Versekről, irodalomról

Költészet Keszthelyen

Keszthely egyik kortárs költője volt a meghívott vendége a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében a Balatoni Múzeum Halápy-termében tartott irodalmi estnek, melyre negyedszáznál több érdeklődő volt kíváncsi. A zámolyi születésű, több mint fél évszázada a városban élő, ma is alkotó Lángi Péter pedagógus költővel Németh István Péter költő, irodalomtörténész beszélgetett.

A Nagyváthy János Mezőgazdasági Technikum nyugalmazott, aranydiplomás iskolatörténész pedagógusa tagja a Pannon Írók Társaságának, a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaságnak, valamint a MŰSZAK művészeti csoportnak is. A helikoni aranyérmes és egyetemi műfordító verseny győztes „fiatalember” már gyermekkorában is költőnek készült, és kiváló formaérzékkel megírt költeményei külön kötetben jelentek meg a Pannon Tükör Könyvek sorozatban 2010-ben. Második kötete, az „Őszidőm leltára” címet kapta, amelynek fülszövegében Péntek Imre költő, kritikus az egyéni, kiforrott hangú Lángi Pétert a zalai irodalom nyereségének nevezte. A beszélgetésből kiderült, hogy Lángi Péter nyugdíjazásig munkahelyre, szellemi műhelyre és hivatására talált a szakközépiskolájában. Pedagógiai tevékenysége mellett mindig elő-elővette kedves műfordításait és esztendőkön át csiszolgatta, cizellálta azokat. A költői mesterséget egyszerre tanulta és tanította, míg nem kikezdhetetlen formatökélyű versek gyűltek össze fiókjában. A műfordítások mellett dalok, tájversek, kisszerkezetek, unokái számára írt gyermekversdarabok is kikerültek a keze alól.

vissza az elejére

a blaskó család munkái a balatoni múzeumban

Karácsonyra hangoló tárlat

Blaskó Sándor, Magyar Művészetért díjjal kitüntetett szobrászművész és családja mutatta meg munkáit a Balatoni Múzeumban november végéig.

 Az alkotói vággyal, a magyar szellem és a magyar lélek ismeretével az egész családot „megfertőző” művésznek az építészként dolgozó, festegetéssel és nemezeléssel is foglalkozó felesége, Marcella is bemutatkozott. Kata lánya pedig rendkívül tehetséges és fogékony a művészetek iránt, fest, rajzol, nemezel, hímez. Nemezmunkáit őserő hatja át.
A Keszthelyre hozott munkák az ősi, bölcsességben erős magyar hitvilágot igyekeznek megértetni, s képileg pontosan kifejezni. Az organikus művészet legfőbb irányvonalát megjelenítő, az ősi magyar hitvilág tiszta szeretetre alapozott, keresztény gyökereiből táplálkozó képek lenyűgöző erőt rejtenek. Az őszinteség árnyalatait hordozó szobrokon, a letisztultságot adó faliképek zömén a kék és arany színek pompája látszik. Az alkotónak 11 évvel ezelőtt már volt önálló tárlata Keszthelyen, és örömmel fogadta el a meghívást az újabb kiállításra, melyen Galuska Réka zeneiskolai növendék énekelt egy szép népdalcsokrot. Az egyre gazdagabb, az Európai Unión belül is páratlan honi kultúrkör tiszta forrásából merítő család tudja, hogy a Boldogaszszony népeként, a női teremtő energiákat nem szabad lebecsülni. Az ősművészet jelképeit használó família a kozmikus élet ősképeit kitűnően ismeri. Vallják: mindannyian sejtjeinkben hordozzuk az őserőt, ami képjelekkel is életre hívható.

vissza az elejére

Szép Zala dalai

Idén 18. alkalommal rendezte meg az általános és középiskolások zalai népdalversenyének területi fordulóját a gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskola.

A „Szép Zalában születtem” című verseny évenkénti meghirdetésének célja a tehetséggondozás, a néphagyományok megélése, annak megismertetése, továbbadása. Különös figyelmet kap a rendezvénnyel a zalai népdalkincs őrzésére, amit a cím is fémjelez. Tisztelegnek ezzel id. Horváth Károly és Vajda József Zala megyei népdalkutatók munkássága előtt is. A magas részvételi létszám miatt a találkozók mindenütt egész naposak. Ezúttal 17 település 22 intézményéből érkeztek a versenyzők. Összesen 435 éneklő lépett színpadra, 158 szólista és 63 együttes 221 produkciót mutatott be. A diákok felkészítésével 32 pedagógus foglalkozott. A feladat két magyar gyermekdal illetve népdal előadása volt, hangszerkíséret nélkül.
A zsűrizést Beke Miklósné ének-zene tanár és Horváth Károly, a népművészet mestere, népzenetanár végezte. Az értékelés 5 korcsoport szerint történt szólóének, kisegyüttes, énekegyüttes kategóriában. A résztvevők minősítő oklevelet kaptak. A megyei szintű versenyre a tavasszal kerül sor.

