cserszegtomaj polihisztora

Méltó emlékhelyet kapott

A falunap részeként emlékhelyavatással és kiállítással tisztelegtek Cserszegtomajon Vajkai Aurél polihisztor, etnográfus születésének 115. évfordulóján, a tudósról elnevezett utca elején. A Kolozsváron született életmódkutató, orvos, fotográfus Cserszegtomajon, szőlővel és gyümölcsfákkal keretezett barátságos hajlékban találta meg feleségét: Mosdósi Teréziát és a számára kedves településen sok időt töltött, nyughelye is a cserszegi temetőben van. Egy hegyközség élete címmel egy tanulmányt is írt szeretett településéről.

A jubileumi emlékünnepen Bartha Gábor polgármester mondott megemlékezőbeszédet, amelyben utalt a magyar néprajztudomány meghatározó egyéniségének sokoldalú, kiemelkedő munkásságára. A népi orvoslás tudorának figyelme a népi művelődés, a paraszti kultúra felé fordult. Sokat foglalkozott az egyszerű parasztok mindennapi életével, szívesen töltötte velük a szabadidejét. A népi ihletésű építkezésekre is csomó időt fordított. Sok tanulmánya, szakcikke jelent meg irodalmi lapokban és szakmai folyóiratokban és nagy szerepe volt abban, hogy Szabó István íróvá válhatott. A Balatoni Múzeumnak gyakornokaként, majd a második világháború első két esztendejében igazgatójaként is tevékenykedett. Az emlékhelyavatáson az 1987-ben elhunyt etnográfus leánya, Vajkai Zsófia mondott köszönetet a településnek és Major Janka szobrászművésznek, aki édesapja emléke előtti tisztelgésként készítette el a Varga-Csikász Bence káplán által megszentelt emléktáblát. A néhai szakember unokái és dédunokái dallal tisztelegtek a nagyapjuk és dédapjuk előtt.

vissza az elejére

Béke, Isten és Haza!

Szobra lett Vaszarynak

A Bencés Diákszövetség Zala Megyei Szervezetének kezdeményezésére a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Alap, vállalkozók és magánemberek nagylelkű anyagi támogatásával szülővárosában, Keszthelyen, május elején szobrot állítottak Vaszary Kolos bíboros, hercegprímásnak.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fővédnökségével tartott rendezvény kezdéseként, a főtéri Magyarok Nagyasszonya templomban, a 84 évesen 1915-ben elhunyt esztergomi érsek lelki üdvéért ünnepi szentmisét mutatott be dr. Márfi Gyula veszprémi érsek. A misét követően a Kossuth Lajos u. 38. előtti térrészen avatták fel Vaszary Kolos egészalakos szobrát, Farkas Ferenc szobrászművész szépségesen megkomponált alkotását. Köszöntőjében Manninger Jenő országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy a város régi adósságát törlesztette azzal, hogy olyan szobrot emelt a Magyarország felzárkóztatásáért, a nemzeti felemelkedésünkért, az oktatás és nevelés kiszélesítéséért munkálkodó esztergomi érseknek, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a város megszépült tere értékadó tartalommal is megteljen. Ruzsics Ferenc polgármester kifejtette: nemcsak Keszthely, de Magyarország is rengeteget köszönhet Magyarország hercegprímásának, ezért az ő emlékét a városnak ápolnia kell. Az önzetlenségből, segítőkészségből is példát adó Vaszary Kolos a keszthelyi gimnazisták számára ötvenezer, a helyi szegények javára pedig százezer koronás alapítványt hozott létre – mondta el. Vaszary, a városában megvalósított szociális segélyezéssel, a köznevelés támogatásával hozzájárult a szegény emberek ápolásához, gondozásához és a fiatalok oktatásához – emlékezett Soltész Miklós. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szobor felállításáért minden résztvevőnek köszönetét tolmácsolva rámutatott a neves közgondolkodó egykori törekvésére, miszerint: az egyházak és az egyházakban élő hívők részesei a társadalomnak, abból részt is kell vállalniuk. Az avatási ünnepségen Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja köszöntőjében részletesen taglalta a hercegprímás példaadó élettörténetét, aki bíborosként szolgáló szeretettel és alázatosan tett embertársai javára. Miután Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát megáldotta a katolikus egyház néhai bíborosának, az emberhez méltó világ építésén fáradozó főapátnak újonnan felavatott szobrát, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, Kiss László esperesplébános és Soltész Miklós államtitkár leleplezték a főapátnak a szülőházával szemközt elhelyezett egészalakos, életnagyságú bronzszobrát.

