A keszthelyiek Zala legjobb polgárőrei Élettöredékek Gyenesdiási fórum MŰSZAK-tárlat A kis Lulu sírját Szeretetfát ültettek Hévízen

Aszói László

Fontos a fiatalítás

A keszthelyiek Zala legjobb polgárőrei

Az Országos Polgárőr Szövetség magas elismerésben részesítette a keszthelyi tagokat „Az év zalai polgárőr egyesülete” cím adományozásával, személy szerint külön is kiemelve Aszódi László elnök tevékenységét, aki „Az év zalai polgárőre” kitüntető címet kapta.

Az egyesület 21. éve részese a városbeli közbiztonság fenntartásának. Aszódi László jó érzéssel emlékszik vissza a kezdetre, amikor a közösségért tenni akaró fiatalokból létrejött a Szomszédok Egymásért Mozgalom, s néhány felnőtt irányításával önkéntesen láttak el bűnmegelőzési célú feladatokat az ifjak.
– Az összefogásukkal akkor ők mutattak nekünk, szülőknek példát. Ám ahogy a továbbtanulásokkal, azzal összefüggésben az elköltözésekkel járó változások miatt gyengült az erő, mi próbáltunk jobban bekapcsolódni ebbe a szolgálati munkába – emlékezett vissza a kezdetekre Aszódi László, aki bő 10 éve vezetője az 1997-ben alakult egyesületnek. A munka helyben is elismerést nyert a Keszthely Városért önkormányzati alapítású kitüntetés odaítélésével, melynek átadására az idei város napi ünnepségen került sor.  Mindamellett, hogy a lakosság szeme előtt a különféle rendezvényeken jelenik meg a polgárőrök munkája, nem látványos, de nélkülözhetetlen feladatokat teljesítenek a mindennapi bűnmegelőzési célú tevékenységgel. Napi beosztás szerint járőröznek, a rendőrséggel szoros kapcsolatot tartva dolgoznak, a hivatásos ügyeletre bejelentkezve, velük kapcsolatot tartva minden szolgálat pontosan dokumentált. A mindenszentek ünnepének idei 4 napos hétvégéjén 170 óra szolgálatot teljesítettek. Hosszú ideje végzett önkéntes munkájuk eredménye ott van abban, hogy a város mindenkori életét a lakosság és a vendégkör által elvárható köznyugalom jellemzi.
– Jóleső érzés az elismerés, ez kötelezettséget is jelent, de a teljesítés körülményei egyre nehezebbek – jelentette ki őszinteséggel Aszódi László. – Kapunk támogatást, eredményesen veszünk részt pályázatokon, gyarapítani tudjuk a technikai felszereltségünket, ám arra nincs elég anyagi erőnk, hogy a 2001-es kiadású Suzuki gépkocsinkat kicseréljük. A nagy fenntartási költségek már elviszik azt, amit egyébként további fejlesztésre fordíthatnánk. Humánerő oldalról is hasonlók a gondjaik.
– Fiatalítanunk kellene, 45-fős taglétszámunkból mindössze ketten vannak 30 év alattiak, heten 30–50 év közöttiek, a többiek 60 évesnél idősebbek – tette hozzá Aszódi László.
A rendőrség és az önkormányzat közös segítségére számítanak, hogy „fiatalodással” továbbra is a kapott minősítésnek megfelelően tudjanak dolgozni.
– Bízunk egyrészt a gépkocsink cseréjének megoldásában, s előkészületben van egy tagtoborzó, aminek során önkormányzati és rendőrségi képviselettel együtt szeretnénk ellátogatni a város középiskoláiba, az egyetemi hallgatóság körébe, inspirálni az ifjúságot a munkánkban való részvállalásra – mondta a jövő biztonságának reményében az elnök arra is utalva, hogy az elnyert elismerések a munka presztízsét jelentve vonzerővel is hatnak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Sáska Tibor tárlata

Élettöredékek

Expresszív erejű, lendülettel festett képeit, élettöredékeit hozta Hévízre Sáska Tibor festőművész, aki olaj-, akril-, akvarell- és pasztellképeivel lepte meg a közelmúltban a fürdőváros helytörténeti gyűjteményének látogatóit. A művész önálló, november közepéig tartó bemutatkozási lehetőségéhez a helyi téli festőversenyen elért eredményével jutott.

