Hétezer év története

Diplomaátadó ünnepség Együtt koccintottak Hét hétig lesz Keszthelyen

 

P. Barna Judit

Fejezetek magyarország régészetéből

Hétezer év története

Hétezer esztendő régészetének históriáját dolgozza föl az a berlini székhelyű Német–Magyar Baráti Társaság által szponzorált kötet, amelyik Heinrich-Tamáska Orsolya Lipcsében dolgozó magyar régész és Daniel Winger, a rostocki egyetem őstörténésze szerkesztésében jelent meg június elején.

A gazdag képanyaggal illusztrált mű a berlini Freie Universität Régészeti Intézetében 2014 és 2015 között, két szemeszteren át megrendezett előadás-sorozat tanulmányait összegyűjtve közöl fejezeteket Magyarország régészetéből” – adta hírül P. Barna Judit, a Balatoni Múzeum régésze, aki a neolitikus körárkok tényeit és talányait elemzi az öt fejezetre tagolt könyv első részében. A nagy érdeklődésre számot tartó kötetben neves szakemberek mutatják be Magyarország jelentőségét Európa régészetében. Magyarország kulcsszerepet játszott a neolitforradalomban, illetve az élénk kulturális kapcsolatokat felmutató bronzkorban is. A Közép-Dunavidék tanúja volt a kelta vándorlásnak, majd a római hódításnak, a provinciák kiépítésének. Ez a táj adott otthont különböző lovas-nomád hatalmi központoknak is. A hunok megjelenése a népvándorlás korának kezdetét, míg az avarok uralma e korszaknak a lezárását jelenti. A honfoglalás pedig a középkori Magyar Királyság születésének nyitó dátuma. Akadtak korszakok (rézkor, a vaskori szkíta kultúra, Karoling-kor), amelyeknek nem lehetett helyet biztosítani, mégis sikerült egy reprezentatív betekintést adni Magyarország régészeti kutatásába. A kötet bepillantást nyújt a Kárpát-medencében egykor élt népek vándorlási útvonalaiba, rokonsági kapcsolataiba, étkezési szokásaiba. Az ásatási leletek beszélnek kézművestechnikákról, a tudás továbbadásáról, innovációról, valamint messzire nyúló kereskedelmi kapcsolatokról is. A könyv szakmai hitelességgel a nagyközönség számára is érthető, korszerű és élvezetes olvasmányt kínál.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A georgikon karán

Diplomaátadó ünnepség

A Pannon Egyetem Georgikon Kara június végén a Csány– Szendrey Általános Iskola tornacsarnokában tartotta hagyományos tanévzáró diplomaátadó ünnepségét. Az alapítás 221. évében tartott ünnepély programjában a Himnusz és a Szózat között sort kerítettek a köszöntőkre, a doktorrá avatásra, a kinevezések, a kitüntetések, címek és oklevelek átadására.