vissza az elejére

Muzeális értékek

Hónap könyve – aktualitásokkal

Ami az egészségügyi témában születő olvasmányok mai dömpingjét illeti, a kínálati bőség alig különbözik a 18–19. században jellemzőtől.

Anno is sorra születtek a különböző „életvezetési” tanulmányok, értekezések, a szerzők már akkor a hosszú és egészséges élet titkait feszegették. Jóllehet, több megbízhatósággal, hitelességgel, mint jelenleg: „...okos diétával jóval többet érhetünk el, mint a sok rossz ízű, nehéz szagú és drága patikaszerekkel” – írja többek közt 250 éve kiadott egyik kötetében Kibédi Mátyus István (1725–1802) orvos, korabeli egészségügyi tanácsai között. A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum a Hónap könyve májusi darabjaiként mutat be két és fél évszázados távlatából 4 olyan könyvet, amely egészségügyi témában ajánlott olvasnivalóként az elsők közt jelent meg magyar nyelven. A szerző marosvásárhelyi diákévei után a hollandiai Utrecht egyetemének hallgatója lett, több idegennyelvi ismerettel, neves európai intézményekben folytatott orvosi tanulmányokat és gyakorlatokat. Majd 1757-ben hazatért és Marosszék főorvosa lett. Átérezve az orvosi tudomány magasztos hivatását, munkája során új eszméi születtek, s azokhoz ösvényeket taposott. Célul tűzte ki, hogy helyreállítsa embertársainak testi jólétét, elhárítsa róluk a betegséget, s viszszaadja őket az életnek. Örökérvényű hitvallásaként olvashatjuk: „A betegségeket megelőzni jóval könnyebb, mint gyógyítani”. Tanácsai közt írja továbbá: „Az egészséges test a tiszta száraz aer (levegő), az eledelekkel való józan élés, az erőltetés nélkül való munka, a test gyakorlása… (mozgás, jó közérzet), a korán való csendes alvás, az elmének sok gondokkal és unalmas dolgokkal való meg nem terhelése az élet meghosszabbítására csalhatatlan segítségek.”Minderről szóló könyvsorozatának első darabja 1762-ben készült el, a több mint 500 oldalas kötet sokrétű kiterjedéssel szól a diétáról. A második darab négy évvel később látott napvilágot, benne már nem általános dolgokról beszél, hanem a más-más foglalkozásúak és különböző korban és helyzetben lévők számára adja meg részletesen a kimondottan rájuk szabott diétára vonatkozó ajánlásait. A kötetek keresettsége később Mátyust arra inspirálta, hogy kibővítve újra sajtó alá rendezze a műveit, ami 6 részes munkára sikeredett, s „Ó és uj diaetetica” címen jelent meg 1787-től, Füskúti Landerer Mihály nyomdájában, Pozsonyban. Ezen kiadványsorozatnak a Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtárában őrzött 4 darabját tekinthetik meg most májusban a látogatók. A kötetek éltes koruk ellenére küllemükben viszonylag jó állapotúak, a kivitelének érdekessége a nem a korra jellemzően megszokott aranyozott gerincű, barokk bőrkötés, annál szerényebb papírborítás fogja közre a lapokat.

vissza az elejére

Ünnepelt Hévíz

Történelmi miliőben

Hagyományosan, történelmi miliőbe ágyazva ünnepelte a város napját Hévíz.

Az urbánus státusz elnyerése immáron 26 éves múltra tekint vissza, május elsejei dátummal. Az avatásra való emlékezés mentén a folyamatos fejlődés mind több eleme sorakoztatható fel, városképre, infrastruktúrára, turisztikai szolgáltatásokra, kulturális életre tekintettel egyaránt. A fürdőváros olyan történelmi alapokon jött létre, aminek hangulata a mai miliőben is jelen van. Ezt idézik meg tradicionálisan látványos külsőségekkel a város napja eseményeihez kötötten a Boldog Békeidők Hévize programmal. A történelembe ilyen néven bevonult korszakra emlékezve, ezúttal nyolcadik alkalommal öltött kosztümöket a város apraja-nagyja, különféle szervezetek, közösségek kollektívái, s vonulnak végig zenés-táncos vezetéssel, kísérettel a városon. A rendezvény azzá vált, amiért életre hívták: Hévíz sajátos fesztiválja lett, amit a városnapi ünnepi beszédében is kiemelt Papp Gábor polgármester, szólva a város jó hírének öregbítéséről. A várossá válás születésnapjának rendezvényén a fejlesztési aktualitások között kiemelten szólt a polgármester a Széchenyi utca folyamatban lévő megújításáról, ami az év legnagyobb beruházása. A kulturális műsorral kísért eseményen került sor az önkormányzati alapítású kitüntetések átadására. A díszpolgári címet dr. Varga Katalin csecsemő- és gyermekszakorvosnak adományozta a városvezetés, több évtizeden át végzett lelkiismeretes és áldozatos munkáját elismerve. A Hévíz város fejlesztéséért díjat Manninger Jenő országgyűlési képviselőnek ítélték oda, a város és térsége közlekedési és turisztikai fejlesztéseit segítő munkáért, ideértve a Hévíz–Balaton Airport ügyének előmozdítását is. A Hévíz kultúrájáért díjat vehette át dr. Iglódi Endre ügyvéd, a helyi sportkörben végzett munkájáért. A fürdőváros turizmusáért díjat Fisli Gábor kapta az egregyi Öreg Harang borozójával a vendéglátásban való egyedi, hagyományőrző kínálat nyújtásáért. A város közszolgálatáért díjjal Lajkó Erzsébet jegyzői referenst tüntette ki az önkormányzat, a hivatalban hosszú időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréséül.

vissza az elejére

Szakralitás kortárs költészetünkben

Berzsenyi-napok

A fő- és alcímben összefoglaltak témájához kapcsoltan a Helikon Kastélymúzeumban május elején tartotta tanácskozását a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (BEDIMT).

A XXVIII. Berzsenyi Helikon Napok alkalmával neves honi írók, költők, irodalomtörténészek, kritikusok és esszéírók tartottak előadásokat a program vezértémájához kötődően. Czigány György irodalmi alelnök javaslatára ezúttal a témaválasztás az isteni, a természetfeletti eredetű, a gyökereinkből fakadó, a hitünkből való értékek megragadása volt.
Előkerült Sík Sándor és Nagy Miklós papköltő munkássága, de Iancu Laura magyar író és költő, valamint Mezey Katalin prózaíró-költő szakrális motívumairól is szó esett. Átadták a Berzsenyi-díjat, illetve a Hűségjutalmat és még Egyházashetyére is kirándultak. Ünnepélyes megnyitó gondolataiban prof. dr. Szakály Sándor, a BEDIMT és a konferencia levezető elnöke arról is szólt, hogy sokat köszönhetnek Keszthelynek és a befogadó Festetics-kastélynak. Köszöntőjében Ruzsics Ferenc polgármester arról beszélt, hogy Berzsenyit összeköti Keszthellyel a Helikon, ami 201 évvel ezelőtt startolt. Ahogy a Helikont, úgy a tiszteletre méltó, nagy lelkesedéssel előkészített Berzsenyi-napokat sem szabad abbahagyni – húzta alá.

vissza az elejére