Útavatás

A boldog gyerekkor titka Nincs panasz a zalai mézekre  

Mintegy negyedmilliárd forint felhasználásával a Magyar Közút Zrt. saját forrásainak felhasználásával, rekordgyorsasággal újították meg Alsópáhokon a Dózsa György út és a Fő utca 1100 méter hosszú szakaszát, amelyik új kopóréteggel lett gazdagabb. Az útra és annak használóira Kovács János helyi kanonok kérte Isten áldását. A bringával is biztonságosan járható utat az avatás után jelképesen a helyi iskola diákjai vették birtokba kerékpárokkal.

Az októberi avatóünnepségen Mórocz József, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója a térségi útfelújítási munkákat áttekintve kifejtette: a fenntartási feladatok terhére kapott pénzből sikerült a polgármesternek a korábbi útavatáskor tett ígéretüket megtartani. Jelezte: jövőre a teljes útszakaszt igyekeznek készre jelenteni a keszthelyi üzemmérnökség szakemberei.
Manninger Jenő fejlesztési miniszteri biztos kiemelte: a falusi mellékutak állapota az elmúlt évtizedekben romlott és szükséges felújítani őket, hogy jobb életkörülmények között közlekedhessenek a községekben élők is. A környéken jelentős számú útfelújítás zajlott az elmúlt időszakban, és az elkövetkezőkben is számos új szakasz épül ki. Alsópáhok évtizedekig viselte az átmenő forgalom terhét, de az elkerülőút megépítésével már ez sem jelent gondot. Az új szakaszok megépítésével, a mobilitás fokozásával hamarosan Nagykanizsa is gyorsabban elérhető lesz. A Magyar Falvak program fontos elemei között is szerepel az útfelújítás, amibe Alsópáhok is benevezhet. Avatóbeszédében Czigány Sándor polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki a falu fejlődését és az út felújítását segítette. A kivitelezők remek, gyors, jól szervezett, szakszerű munkával bizonyították rátermettségüket. Az itt élők számára öröm és megkönnyebbülés az újraaszfaltozott úton közlekedni, amelyik szívvel-lélekkel és igaz lelkesedéssel készült el. Az itt élők ingatlanjainak az értékét és a település értékét is növeli a most felavatott beruházás – emelte ki.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A boldog gyerekkor titka

– Minden szülő egészséges és boldog gyermekeket szeretne látni maga körül, s ezért ki tehet legtöbbet? Maguk a szülők, az édesapa és az édesanya. Mikortól? Már a gyermekvállalás vágyától kezdve – vetette fel kérdésünkre Feketéné Bokor Katalin lelki gondozó, aki a természetes gyógymódok szükségességét és eredményességét az elsők között hirdette Magyarországon. A hétgyermekes szülőktől származó szakember ereje hitéből és életmódjából táplálkozik. Vallja: csak szeretetteljes, boldog és megelégedett élet példáját mutató szülőknek lehet a valódi örömet tartamosan megélő gyermeke.