 A köszöntők után Gelencsér András rektor megnyitójában azt helyezte kilátásba, hogy az egyetem dicső múltja, eredményes jelene és jövője is sikerre hangolja a frissen végzetteket, akiknek az élethosszig való tanulás már a szakmában való maradás nélkülözhetetlen feltétele. A rektor köszönetet mondott a kar erőfeszítéseiért, melynek révén a frissdiplomások felelős értelmiségivé, kiegyensúlyozott, boldog emberekké válhatnak. Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke az alapítás óta az agráriumban történő változásokra is utalt, azt elemezve, hogy a piac könyörtelen viszonyai közötti precíziós gazdálkodás miféle terheket, felelősségeket hordoz. A fajok és fajták sokféleségének megőrzését fontos feladatként kijelölve az alelnök azt is ecsetelte, hogy a megyében mindig voltak és vannak elhivatott szakemberek, akik abban hittek, hogy a tudás alapú boldogulásnak van csak jövője.
Tanévzáró ünnepi beszédében Polgár Péter dékán örömmel szólt az újabb 150 végzős szerepvállalásáról, a szakok bővüléséről, a folyamatos infrastruktúra-fejlesztésről, a társadalmi kihívásokra történő válaszkeresésről, az oktatási és kutatási munka eredményességéről, az oktatói kar elkötelezettségéről, a doktori iskola mindhárom tudományterületen való előrelépéséről, a nemzetközi szinten történő újabb előrejutásról. A diplomásokat arra emlékeztette, hogy nem egy folyamat végére értek, hanem egy lehetőség továbbvitelére szereztek kiváló lehetőséget, amivel a felgyorsult világban is bizonyosan el tudnak majd helyezkedni. A doktorjelöltek képviseletében Márton Aliz lépett a színpadra és terjesztette elő az avatásra vonatkozó kérelmet. Rajta kívül doktori fokozatot szerzett Horváth Nikoletta, Kormos Éva, Tanos Péter, Wass-Matics Heléna, Apró Melinda és Nagy Zóra Annamária is. Sikeres pályázati eljárást követően, a Pannon Egyetem Szenátusa javaslatára Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából a rektor egyetemi tanári kinevezési okiratot adott át dr. Kondorosy Előd részére. Professor Emerita címet adományoztak dr. Sárdi Katalin egyetemi tanár számára. A professzor az oktató- és kutatótevékenységéért, a hallgatói tehetséggondozásban betöltött szerepéért, a széles körű szakmai tevékenysége elismeréseként részesült a címben. Számára a rektor a 40 éves közalkalmazotti jogviszonya elismeréséül később jubileumi oklevelet is átadott. A Pannónia Felsőoktatásáért Díj kitüntetést idén dr. Pálmai Ottó címzetes egyetemi docens vette át. Címzetes egyetemi docensi címet kapott dr. Weisz Miklós. A kari kitüntetéseket Polgár Péter dékán nyújtotta át az arra érdemeseknek. Kiváló dolgozó lett: Benedek Zsuzsanna tanszéki mérnök és dr. Dunai Attila adjunktus. Dékáni Dicsérő Oklevél kitüntetésben részesítették: Beliczky Gábor tanársegédet, Hosszú György műszaki ügyintézőt valamint Németh Szabolcs tanszéki mérnököt. A Georgikon Kar a 2017/2018. tanévben első ízben hirdette meg a Doctorandus Primus pályázatot, mely révén a tavalyi évben a legkiemelkedőbb kutatói, oktatói teljesítményt elért doktoranduszhallgató került díjazásra. A pályázat győztese Simon Brigitta harmadéves doktoranduszhallgató lett. Idén Szanati Angéla környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszakos hallgató részesült Nádasy Miklós-díjban. Példaértékű munkája elismeréseként a Georgikon Kar „Mintagazdaság” kitüntető címet adományozott a Varga Szárnyas Kft.-nek. Az oklevelek és igazolólapok átadása a mérnökjelöltek fogadalomtétele után a felavatottak nevében Deák Márk természetvédelmi mérnök búcsúzott. A végzett hallgatókat végezetül Ruzsics Ferenc polgármester köszöntötte.
 

vissza az elejére


A cserszegi fűszeressel

Együtt koccintottak

Az idei évben is útjára indult a Nyugat-balatoni Borfesztiválok sorozata, melynek első állomása Cserszegtomaj, a cserszegi fűszeres borszőlő hazája volt. Július második hétvégéjén, Cserszegtomajon három egymást követő napon nyitották ki palackjaikat a borosgazdák, és kínálták boraikat a szomjas vendégeiknek.

A XIII. Bornapok helyszínére, a helyi iskola udvarára négy jó hírű borház is kitelepült, lehetett lakmározni aszalt gyümölcsökből, de sütöttek rétest, pecsenyét, kürtős kalácsot. A kézműves kirakodóvásáron kézzel készített míves portékák cseréltek gazdát, a gyerekek örömét pedig légvár és ringlis is fokozta.
A Tátika Népdalkör boroscsokra után a rendezvényt Bartha Gábor, a nagyközség polgármestere nyitotta meg a borlovagrendi tagok és a borbarát hölgyek gyűrűjében. Köszöntőjében dr. Brazsil József, a Da Bibere Zalai Borlovagrend elnök-nagymestere a hagyományápolás lényegéről, az elődök tiszteletéről beszélt; Dévényiné Balogh Gyöngyi, a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének elnöke pedig a minőségi borfogyasztás fontosságáról szólt. A hegyközségi borverseny eredményhirdetési ceremóniáján a díjakat Bernáth Tibor „örökös hegybíró”, a község díszpolgára adta át. A nagyarany minősítésű fődíjat Romsics Bence fiatal helyi borász kapta. A Chili együttes hajnalig tartó bálja előtt Mészáros János Elek operaénekes, a Csillag születik tehetségkutató tévéműsor negyedik szériájának győztese énekelt. Szombaton elsőként a Kék Balaton Citerazenekar népzenei műsorának tapsolt a közönség, majd a balatonkeresztúri német dalkör adott elő fülbemászó nótákat. A Helios együttes báli muzsikájáig a színpadra szólították: Nagy Ibolya Déryné-díjas operettprimadonnát, Berkes János operaénekest, Kecskés Tímeát, a Madách Színház színésznőjét, Jegercsik Csabát, a Pesti Magyar Színház tagját valamint ifj. Berki Bélát és cigányzenekarát. Vasárnap is elsőként a helyiek, az Aranykorúak Nyugdíjasklub vidám tagjai szerepeltek, majd zalai ivónótákkal a Gyenesdiási Dalárda tagjai vigadtak. Sztárvendégként színpadra hívták Máriót, a harmonikást, aki a műsora után átadta a színpadot a Silver Band tánczenekarnak.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Nyári bűnmegelőzési iroda

Hét hétig lesz Keszthelyen

A keszthelyi önkormányzat a helyi rendőrkapitányság szakmai vezetésével a most startoló nyári turisztikai szezonban ismét bűnmegelőzési irodát működtet hét héten át a Balaton-parti Energia téren közel harminc, javarészt az Asbóth-iskolából érkezett kortárs segítő bevonásával. Az irodát idén is a közterületi vagyon elleni bűncselekmények számának csökkentése, továbbá az idelátogató turisták és a helyben élők biztonságérzetének javítása érdekében hívták életre” – jelentették be a július elején tartott sajtótájékoztató alkalmával.
 

A nyitórendezvényen Ruzsics Ferenc polgármester a szolgálatot teljesítők körében elmondta, hogy a város idén is másfélmillió forintot áldozott a hasznosnak tekintett programra. A fiatalok a zalaszentgróti kortárs segítő táborban már megismerték egymást, és túlestek egy szakmai felkészítésen. A nyomtatott szóróanyagok is időre elkészültek, de a fiatalok már nemcsak a szórólapok kiosztásában, de egyéb, a turistákat érdeklő információk adásában is segítenek majd.
Dr. Horváth István keszthelyi rendőrkapitány kiemelte, hogy szükség van a közbiztonság minden szegmensének erősítésére, mert a jó közbiztonság sokszor óvatlanná teszi az itt élőket és az ide érkezőket. A Balaton kirobbanó formáját már május elsején fölvette. A vendég- és autóáradat is jó nyarat vetít előre, de az alkalmi lopásokra specializálódott bűnelkövetők is nagyobb arányban érkezhetnek. A Keszthely rangjához méltó színvonalat idén nyáron is meg kívánják őrizni – hangsúlyozta. Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatója is megerősítette, hogy a bűnmegelőzést hatékonyan szolgálják a kortárs segítők, akik a rendészeti képzés alkalmával sok érdekes és hasznos tapasztalatot begyűjthettek, amit azonmód hasznosíthatnak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére