, ahol nem csak felismerték, hogy a Z generációt könnyedén és kiváló hatékonysággal lehet tanítani például számítógépes játékokon keresztül, és például egyes skandináv államokban ezt már az alaptantervbe is beillesztik, addig mi még mindig ott tartunk, hogy üldözik és tiltják az okostelefonokat az iskolákban, mintha maga az eszköz lenne a probléma. A korunk gyors változása, a digitális világ hipersebességű térhódítása, a technikai fejlődés persze előbb-utóbb még kormányzati szinten is megálljt parancsolhat a poroszos oktatási rendnek. A társadalom várhatóan ki fogja kényszeríteni a szükséges változtatásokat, ám az is előfordulhat, hogy ehhez meg kell várni, míg a 40 fölötti pedagógusok helyett az Y és frissen végzett Z generációsok lesznek a pedagógus szakma meghatározói. Nagy szükség lenne a tanári szakmában a generációváltásra. Ez egy olyan tény, amit teljesen hiábavaló tagadni. A mai diákok a mindennapi élethez szükséges készségeket és tudásanyagot nem tudják és nem is akarják hozzájuk generációsan nem passzoló módszerekkel magukra kényszeríteni, megtanulni. Ki kell mondani, hogy vannak módszerek, amik nem működnek, amik károkat okoznak – miközben lennének olyan pedagógiai módszerek, amelyek által viszont szeretnének – mert az iskolán kívül, mást és másképpen – szeretnek és könnyedén tudnak is tanulni. Tehát nem az a Z generáció jellemzője, hogy nem szeret tanulni – hanem hogy úgy nem szeret, ahogyan 50 vagy 100 éve szerettek az akkor élők. Csak ők már egy másik kor másféle gyermekei. Meg kellene érteni, hogy nem a gyerek van az iskoláért – hanem az iskola van a gyerekért. De ha az iskola nem változik, hanem a gyerekeket akarja betörni, leigázni és átformálni, akkor csak azt éri el az a 8–12 év, amit ma egy ember iskolapadban tölt, hogy elveszti a hitét a tanulásban, tele lesz kudarcélményekkel és szorongással. A Z generáció tagjai nem a tanulásra tekintenek szükséges rosszként vagy ellenségként, hanem az iskolára. Mert ami érdekli őket, azt úgyis megtanulják.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Keszthelyen ülésezett a Balatoni Szövetség

Széles körű kapcsolatokkal

Ünnepélyes keretek közt, a Balaton Díj átadásával kezdődött a Balatoni Szövetség minap Keszthelyen tartott közgyűlése.

Elnökségi javaslatra, közgyűlési döntés szerint az elismerésben részesült: Oláh Miklós szociológus, továbbá a Balatonfüredi Yacht Club valamint a Balatoni Nyár című televíziós műsor, képviseletükben Böröcz István klubigazgató illetve Kálomista Gábor producer vette át a kitüntetést. A Balaton Díjjal szerteágazó feladatokban különféle területeken nyújtott kiemelkedő teljesítményeket ismer el a szövetség. A méltatásokban elhangzott: évtizedeken át végzett aktív közéleti és civil szervezeti munkáért, szakmai társadalomkutatói feladatok irányításáért, sokrétű egyéb tevékenységért részesült a kitüntetésben Oláh Miklós. A tavaly 150. születésnapját ünnepelt Balatonfüredi Yacht Club, a vitorlássportban elért kiemelkedő eredményekért, közösségteremtő, sportdiplomáciai tevékenységért érdemesült a kitüntetésre. A nagy múltú szervezet jelentős szerepet tölt be a Balaton nemzetközi hírnevének hordozásában. A Balatoni Nyár című, a szezonban 10 héten át Révfülöpről jelentkező televíziós műsor szerkesztősége missziót teljesít, érdeme a tó vonzerejének népszerűsítése, megismertetve a nézőkkel a balatoni régió értékeinek sokrétű elemét, a rájuk épülő programokat. A díjakat Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke adta át. A múlt évről szólóan a legfontosabb rendezvényekről és a hagyományos tevékenységről szóló elnöki beszámoló körvonalazta, hogy a szövetség széles körű kapcsolatrendszerben dolgozik mindazért, ami a parti települések lakóinak, a turizmusnak, a vitorlássportnak, a horgásztársadalomnak közös érdeke. Ezt tovább bővítendő, illetve hivatalossá is téve, két együttműködési megállapodás aláírására került sor: a Balatoni Körrel több éve tartó munkavégzést, valamint a Balatoni Turizmus Szövetséggel ugyancsak megindult közös tevékenység továbbfejlesztését foglalták írásba. Aktuális ügyekről szólva Balassa Balázs ismertette, hogy felvették a kapcsolatot a Földművelésügyi Minisztériummal, kérve a települési területeken felszaporodott vadkárok elleni védelemhez szükséges szabályozások meghozatalát. A vitorlás- és a horgászsport biztonsága érdekében pedig a Belügyminisztériumhoz fordultak a balatoni viharjelzés egész évben való fenntartásának támogatásáért. Az elnök bejelentette továbbá, hogy előkészítési folyamatban van a Balaton Háza építészeti pályázat, melynek meghirdetésére a második negyedévben kerülhet sor 3 kategóriában: lakóház, középület és gazdasági illetve üdülőfunkció szerint. A díjátadó eredményhirdetés megtartását az év végéhez közeli időre tervezik.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Szavalóverseny

Három Zalával határos megye 12 intézményének félszáz diákja vett részt a keszthelyi Zöldmező utcai iskolában megrendezett 21. Felfénylő szavak szavalóversenyen, ahol a sérült és a tanulásban akadályozott tanulók, szakiskolák mérték össze tudásukat.