A tárlatot dr. Feledy Balázs művészeti író, jogász nyitotta meg, aki a magyar festészet napjához kapcsolódó kiállításon mondott köszöntőjében rávilágított: a Sáska Tibor által használt „izgatott” expresszionista festésmód közel száz esztendeje része az európai festészet történetének. A belső lélekre alapított festői módszert a kettős gyökerű festő tökéletesre fejlesztette mind témaválasztásában, mind a hagyományok továbbvitele terén. A művész képes tájat, embert, állatot, csendéletet, életképeket is festeni, a múltra utalva. A kortárs festő nagyon is korunk gyermeke. Tájképein a látvány és a természet szeretete domináns, de a vibrálóan eleven ecsetkezelés mestere érdekes töltetű piktúrák megalkotója más témákban is. A természet mindig újabb és újabb feladatok elé állítja vég nélküli bőséggel, kifogyhatatlanul ontva a képileg megoldandó problémákat. Szuggesztív erőt felmutatva alkotja meg képeit, bemutatva a táj nyugalmát és viharvert varázsát is. Rengeteg, viszonylag könnyen megfejthető jelképrendszerrel dolgozik. A lelkiség és értékgazdagság, a katarzisra törekvés mindegyik alkotását jellemzi. A kitűnő festő az indulatgazdag gesztusfestészet eszközeit bevetve sajátságos szépségeszményt teremt, nagyon eleven, technikai gazdagságú kollekciót átnyújtva a közönségnek.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A településrendezésről

Gyenesdiási fórum

A településrendezési eszközök felülvizsgálata tárgyában tartottak lakossági fórumot október végén a gyenesdiási községházán, ahol Gál Lajos polgármester, Czibor Zoltánné jegyző, Kovács Péter, az 5T Építészeti és Városfejlesztési Kft. tervezőmérnök vezetője és Horváth Zoltán főépítész válaszolt a felmerülő lakossági észrevételekre.

Köszöntőjében a polgármester kiemelte: a nagyközség a tavalyelőtt elindított településrendezési terv, településfejlesztési koncepció és szabályozási terv vonatkozásában tesz pontot a tervezőkkel történő konzultációsorozat végére, a többszöri lakossági egyeztetések végeredményére, a honlapon is a nyilvánosság elé tárt dokumentumok lezárására. A településképről szóló helyi rendeletet és az arculati kézikönyvet tavaly év végén tárgyalta és fogadta el a község képviselő-testülete. A modernitás mellett a hegyközség számára fontos őrizni a népi építészet még feltalálható építészeti értékeit, a különleges közterületek jellegét, a szórt településjelleget mutató falu területén. Az új településfejlesztési koncepcióban változik néhány rendezési eszköz, a beadványokra vonatkozóan néhány övezeti minősítés. A lakosság részéről 19, az önkormányzat részéről 24 módosító javaslat került befogadásra és hatósági egyeztetésre. A tervezőkkel egyeztetett végső helyi építési szabályzat (HÉSZ) is ennek megfelelően fog alakulni a következő időszakban, rövid és középtávon egyaránt. Az elmúlt másfél esztendő egy kooperatív együttgondolkodásról szólt. Az utolsó pillanatokban érkező javaslatok is befogadásra kerültek, így a testület november végén igent mondhat az igényként felmerülő változtatásokra. Az arculati kézikönyv is arról tanúskodik, hogy Gyenesdiás képes megfelelő módon őrizni a település múltját, jelenét és képes biztosítani a jövőjét is. Ha a HÉSZ elfogadásra kerül, akkor év végén már hatályos lehet az összes szükséges változás – hangzott el.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Balatoni Múzeum

MŰSZAK-tárlat

A Művészek Szabad Alkotóközössége (MŰSZAK) tagjai nyáron is összegyűltek Cserszegtomajon, Takács Ferdinánd és Takács Szencz Lívia festő házaspár otthonában. Az egyhetes tábor ideje alatt készült alkotásokból a magyar festészet napján nyílt kiállítás a Balatoni Múzeum aulájában.

Idén a keszthelyi intézménnyel szoros kapcsolatot ápoló közösség a múzeum alapításának 120 éves évfordulója előtt tisztelgett. A tárlaton bemutatásra kerültek, illetve megvásárolhatók azok az alkotások is, melyeket a művészek Mikus Gyula festőművész szobrának felállítására ajánlottak fel.A festőművészek, grafikusművészek, szobrászművészek, képzőművészek és irodalmárok tevékenységét és feladatellátását Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója méltatta. Emlékeztetett rá: a múzeum immár hatodik éve hívja föl a közönség figyelmét a helyi kortárs magyar festőkre. A nemzetközi, kapcsolatrendszerében terjeszkedő pajtagaléria-béli művésztelepen közel negyven alkotó tevékenykedett, izgalmas és meglepő alkotásokat elkészítve. A múzeumot a Balaton-kultusz erősítésének céljával építették 1898-ban. A kultúrpalota már akkor alkalmas volt a Balatonnal kapcsolatos kulturális, természeti, művészeti emlékek gyűjtésére, ápolására, bemutatására. E tematikát és gondolatkört ragadta meg inspiratívan újraértelmezve a MŰSZAK képviselete. Az alkotás előtt a művészek betekintettek a kulisszák mögé, hogy képet kapjanak arról, hogy mi is valójában a 120 esztendős múzeum. E tudással felvértezve készítették el a képeket, szobrokat. A múzeum és a Műszak küldetésében több közös pont is szerepel, köztük a szabadság és a sokszínűség. Technikájában, témájában, stílusában is többféle megoldással éltek. A múzeum sokkal több egy kiállítótérnél, egy tudástárnál – erre utal az egyszerre több jelentéstartalommal bíró kép is.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Lélekfény világítja

A kis Lulu sírját

Mindenszentekre „meggyógyult” a keszthelyi Szent Miklós temető sebe.

Még tavaly, lélek nélkül valók ellopták Lulu hantjai fölül az emlékét őrző öntöttvas szobrocskát, lefeszítve azt évszázados talpazatáról. A tettesek ezrek lelkéből is tolvajoltak, hiszen a sírt sokan látogatták, megtisztelték egy szál virággal, mécsessel. Közel száz éve halottak napján gyertyát gyújtottak a vasszobor köré, és csokrokkal ékesítették. Rövid életű kislány nyugszik ott, őrangyala alatt. 1920-ban a Hévízi-tóba fulladt árva gyermeket gróf Festetics Taszilóné Mary Victoria Hamilton hercegnő temettette el, és méltó síremlékkel, egy vasból készült szoborral az útókorra hagyományozta emlékét, melyet a helyiek „Keszthelyi Lulu” néven őriztek meg. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége városbeli csoportja felkarolta az ügyet, felkérésükre Turi Török Tibor szépmíves-szobrász felajánlásával újból társra lelhetett Lulu. A munkát az alkotó ellenszolgáltatás nélkül készítette el. Bízzunk, hogy nem szenvedi majdan elődje balsorsát, hiszen vigasztalni jött Lulukát, ki tudja hová lett társát, és a bizalommal bíró halandókat, minket – mondta művéről az alkotó. A pontos helyszín a Szent Miklós temető XVIII. parcellájának 9. sorában a 2. sír. Az új szobor felállítását november 15-én 16.30 órakor megemlékezéssel ünnepelik, Tál Zoltán plébános szolgálatával.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

Szeretetfát ültettek Hévízen

A legnagyobb erény szimbólumaként elültetett platánfa gyarapítja Hévíz élő környezeti díszeit.

A csemete kedves ünnepség keretében, a Semmelweis utca déli végén, a sportlétesítmények szomszédságában került helyére, küldetést sugárzón. Eleget téve a kezdeményező helybeli Vass Géza invitálásának, sokan vettek részt az eseményen az ültetésben is közreműködve.
– Pál apostol korinthosziakhoz írt leveleiben ír a szeretetről, a legnagyobb erény hangsúlyával. Ezt olvasva tettem föl magamnak a kérdést, hogy vajon mi az, amivel a szeretet a legjobban kifejezhető. A természetben kerestem a választ, s a rátalálást a fában éreztem meg – mondta a Hévízen élő, írói munkásságáról is ismert 92 éves Vass Géza, aki a fürdővárosban ötletének támogatóival, ismerőseivel, barátaival, olvasóival együtt ültette el a szeretet fáját.
A fürdőváros Pro Cultura díjával kitüntetett író a szeretet kifejezéseként kezdeményezte a faültetést, hogy a cseperedő csemetét jelképesen mindenki érezze a magáénak. Mint mondta, a fa Isten legalázatosabb teremtményének tartható, hiszen gondoskodást nyújt egész életében: ha kell enyhítő árnyékot ad, esőben lombja ernyőt tart fölénk, ágai közt fészket rakva madár lel otthonra, időskorában odvába fogadja a mókust.
– Büszkék vagyunk mindarra, amit Géza bácsi a kedves felesége segítségével, Kató nénivel együtt folyamatosan ad a városnak – mondta az ünnepségen Papp Gábor polgármester, s említést tett Vass Géza könyveiről, s arról is, hogy a város könyvtárát díszítő, Buday Mihály festőművész által készített Képes Krónikához is ő írt szöveget, karonfogva vele a látogatókat Magyarország történelmében való kalandozáshoz.

 

 

 

 

 

vissza az elejére