A boldog gyerekkor titka | Nincs panasz a zalai mézekre |
Mintegy negyedmilliárd forint felhasználásával a Magyar Közút Zrt. saját forrásainak felhasználásával, rekordgyorsasággal újították meg Alsópáhokon a Dózsa György út és a Fő utca 1100 méter hosszú szakaszát, amelyik új kopóréteggel lett gazdagabb. Az útra és annak használóira Kovács János helyi kanonok kérte Isten áldását. A bringával is biztonságosan járható utat az avatás után jelképesen a helyi iskola diákjai vették birtokba kerékpárokkal.
Az októberi avatóünnepségen Mórocz József, a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója a térségi útfelújítási munkákat
áttekintve kifejtette: a fenntartási feladatok terhére kapott pénzből sikerült a
polgármesternek a korábbi útavatáskor tett ígéretüket megtartani. Jelezte:
jövőre a teljes útszakaszt igyekeznek készre jelenteni a keszthelyi
üzemmérnökség szakemberei.
Manninger Jenő fejlesztési miniszteri biztos kiemelte: a falusi
mellékutak állapota az elmúlt évtizedekben romlott és szükséges felújítani őket,
hogy jobb életkörülmények között közlekedhessenek a községekben élők is. A
környéken jelentős számú útfelújítás zajlott az elmúlt időszakban, és az
elkövetkezőkben is számos új szakasz épül ki. Alsópáhok évtizedekig viselte az
átmenő forgalom terhét, de az elkerülőút megépítésével már ez sem jelent gondot.
Az új szakaszok megépítésével, a mobilitás fokozásával hamarosan Nagykanizsa is
gyorsabban elérhető lesz. A Magyar Falvak program fontos elemei között is
szerepel az útfelújítás, amibe Alsópáhok is benevezhet. Avatóbeszédében
Czigány Sándor polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki a falu
fejlődését és az út felújítását segítette. A kivitelezők remek, gyors, jól
szervezett, szakszerű munkával bizonyították rátermettségüket. Az itt élők
számára öröm és megkönnyebbülés az újraaszfaltozott úton közlekedni, amelyik
szívvel-lélekkel és igaz lelkesedéssel készült el. Az itt élők ingatlanjainak az
értékét és a település értékét is növeli a most felavatott beruházás – emelte
ki.
– Minden szülő egészséges és boldog gyermekeket szeretne látni maga körül, s ezért ki tehet legtöbbet? Maguk a szülők, az édesapa és az édesanya. Mikortól? Már a gyermekvállalás vágyától kezdve – vetette fel kérdésünkre Feketéné Bokor Katalin lelki gondozó, aki a természetes gyógymódok szükségességét és eredményességét az elsők között hirdette Magyarországon. A hétgyermekes szülőktől származó szakember ereje hitéből és életmódjából táplálkozik. Vallja: csak szeretetteljes, boldog és megelégedett élet példáját mutató szülőknek lehet a valódi örömet tartamosan megélő gyermeke.