 A családi melegség és ölelés, a kiegyensúlyozott házastársi kapcsolat, az egészséges mozgás és táplálkozás, az értékes olvasmányok, az igaz baráti kapcsolatok, az ötletes és valóban hasznot hozó időtöltés, a közös meghitt társalgás teszi tényleg boldoggá csemeténket. Az állandó ijesztgetés, a folyamatos fenyegetés, a rossz társaság, a káros olvasmányok, a tiltással fegyelmezés, a mozgás indokolatlan korlátozása, a családi szeretet és harmónia hiánya, a szeretetpótlékok porciózása, a magára hagyatottság, a szülői frusztráció és a rendellenes nevelés, a félelem először boldogtalanná, szomorúvá majd beteggé teszi a gyermekünket. A gyermek mindent megérez. Egyre több beteg és szomorú gyermekkel találkozom. A köztudatba sajnos beleégett, hogy a gyermek csak gonddal, bajjal jár, tehát teher. Ezért gyakran nem is készülnek fel sem érzelmileg, sem lelkileg, sem fizikailag a gyermek fogadására. Az apák legtöbbször nem érzik át a születésig, hogy nekik is közük van a leendő kis emberhez. Sokszor a gyengéd figyelmességük is elmarad a kismama iránt. Mindennek a szeretet a mozgatórugója. Az egymást szerető, tisztelő és becsülő szülők felelőssége az, hogy a gyermek egészségesen szülessen, s a család is boldog legyen vele. Tapasztalati tény, hogy az egészségtelenül élő emberek gyermekei más hajlamokkal, más szervezettel, más életerővel születnek, mint a természetesen élőké. Eltagadhatatlan, hogy a gyermeknek hatéves koráig külön kiságyban, de a szülei mellett a helye, hogy idegileg, mentálisan, lelki értelemben is megerősödjék. A keresztény értékrendet felvállaló házaspár jól teszi, ha nem külön szobában altatják el kicsinyüket, mert az egyedüllét és magára hagyottság érzése bizony feltolul minden apróságban. Az apának legalább esténként tartalmas együttlétben kell lennie csemetéjével. A közös vacsorázás fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Egy példaadó családnak minden szabadidejét és hétvégi elfoglaltságát együtt érdemes terveznie. Boldogságunk nem attól függ, ami körülöttünk van, hanem ami bennünk van. A boldogság nem attól függ, amink van, hanem attól, amik vagyunk. Az anyagi dolgok hajszolásánál fontosabb a megértés, a törődés, a türelem, az odafigyelés, más nevén a szeretet. A gyereknek mindenkor azt kell éreznie: én fontos vagyok a szüleimnek. Az apa és az anya intim kapcsolata is befolyással van a gyermek lelki egészségére. A szülők boldogsága áthat a gyermek boldogságára is.
– Tanulható a szülői szeretet?
– Tanulható, de nem ördöngösség. A szeretetet mindenkor ki kell mutatnunk. Mikor a szemével keres, nézz rá! Mikor érzékelni szeretné karod melegét, öleld át! Mikor a szádat keresi, puszild meg! Mikor beszélni akar veled, hallgasd meg! Mikor védtelennek érzi magát, védd meg őt! Amikor a magány gyötri, légy társa! Ha azt kéri, hogy ne hagyd el, maradj ott vele! Mikor kér, hogy jöjj viszsza hozzá, menj hozzá! Vigasztald meg, ha szomorúságot érez. Lelkesítsd, ha elvesztette a bátorságát. Légy pártfogója, amikor a sikertelensége bántja.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Sem mennyiségben, sem minőségben

Nincs panasz a zalai mézekre

– Az elmúlt évekhez képest az idei méztermés jobb volt a zalai méhészek számára. A méztermés annak ellenére mondható jónak, hogy a tavaszi virágzás hirtelen és intenzíven indult be. A természet jó egy hónappal korábbi arcát mutatta folyamatosan, mint máskor. Ez a méhek szempontjából nem volt kedvező, mert az ő szaporodási ciklusuk kötött időszakhoz igazított.