vissza az elejére

Zenetörténeti előadás

A Teremtő zenei arca

A „Nyitott szemmel” című ismeretterjesztő előadás-sorozat részeként Hintalan László János tartott hang- és vetített képes előadást a Balaton Színházban. A szakember múltunkat és jövőnket vizsgálta a zenetörténet tükrében.

A könyvszerző zenetanár arra kereste a választ, hogy képes-e megmutatni a zene előre, bármelyik évszázadban, hogy merrefelé is tart a világ. A válasza szerint igen, ma is, mert a zene a hang művészete. Az anyagtalan anyag, amit formába önt, a rezgés, a hullám. A muzsika a legfinomabb „műszer”, amiből konkrét előrejelzések mutathatók ki. Bizonyított tény, hogy az a-tonális zene, amelyik elhagyja a tonalitást, egy adott alaphangnemhez tartozást, tudatos célként már megjelent a XX. század elején. Több évtized múlva valósult meg az ember űrutazása, a Föld–Hold közötti súlytalanság átélése, majd a sehova és mindenhova tartozó világpolgár embertípusa, ténykedése. Mára a modern, szintén sehova és mindenhova tartozó ipari termékek világkereskedelmi rendszerében élve újra harmóniára vágyunk a zenében is. A hangnemhez visszatérés nem jelent kevesebbet, mint hogy az ember tartozzon valahová: a földgolyóhoz, adott nemzethez, anyanyelvhez, vérszerinti családhoz. Az, hogy a zenei hangsorokban létező úgynevezett égi hangsorok megszólalnak 2018-ban, a „Felszállott a páva" televíziós népzenei és néptánc tehetségkutató verseny énekeiben, segítik a keresztény, egyházi megújulást.

vissza az elejére

Rox bulder

Mászóterem

Mászóterem

A nyitóünnepségen Ruff András, a sportkomplexum vezetője elmondta, hogy a sportmászás 2020-ban olimpiai sportágként szerepel. A nulladik nyílt napon már félszáznál többen kipróbálták a termet, ahova hároméves kórtól várják a mozgást szeretőket. A nyitóünnepségen Komjáti Zoltán, Magyarország top-buldere méltatta az új létesítmény előnyeit. Az egyik kereskedelmi tévében zajló ügyességi vetélkedő iránt érdeklődők bizonyosan értékelni fogják a terem lehetőségeit – hangzott el.

vissza az elejére

50 év színe-java

Díszítőművészet Hévízen

Az 1968 októberében 16 taggal és Vértesaljai Antalné Mária vezetésével megalakult Hévízi Díszítőművészeti Szakkör fél évszázados munkájába nyújt betekintést az a hévízi múzeumban nyílt tárlat, amelyen hetési, rábaközi, tordai, buzsáki, dél-alföldi, nagyírásos, karádi, mezőségi, hódmezővásárhelyi, komádi, torockói, gömöri hímzések is helyet kaptak. Kalotaszegi keresztszemes, palóc, sióagárdi, kalocsai, békési, höveji, matyó, palóc terítőkön túl zalai fehér, letenyei, udvarhelyi motívumkincsek is megtekinthetők.

A születésnapos szakkört és a díszpolgári rangot átvett vezetőjét videóüzenetben köszöntötte Papp Gábor polgármester, aki a hímzés hagyományának megőrzését és továbbadását fontos feladatnak mondta. A művelődési központ és a polgármesteri hivatal ajándékát átvevő asszonyok munkásságát dr. Petánovics Katalin néprajzkutató méltatta, aki kihangsúlyozta, hogy a szakkör évről évre rendkívül magas színvonalú tevékenységet végez, figyelve arra is, hogy hímzéseik felöleljék a magyar nyelvterület minden tájegységét.
A szakkörvezetőt folyamatosan támogató Takács Károlyné és Hetyei Gusztávné a tagokkal együtt olyan míves munkadarabokat hoztak a tárlatra, amelyekre már Németországban, de Kanadában is dicséretet mondtak a látogatók. A terítők, a párnák, a futók, a blúzok, a szoknyák, a kötények, a konyhadíszek mind-mind hitelesen mutatják be egy-egy honi tájegység rendkívül gazdag motívumkincsét.

vissza az elejére