Fertőd–Keszthely túraútvonal-avatás | A pálos kolostor emlékei | A Hónap könyve | Térségi fejlesztések | Idén is jól teljesített |
A Fertő tótól két keréken a Balatonra
Fertőd–Keszthely túraútvonal-avatás
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által biztosított 42 milliós forrásból 150 darab német és magyar nyelvű jelzéssel kitáblázták a Fertőd–Celldömölk– Hévíz–Keszthely civil kezdeményezésből indult, alacsony forgalmú, burkolt utakon, néhol burkolatlan földutakon vezető, 130 kilométer hosszúságú kerékpáros túraútvonalat, amelyet július derekán avatott fel az Esterházy-kastély parkjában Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos valamint Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője.
Budapestről, Győrből, Szombathelyről, Sopronból, Zalaegerszegről és az ország más vidékéről is összejött mintegy negyven kerékpáros, hogy részt vegyen a Fertő tó és a Balaton körüli kerékpárutat összekötő túraútvonal fertődi avatásán, majd a hátszél segítette Keszthelyig tekerésen. A „Kastélytól kastélyig” elnevezésű, a külföldi vendégkör becsatlakoztatását a Balaton körüli kerékpárúthoz lehetővé tévő, Keszthelyig kitáblázott útvonal kiépítését a minisztérium, a Magyar Közút és civil szféra is támogatta. Az úton a kerekezők olyan érdekességekkel találkozhatnak, mint Celldömölkön a Vulkán-fürdő; a Ság hegyi Látogatóközpont, vagy a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű hévízi gyógytó. A következő minisztériumi feladat a védett, tetővel ellátott pihenőhelyek kialakítása és egy áttekintő térkép elkészítése lesz. A Fertő tó, valamint a Balaton körüli kerékpárutak összekötésének ötletgazdája Kubinszky András soproni építész, a Fáber-egyesület elnöke volt. A projekt mellé állt Simon Zoltán, a Vas Megyei Kerékpárszövetség elnöke, valamint Tar László, a Nyugat-Balaton Tourinform-iroda ügyvezetője, aki szerint a Balaton számára új, komoly lehetőség nyílt meg, az EuroVelós vonalakra történő rácsatlakozással. A sportolásra kiváló túraútvonal további előnye, hogy a fertőszentmiklósi, a celldömölki és a keszthelyi vasútállomáson számos olyan személyvonat közlekedik, amelyek alkalmasak a kerékpárok szállítására.
Régészeti kutatás Válluson
– A vállusi pálos kolostor kutatása tavalyelőtt indult, amikor helyi kezdeményezésnek és összefogásnak köszönhetően a Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum megkezdhette a feltárását. A kolostor területét egy észak–déli irányú kutatóárokkal vizsgáltuk meg. Az árokban megtaláltuk a templom sokszögű szentélyzáródású, támpillérekkel megerősített szentély külső falsíkját, a templomtól délre a sekrestye kézmosójának vízelvezető kővályúját, valamint a kerengő keleti falát. Még 2016-ban a kolostorudvaron feltártuk még két szerzetes sírját is – nyilatkozta Simmer Lívia régész-muzeológus, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, akinél a tavalyi és idei ásatások eredményeiről faggatóztunk:
– Az elmúlt évben, illetve az idei esztendő elején
roncsolásmentes kutatásokat végeztünk a kolostor területén és szűkebb
környezetében. A pálos szerzetesek tájátalakító tevékenységének nyomait
vizsgáltuk, és rögzítettük a Pázmány Péter Katolikus
Tudományegyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Civil Régészeti Alap
közreműködésével. Januárban egy régészeti előkészítést és összehangolását végző
cég munkatársai talajradaros felmérést készítettek, Sándor Lajos
pedig fémkeresővel szisztematikusan átvizsgálta a terület nagy részét. Ezen a
felmérésen a keleti kolostorszárny helyiségei rajzolódtak ki, a fémkereső
segítségével pedig több 13–15. századi pénzérme, veretek, csatok, kolomp is
előkerült. Az idei feltárás célját a korábbi eredmények jelölték ki. Fő célunk a
szentélybelső feltárása, valamint a keleti kolostorszárny egyik helyiségének
vizsgálata volt. A szentély középső részét beásással megbolygatták, ennek
ellenére az oltár északi felét és az egykori, mészhabarcsos padlószint
maradványait sikerült azonosítani. Az északi falon talált küszöbkő kaput,
átjárót jelez, az ehhez tartozó díszesen faragott ajtószárkő a templom belsejébe
omlott be. Kiemelkedő leletnek számítanak a keleti kolostorszárny helyiségének
betöltéséből jó állapotban előkerült posztóplombák, valamint egy 14. század
elejére keltezhető bécsi fillér. A feltárást és dokumentálást követően a falakat
visszatemetjük, de reményeink szerint a jövő évi ásatást követően már
megkezdődhet a falak konzerválása.
Havasi Bálint régész, a Balatoni Múzeum igazgatója elmondta, hogy
az augusztus elején indult kéthetes ásatás a Göcseji Múzeum és Balatoni Múzeum
munkatársai mellett önkéntesek segítségével zajlott. A „közösségi régészet”
értékes helyszíne lett a terep, ahova még a fővárosból is érkeztek önkéntes
munkát vállalók. Az ásatáson feltárt leletanyag a Balatoni Múzeumba kerül.
Először restaurátor vizsgálja meg a leleteket, majd a tisztítás és kiegészítés
után kezdődik meg az anyagok múzeumi nyilvántartásba vétele, feldolgozása. Az
előkerült és értékelt leletanyagot később publikáljuk, majd egy tárlaton be
kívánjuk mutatni, hogy mi minden került elő. A tervek szerint a legértékesebbnek
tekinthető darabokat már egy kisebb kamarakiállításon közszemlére tesszük a jövő
év második felében.
Szent István emlékére
A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtára Szent István ünnepe jegyében választotta ki a Hónap Könyve kiállítás sorozat augusztusi darabját.
Az államalapító, egyházszervező nagy király élettörténetét
feldolgozó, nagyon jó állapotban lévő, aranyozott gerincű, bőrkötésű míves kötet
kiállításával emlékezik az intézmény Szent Istvánra, augusztus 20-a alkalmával.
A mű igen értékes, az első mai értelemben vett tudományos életrajz. A bemutató
emléket állít annak is, hogy Szent István napját egyházi ünnepből
Mária Terézia királynő tette nemzeti ünneppé. Ezt a naptárba is
beiktatta, amikor 1771. június 21-én a Szent Jobbot diplomáciai úton hazahozatta
a raguzai (ma Dubrovnik) domonkosok kolostorából, ahová a török hódoltság idején
került. Szent István napjának megünneplését pedig augusztus 20-ra
rendelte el.
A szent király élettörténetének latin nyelvű leírása a 17. század elején kiadott,
a szentek életéről szóló információkat tartalmazó Acta Sanctorum sorozat része,
melyben 1794-ig 53 könyv jelent meg. A munka a történészi kutatások szerint az
egyetemes jezsuita historiográfia legnagyobb vállalkozásának egyik darabja.
Benne a forrásokat Jan Stiltinck holland jezsuita szerzetes
dolgozta fel, rendkívül magas színvonalú elemzéssel. Nem egyszerű életrajzról
van szó, hanem az előzmények alapos bemutatásával megerősített monográfiáról, a
keresztény magyar államszervezés főszereplőjéről és koráról. Stiltinck
magyarországi rendtársai olyan kitörő lelkesedéssel fogadták a művet, hogy a
korkét fontos magyar jezsuita oktatási központjában, Győrött és Kassán 1747-ben
egyszerre adták ki.
A kötetben sok helyen nagyon szép korabeli díszes illusztrációval lehet
találkozni, s nyomtatott ajánlás is olvasható zicsi és vázsonykeői gróf
Zichy Ferenc (1701–1783) győri püspöknek címezve. A kiállított darabot a
kastélymúzeum könyvtárában tekinthetik meg a látogatók.
Körüljártuk, hogy milyen fejlesztések folynak, illetve várhatók a jövőben a mikrorégióban.
Ezek közül a legmagasabb összeget, 6,6 milliárd forintot, a sármelléki reptér korszerűsítésére fordítanak; technikai, technológiai, infrastrukturális fejlesztésekre. Bővítik a terminálépületet, illetve az akörüli területet, meghosszabbítják a kifutópályát és rendbe kívánják tenni a hajdani szovjet laktanyaépületeket is. Jut majd forrás a Festetics-kastély modernizálására és a hozzá vezető Festetics sétány elkészítésére. Hévíz több mint százmillió forinthoz jut a Festetics sétány turisztikai attrakcióvá fejlesztésére, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. pedig 73,2 milliós támogatásban részesül, amit a kastély turisztikai szolgáltatásfejlesztésére fordíthat. Gőzerővel építik az R76-os kétszer kétsávos gyorsforgalmi útját, amelyik az M7-es autópálya holládi csomópontját köti össze a 71-es és 76-os út Keszthelyhez közeli csomópontjával. A 110 kilométer/óra sebességgel járható út mindkét végén körforgalmat alakítanak ki. Felújítás alatt van a balatoni bringakör több zalai szakasza.
A bűnmegelőzési iroda
A keszthelyi önkormányzat a helyi rendőrkapitányság szakmai vezetésével a turisztikai főidényben ismét eredményesen működtette hét héten keresztül a Balaton-parti bűnmegelőzési irodát, ami hatékonyan segítette a közterületi vagyon elleni bűncselekmények számának ismételt, jelentős mértékű apadását. Az ideérkező turisták és az itt élők biztonságérzetét növelő kezdeményezés sokak számára hozott tényleges előnyöket – számoltak be az Energia téri iroda augusztus derekán tartott zárórendezvényén.
A záróünnepségen Ruzsics Ferenc polgármester úgy látta: a szezon sikeréből az iroda munkatársai is jócskán kivették a részüket, majd minden résztvevőnek köszönetét fejezte ki a precíz feladatellátásért. Utalt rá, hogy a fiatalok sok és eredményes munkájának köszönhetően, csak nagyon kis számban fordult elő a turizmushoz szorosan köthető bűncselekmény. Keszthely ezért példaként állhat a Balaton-parti városok között. Az irodának mostanra olyan sikere lett, hogy már vannak érdeklődők a jövő idényre való bekerüléshez. Horváth István helyi rendőrkapitány kijelentette, hogy a lányok és fiúk lelkiismeretes szolgálatának is köszönhetően Keszthely, a Balaton térségének egyik legbiztonságosabb idegenforgalmi centrumává vált. Igaz, hogy az irodaavató délutánján történt egy alkalmi lopás a strandon, ám az elkövető személyét a rendőrök 48 órán belül felderítették. Ezen túlmenően nem is igen történt az iroda felelősségi körébe tartozó esemény. Ha a zalai Balaton-part települései is beszerveznek tetterős fiatalokat, akkor a rendőrség segít az ifjak szakmai felkészítésében, kiképzésében. Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatója megköszönte az Asbóth-iskola diákjainak helytállását és rávilágított arra, hogy a rendészképzéshez szorosan kapcsolódnak az itt ellátandó feladatok is. A fiatalok az iroda jóvoltából, a partneri együttműködésnek köszönhetően, élesben is tudták kamatoztatni kitartásukat, tudásukat.