Az állományok népességén mindez meglátszott, de ennek ellenére az elmúlt fél évtized legjobb méze született mind mennyiség, mind minőség vonatkozásában. Ettől rosszabb soha ne legyen. Erről beszélt több zalai méhész véleményének kikérése után, a saját tapasztalataival összevetve Plótár László cserszegtomaji méhész.
– Zalában a napraforgó nem, vagy csak elenyésző mennyiségben mézel. Ebből a méhész nagy mennyiségre nem szokott számítani, és ez most sem változott. A gyümölcsfavirágzások idején tapasztalható kedvező időjárás jócskán segítette a családok gyors fejlődését. Sajnos ebbe a felfejlődésbe a repce virágzása, a jó idő ellenére inkább hátra húzó volt, mivel a vetőmaghoz juttatott, a növény védelmében használt csávázószer a méhekre kifejezetten károsan hatott. Megyeszerte látható volt a népességcsökkenés, a gyűjtőméhek számából és azok apadó munkabírásából is. Átlagosan 5–10 kg repceméztermést majdnem mindenki realizált, de ebbe már beleszámítódik a tavaszi meleg miatti gyümölcsfavirágból is gyűjtött méz hozadéka is. Az egész országban hungarikumként az akác a főhordás minden méhész számára. A repcén meggyengült méhcsaládok egész jól teljesítettek az akácosokban, a mézeket jól beérlelték. A bennük található pollenarány viszont érdekes módon erőteljes szórást mutat. Olyan repcepollen-túlsúlyú méz is készült, amit már nem is igen lehet akácméznek titulálni, de olyan kiváló minősítésű valódi akácméz is bőséggel előállíttatott, ami nagy mennyiségű pollenszámmal büszkélkedhet. A repcét a megyében hatalmas területen vetik, és a méhek röpkörzetén belül saját kedvük és ízlésük szerint gyűjtenek mézet ott, úgy és akkor is, ha óriás akácerdő közepébe telepítjük a családokat. Erre a méhészeknek nemigen van ráhatásuk. Ráadásul az akácvirágzás idején van a kelő nép, akiknek fontos a virágpor-ellátottság. Az akác viszont pollenszegény növény, így a család fenntartásához elengedhetetlen virágpormennyiség többnyire a repce virágzásából képződik. Idén még a legutolsó repcevirágot is intenzíven látogatták a pollenszerzés érdekében. Kisebb területen akadnak hársasok is. Az ehhez közel lévő méhészetek pergettek egy kis zalai hársat, illetve gesztenyemézet is. A nyári vegyes virágmézek, az édesharmat fajtamézek most világosabb tónusúra sikeredtek. Az utóbbi a magas ásványianyag-tartalmánál fogva legelébb a szív- és érrendszeri betegségek leküzdéséhez, illetve az immunrendszer erősítéséhez kínálhat hathatós segítséget.
– Az átlagember csak az akácmézet ismeri...
– Egy magyar átlagvásárló tényleg még mindig az akácmézhez és a vegyes virágmézhez ragaszkodik. Az volna ildomos, hogy minél több helyen: gasztrofesztiválokon, mézes napokon, méhészeti ünnepeken tudjon egy átlagember többféle mézet is megízlelni, kititrálva, hogy számára melyik ízlik leginkább. A vegyes virágmézen kívül a család asztalának kínálatát színesíteni lehetne rengeteg, kiváló beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező, egészséges vadmézzel, színmézzel és lépesmézzel. A süteményekhez, desszertekhez, a rétesekhez, a palacsintához különösen finom az erdei virágokból gyűjtött ínyencség. A folyékony akácméz dominanciáját nem lehet és nem is érdemes megtörni, de érdemes az egyénre jellemző kedvenc finomság kikódolása. A nem hőkezelt, a nem boltban vásárolt mézek a természetes cukorösszetételüknél fogva kristályosabb szerkezetűek, ám ez a beltartalmi értékükből semmit nem von le. A bekristályosodott mézet megfelelő módon másik, finomszemcséjű mézzel oltva kell visszalágyítani és akkor megőrzi minden fontos tulajdonságát. Akadnak nagyüzemi technológiával előállított, hipermarketekben beszerezhető mézek, amelyeket 90 oC hőmérsékletűnél magasabb hősokknak tesznek ki, hogy megőrizzék folyékony állagukat. Ezeknél az egészséget adó jelleg többnyire elmarad, és ezek inkább az ipari mézek tulajdonságát mutatják. A megyénkben működő méhészek zömben szerződés szerint, nagy tételeket előállítva termelik a mézet, a háztól való értékesítés már nem számít fő bevételi forrásnak.
– Nincs panasz a helyi mézek minőségére?
– A zalai és a somogyi mézek az ország egyik legjobb finomságai közé tartoznak. Az itt mért méhsűrűség sem véletlen, és az sem, hogy az ország méhcsaládjainak mintegy 10 százalékát Zalában és Somogyban számolják össze. A '80-as évek környékén négyzetkilométerenként még 8–10 családot regisztráltak, addig a családszám mostanság a duplájára emelkedett, ami világviszonylatban is kimagasló értéknek számít. Nyugat-Európa országaiban jó ha ez a szám a négyet eléri. A mézexport célországai, a mézpiac szereplői nemigen változnak: Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia tartja a korábban megszerzett pozícióit. A magyar méz az EU valamennyi országába és kis mennyiségben még Ázsiába is eljut, dicsőséget hozva az országnak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére