.jpg)
Gyenesdiási
gyarapodás| Napelemek és közpark | Kék Róka-futam a városért | Ezreken segíthet | Festetics-olvasmány | Nagyon kedvezőek | Csukás István meseműveiből |
Gyenesdiási
gyarapodás
Napelemek nagyközségi középületeken történő elhelyezéséről és a Kárpáti közpark újabb fejlesztési ütemének lezárásáról tartott sajtótájékoztatót a gyenesdiási községházán Gál Lajos polgármester és Manninger Jenő országgyűlési képviselő.
A miniszteri biztos megosztotta afelett érzett örömét,
hogy az önkormányzat és a kormány emissziócsökkentő, reális célkitűzései
egymással szinkronban vannak. A családbarát üdülőhely a KLIK
költségmegtakarítását is segítve, az elsők között valósította meg
energiahatékonysági programját. Jövőre Keszthely összes oktatási
intézményére szeretnének napelemeket helyezni.
Gál Lajos arról szólt, hogy a helyi turizmust irányítók
véleményét kikérve, a civilek attrakciófejlesztési ötleteit beépítve elérték,
hogy a nagyközség teljes önkormányzati tulajdonban lévő, közcélú épületein a
napelemrendszer által termelt energia segít a költségtakarékosságban. A
klubkönyvtár, az iskola, az óvoda tetőzetén elhelyeztek háromszáz darab,
24–28 kW napelem teljesítményt adó üvegcellákat, amelyek éves szinten akár
6–8 millió forintos megtakarítást is hozhatnak. A családok pihenését,
rekreációját segíti az a 14 milliós, fele részben pályázati támogatással
elkészült közparkfejlesztés, amit a főidény előtt jelentettek készre. A piac
háta mögötti közel négyhektáros területen élményhozó játszótéri elemek,
mászókák, pihenőpadok, szemetesek sétányok, napelemes kandeláberek,
kerékpártárolók, segítik a kikapcsolódást. Létesült ivókút, Kneipp-út,
amőbasziget, malom játékpálya, gomba, egyedi tervezésű lócapad és a
település kabalafigurája BalaToni, a teknőc is várja az érdeklődőket.
Díszfák, cserjék, fűmag ültetésével mintegy másfél hektáron történt meg a
terület növényesítése, rehabilitációja.
Újra Dobd be magad! – kéri a Keszthelyi Városvédő Egyesület a város lakóitól. Szent György hetében, április 23–29. között idén is megszervezik (n)agytakarító, városszépítő programjukat „KÉK RÓKA-FUTAM – ...a várossal A VÁROSÉRT” elnevezéssel.
Csángó Zsuzsa, az egyesület elnöke elmondta, hogy várják azoknak a munkahelyi, baráti és lakóközösségeknek, civil szervezeteknek, iskoláknak, óvodáknak a jelentkezését, akik a tavalyi évhez hasonlóan idén is aktívan részt kívánnak venni lakókörnyezetük szépítésében. Az első alkalom során kialakult jó gyakorlatnak megfelelően az egyesület most is a GESZ-szel közösen koordinálja a résztvevők tevékenységét és az összegyűjtött szemét elszállítását. A kezdeményezés legfőbb célja a szemléletformálás, annak a tudatosítása, hogy környezetünk állapota főként rajtunk múlik. Az elnök hangsúlyozza: az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a város közösségén is múlik a települési közterek tisztasága, rendezettsége. A közösen végzett önkéntes munka hozzájárul a városban tevékenykedő civil szervezetek közötti jó kapcsolat ápolásához, hogy a személyes ismeretségekre kölcsönösen támaszkodva később együtt tudjanak működni egyéb ügyekben is. A kezdeményezéshez jelentkezni lehet a Keszthelyi Városvédő Egyesület e-mail-címén: keszthelyivarosvedok@ gmail.com, facebook oldalán vagy a 30/683-0859-es telefonszámon.
Dr. Balás István egyetemi docens tartott előadást az Egészségfejlesztési Iroda meghívására, a Balaton Színházban a neurostimulációs, vagyis az idegrendszer ingerléses beavatkozások előnyös tapasztalatairól.