A családi melegség és ölelés, a kiegyensúlyozott
házastársi kapcsolat, az egészséges mozgás és táplálkozás, az értékes
olvasmányok, az igaz baráti kapcsolatok, az ötletes és valóban hasznot hozó
időtöltés, a közös meghitt társalgás teszi tényleg boldoggá csemeténket. Az
állandó ijesztgetés, a folyamatos fenyegetés, a rossz társaság, a káros
olvasmányok, a tiltással fegyelmezés, a mozgás indokolatlan korlátozása, a
családi szeretet és harmónia hiánya, a szeretetpótlékok porciózása, a magára
hagyatottság, a szülői frusztráció és a rendellenes nevelés, a félelem először
boldogtalanná, szomorúvá majd beteggé teszi a gyermekünket. A gyermek mindent
megérez. Egyre több beteg és szomorú gyermekkel találkozom. A köztudatba sajnos
beleégett, hogy a gyermek csak gonddal, bajjal jár, tehát teher. Ezért gyakran
nem is készülnek fel sem érzelmileg, sem lelkileg, sem fizikailag a gyermek
fogadására. Az apák legtöbbször nem érzik át a születésig, hogy nekik is közük
van a leendő kis emberhez. Sokszor a gyengéd figyelmességük is elmarad a kismama
iránt. Mindennek a szeretet a mozgatórugója. Az egymást szerető, tisztelő és
becsülő szülők felelőssége az, hogy a gyermek egészségesen szülessen, s a család
is boldog legyen vele. Tapasztalati tény, hogy az egészségtelenül élő emberek
gyermekei más hajlamokkal, más szervezettel, más életerővel születnek, mint a
természetesen élőké. Eltagadhatatlan, hogy a gyermeknek hatéves koráig külön
kiságyban, de a szülei mellett a helye, hogy idegileg, mentálisan, lelki
értelemben is megerősödjék. A keresztény értékrendet felvállaló házaspár jól
teszi, ha nem külön szobában altatják el kicsinyüket, mert az egyedüllét és
magára hagyottság érzése bizony feltolul minden apróságban. Az apának legalább
esténként tartalmas együttlétben kell lennie csemetéjével. A közös vacsorázás
fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Egy példaadó családnak minden
szabadidejét és hétvégi elfoglaltságát együtt érdemes terveznie. Boldogságunk
nem attól függ, ami körülöttünk van, hanem ami bennünk van. A boldogság nem
attól függ, amink van, hanem attól, amik vagyunk. Az anyagi dolgok hajszolásánál
fontosabb a megértés, a törődés, a türelem, az odafigyelés, más nevén a
szeretet. A gyereknek mindenkor azt kell éreznie: én fontos vagyok a szüleimnek.
Az apa és az anya intim kapcsolata is befolyással van a gyermek lelki
egészségére. A szülők boldogsága áthat a gyermek boldogságára is.
– Tanulható a szülői szeretet?
– Tanulható, de nem ördöngösség. A szeretetet mindenkor ki kell
mutatnunk. Mikor a szemével keres, nézz rá! Mikor érzékelni szeretné karod
melegét, öleld át! Mikor a szádat keresi, puszild meg! Mikor beszélni akar
veled, hallgasd meg! Mikor védtelennek érzi magát, védd meg őt! Amikor a magány
gyötri, légy társa! Ha azt kéri, hogy ne hagyd el, maradj ott vele! Mikor kér,
hogy jöjj viszsza hozzá, menj hozzá! Vigasztald meg, ha szomorúságot érez.
Lelkesítsd, ha elvesztette a bátorságát. Légy pártfogója, amikor a
sikertelensége bántja.
Sem mennyiségben, sem minőségben
– Az elmúlt évekhez képest az idei méztermés jobb volt a zalai méhészek számára. A méztermés annak ellenére mondható jónak, hogy a tavaszi virágzás hirtelen és intenzíven indult be. A természet jó egy hónappal korábbi arcát mutatta folyamatosan, mint máskor. Ez a méhek szempontjából nem volt kedvező, mert az ő szaporodási ciklusuk kötött időszakhoz igazított.
Az állományok népességén mindez meglátszott, de ennek
ellenére az elmúlt fél évtized legjobb méze született mind mennyiség, mind
minőség vonatkozásában. Ettől rosszabb soha ne legyen. Erről beszélt több zalai
méhész véleményének kikérése után, a saját tapasztalataival összevetve
Plótár László cserszegtomaji méhész.
– Zalában a napraforgó nem, vagy csak elenyésző mennyiségben mézel. Ebből a
méhész nagy mennyiségre nem szokott számítani, és ez most sem változott. A
gyümölcsfavirágzások idején tapasztalható kedvező időjárás jócskán segítette a
családok gyors fejlődését. Sajnos ebbe a felfejlődésbe a repce virágzása, a jó
idő ellenére inkább hátra húzó volt, mivel a vetőmaghoz juttatott, a növény
védelmében használt csávázószer a méhekre kifejezetten károsan hatott.
Megyeszerte látható volt a népességcsökkenés, a gyűjtőméhek számából és azok
apadó munkabírásából is. Átlagosan 5–10 kg repceméztermést majdnem mindenki
realizált, de ebbe már beleszámítódik a tavaszi meleg miatti gyümölcsfavirágból
is gyűjtött méz hozadéka is. Az egész országban hungarikumként az akác a
főhordás minden méhész számára. A repcén meggyengült méhcsaládok egész jól
teljesítettek az akácosokban, a mézeket jól beérlelték. A bennük található
pollenarány viszont érdekes módon erőteljes szórást mutat. Olyan
repcepollen-túlsúlyú méz is készült, amit már nem is igen lehet akácméznek
titulálni, de olyan kiváló minősítésű valódi akácméz is bőséggel előállíttatott,
ami nagy mennyiségű pollenszámmal büszkélkedhet. A repcét a megyében hatalmas
területen vetik, és a méhek röpkörzetén belül saját kedvük és ízlésük szerint
gyűjtenek mézet ott, úgy és akkor is, ha óriás akácerdő közepébe telepítjük a
családokat. Erre a méhészeknek nemigen van ráhatásuk. Ráadásul az akácvirágzás
idején van a kelő nép, akiknek fontos a virágpor-ellátottság. Az akác viszont
pollenszegény növény, így a család fenntartásához elengedhetetlen
virágpormennyiség többnyire a repce virágzásából képződik. Idén még a legutolsó
repcevirágot is intenzíven látogatták a pollenszerzés érdekében. Kisebb
területen akadnak hársasok is. Az ehhez közel lévő méhészetek pergettek egy kis
zalai hársat, illetve gesztenyemézet is. A nyári vegyes virágmézek, az
édesharmat fajtamézek most világosabb tónusúra sikeredtek. Az utóbbi a magas
ásványianyag-tartalmánál fogva legelébb a szív- és érrendszeri betegségek
leküzdéséhez, illetve az immunrendszer erősítéséhez kínálhat hathatós
segítséget.
– Az átlagember csak az akácmézet ismeri...
– Egy magyar átlagvásárló tényleg még mindig az akácmézhez és a vegyes
virágmézhez ragaszkodik. Az volna ildomos, hogy minél több helyen:
gasztrofesztiválokon, mézes napokon, méhészeti ünnepeken tudjon egy átlagember
többféle mézet is megízlelni, kititrálva, hogy számára melyik ízlik leginkább. A
vegyes virágmézen kívül a család asztalának kínálatát színesíteni lehetne
rengeteg, kiváló beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező, egészséges vadmézzel,
színmézzel és lépesmézzel. A süteményekhez, desszertekhez, a rétesekhez, a
palacsintához különösen finom az erdei virágokból gyűjtött ínyencség. A
folyékony akácméz dominanciáját nem lehet és nem is érdemes megtörni, de érdemes
az egyénre jellemző kedvenc finomság kikódolása. A nem hőkezelt, a nem boltban
vásárolt mézek a természetes cukorösszetételüknél fogva kristályosabb
szerkezetűek, ám ez a beltartalmi értékükből semmit nem von le. A
bekristályosodott mézet megfelelő módon másik, finomszemcséjű mézzel oltva kell
visszalágyítani és akkor megőrzi minden fontos tulajdonságát. Akadnak nagyüzemi
technológiával előállított, hipermarketekben beszerezhető mézek, amelyeket 90 oC
hőmérsékletűnél magasabb hősokknak tesznek ki, hogy megőrizzék folyékony
állagukat. Ezeknél az egészséget adó jelleg többnyire elmarad, és ezek inkább az
ipari mézek tulajdonságát mutatják. A megyénkben működő méhészek zömben
szerződés szerint, nagy tételeket előállítva termelik a mézet, a háztól való
értékesítés már nem számít fő bevételi forrásnak.
– Nincs panasz a helyi mézek minőségére?
– A zalai és a somogyi mézek az ország egyik legjobb finomságai közé
tartoznak. Az itt mért méhsűrűség sem véletlen, és az sem, hogy az ország
méhcsaládjainak mintegy 10 százalékát Zalában és Somogyban számolják össze. A
'80-as évek környékén négyzetkilométerenként még 8–10 családot regisztráltak,
addig a családszám mostanság a duplájára emelkedett, ami világviszonylatban is
kimagasló értéknek számít. Nyugat-Európa országaiban jó ha ez a szám a négyet
eléri. A mézexport célországai, a mézpiac szereplői nemigen változnak:
Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia tartja a korábban megszerzett
pozícióit. A magyar méz az EU valamennyi országába és kis mennyiségben még
Ázsiába is eljut, dicsőséget hozva az országnak.