A versenyre nagy lelkesedéssel készülő gyerekek a hazaszeretet és a tavaszvárás témájában szavalták magyar költők verseit. A zsűri ez évben két külön kategóriában értékelte a versenyzők teljesítményét. Pappné Beke Judit zsűrielnök vezetésével pontozták a költemények gyermekre szabott kiválasztását, az előadásmód átéltségét is. A tanulásban akadályozott alsósok között Sabján Adrián, a felsősöknél Bogdán Dávid győzött, az értelmileg akadályozott alsósoknál Horváth Katalin, a felsősöknél Horváth Alexandra lett első helyezett. Monek Márk Kornélt és Gergelics Diánát különdíjjal jutalmazták.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Helikon Kastélymúzeum

Teniers-falikárpit ajándékba

A Helikon Kastélymúzeum Velencei tükörtermében március derekán sajtótájékoztatóval egybekötve mutatták be és adták át az intézmény legújabb kiállított műtárgyát: a 18. században a franciaországi Lille-ben készült, a flamand festődinasztia: a Teniersek által szőtt 5,5 méter széles és 3 méter magas falikárpitot.

Köszöntőjében Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója a Festetics-örökség folyamatos gyarapítása mellett hitet téve jelezte: a mintegy 1,5 milliárdos fenékpusztai fejlesztéseken túl 5 milliárd 454 millió forint áll jelenleg is rendelkezésre a Festetics-kastély további modernizálásához az elkövetkező években. Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: fényképfelvétel és újságcikk is igazolja, hogy Festetics II. Tasziló idejében az északi szárnyban függött egy hasonló kárpit, ami még az 1942-es leltárban is szerepelt, majd a szocializmusban nyoma veszett. A magyar állam egy árverésen 20 ezer euróért meg tudta szerezni a mind méretében, mind minőségében is hasonlóan becses műremeket, ami nemcsak Keszthely városát, de az összmagyar kultúrát is erősíti. Az északi szárny kis báltermében Mannainger Jenő országgyűlései képviselő kiemelte: a kormány komolyan gondolja a Festetics-örökség programot, a műtárgyak, berendezési tárgyak gyarapítását és azt, hogy a kastély nemzetközi szinten is elismert legyen. Dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jelezte: Keszthely a legnagyobb állami forrásokhoz hozzájutva viheti véghez a kastély további fejlesztéseit, a Fejő-ház kivitelezését, a további műtárgyak értékmentő visszavásárlását, a turisztikai attrakciófejlesztést.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Gergely-napi kultúrhagyomány

Négy megyéből érkeztek

Hagyományokat őrizve, immáron másfél évtizedes jubileumához közeledik a Gyenesdiáson meghonosodott Regionális Gergely-napi Művészeti Fesztivál.

A minap 14. alkalommal rendezte meg a találkozót a Kárpáti János Általános Iskola. Az alapfokú művészetoktatást is folytató intézmény által szervezett programra ezúttal is négy megyéből érkeztek a diákok versmondó, színjátszó, táncos, népdalos produkciókkal, továbbá képző- és iparművészeti kategóriában benyújtott alkotásokkal, amikből kiállítás nyílt. Somogy, Vas, Veszprém és Zala megye 33 településéről 51 intézmény képviseletében 852 fellépő mutatkozott be, a tárlatra 165 munkát készítettek a nevezők. A tanulók felkészítését 96 nevelő segítette. Csordásné Fülöp Edit pedagógus, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy évről évre mind magasabb a jelentkezők száma, sokan visszatérnek, s újabb helyekről érkezőkkel bővül a szereplői kör. A házigazda intézmény a tradicionális programmal a művészetoktatási eredmények bemutatásához teremtett fórumot, s terjesztette azt ki a térségre. A rendezvény történelmi emlékként idézi, hogy IV. Gergely pápa 830-ban az iskolaalapító elődje, az intézményesített oktatás elindítója tiszteletére rendelt el ünneplést, felvonulások, diákvetélkedők megtartásával. A gyenesdiási találkozón részt vevő iskolák évek óta az egyik legjelentősebb megmérettetési lehetőségként tartják számom az eseményt. Sikere a sok tehetséges diáknak és a pedagógusok jó kapcsolatépítő készségének köszönhető. A seregszemle fontos részévé vált a művészeti nevelésnek, a diákok, a pedagógusok értékekben, élményekben gazdag napot tölthetnek együtt Gyenesdiáson. Minden kategóriában ezúttal is szakavatott zsűri, s nagy létszámú érdeklődői kör előtt mutathatták be versenyprodukcióikat a fellépők. A rendezvény jelentőségének elismerését széles támogatói kör is mutatja, köztük magánszemélyek, vállalkozások, állami szervezetek, civil közösségek, kereken harmincan nyújtottak segítséget az idei rendezvényhez. A mindezért kinyilvánított köszönet mellett a település és az intézmény számára büszkeség, hogy az ifjúsági művészetteremtés előtt szélesre tudják tárni kapuikat, bőséges teret adhatnak a bemutatkozásokhoz s egymás megismeréséhez.

 

 

 

 

 

vissza az elejére