Mint elhangzott: a széles körben kevéssé ismert módszer a Parkinson-kór, az epilepszia, végtagremegések és más mozgászavarokkal, izomgörcsös fájdalommal járó betegségek, idegrendszeri kórképek, pszichés kórságok tüneteit is megszüntetheti. Az elmúlt 18 évben közel ezer páciensnél végeztek a pécsi idegsebészeti klinikán olyan beavatkozást, amelyik a tüneteket jelentősen mérsékelte, vagy teljességgel megszüntette. A Parkinson-kór tünetegyüttesében: az izommerevség, a nyugalmi remegés, illetve a meglassulás a legjellemzőbb, de késői szakaszban egyensúlyzavar is felléphet. Az idegrendszer speciális ingerlésével, a kórosan működő idegrendszeri folyamatok elektromos ingerekkel történő normalizálásával az ilyen kórban szenvedő betegek tünetei csökkenthetők, illetve az életminőségük jelentős mértékben javítható a 17 éve alkalmazott beavatkozással.
A
hónap könyve
A Keszthelyen kastélyt építtető Festetics Kristóf halálának 250. évfordulójára emlékezve rendezi idén a Hónap könyve bemutatósorozatot a Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtára.
A Festetics-örökség veretes darabja, Werbőczy István 3 kötetes jogi tartalmú munkája szerepel a kiállítássorozat áprilisi látnivalójaként. A köznemesi származású, korának legműveltebb, legkiválóbb jogtudósa „hármaskönyv” néven ismertté lett 16. századbeli első kiadását a történelmi könyvtárban tekinthetik meg a kastélymúzeum látogatói. Werbőczy István (1458–1541) jogtudós, királyi ítélőmester 3 kötetes munkájának tartalma a nemesi magánjog, a nemesi perjog, valamint a városi és jobbágyi jog az 1514-es paraszttörvényekkel. Innen a hármaskönyv elnevezés, amit nagy valószínűséggel az első keszthelyi Festetics is forgatott! Werbőczy 1514. október 18-án, a rákosi országgyűlésen mutatta be az általa összeállított, a magyar nemesi jogot összefoglaló könyvet, amely 1848-ig a köznemesség „bibliája” volt. Az Ugocsa megyei Verbőc szülötte a 16. század elején a köznemesi politika egyik vezéralakjaként küzdött a köznemesség jogainak érvényesítéséért és a nemzeti királyság eszményének megvalósításáért. Tíz évnyi munkával összeállított szokásjogi gyűjteményét II. Ulászló tíz jogtudós által átvizsgáltatta, s miután semmi kifogásolnivalót nem találtak, törvénybe foglalták. Ám a Dózsa György-féle parasztfelkelés kirobbanása miatt a törvényre nem került hitelesítő pecsét, így nem is hirdették ki, ezért nem emelkedhetett törvényerőre. II. Ulászló halála (1516) után Werbőczy 1517-ben saját költségén kinyomtatta munkáját, és eljuttatta a vármegyékhez. Mivel más jogszabálygyűjtemény nem volt sehol az országban, így a pecsét hiánya ellenére is alkalmazni kezdték a bíróságokon, ebből következően, mint szokásjoggyűjtemény élt tovább. Egészen 1848-ig volt használatban, sőt egyes rendelkezései a II. világháború végéig érvényben voltak. A most bemutatott első kiadás a kora ellenére viszonylag jó állapotú. Az aranyozott gerincű, barokk bőrkötésű könyvön jól látszik, hogy használták, olvasták, néhol kézírásos bejegyzéseket is fel lehet fedezni lapjain. Latin nyelven, Bécsben még két kiadása jelent meg: 1545-ben és 1561-ben. Ezek egy-egy darabját is őrzi a kastélymúzeumi könyvtár.
A turizmus tapasztalatai
Keszthely város önkormányzatának képviselő-testülete március végén tartott soros ülésén tekintette át a tavalyi év turisztikai tapasztalatait.
Az országos adatokat is értékelő beszámolóból kitűnt, hogy 2017 lett minden idők legjobb éve. Ismét rekordbővüléssel zárta az esztendőt a belföldi turizmus, mintegy 15 százalékot gyarapodott tavaly. A SZÉP-kártyás fizetések száma 32 százalékkal, míg értéke 42 százalékkal nőtt. A KSH egész éves szálláshelyi adatokról frissen megjelent gyorstájékoztatója szerint az európai vendégforgalom bővülésének ütemét 1,6 százalékponttal felülmúlva Magyarországon 6,7%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a tavalyi évben. A magyar vendégforgalmi adatok európai és régiós összevetésben is figyelemre méltóak. Míg például az EU-ban 2017-ben 5,1%-kal, Ausztriában 2,3%-kal, Szlovákiában 5,9%-kal, Lengyelországban pedig 5,1%-kal, addig hazánkban 6,7%-kal növekedett a vendégéjszakák száma. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált 29,5 millió vendégéjszaka az elmúlt évekhez hasonlóan 2017-ben is fele-fele arányban oszlott meg a külföldi és hazai vendégek között. Sosem látott figyelem irányult a Balatonra a tavalyi nyáron, tovább nőtt a vendégforgalom, bővült a fejlesztések, a programok száma. Míg néhány éve a családok mintegy fele engedhette meg magának, hogy egy hetet eltöltsön a Balatonnál, addig a felmérések alapján ez az arány: 65 százalékra nőtt. A balatoni élbolyban lévő települések közül Zamárdi, Balatonszemes, Zánka, Fonyód egy-egy helyet rontott, miközben Keszthely két hellyel, Cserszegtomaj és Tihany egy-egy helyezéssel ért el jobb eredményt. Keszthely a kettős javítással átvette az ötödik helyet Zamárditól. A TOP 5 kihagyhatatlan kulturális balatoni program bronzérmese a nyaralók szerint a Festetics-kastély lett. Keszthelyre külföldről belgák, németek, hollandok, osztrákok, csehek, szlovákok és lengyelek érkeztek a legnagyobb számban. A szállodaipar is elégedett. A nyáron problémát egyedül a megfelelő munkaerő biztosítása jelentette. A legnépszerűbb szálláshelytípusok a szállodák, kempingek és egyéb szálláshelyek voltak, a foglalások közel négyötöde szólt ide. Az összvendégszám a 2016. évi 67.414 főről tavaly 89.641 főre nőtt, mely 33%-os növekedést jelent. A vendégéjszakák tekintetében is jó eredményeket ért el a „Balaton fővárosa”, hiszen több mint 28%-os növekedés tapasztalható: a tavalyi évben 296.805 vendégéjszakát töltöttek el a turisták Keszthelyen. Az idegenforgalmi adó (IFA) mértéke az elmúlt években nem változott. A befolyt IFA összege 87.995.430 forint volt, ami majdhogynem 18 millió forinttal magasabb az előző évinél, és 19.995.430 forinttal haladta meg a 2017. évi költségvetésben tervezettet. Keszthely strandjain – amelyek már június első hétvégéjétől fizetős státuszban működtek – az időjárás kedvező alakulásának is köszönhetően, nagymértékben nőtt a látogatószám.
.jpg)
Gyermekkönyvtári
rajzpályázat
– A Fejér György Városi Könyvtár Kossuth utcai gyermekkönyvtára pályázatot hirdetett olvasói körében a Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapja alkalmából tartott Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja tiszteletére. Ezúttal Csukás István Kossuth-díjas író-költő legkedvesebb művei: gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi szolgáltak alapként a szabadon választott technikával készített, A/4-es méretű rajzok, plakátok leadásának – mesélte Magyar Szilvia, könyvtárvezető.
Mirr-Murr, Pom Pom, a Nagy Ho-ho-ho horgász, vagy Süsü, a sárkány sok óvodást, iskolást, de még három esztendős bölcsődést is megihletett. A város összes óvodájából és iskolájából kaptak rajzokat. A beérkezett 150 alkotásból rendezett könyvtári kiállítást a tanév végéig látogathatják az érdeklődők. A kijelölt határidőig a kisdiákok közül 104-en, az ovisok közül 45-en adták le rajzaikat. A megjelenített figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, vagy azon ifjúsági regényekből, amikből sikeres tévéfilm is készült. Az első ízben tavaly megrendezett pályázatot jövőre is folytatni kívánják – tudtuk meg. Zalaveczky Zita festőművész, a zsűri elnöke, a kicsik lelkesedése felett érzett örömét osztotta meg a díjkiosztó ünnepség után. A mintegy két évtizede művésztáborokat szervező szakember úgy látta, hogy az irodalom és a képzőművészet egymásra találásában élen járó pályázat sokakat buzdított olvasásra, és nagy számban érkeztek olyan ügyes kézzel megáldottak, akik nem óvodapedagógusuktól, vagy tanítójuktól értesültek a pályázat meglétéről, hanem könyvtári olvasó jogán kaptak hírt a lehetőségről. A művész szerint a kicsik alkotómunkáját nagyban segítené, ha a színes ceruzán kívül, nagyobb arányban használnák pasztellkrétát otthon, az oviban és a suliban is. Idén a tavalyinál többen voltak képesek élményszerűen visszaadni egy-egy mese lényegét – hangzott el.